1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: NAGYMAROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2626 Nagymaros, Fő tér 5.

(3) Az Önkormányzat címeréről, zászlajáról, valamint a város jelképeiről és azok használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik. Az önkormányzat címerének, zászlajának leírását az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. Nagymaros város illetékességi területét, közigazgatási határait a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat kormányzati funkcióinak megnevezését és felsorolását a 10. sz. melléklet tartalmazza.

(5)¹ Az Önkormányzat intézményeinek felsorolását az 5. sz. melléklet tartalmazza.

2. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 9 fő, melyből a képviselők száma 8 fő. A Képviselő-testület tagja a polgármester, aki a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A települési képviselők névsorát a 8. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei látják el. A Képviselő-testület szerveit az Mötv. 41. § (2) bekezdése határozza meg.

(3) Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a jogszabályokban biztosított jogait és kötelezettségeit ezen szabályzatba foglalt részletező szabályokkal együttesen gyakorolja.

(4) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottság(ok)ra ruházza.

(5) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 42. §-ban foglaltakon túl:

(6) A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök felsorolását a 6. számú melléklet tartalmazza.

(7) A Képviselő-testület által a bizottság(ok)ra ruházott hatáskörök felsorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő-testület alakuló-, rendes és rendkívüli üléseken látja el feladatát.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit július, augusztus hónap kivételével minden hónap utolsó keddjén tartja. A rendes ülések száma legalább 10 ülés évente.

(3)² A rendes és rendkívüli ülések időpontját, helyét, a napirendi pontok megjelölését az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(4) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(5) Az ülés egyes napirendi pontjaihoz meg kell hívni a tárgykör szerint érintett:

4. § (1) Rendkívüli ülés az év bármely napjára összehívható.

(2) A rendes ülés összehívására vonatkozó, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott határidőtől rendkívüli ülés esetében el lehet térni, és telefon, e-mail üzenet, ill. futár útján a testület tagjait az ülésről értesíteni lehet, a napirend megjelölésével.

(3) A polgármester a kezdeményezéstől számított 15 napon belül köteles összehívni a rendkívüli ülést az Mötv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

(4) A rendkívüli ülés napirendjére csak az összehívás alapjául szolgáló napirendi pontokat lehet felvenni.

5. § (1) A képviselő-testület ülései a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A (2) bekezdésbe foglalt személyi ügy tárgyalásakor az érintettet a polgármester nyilatkozattételre kéri fel, hogy a nyilvános tárgyalásba beleegyezik-e. A nyilatkozatát a jegyzőkönyvbe bele kell foglalni.

(4) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott esetekben a zárt ülés megtartását:

(5) A zárt ülés megtartásáról a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(6) A zárt ülésen hozott döntésről a polgármester tájékoztathatja a közvéleményt, a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáló érdekek megsértése nélkül.

6. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állítja össze, és minden év november 30-ig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza:

7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A Polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb települési képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti.

(3)⁴ A Képviselő-testület tagjait meghívóban kell értesíteni úgy, hogy azt a testület tagjai legalább 4 nappal az ülést megelőzően kézhez vehessék.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

(5)⁵ A meghívót elektronikus levélben, mellékleteit az elektronikus tárhelyre feltöltve kell megküldeni a képviselőknek.

(6)⁶ A meghívót és az előterjesztéseket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni az ülést megelőző 4 nappal korábban a zárt ülések előterjesztései kivételével.

8. § (1) A polgármester az ülés megnyitását követően a jelenlévő képviselők száma alapján megállapítja a határozatképességet, ill. határozatképtelenséget.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(3) A határozatképességet a jegyző az ülés folyamán végig vizsgálni köteles.

(4) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén a polgármester legfeljebb 1 óra időtartamra rendkívüli szünetet rendelhet el.

(5) Amennyiben a rendkívüli szünet eredménytelenül eltelik, a polgármester az ülés későbbi időpontra történő elhalasztására tesz javaslatot. Ennek elfogadásához a jelenlevő képviselők egyszerű szótöbbségű egyetértő döntése szükséges.

(6) A megismételt ülés elmaradása esetén a soron következő ülésen kell az elmaradt napirendi pontokat – sorrendben elsőként – megtárgyalni.

9. § (1) Az ülés napirendjére és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület képviselőnként legfeljebb egy ügyrendi hozzászólást követően egyszerű többséggel dönt.

10. § (1)⁷ Önálló képviselői indítványt tehetnek a képviselők, melyet a polgármesternél kell a munkatervben betervezett rendes ülés dátumát megelőzően legalább 8 nappal írásban beterjeszteni.

(2)⁸ A beterjesztésnek tartalmazni kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó nevét, az indítvány szövegét, egyebekben meg kell felelnie a 13. §-ban előírt tartalmi és formai követelményeknek.

(3) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok:

11. § (1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok, nem önálló indítványok:

(2)⁹ A nem önálló indítványt a polgármesternél kell benyújtani a rendes ülés napját megelőzően legalább 2 nappal írásban.

(3) A véleményezésért felelős bizottság a rendelettervezethez, határozati javaslathoz – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a Képviselő-testületnek. Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.

12. § (1) A polgármester, alpolgármester, a képviselők, a bizottság(ok) elnöke(i), a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a Képviselő-testület ülésén szóban is elő lehet terjeszteni. A Képviselő-testület dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt. Ha nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni.

13. § (1) Előterjesztés a Képviselő-testület elé csak írásban nyújtható be.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(3) Előterjesztés csak a jegyző ellenjegyzése után kerülhet a Képviselő-testület, ill. annak bizottságai elé.

14. § (1) A napirendi javaslat elfogadása után, sürgősségi indítvány hiányában, ill. annak elutasítása vagy utolsó napirendi pontként történő tárgyalása esetén a polgármester először a lejárt határidejű határozatok teljesítéséről, az előző rendes testületi ülés óta folytatott tárgyalásairól, valamint a folyamatban lévő beruházásokról és pályázatokról számol be. A Képviselő-testület határozatban dönt a beszámoló elfogadásáról.

(2) Az 1. napirendi pont tárgyalása előtt az polgármester egy-egy személy részére egyszeri, legfeljebb 2 perc időtartamú felszólalást engedélyez nem indítvány jellegű és nem ügyrendi közlendők céljára.

15. § (1) Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület minden tagját az ülés alatt folyamatosan megilleti a felszólalás joga, alkalmanként legfeljebb 3 percben.

(2) A polgármester azonnal megvonhatja a szót, ha a felszólaló mondanivalója nem ügyrendi jellegű. A felszólalás minősége vonatkozásában – kétség esetén – a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz.

(3) Az ügyrendi kérdés tárgyában a testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazás útján határoz.

16. § (1) A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a Képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(2) A jegyző ilyen esetben az polgármestertől soron kívül kap felszólalási lehetőséget.

17. § (1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló polgármesteri beszámoló tárgyában való döntést követően a Képviselő-testület az elfogadott napirend szerint tárgyalja az egyes napirendi pontokat. A képviselői kérdésekre a nyílt ülés utolsó, egyebek napirendi pontja keretében kerül sor.

(2) A felszólaláshoz a szót a polgármester adja meg.

(3) Az első felszólalás a napirend előadóját illeti meg. A napirend előadója után az illetékes bizottság(ok) elnöke(i) ismerteti(k) a bizottság álláspontját, és ha van, a kisebbségi véleményt.

(4) A napirend előadóját követő felszólalások tekintetében soron kívüli felszólalásra – igény szerint – az állandó bizottság(ok) elnökei jogosultak, jelentkezési sorrendben.

(5) A napirendi előadó felszólalását követő vitában egy-egy felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc lehet. Ezt az időt a testület egy alkalommal, a felszólaló kérésére meghosszabbíthatja, a hosszabbítás időtartamának meghatározásával, mely maximum további 3 perc lehet. Erről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással, határozathozatal nélkül dönt.

(6) Az ülésen elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a felszólalást követően nyomban, legfeljebb azonban 3 perc időtartamban észrevételt tenni. Ha a polgármester nem ad szót, az érintett képviselő kívánságára az észrevétel-tétel tárgyában a testület felszólalás nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt. Viszontválasznak helye nincs.

18. § (1) Az egyes napirendi pontokat egymástól függetlenül kell megtárgyalni. Korábban megtárgyalt napirendi pontra csak különösen indokolt esetben lehet – a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül, nyílt szavazással hozott döntése alapján – visszatérni.

(2) A napirendi pontok tárgyalása során a tárgytól eltérni, valamint a korábban elhangzottakat ismételni nem lehet.

(3) A polgármester megállapíthatja, hogy a hozzászólás tartalma eltér a tárgytól. A tárgytól eltérő hozzászólást félbeszakíthatja, a szót megvonhatja. A tárgytól való eltérésről – kétség esetén – a testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással határoz.

(4) A polgármester megállapíthatja, hogy a hozzászólás tartalma a már korábban elhangzottak ismétlése. Ismétlés esetén erre a körülményre a felszólaló figyelmét felhívja, újabb ismétlés esetén a szót megvonja.

19. § A polgármester óránként 10 perc szünetet rendelhet el. Vita esetén a Képviselő-testület e kérdésben egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

20. § (1) A napirend tárgyalása során amennyiben több hozzászólást nem jeleztek, a polgármester a vitát lezárja. Ebben a kérdésben a testület vita nélkül egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(2) A vita lezárását javasolhatja:

(3) A vita lezárása után, határozathozatal előtt bármely bizottság elnöke jogosult a bizottság álláspontját összefoglalni legfeljebb 3 percben.

(4) A bizottsági összefoglalókkal kapcsolatban új vitát nyitni nem lehet.

21. § (1) A vita lezárását követően a polgármester vagy a napirendi pont előadója megfogalmazza a jegyző bevonásával a határozati javaslatot.

(2) A napirendi pont előadója határozati javaslatát főszabályként írásban, előterjesztése részeként fogalmazza meg.

(3) A napirendi pont tárgyalása során a felmerülő határozati javaslatot, illetve módosítást a jegyző bevonásával a polgármester fogalmazza meg, majd felolvassa és szavazásra bocsátja.

(4) A határozati javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra a képviselők egyértelműen „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazattal tudjanak dönteni.

(5) A határozati javaslat részekre is bontható, ez esetben részenként kell szavazni.

(6) A módosító javaslatokról külön-külön kell szavazni.

(7) A határozat teljes szövegéről szavazni az elfogadott módosító javaslatoknak a határozat-tervezet szövegébe történt beillesztése után lehet.

(8) A határozati javaslatot annak végrehajtására megadott határidő kitűzésével, a végrehajtásért felelős és a végrehajtását végző megjelölésével kell megfogalmazni. Nem szükséges a végrehajtásért felelős megjelölése, ha a határozat csak általános érvényű állásfoglalást tartalmaz.

(9) A Képviselő-testület határozat-kivonatait a jegyző aláírásával és bélyegzője lenyomatával hitelesíti. A határozatokat emellett két elektronikus adathordozón is tárolni kell, és az önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni. A jegyző köteles a határozatokat az ülést követő két napon belül az érintettek részére eljuttatni.

22. § (1) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A megválasztott települési képviselők több mint felének (minősített többség) igen szavazata szükséges az Mötv.-ben meghatározott eseteken túl hitelfelvételhez, gazdasági társaságba való belépéshez.

23. § (1) A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A szavazásból való kizárásról a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára vita nélkül, minősített többséggel, nyílt szavazással határoz.

(3) A polgármester kizárása esetén a napirendi pont döntéshozatala vonatkozásában az ülésvezetői teendőket az alpolgármester, ill. a korelnök látja el.

(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentést elmulasztja, és ez a döntés után válik ismertté, akkor az adott képviselő szavazatát figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a bejelentés elmulasztása két egymást követő ülésen előfordul, akkor az érintett képviselő tiszteletdíja 50 %-ának megfelelő összegű megvonásban részesül.

24. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemelés formájában történik.

(3) Szavazásnál „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazat adható.

25. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazás lebonyolítását eseti bizottság látja el.

(3) A titkos szavazáshoz szavazólapot kell készíteni, amelynek az eldöntendő kérdést egyértelműen, valamint a kérdésre adható igen, nem vagy tartózkodom szavazati lehetőséget kell tartalmaznia. A szavazólapot úgy kell leadni, hogy a szándék egyértelműen eldönthető legyen. A titkos szavazás lebonyolításához urnát kell alkalmazni.

(4) A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálása után kihirdeti a szavazás eredményét, amelyről jegyzőkönyvet készít.

(5) A (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz, ill. zárt ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

26. § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, egyszerű többséggel, nyílt szavazással név szerinti szavazást rendelhet el.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig nevük elhangzása után igen, nem vagy tartózkodom válasszal szavazhatnak.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

27. §¹⁰

28. § (1) A tanácskozás rendjének, méltóságának biztosítása a polgármester feladata.

(2) A polgármester ebben a jogkörében a (3) bekezdésben meghatározott jogosítványokkal élhet a rendzavaró képviselővel, meghívottakkal és a hallgatóság tagjaival szemben.

(3) A polgármester azt a képviselőt, meghívottat

(4) A (3) bekezdés c) pontjában szabályozott jegyzőkönyvi megrovás tárgyában a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(5) A polgármester a hallgatóság sorából azt, aki

(6) Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülés meghatározott idejű félbeszakítására tesz javaslatot. A félbeszakításról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

29. § (1) A polgármester kezdeményezheti az ülés félbeszakítását, ill. elnapolását, ha annak alapjául fontos indok szolgál.

(2) Az ülés félbeszakítása határozott időre történhet, amelynek letelte után – amennyiben lehetséges – az ülést folytatni kell.

(3) A polgármester javaslatot tehet az ülés elnapolására, ha

(4) Az ülés félbeszakításáról, ill. elnapolásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(5) Az ülés 22 óra után nem folytatható. Azon napirendek, melyek az időkorlát miatt nem kerültek tárgyalásra, a következő ülésen lesznek napirendre véve.

30. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyvet a tanácskozásról készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni, melyről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülésről, ill. napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyv – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – egy példányát a Polgármesteri Hivatalban minden érdeklődő számára hozzáférhető helyen, betekinthetőséget biztosítva kell tartani, továbbá az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(5) A jegyzőkönyv egy példányát – kérésükre – a képviselőknek meg kell küldeni. Az ülésről készült hangfelvételt a képviselő kérésére elektronikusan (pendrive-on, vagy CD lemezen) át kell adni.

(6) A jegyzőkönyvek egy példányát mint nem selejtezhetőt kell irattárazni, egy példányt pedig évenként be kell köttetni és a Polgármesteri Hivatalban tárolni.

(7) A jegyzőkönyvet aláírásával a polgármester és a jegyző hitelesíti.

31. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesternél lehet benyújtani.

(3) A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elnöke és a jegyző bevonásával – az adott eset összes körülményét mérlegelve – megvizsgálja, hogy

(4) Amennyiben a kezdeményezés megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek, akkor a polgármester a tárgyban illetékes bizottság, a jegyző és a kezdeményező bevonásával elkészíti a rendelet tervezetét, és azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5) Kétség esetén a rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

(6) A tervezet elkészítésének koordinációs, szakmai, adminisztrációs, testület elé történő terjesztésének feladatait a jegyző látja el, szükség esetén szakértők felkérésével.

(7) Az új szabályozást, illetve az átfogó módosítást tartalmazó önkormányzati rendeletek tervezetét indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(8) A polgármester ill. a jegyző a tárgyalás során tájékoztatást ad az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(9) A szavazás előtt a jegyzőnek nyilatkoznia kell a tervezet törvényességéről.

32. § (1) Az önkormányzat rendeletét az elfogadását követő napon a hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) Az elfogadott rendelet teljes szövegét egyúttal az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A rendeletek a – jegyzőkönyvekkel együtt – a Polgármesteri Hivatalban is megtekinthetők.

(4) A rendeletek, határozatok megjelölését tekintve a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásai az irányadók.

33. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás részletes szabályait külön rendeletben szabályozza.

34. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás rendkívüli képviselő-testületi ülésnek minősül, a határozatképességre, a napirend elfogadására és a tárgyalásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület az éves rendes közmeghallgatást az éves munkatervében meghatározott időpontban tartja.

(4) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze. A közmeghallgatás időpontját az önkormányzat lapjában, a meghívót az önkormányzat honlapján, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a közterületi hirdetőtáblákon a közmeghallgatás időpontját legalább 8 nappal megelőzően közzé kell tenni.

(5) A közmeghallgatáson a napirend elfogadása után a polgármester maximum 45 percben beszámol az önkormányzat tárgyévi gazdálkodásáról, a beszedett helyi adó- és egyéb saját bevételekről és a folyamatban lévő fejlesztésekről, pályázatokról.

(6) A polgármester beszámolóját követően a megjelentek kérdéseket, észrevételeket tehetnek fel. A kérdésekre, észrevételekre a közmeghallgatáson, vagy amennyiben az a helyszínen nem lehetséges 15 napon belül írásban választ kell adni.

35. § (1) A közmeghallgatáson túlmenően lakossági fórumot lehet tartani a település lakosságának egészét, vagy jelentős részét érintő döntések meghozatala előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében.

(2) A lakossági fórum megtartását indítványozhatja:

(3) A Képviselő-testület az indítvány elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.

(4) A lakossági fórum időpontját, témáját a fórum előtt legalább 5 nappal, a 33. § (4) bekezdésben meghatározott módon közzé kell tenni.

36. § (1) Az önkormányzat – feladatai hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében – együttműködhet más önkormányzatokkal, valamint más gazdasági és szolgáltató szervezetekkel, illetve társulásokat hozhatnak létre.

(2) A társuláshoz való csatlakozásról – a bizottság(ok), a hivatal és szükség szerint szakértők bevonásával – a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

37. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. által kötelezően létrehozandó bizottság(ok)on túlmenően további bizottság(ok)at alakíthat, minden bizottsága tekintetében meghatározza annak szervezetét.

(2) A Képviselő-testület állandó és eseti bizottság(ok)at hoz létre.

(3) Az állandó bizottság(ok) felsorolását, feladatkörét a 3. sz. melléklet, tisztségviselői és tagjai nevét a 9. sz. melléklet tartalmazza.

(4)¹² A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja. A polgármester nem lehet bizottság elnöke, tagja.

(5) A bizottság tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

(6) Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb 2 bizottság tagja lehet.

38. § (1) A bizottság(ok) egyes kiemelt, folyamatos feladataik ellátására albizottságot hozhatnak létre. Az albizottság elnöke csak a bizottság képviselő tagja lehet. Az albizottság elnökét, tagjait a bizottság választja meg, minősített többséggel, nyílt szavazással. Az albizottság megalakításáról, feladatairól a bizottság elnöke a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(2) Az albizottság a bizottság feladatkörébe tartozó döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, konzultatív feladatot lát el, döntési hatáskört nem gyakorolhat. Az albizottság által tárgyalandó kérdéseket és a javaslattétel határidejét a bizottság határozza meg.

(3) Az albizottságot az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő tag képviseli.

(4) Az albizottságot az elnök, vagy a bizottság bármely tagja javaslatára, illetve az albizottság kéthavi működésképtelenségét követően a bizottság szüntetheti meg, minősített többséggel, nyílt szavazással.

(5) Az albizottság(ok)ra egyebekben a bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.

39. § (1) Átruházott hatósági és döntési hatáskört – a bizottság(ok) részére – a Képviselő-testület külön rendeletben is megállapíthat.

(2) A bizottság jog- és hatáskörét csak a Képviselő-testület módosíthatja, vonhatja meg. A bizottság jog- és hatáskörében a polgármester, más bizottságok nem járhatnak el. A bizottság nevében történő eljárásra csak a bizottság tagja hatalmazható fel.

(3) A bizottság – feladatkörében – a polgármesteri hivatal és az önkormányzat valamennyi intézménye és más érintett tekintetében:

(4) Ha a bizottság – feladatkörén túl – a Képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti az illetékes bizottság előzetes tájékoztatása után.

40. § (1) A bizottság munkáját az elnök irányítja.

(2) A bizottságot az elnök képviseli. A Képviselő-testület az elnök helyettesítésére egyszerű többséggel elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes teljeskörűen jogosult helyettesíteni az elnököt, annak akadályoztatása esetén. Az elnökhelyettes csak képviselő lehet.

(3) A tagok a bizottság ülésein hozott döntések alapján látják el feladataikat.

41. § A Képviselő-testület az állandó bizottság(ok) működéséhez – költségvetésében – bizottságonként elkülönítetten működési költséget (bizottsági költségkeret) határozhat meg.

42. § (1) A bizottság a jegyzőn ill. a polgármesteren keresztül a polgármesteri hivataltól munkaanyagok, írásos előterjesztések elkészítését, feladatuk ellátásához szükséges adatok szolgáltatását, javaslatok megtételét, a hozott döntések végrehajtását kérheti.

(2) A bizottság működésének ügyviteli feladatait, az ülések technikai előkészítését a hivatal látja el – a jegyzővel, és a polgármesterrel folytatott – előzetes egyeztetés alapján.

(3) A bizottság(ok) üléséről a hangfelvétel mellett írásos jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a jelenléti ívet, a meghívót és az írásos előterjesztéseket. A bizottság(ok) üléséről készült hangfelvételt elektronikus hordozón kell tárolni.

(4) A bizottság határozatait a bizottság elnöke aláírásával hitelesíti. A bizottság határozatait a jegyző köteles az érintettek részére az ülést követő 48 órán belül eljuttatni.

43. § (1) A bizottság legalább fél évre meghatározza rendes üléseinek számát és időpontját. A rendes ülések időpontjáról a bizottság köteles a Képviselő-testületet írásban tájékoztatni.

(2) A bizottságot az elnök hívja össze, mind rendes, mind rendkívüli ülésre.

(3) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt legalább 3 tag kezdeményezi az elnöknél.

(4) A polgármester – az elnökhöz intézett – indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(5) A bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza meg.

(6) Az önkormányzat minden intézményét tekintve pénzügyi ellenőrzési tevékenységre jogosult a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság. Az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet, a költségvetés zárszámadásáról szóló rendelet tervezetei, valamint az éves ellenőrzési jelentés a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testület elé.

(7) A (6) bekezdésben szabályozott kérdésen túlmenően a bizottság(ok) a tárgykörükhöz tartozó intézmények működésének ellenőrzésére jogosultak, a hatályos jogszabályok keretei között.

44. § (1) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményez. A bizottság(ok) együttes ülésén a határozatképességet, és a szavazásnál a többséget a bizottság(ok) együttes taglétszámához viszonyítottan kell vizsgálni. Az együttes ülés vezetésére bármelyik bizottság elnöke jogosult.

(2) A bizottság ülése nyilvános, azon tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, bármelyik települési képviselő és a jegyző, ill. az általuk megbízott személy. Zárt ülés a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tartható.

(3) A bizottság a települési képviselő javaslatára a feladatkörébe tartozó ügyet köteles legkésőbb a következő ülésén megtárgyalni.

(4) A bizottság határozatképességére, döntéshozatalára, a szavazás módjára, a döntéshozatalból való kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A bizottság elnöke az ülés elején köteles beszámolni a bizottság lejárt határidejű határozatainak teljesítéséről. Ennek érdekében táblázatos formában a hivatal elkészíti, a bizottság(ok) elnökeinek átadja, és elektronikus formában is hozzáférhetővé teszi a bizottság lejárt határidejű határozatai végrehajtásáról szóló beszámolót.

(6) A bizottság ülésére a polgármestert, a jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal tárgykör szerint illetékes osztályvezetőjét meg kell hívni.

45. § (1) A bizottság napirendjére – kötött határidővel – fel kell venni a Képviselő-testület és a polgármester által javasolt témaköröket.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(3) A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz egyszerű többséggel, nyílt szavazással, a polgármester rövid indokolása után.

46. § (1) Minden állandó bizottság a bizottság tagjai és a hivatal köztisztviselői körében hiányzó speciális szakismeretet igénylő kérdés eldöntéséhez eseti szakértőt kérhet fel, amennyiben a Képviselő-testület a költségvetési rendeletben e célra biztosított előirányzatot.

(2) A bizottsági költségkerettel való rendelkezés, ezen belül szakértő foglalkoztatása tekintetében az elnököt a bizottságon belül vétójog illeti meg.

47. § (1) A Képviselő-testület egyes nem állandó feladatok végrehajtására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(2) Ideiglenes bizottság megalakítását javasolhatja:

(3) A Képviselő-testület meghatározza az ideiglenes bizottság feladatkörét, működésének idejét, tagjainak számát, megválasztja elnökét és tagjait.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság(ok)ra vonatkozó szabályok az irányadók, a (3) bekezdés alapján meghatározott eltérésekkel.

(5) Ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. A bizottság nem képviselő tagjává az adott területen kellő jártassággal, szakismerettel rendelkező személyeket kell választani.

48. § A Képviselő-testület egyes önkormányzati feladatainak eredményesebb ellátására tanácsnokot vagy tanácsnokokat választhat.

49. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit. A Képviselők névsorát a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(3) A képviselők jogai és kötelezettségei tekintetében különbség nincs.

(4) Az Mötv. 32. § (2) bekezdés e) pontjában említett megbízásról a Képviselő-testület egyszerű többséggel, nyílt szavazással, határozatában dönt. A megbízást írásba kell foglalni és a képviselőnek átadni.

(5) A megbízásnak tartalmaznia kell:

(6) A képviselő köteles:

(7) A képviselők részére a Képviselő-testület tiszteletdíjat állapíthat meg.

50. § (1) A képviselő az ülésen a polgármestertől, a jegyzőtől, bármely bizottság elnökétől a feladatkörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet. Erre a kérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni. Képviselői kérdésekre ülésenként a nyílt ülésen tárgyalt napirendek után kerülhet sor.

(2) Képviselői kérdéssel a testület bármely ülésen, de ülésenként legfeljebb 1 óra időtartamban foglalkozik. A képviselői kérdések napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembevételével dönt.

(3) A képviselői kérdés szóban történő előadására lehetőséget kell adni az ülésen.

(4) A szabályszerűen előterjesztett képviselői kérdés a napirend része.

(5) Képviselői kérdést feltenni csak képviselőnek van joga.

(6) Azon képviselői kérdésekre, melyekre az ülésen idő hiányában nem volt mód, a kérdezett írásban, az ülést követő 15 napon belül köteles válaszolni.

(7) Visszavontnak kell tekinteni azt a képviselői kérdést, amelynek megtárgyalásánál a kérdést feltevő képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

51. § (1) A Képviselő-testület elnöke a polgármester, aki e minőségében képviseli a testületet a hatóságok, hivatalok, gazdasági szervezetek és a lakosság előtt.

(2) A polgármester tevékenységét főállásban látja el, akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

(3) A polgármester illetményét a Képviselő-testület állapítja meg az Mötv.-ben meghatározott összegben.

52. § (1) A polgármester az önkormányzat működésével kapcsolatban:

(2) A polgármester gondoskodik a nyilvánosság érvényesüléséről. Ezen belül gondoskodik:

(3) A polgármester kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, önkormányzati és más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, sportegyesületekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(4) A polgármester állítja össze és terjeszti elő a testületi ülés napirendi javaslatát a már folyamatban lévő, a munkatervben szereplő, a bizottsági elnökök által javasolt, a Képviselő-testület tagjainak egynegyede által javasolt, a saját kezdeményezésére javasolt, a jegyző által javasolt, a testületi ülést megelőzően benyújtott kérdések alapján.

(5) A polgármester rendeletalkotást kezdeményezhet, a rendelet tervezetét a jegyző és szükség szerint az illetékes bizottság bevonásával elkészíti.

(6) A polgármester hivatali működése során szükség szerint olyan programot dolgoz ki, amely a településfejlesztés és a helyi közszolgáltatások bővítésének céljait, feladatait, eszközrendszerét tartalmazza.

(7) A hivatal, a jegyző és az illetékes bizottság bevonásával a polgármester elkészítteti az önkormányzat éves költségvetésének és zárszámadásának tervezetét és azt a Képviselő-testület elé terjeszti. A költségvetési rendeletben év közben felmerülő szükséges módosításra vonatkozóan javaslatot dolgoz ki.

53. § (1) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a polgármesteri hivatalt.

(2) A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(3) A polgármester munka- és pihenőidejére, javadalmazására, fegyelmi felelősségére vonatkozóan az Mötv., és az abban foglaltaknak megfelelően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény az irányadók.

(4) A polgármester a hivatal ügyfélfogadási rendjén belül, az általa megállapított időpontban heti egy alkalommal ügyfélfogadást tart.

54. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. A polgármester határozza meg az alpolgármester jogkörét.

55. § (1) A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát. A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsorolt feladatokon túlmenően:

(2) A bizottság(ok) ülésére a jegyzőt az ülés napirendjének és időpontjának közlésével a bizottság elnöke meghívja.

(3) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottság(ok) jegyzőkönyvének elkészítéséről és a polgármesterrel történő aláírás után – az ülést követő 15 napon belül – a kormányhivatalnak való megküldéséről.

(4) A jegyző biztosítja a Képviselő-testület, a bizottság(ok) munkájához szükséges tárgyi és adminisztrációs feltételeket.

(5)¹³ A rendeletek kihirdetéséről az SZMSZ 32. §-ában foglaltak szerint a jegyző gondoskodik. Az ő feladata a rendeletek karbantartása, hatályosításának előkészítése, egységes szerkezetbe foglalása.

(6) A jegyző helyettesítését az aljegyző látja el a jegyző akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamban. Az aljegyző a jegyző által meghatározott feladatokat látja el.

(7) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Hivatal legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselője látja el a jegyzői feladatokat.

56. § (1) Az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján létrehozott polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése Nagymarosi Polgármesteri Hivatal.

(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

(3) A polgármesteri hivatal a vonatkozó jogszabályok és az önkormányzatok között létrejött megállapodásban foglaltak szerint ellátja a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos adminisztratív, számviteli-költségvetési gazdálkodási és jogi tanácsadási feladatokat.

57. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosításról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

58. § (1) Az önkormányzat évente meghatározza a gazdasági programját és költségvetését az irányadó jogszabályok figyelembevételével.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg az államháztartásról szóló törvény előírásai szerint.

(3)¹⁴ A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről legkésőbb szeptember 30-ig tájékoztatja a Képviselő-testületet.

59. § (1) Az önkormányzat teljes gazdálkodási területére kiterjed a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság ellenőrző tevékenysége.

(2) A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság vizsgálatának megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel.

60. §¹⁵

61. § (1) A jegyző köteles a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteit folyamatosan figyelemmel kísérni, és változás esetén a módosítását a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Képviselő-testület évenként áttekinti, és szükség esetén módosítja.

63. § Ez a rendelet 2023. február 6-án lép hatályba.