1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Iregszemcse Község Önkormányzatára és az Önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat-és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző – működési rendjére.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Iregszemcse Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7095 Iregszemcse, Kossuth tér 19.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.iregszemcse.hu

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testületének a hivatalos neve: Iregszemcse Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(5) Az Önkormányzat hivatalának neve: Iregszemcsei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(6) A Hivatal

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Iregszemcse község címere és a zászlaja.

(2) A címer használható a Képviselő-testület, a Hivatal kiadványain és levelezési fejrészén, valamint a polgármester, és a jegyző levelezési fejrészén.

(3) Az Önkormányzat zászlaja használható nemzeti ünnepeken, és a Képviselő-testület, Önkormányzat rendezvényein.

(4)² Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület a községi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 4/1993. (VI. 30.) számú önkormányzati rendeletben állapítja meg.

4. § A Képviselő-testület a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapítását és adományozását külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

6. § (1) A hirdetmény helyben szokásos módon történő kihirdetésének a Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán történő elhelyezés minősül.

(2) Az Önkormányzat a lakosság tájékoztatása érdekében internetes honlapot működtet.

(3) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.

(4) Az Önkormányzat az internetes honlap költségeit az Önkormányzat költségvetésében biztosítja.

7. § (1) Az Önkormányzat együttműködik más országok helyi önkormányzatával.

(2) A község testvér-települési kapcsolatot tart fenn a:

(3) A hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása a polgármester irányítása, és szervezése mellett a Képviselő-testület feladata.

8. § (1) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint részt vehet a Képviselő-testület és bizottsága ülésén.

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

9. § (1) Helyi népszavazást a település választópolgárai 25%-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló Képviselő-testületi ülésre a polgármester meghívja tanácskozási joggal az aláírást gyűjtők képviselőit.

(3) Helyi népszavazás kiírását tárgyaló Képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testületnek döntenie kell a népszavazásra feltett kérdésekben a döntésnél figyelembe veendő tényekről, körülményekről, a döntés eredményének várható hatásairól, a mellette és ellene szóló érvekről hogyan, milyen formában, milyen fórumokon történik a választópolgárok tájékoztatása.

(4)⁶ A helyi népszavazásra vonatkozó további rendelkezéseket és részletszabályokat a Képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 8/2017. (X.1.) számú önkormányzati rendeletben állapítja meg.

10. § (1) A Képviselő-testület feladatai körében – különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben – együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel, továbbá támogatja a civil szervezetek helyi közügyekben való részvételét.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.

11. § Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

12. § A Képviselő-testület az önkormányzat – az Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt – feladatai ellátásának mértékét a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

13. § Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

14. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, a Hivatal, a jegyző látja el.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit – a törvényben meghatározott kivételekkel – a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre ruházhatja át. A hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskör átruházásra kizárólag önkormányzati rendeletben kerülhet sor.

(3) A polgármesterre, jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza, a bizottságokra átruházott hatáskörökről a 71. § (1) bekezdése ad szabályozást.

15. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 5. melléklet tartalmazza.

16. § Az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

17. § (1) A Képviselő-testület 7 főből áll. A képviselő-testület személyi összetételét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek.

(3) Az önkormányzat jogi személy, a Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

18. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

19. § (1)⁷ Az alakuló ülés összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább három nappal ki kell küldeni és erről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.

(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a Hivatal útján gondoskodik.

(4) Az alakuló ülés helye: Önkormányzat székhelye.

(5) Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg és vezeti.

20. § (1) Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

(2) Az alpolgármester megválasztásához szükséges titkos szavazás lebonyolítása érdekében a képviselők közül a 3 fős szavazatszámláló bizottságot választani.

21. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján a 20. § f), k)–p) pontjaiban meghatározott napirendek későbbi ülésre halaszthatók.

(2) Az alakuló ülésen a 20. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a Képviselő-testület döntése alapján.

(3) A Képviselő-testület alakuló vagy azt követő ülésén esedékes Szervezeti és Működési Szabályzatot érintő rendeletalkotás vonatkozásában a bizottsági véleményezés, valamint a személyi javaslatok tekintetében az írásos előterjesztés nem kötelező.

22. § (1) A Képviselő-testület a határozati formában elfogadott munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést.

(2) A Képviselő-testület az év júniusára, júliusára és augusztusára rendes ülést nem tervez, ülésszünetet tart.

(3) Az ülések helye: Iregszemcsei Közös Önkormányzati Hivatal székhelyének tanácskozó terme.

(4)⁸ A polgármester indokolt esetben a Képviselő-testületi ülést más helyszínre is összehívhatja, mely helyszínt az ülés meghívójában egyértelműen meg kell jelölni.

(5) A Képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

23. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a nyári szabadságok miatti ülésszünetet június 1. napja és augusztus 31. napja között határozza meg. A polgármester az ülésszünet idején is összehívhat indokolt esetben rendkívüli ülést.

(3) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy Képviselő-testületi döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző hónap 1. napjáig javaslatot tehetnek:

(5) A munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig.

24. § Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján.

25. § (1) A Képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését az indítvány alapján a polgármester hívja össze, az ő feladata a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározása.

(4) A rendkívüli ülést a polgármesternek a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra kell összehívnia.

26. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívására, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, e-mail, levél, távirat, személyes kézbesítés.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat vagy a lakosság számára.

27. § A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

28. § (1) A közmeghallgatásra a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A közmeghallgatást a Képviselő-testület – amennyiben az adott évben korábban erre nem került sor – december hónapban tartja.

29. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze.

(2) A közmeghallgatás testületi ülés, melynek összehívására és lefolytatására a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosságot legalább 15 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell a helyben szokásos módon, és az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel.

(3) A meghirdetett közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

(4) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A közmeghallgatáson az állampolgárok és szervezetek képviselői legfeljebb 2 óra időtartamban, ezen belül maximum 5-5 perces felszólalással közérdekű kérdéseket intézhetnek a Képviselő-testülethez, és javaslatokat tehetnek a település sorsát, működését érintő témakörökben szükségesnek tartott teendőkre.

(6) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a hatályos jogszabályokban előírt módon kell kezelni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

(7) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

(8) A közmeghallgatás Képviselő-testületi ülésnek minősül, külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére és tartalmára a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(9) A közmeghallgatáson a Képviselő-testület határozatot nem hoz, rendeletet nem alkot.

(10) Rendkívüli közmeghallgatás akkor tartható, ha legalább három települési képviselő, vagy a Képviselő-testület állandó bizottsága írásban – a soronkívüliség indokoltságának megjelölésével – indítványozza, és az indítványt a Képviselő-testület minősített többséggel elfogadja.

30. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás érdekében, a Képviselő-testület szükség szerint lakossági fórumot tart.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyi lakosságot a rendezvény időpontját legalább 10 nappal megelőzően a helyben szokásos módon, és az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel tájékoztatni kell.

(3) A lakossági fórum nem minősül Képviselő-testületi ülésnek.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

31. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség betöltetlen, a hatáskörét alpolgármester gyakorolja. Amennyiben az ő akadályoztatása, távolléte is fennáll, abban az esetben a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri, pénzügyi bizottság elnöki tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze a Képviselő-testületet, és vezeti annak ülését.

32. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

33. § (1) A Képviselő-testület összehívásakor a munkatervet kell alapul venni.

(2) Az ülés összehívása az ülés jellegét, napját, helyét, kezdési időpontját, a napirendi pontok tárgyát, a napirendek előterjesztőinek, valamint az előterjesztést előzetesen tárgyaló bizottság megnevezését tartalmazó írásos meghívóval történik. A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket is.

(3)⁹ A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 24 órával korábban kell az érdekelteknek megküldeni.

(4) A Képviselő-testület ülésének idő- és napirendi pontjáról a nyilvánosságot a helyben szokásos módon, valamint a hivatalos honlapon keresztül tájékoztatni kell.

(5) A nyilvános ülésre szóló meghívót és előterjesztést, elsősorban elektronikus úton kell megküldeni az érintettnek.

(6) A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő, a jegyző és a nem képviselő bizottsági tag részére az ülés anyagát kérésére az ülésen kinyomtatott formában is rendelkezésre kell bocsátani.

34. § A Képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:

36. § (1) A Képviselő-testület ülésén szavazati joggal vesznek részt a Képviselő-testület tagjai.

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(3) A (2) bekezdés b) pontjában megjelöltek tanácskozási joggal való részvétele csak az őket érintő napirendre vonatkozik.

(4) A tanácskozási joggal meghívottak – a döntéshozatalban való részvétel kivételével – a képviselőket megillető jogosultságokkal rendelkeznek az ülésen.

(5) A Képviselő-testület ülésére eseti jelleggel meghívható:

(6) A tanácskozási jog nélkül meghívott személy az őt, vagy az általa képviselt szervezetet érintő kérdésben az ülésen szót kérhet, a polgármester szót adhat.

(7) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül a polgármester bárkit meghívhat, akinek meghívását indokoltnak tartja.

37. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság és a sajtó képviselője az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester (az ülés elnöke) a rendzavarót, ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

38. § (1) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

(2) Zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, kivéve az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja, mely esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített szótöbbség kell.

(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá a polgármester meghívása esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) Aki a zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik, azt a polgármester távozásra szólítja fel.

(5) A zárt ülés dokumentumainak a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(6) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és – amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen – az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.

(7) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(8) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

(9) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

(10) A zárt ülésen hozott Képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(11) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A tájékoztatáshoz kapcsolódó tartalmi vizsgálatot a polgármester végzi el.

39. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetése során a polgármester – illetve a 31. § (2)–(3) bekezdés szerinti levezető elnök – által ellátandó feladatok:

(2) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés napirendek közé történő felvételére vagy előterjesztés napirendről történő levételére bármely képviselő tehet javaslatot.

(3) Napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés lényegét annak előterjesztője még a napirendre történő felvételről szóló döntés előtt előzetesen ismertetni köteles.

(4) Minden napirend-módosításra irányuló indítványról, előterjesztésről külön-külön kell vitát nyitni és egyszerű többséggel döntést hozni róla. A Képviselő-testület a módosító indítványok megtárgyalását követően az ülés napirendjéről egyszerű szótöbbséggel dönt.

40. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több, mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A polgármester határozatképtelenség esetén

(4) A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(5) Szükség esetén a napirend megváltoztatható, azonban a napirend változásáról a meghívottakat legkésőbb 5 nappal a tervezett ülés időpontja előtt tájékoztatni szükséges.

(6)¹² Az ülésről igazoltan van távol a képviselő, amennyiben ezt a tényt a polgármester felé az ülést megelőzően bejelenti.

41. § (1) A határozatképesség meglétét az ülésen, a döntések meghozatala előtt ellenőrizni kell.

(2) A határozatképesség vizsgálata az ülés vezetőjének, valamint a jegyzőnek is feladata.

(3) A határozatképesség hiányában hozott döntés törvénysértő, a jegyző kötelessége azt a Képviselő-testületnek jelezni.

42. §¹³ (1) A Mötv 49. § (1) bekezdés szerinti személyes érintettséget az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni. A bejelentés tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig. A kizárási kezdeményezésről a képviselő-testület minősített többségű határozathozatallal dönt, de nincs kizárási kötelezettsége. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, a szavazást megismétli az érintett kizárásával.

(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, a képviselő-testület minősített többségű döntése alapján rendbírsággal sújtható, melynek alkalmankénti összege 3000 Ft.

43. § (1) A tanácskozás rendjét a polgármester biztosítja. Ennek során:

(2) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

(3) Választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a Képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt,

(4) A Képviselő-testületi ülésen bármikor szót kérhet:

(5) Ügyrendi kérdésben tett hozzászólásnak minősül az, ha a képviselő az Önkormányzat Szervezeti Működési Szabályzata, vagy a Mötv. valamely eljárási, ügyrendi szabályának érvényesülésére hivatkozik.

(6) Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

44. § (1) A polgármester, - a 31. § (2)–(3) bekezdése szerinti levezető elnök, - a képviselő, a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.

(3) A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni.

(4) A polgármester minden napirendi pont felett megnyitja a vitát, melynek során:

(5) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre.

(6) A képviselőknek, tanácskozási joggal meghívottaknak a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót a jelentkezésük sorrendjében. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.

(7) A képviselő és a bizottság a vita lezárásáig az előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthet elő. A bizottság bármely előterjesztéshez, azok módosító javaslataihoz ajánlást, javaslatot tehet.

(8) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában is elhangzottakra – az előterjesztésében szereplő javaslatát a vita lezárásáig módosíthatja, kiegészítheti, visszavonhatja.

(9) Javaslat visszavonása esetén arról a Képviselő-testületnek nem kell dönteni.

(10) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a Képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő Képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a Képviselő-testület felé.

(11) A szavazás megkezdéséig a polgármester, jegyző, képviselő vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását, ha valamely lényeges körülmény az ülésen nem tisztázható, és a törvényes döntéshozatalt a jegyző nem tudja biztosítani.

(12) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a polgármester a vitát lezárja, és rátér a szavaztatásra.

45. § (1)¹⁴ A polgármester az előterjesztésben szereplő és vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész döntési javaslatról. Ha a szavazás eredményeként a Képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő döntési javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű döntést.

(2) A módosító javaslat elfogadásához ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti javaslat elfogadásához.

(3) Kinevezés, megbízás, választás esetén, amennyiben a Képviselő-testület több jelölt vagy pályázó (a továbbiakban együtt: jelölt) közül választ, akkor valamennyi jelöltről külön-külön kell szavazni. Valamennyi képviselő valamennyi jelöltre szavazhat. Azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb szavazat eléri az adott döntéshez szükséges többséget.

(4) Amennyiben a kinevezhető, megbízható, megválasztható személyek számánál több jelölt kap az adott döntéshez szükséges azonos számú igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani, és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a döntéshez szükséges számú szavazatot.

(5) Kitüntetés, díj adományozására vonatkozó javaslat elfogadásánál a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

46. § Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

47. § (1) A Képviselő-testület döntéseit – a titkos szavazás kivételével – nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás a javaslatra az „igen”-nel szavazók, majd a „nem”-mel szavazók, végül a „tartózkodás”-sal szavazók megszámlálásával kézfeltartással történik.

(2) Képviselő-testületi tag döntéshozatalból történő kizárása esetén „igen“-nel és „nem“-mel lehet csak szavazni.

48. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az alakuló ülésen szavazatszámláló bizottságot kell alakítani az alpolgármester megválasztására.

(3) A titkos szavazást – a 20. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Pénzügyi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(4) A szavazólap tartalmát a Képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

(5) Érvényes a szavazat, ha:

(6) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a szavazatszámláló Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja a szavazólapokat tartalmazó borítékot és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a Hivatal közreműködésével – külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(7) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a szavazatszámláló Bizottság átadja a polgármesternek.

(8) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(9) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely Képviselő-testületi tag kérésére, a Képviselő-testület vita nélkül határoz a szavazás megismételéséről. A szavazás az adott ülés keretében csak egyszer ismételhető meg.

(10) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben.

50. § (1) Bármelyik képviselő javaslatára név szerinti szavazást lehet elrendelni nyílt szavazás esetén. A név szerinti szavazásról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2)¹⁶ Név szerinti szavazást kell elrendelni:

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a Képviselő-testületi tagok nevét ABC sorrendben, a jelenlevő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”-nel, “nem”-mel vagy “tartózkodom”-mal szavaznak.

(4) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámlálja és a szavazás eredményét átadja a polgármesternek, aki kihirdeti azt.

(5) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, a hitelesített névsort pedig a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

54/A. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésre irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezést határozatban fogadja el, melyben meghatározza a rendelet-tervezetet előterjesztő és az előkészítésért felelős személyt, valamint az előterjesztés elkészítésének és a képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.

(4) A rendelet-tervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.

(5) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

54/B. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet szerkesztése, számozása a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A rendeleteket az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével és az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni.

(5) A rendeletekről a hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

55. § (1) Képviselő-testületi határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint történik.

(3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat meg kell küldeni a Képviselő-testületi ülési jegyzőkönyv elkészültét követő 15 napon belül a végrehajtásért felelős személynek vagy szervnek.

(5) A jegyző a Hivatal útján folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását és arról a végrehajtási határidő lejártát követő rendes ülésére jelentést készít, melyet a polgármester terjeszt a Képviselő-testületnek.

(6) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

56. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó, döntést igénylő alábbi javaslat:

(2) Nem minősül előterjesztésnek:

(3) A jelentés, a tájékoztató, a beszámoló tudomásulvétel céljából kerül a Képviselő-testület elé, ezekről szükség esetén a Képviselő-testület döntést hozhat.

(4) Rendelet megalkotására, módosítására vonatkozó javaslat csak írásbeli lehet.

(5) A polgármester kivételesen, alapos indokkal, így különösen:

(6) Írásos előterjesztés nélkül csak sürgősségre hivatkozva tárgyalható rendeletalkotással összefüggő napirendi pont.

(7) Az előterjesztés tartalmazza a következő elemeket:

(8) A Képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be:

(9) Amennyiben az előterjesztés valamelyik Képviselő-testületi bizottság hatáskörét érinti, abban az esetben az előterjesztés csak meghatározott bizottság állásfoglalásával nyújtható be a Képviselő-testületnek.

(10) Kizárólag bizottsági állásfoglalás ismeretében tárgyalhatóak az alábbi előterjesztések:

57. § (1) A kérdés az önkormányzati képviselő önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetése, tudakozódása.

(2) A kérdést az ülés napját megelőző munkanapon 12.00 óráig lehet írásban bejelenteni a polgármesternél. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kérdező nevét, a kérdés teljes tartalmi összefoglalását, a kérdés címzettjét, és annak feltüntetését, hogy a kérdező a kérdést szóban elő kívánja-e adni.

(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerül sor.

(4) Az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a polgármester a képviselők által már benyújtott kérdésekről.

(5) Ha a kérdés benyújtása a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal korábban kerül sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(6) Képviselő azon kérdését, amelyben azt kéri a Képviselő-testülettől, hogy vizsgálja felül az önkormányzati ügyben hozott polgármesteri, bizottsági döntést, kizárólag írásban, a polgármesternek címezve lehet benyújtani. A soron következő testületi ülésen a kérdést tárgyalni kell, feltéve, hogy az a testületi ülést legalább 5 nappal megelőzően benyújtásra került.

(7) A kérdés szóbeli ismertetése, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 5-5 perc lehet.

(8) Visszavontnak kell tekinteni a kérdést, és tárgyalását meg sem kell kezdeni, ha a kérdező képviselő az ülésen nincs jelen.

(9) A kérdező a kérdést a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(10)¹⁹ A kérdésre a Képviselő-testület ülésén a megkérdezett személyesen, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban köteles választ adni. A válaszra történő felkészüléshez a Hivatal segítséget nyújt.

58. § (1) A kérdésekről, a kérdésekre adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyi ügyekkel összefüggésben a kérdés az érintett kérésére zárt ülésen tárgyalandó. Az érintett erre irányuló nyilatkozatát a kérdés előterjesztője szerzi be és csatolja a kérdés bejelentéséhez.

59. § A képviselő a Képviselő-testület rendes ülésén, az ülés napirendjén nem szereplő témában legfeljebb egy alkalommal a kérdéseket és bejelentéseket követően napirenden kívüli felszólalhat, melyről vita nem tartható.

60. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.

(2) A Képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebből:

(3) A nyílt ülés jegyzőkönyvét az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(4) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

(5) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

(6)²³ Bármelyik képviselő vagy a jegyző kifejezett kérésére az írásban benyújtott vagy szóban elmondott hozzászólását, véleményét a jegyzőkönyvhöz csatolni, illetve abban szó szerint rögzíteni kell.

(7)²⁴ A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(8) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(9) A zárt ülés jegyzőkönyve egy példányban készül. A zárt ülés jegyzőkönyvét a jegyző a nyilvános ülések jegyzőkönyveitől elkülönítetten kezeli. Zárt ülés jegyzőkönyvébe az eljárásban érdekelt személy kizárólag a saját ügyét érintően jogosult betekintésre.

(10) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, és a jegyző írja alá.

(11) A jegyző köteles biztosítani, hogy a testületi ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülésekről készült jegyzőkönyvek kivételével – a Hivatalban az ügyfélfogadási időben, a választópolgárok megtekinthessék. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(12) A bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezések azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(13)²⁵ A polgármester vagy a jegyző képviselő-testület által átruházott hatáskörében hozott döntését, a döntés meghozatalát követő 15 napon belül meg kell küldeni a kormányhivatalnak.

61. § A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, vagy terhelik.

62. § (1) A képviselő jogai az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

(2) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.

63. § A Képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

64. § (1) Amennyiben a képviselő a Képviselő-testület rendes ülésén 6 hónapon belül legalább 2 alkalommal nem vesz részt és távolmaradását nem igazolja, a polgármester indítványozza a Pénzügyi Bizottságnál a kötelezettségszegés kivizsgálását.

(1a)²⁶ Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél.

(2) A képviselő kötelezettségszegésének megállapítására vonatkozó kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) írásban a bizottság elnökéhez nyújthatja be a polgármester. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kötelezettségszegés pontos megjelölését és jogi alapját.

(3) A Pénzügyi Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, az eset körülményeit, ennek során felhívja a képviselőt nyilatkozattételre, bizonyítékai előterjesztésére és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a döntésre. A Pénzügyi Bizottság ülésére az érintett képviselőt meg kell hívni.

(4) A Pénzügyi Bizottság a vizsgálatot a kezdeményezés átvételét követő 30 napon belül folytatja le, a Képviselő-testület a határidőt meghosszabbíthatja.

(5) Ha a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv.-ben meghatározott – kivéve a 62. § (2) bekezdésben meghatározott esetet – kötelezettségét megszegi, a Pénzügyi Bizottság határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére.

65. § A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatalával, ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

66. § (1) A Képviselő-testület a döntéselőkészítő, a szervező és ellenőrző feladatok ellátására állandó bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület határozattal, meghatározott önkormányzati szakmai feladat ellátására, ellenőrzésére, legfeljebb hat hónap időtartamra ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek összetételére az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, elnökéről, elnökhelyetteséről, tagjairól, feladatköréről, működésének alapvető szabályairól, a bizottság létrehozásakor dönt.

(4) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, valamint a működésére meghatározott idő lejártát követően megszűnik. Ezzel együtt az elvégzett munkájáról a Képviselő-testületnek – előzetesen a bizottság által elfogadott – jelentésben számol be.

(5) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A bizottság feladat- és hatásköreit a jogszabályok határozzák meg, részletesen a 68–69. § és a bizottsági ügyrendek rögzítik.

(7) A bizottsági határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

67. § (1) A bizottságot a képviselők és más, a bizottság működési területén szakértelemmel bíró személyek közül a Képviselő-testület választja meg minősített szótöbbséggel.

(2) A bizottságok tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

68. § A bizottság általános feladata:

69. § (1) A bizottságot a bizottság elnöke hívja össze és vezeti ülését.

(2)²⁷ Az elnök köteles összehívni a bizottságot a polgármester indítványára az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(3) A bizottság ülésén bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalására; a javaslatot tárgyaló ülésre a javaslatot tevő képviselőt meg kell hívni.

(5) A Képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, melyeket bizottság nyújthat be, illetve melyek csak bizottság álláspontjával nyújthatók be a Képviselő-testülethez.

(6) A Képviselő-testület bizottsága véleményezi a hatáskörébe tartozó előterjesztéseket. Ezek az előterjesztések csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testületnek.

(7)²⁸ A bizottsági ülés határozatképességére, a döntéshozatalra vonatkozóan e rendelet szabályait kell alkalmazni. A bizottság döntéseit egyszerű és minősített szótöbbséggel hozza.

(8) A bizottság azokban az esetekben tartanak zárt ülést, amelyekben azt törvény kötelezővé teszi vagy megengedi.

(9) A bizottsági ülés jegyzőkönyvére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) A bizottság ügyviteli teendőit a Hivatal látja el.

70. § A Képviselő-testület egy állandó bizottságot, a pénzügyi bizottságot, hoz létre, mely tagjainak száma 3 főből áll. A bizottság személyi összetételét a 2. melléklet tartalmazza.

71. § (1) Pénzügyi bizottság feladata, hatásköre:

(2) A Pénzügyi Bizottságnak a Képviselő-testület által átruházott hatásköre nincs.

(3) Vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Amennyiben a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Pénzügyi Bizottság az Mötv. 120. § (2) bekezdése szerint a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

72. § (1) A polgármester a megbízását főállásban, foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A tisztség betöltésének módját a Képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben, a polgármester egyetértésével, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának egyidejű módosításával megváltoztathatja.

(2)²⁹ A polgármester tekintetében – az illetmény, tiszteletdíj megállapításának kivételével – a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét, tiszteletdíját a a jegyző állapítja meg. A polgármester jutalmára, egyéb juttatásaira a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

(3) A polgármester gyakorolja mindazon feladat- és hatásköröket, melyeket jogszabály és a rendelet hatáskörébe utal. A polgármester az államigazgatási tevékenységének ellátásáért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

(6) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(7) A polgármester az Mötv. 68. §. (3) bekezdése alapján – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben

(8) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, az Mötv 42. §-ában meghatározott át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat.

(9) Amennyiben a polgármester a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a Képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a Képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(10)³⁰ A Képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(11) Átruházott hatáskörben hozott polgármesteri döntések esetében az átruházás tényére utalni kell.

73. § A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt kötelezettségvállalásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

74. §³¹ A polgármester a tisztségéről a Képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a pénzügyi bizottság elnökének ad át.

75. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, a Képviselő-testület megbízásának időtartamára egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot.

(4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(5) A Képviselő-testület titkos szavazással, minősített többséggel választja meg az alpolgármestert, akiknek jogai és kötelezettségei a megválasztással kezdődnek és a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(6)³² Az alpolgármester titkos szavazással történő választása vonatkozásában is irányadóak a 48. § rendelkezései.

(7)³³ Az alpolgármester minden hónap utolsó szerdai napján fogadóórát tart 10:00-11:00 óra között. Egyéb esetben előzetes telefonos időpont egyeztetést követően

76. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

(2)³⁴

76/A. § A polgármester pályázat útján, a jegyző javaslatára határozatlan időre nevezi ki az aljegyzőt. Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a jegyzői megbízott látja el legfeljebb 6 hónap időtartamra.

77. § (1) A Hivatal önálló jogi személy, önálló önkormányzati költségvetési szerv.

(2) A Hivatal hivatalos elnevezése: Iregszemcsei Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A polgármester a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

(4) A Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a szervezeti egységek, illetve munkakör szerinti feladatok leírását, a munkaterv pedig a feladatok ellátásának és ellenőrzésének ütemezését.

(5) A Hivatal ügyfélfogadási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(6) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a 8. melléklet tartalmazza.

78. § (1)³⁶ Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot fogad el, melyet a polgármester terjeszt elő az alakuló ülést követő hat hónapon belül. A Képviselő-testület a meglévő programot a választást követő hat hónapon belül felülvizsgálja, szükség esetén módosítja vagy kiegészíti és elfogadja.

(2) A program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési célkitűzésekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével, a térség területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, a kötelező illetve önként vállalt feladatok biztosítását szolgálják. A program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika, a befektetés-támogatási politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(3) A helyi önkormányzat vagyona az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálja. A vagyon tulajdonból és vagyoni értékű jogokból áll.

(4) Az önkormányzat Képviselő-testülete törekszik arra, hogy a meglévő vagyon gyarapítását elősegítése, illetve a már meglévő vagyont fenntartsa, állagát védje, a költségtakarékos működtetését, hasznosítását megoldja.

79. § A Képviselő-testület az éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami éves költségvetésről szóló törvény határozza meg.

80. § (1) A jegyző gondoskodik a belső kontrollrendszeren belül a belső ellenőrzés szabályszerű működtetéséről. A belső ellenőrzése keretében a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is gondoskodni kell.

(2) A belső ellenőrzést, a Képviselő-testület előző év december 31-éig határozattal jóváhagyott éves ellenőrzési terve szerint kell ütemezni, elvégezni.

82. § Ez a rendelet 2023. január 26-án lép hatályba.