1. Munkaterület körülhatárolása

Az igénybe vevő tevékenysége során köteles betartani a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendeletet, valamint az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet, illetve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény vonatkozó előírásait. A bontási területet piros – fehér sávozású korláttal vagy szalaggal kell lezárni. (3/2001. (I. 31.) KöViM). Szükség esetén a gyalogos közlekedés részére gyalogos provizóriumot (átjárót) kell biztosítani (például ingatlanok megközelíthetőségének biztosítása érdekében). A bontási terület közút felé eső részét folyamatos piros fényű vagy villogó borostyán sárga fényt adó lámpával kell megjelölni éjszaka és rossz látási viszonyok között.

1.1. Járdán történő területfoglalás esetében

1.1.1. Járdaburkolat részleges lezárására akkor van lehetőség, ha a járdán összefüggően legalább a 1,5 méter széles szabad közlekedési sáv megmarad. Amennyiben legalább a 1,5 méter széles összefüggő szabad közlekedési sáv nem marad szabadon, úgy a járdát teljes szélességében kell lezárni.

1.1.2. Amennyiben az igénybevétel időtartama alatt az igénybe venni kívánt járdát a forgalom elől el kell zárni, úgy azt piros-fehér sávozású szalaggal vagy korláttal kell körülhatárolni.

1.1.3. Teljes szélességű lezárás esetében a körülhatárolással egyidejűleg „Gyalogos közlekedés a túloldalon” feliratú táblákat kell elhelyezni.

1.2. Úttesten történő területfoglalás esetében

1.2.1. Minden esetben a kivitelezést megelőzően az igénybe vevőnek saját költségén ideiglenes forgalmi rendet kell kialakítania, és az igénybevételt követően az eredeti forgalmi rendet helyre kell állítania.

1.2.2. Az ideiglenes forgalmi rend jelzéseit, a munkaterület elkorlátozására szolgáló eszközök és egyéb tartozékok állapotát és meglétét rendszeresen ellenőriznie kell a kérelmezőnek és szükség szerint pótolnia kell azokat.

1.2.3. A jelzőtáblák csak a szabványnak megfelelő, fényvisszaverős, fóliás típusúak lehetnek és azokat csőoszlopokra kell felszerelni.

1.2.4. Forgalom melletti útbontás esetén minden esetben az „Úton folyó munkák”, a „Sebességkorlátozás 30Km/h” és az „Útszűkület” jelzésképű táblákat kell elhelyezni a forgalmi irányoknak megfelelően.

1.2.5. Forgalom melletti útbontás esetében, az igénybevétellel érintett úttesten legalább 3 méter szélességben a közúti forgalmat zavartalanul kell biztosítani. A közlekedés biztonsága a munkavégzés során nem veszélyeztethető.

1.2.6. A kérelmezőnek szükség esetén a váltakozó irányú forgalom irányítása és biztosítása érdekében jelzőőröket vagy forgalomirányító berendezéseket kell alkalmazni.

1.2.7. Amennyiben az igénybevétel során nem biztosítható a legalább 3 méter széles közúti forgalmi sáv, úgy az úttestet teljes szélességben le kell zárni. Teljes szélességű lezárás esetében az igénybevételt megelőző utolsó útkereszteződéshez az „Úton folyó munkák”, a „Sebességkorlátozás 30Km/h” és a „Zsákutca” jelzésképű táblákat kell elhelyezni.

2. A bontásra és helyreállításra vonatkozó előírások

2.1. Útburkolat helyreállításának módja

2.1.1. Aszfaltkeverék bedolgozásra alkalmas időjárás esetén a felbontott aszfalt burkolatú úttest ágyazatát és alapját 20 cm vtg. sóderágyon 20 cm vtg. C-6/KK minőségű betonnal 20 – 20 cm szélességű túlnyúlással helyre kell állítani.

2.1.2. A régi fennmaradt aszfaltburkolatot (kopóréteget) a bontással érintett közlekedési sávok teljes szélességében kell helyreállítani a rendelet 13. § (3) bekezdése szerinti esetekben. Ilyen esetekben az út hossztengelyével párhuzamos irányban a munkagödör széleitől mért 20-20 cm szélességben (de legalább 1,5 méter szélességben) 5 cm vastagságban kell lemarni, majd egybefüggően 5 cm vtg. AC-11 minőségű hengerelt aszfalttal kell helyreállítani.

2.2. Járda burkolat helyreállításának módja

2.2.1. Aszfaltkeverék bedolgozásra alkalmas időjárás esetén a felbontott aszfaltburkolatú járdánál 20 cm vastag sóderágyon 10 cm vastag C-6/KK minőségű betonalap elkészítése után a teljes érintett régi burkolatot vissza kell bontani és egybefüggő felületként – teljes szélességben – 3 cm vastag öntött aszfalttal kell helyreállítani.

2.2.2. Az öntött aszfalt burkolatú járdák keramit szegélyét és szegélygerendáját a burkolatalap megépítése előtt úgy kell helyreállítani, hogy a szegélyek magassági vonalvezetése ne akadályozza a járdáról a csapadékvíz lefolyását.

2.3. Helyreállítás aszfalt keverék bedolgozásra alkalmatlan időszakban

Amennyiben a jelen műszaki előírások 2.1.1. és a 2.2.1. pontjaiban előírtak szerinti aszfaltkeverék bedolgozását az időjárási viszonyok (pl.: tartósan alacsony hőmérséklet) nem teszik lehetővé, úgy az aszfalt kopóréteg helyét ideiglenesen fóliás betonnal kell helyreállítani a felbontott területen. Az ideiglenes helyreállítást legkésőbb a közútkezelő által a kiadott kezelői hozzájárulásban egyénileg meghatározott időpontig kell helyreállítani.

2.4. A bontásra és helyreállításra vonatkozó általános kötelezettségek, feltételek

2.4.1. A véglegesen helyreállított közterület minőségét szavatolni kell. Az engedélyes tudomásul veszi, hogy jelen útkezelői feltételek betartása mellett, amennyiben a bontás nyomvonalán burkolatsüllyedés, vagy egyéb meghibásodás történik, úgy köteles azt másodlagos helyreállításként mindannyiszor elvégezni ameddig a burkolatban az eredeti állapot helyre nem áll.

2.4.2. Amennyiben a közút igénybevétele kapcsán aszfaltburkolatot kell helyreállítani azt csak e tevékenység végzésére jogosult szakvállalat végezheti el. Az elkészült aszfaltburkolat I. osztályú minőségét tanúsító dokumentumot a közút kezelőjének az igénybe vett közterület visszaadásakor egy eredeti példányban át kell adni. A burkolatok helyreállításakor a beépítendő anyagok tekintetében, valamint a kivitelezési technológia alkalmazása során a vonatkozó műszaki szabványok és műszaki előírások szerint kell eljárni. A helyreállítás során kiemelten figyelembe kell venni az érvényben lévő Útügyi Műszaki Előírások kerékpárutak, gyalogutak és járdák pályaszerkezete, valamint útépítési aszfaltkeverékek és út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek előírásait tartalmazó köteteit. Indokolt esetben a kezelő ezen hozzájárulás kiegészítéseként előírhatja a helyreállított burkolat helyszíni mintavételezés (fúrási magminta) alapján történő minősítését.

2.4.3. A burkolat helyreállítása során az Útügyi Műszaki előírásainak megfelelően olyan legalább 20 cm vastagságú homokos kavics, kavicsos homok, vagy folyami homok fagyvédő és ágyazati réteget kell beépíteni, amelynek a 0,02 mm alatti szemcse tömegaránya kisebb mint 10%.

2.4.4. A bontással járó felfestett burkolati jelek rongálódását újrafestéssel kell helyreállítani.

2.4.5. Az igénybevételért felelős köteles a közút igénybevételének időtartama alatt az érintett területen található létesítmények (burkolat, közművek, szerelvények, jelzőtáblák stb.) állagmegóvásáról gondoskodni. Az elfoglalt közterületen fellépő közmű-meghibásodásokat köteles az érintett szolgáltató vállalatnak haladéktalanul jelenteni, illetve a javításhoz a munkaterületet biztosítani. A területen lévő közműszerelvényeket (tűzcsap, tolózár, aknafedlap, stb.) hozzáférhetően kell hagyni. Az igénybevétel időtartama alatt, illetve a helyreállítása megtörténtéig az érintett közút munkaterületnek minősül.

2.4.6. A szilárd burkolatú pályaszerkezetek alatt a közművezetékek munkaárkát rétegesen, kizárólag homok vagy homokos kavics felhasználásával kell visszatölteni. A munkaárok teljes keresztmetszetében Tr.gamma 95% tömörséget kell biztosítani.

2.4.7. Az érintett geodéziai-, közmű- és egyéb létesítményeket áthelyezni, megváltoztatni csak az érintett kezelők hozzájárulásával lehet.

2.4.8. A közterület használata esetén a használattal érintett terület és közvetlen környezetét a használó köteles folyamatosan tisztán tartani és takarítani.

2.4.9. Építési és bontási munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy a szálló por és egyéb szennyeződés a munkaterületen és az engedélyezett közterület használaton kívül eső területre ne kerüljön.

2.4.10. A közterületre a munkálatok kapcsán odaszállított építőanyag, illetve a bontásból származó anyagok tárolása az I. és II. körzetben 24 órán túl csak zárt tárolóban lehetséges (pl. konténer).

2.4.11. A járdaburkolat és vízelvezető árok a kitermelt föld és anyag tárolására nem használható fel. A kikerült föld elszállításáról az igénybevételért felelős saját költségén köteles gondoskodni.

2.4.12. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata kezelésében álló utakon végzett kivitelezés során a kibontásra kerülő, de további felhasználásra alkalmas inert hulladék (mart aszfalt, tört beton, kiselemes burkolat, humusz, stb.) a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képezi, amelyet a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által meghatározott tisztaságú állapotban, a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Sándorfalvi úti Hulladéklerakó telephelyre kell beszállítani. A beszállítás előtt Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. illetékes munkatársaival egyeztetni szükséges.

2.4.13. A további felhasználásra alkalmatlan hulladék elhelyezése, tárolása és ártalmatlanítása kizárólag a központi lerakóhelyen történhet, kivéve, ha a hulladék ártalmatlanítása vagy hasznosítása a termelő telephelyen történik. Az út és gyalogjárda bontásából kikerülő aszfalt elhelyezése kizárólag a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gyűjtőhelyen történhet.

2.4.14. Aszfalt- és betonburkolatok bontását élvágással kell kezdeni. Az aszfaltozás előtt az ismételt élvágást úgy kell elvégezni, hogy a 10-10 cm átfedés biztosítható legyen.”

„5./ „Dönt a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal történő előszerződés és feladat-ellátási szerződés megkötéséről, módosításáról, a feladat-ellátási szerződés megszüntetéséről, a feladat-ellátási szerződés megszűnésének megállapításáról, illetőleg nyilatkozik, amennyiben a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az önkormányzat nem kíván szerződést kötni. (2000. évi II. törvény 2/A. §) Ezen hatáskörében hozott döntéseiről évente egyszer beszámol a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságnak.”

„2.1. Bölcsőde esetén: A szülők és a gyermek személyi adatait tartalmazó jelentkezési lap, a gyermek általános egészségi állapotát igazoló orvosi szakvélemény, a gyermek és szülők lakcímét igazoló hatósági igazolvány, a gyermek TAJ kártyája, a szülők munkáltatói-, vagy iskolalátogatási igazolása, vagy nyilatkozat(uk), mely szerint legkésőbb a bölcsődei ellátás igénybevételét követő 2 hónapon belül munkába fognak állni. Ebben az esetben a munkáltatói igazolást legkésőbb a bölcsődei ellátás igénybevételét követő 2. hónap utolsó napjáig kell benyújtani.”

„3.1. bölcsődei ellátás: 12067,- Ft/nap,

3.2. játszócsoport (játszóház): 341,- Ft/óra,

3.3. időszakos gyermekfelügyelet: 893,- Ft/óra,

3.4. otthoni gyermekgondozás: 4544,- Ft/óra.”

„4. Számított intézményi térítési díj bölcsődei ellátás esetén a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetési törvényben biztosított támogatás különbsége, azaz 3102,- Ft, melyből

4.1. étkezés nyersanyagnorma (ÁFÁ-val): 728,- Ft/nap,

4.2. bölcsődei gondozás: 2374,- Ft/nap.”

„5.1.2. bölcsődei gondozás: 300,-Ft/nap,”

„2.2. Időszakos gyermekfelügyelet esetén: a szülők és a gyermek személyes adatait tartalmazó adatlap, orvosi igazolás, hogy a gyermek egészséges, közösségben gondozható, ennek hiányában a szülő ilyen tartalmú nyilatkozata, valamint a gyermek egészségügyi könyvének bemutatásával a kötelező védőoltásokról szóló igazolás”

„5.3. időszakos gyermekfelügyelet: 500,-Ft/óra,”

„5.1.2. bölcsődei gondozás: 400,-Ft/nap,”