Gölle Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (XII. 5.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról
Hatályos: 2023. 12. 06Gölle Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (XII. 5.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról
Gölle Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a közterületek használatának helyi szabályairól a következőket rendeli el:
A rendelet célja, hatálya és az értelmező rendelkezések
1. A rendelet célja és hatálya
1. § (1) A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek településképi, településrendezési, környezetvédelmi, ellátási, közlekedésbiztonsági, valamint tulajdonosi szempontok figyelembe vételével meghatározzák a közterület használat szabályait.
(2) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed Gölle község közigazgatási területén lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önkormányzati tulajdonú közterületként nyilvántartott minden területre.
(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, aki a település közigazgatási területén önkormányzati tulajdonú közterületet alapvető rendeltetésétől eltérő célra használ.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) alkalmi rendezvény: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti nem rendszeresen, hanem ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény;
b) karitatív tevékenység: bárki által igénybe vehető ellenszolgáltatás nélküli anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatási tevékenység;
c) közterület: az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott földrészlet;
d) közterületi értékesítés: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint végzett kereskedelmi, vendéglátási tevékenység;
e) kulturális tevékenység: a közösség művelődése érdekében végzett tevékenység;
f) üzlet homlokzatával érintkező területen történő értékesítés: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint végzett kereskedelmi, vendéglátási tevékenység.
A közterületek használatára, a közterületi értékesítésre és a közterület bontására vonatkozó szabályok
3. A közterület rendeltetéstől eltérő használatának általános szabályai
3. § A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit mások használatának korlátozása vagy kizárása nélkül bárki ingyenesen használhatja.
4. § (1) A közterületek mások közterület-használatát korlátozó vagy kizáró módon történő használatára – a rendeletben meghatározott kivételekkel – legfeljebb 1 éves időtartamra kiadott engedély alapján, a rendeletben meghatározott tevékenységek céljára, vagy esetekben kerülhet sor. A közterület-használati engedély legfeljebb 1 éves időtartamra kérelemre meghosszabbítható.
(2) A közterület-használati engedély iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell hozzá az 1. melléklet szerinti dokumentumokat.
5. § (1) A közterület-használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes az engedélyben meghatározott tevékenység gyakorlása során betartja a rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségeket.
(2) A közterület-használati engedélyben fel kell hívni az engedélyes figyelmét arra, hogy amennyiben az a tevékenység, amelyre a közterület igénybevételét kérelmezték, hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, a tevékenység megkezdésére csak akkor kerülhet sor, ha az engedélyes rendelkezik a külön jogszabályban előírt jogerős hatósági engedéllyel, vagy bejelentési kötelezettségének eleget tett.
6. § A közterület-használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy az engedélyes a közterület-használati engedélyben megjelölt területen a köztisztaság fenntartásáról az Önkormányzat a köztisztasággal összefüggő tevékenységekről szóló rendelete szabályainak megfelelően köteles gondoskodni
7. § (1) A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyes az engedélyben, továbbá bármely jogszabályban, a tevékenységre vonatkozóan meghatározott kötelezettségét nem teljesíti.
(2) Meg kell tiltani a közterület használatát, amennyiben az közterület-használati engedély kiadása nélkül történik.
4. A közterületi értékesítésre vonatkozó szabályok
8. § (1) A 14 napot meghaladó időtartamú közterületi értékesítés során, és alkalmi rendezvény keretében árusító pavilon elhelyezése céljából közterület-használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező az engedélykérelemhez csatolja a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott igazolást, vagy az arra vonatkozó bizonyítékot, – különösen tértivevényt, átvételi elismervényt – hogy településképi bejelentési kötelezettségnek eleget tett. A közterület-használatról szóló határozatban az árusító pavilon megjelenésével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíteni kell.
(2) Ha az árusító pavilon elhelyezéséhez jogszabály alapján építési engedély szükséges, közterület-használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező az engedélykérelemhez csatolja a végleges építési engedélyt.
9. § (1) Az üzlet homlokzatával érintkező területen történő értékesítés, valamint közterületi értékesítés keretében végzett vendéglátási tevékenység céljából – amennyiben annak időtartama a 14 napot meghaladja – közterület-használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező az engedélykérelemhez csatolja a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott igazolást, vagy arra vonatkozó bizonyítékot – különösen tértivevényt, átvételi elismervényt – hogy településképi bejelentési kötelezettségnek eleget tett. A közterület-használatról szóló határozatban az árusító terasz, bútorzat, árnyékoló, építmény megjelenésével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíteni kell.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott vendéglátási tevékenység érdekében elhelyezni kívánt terasz, építmény elhelyezéséhez jogszabály alapján építési engedély szükséges, közterület-használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező az engedélykérelemhez csatolja a végleges építési engedélyt.
5. A közterületek bontása
10. § Közterület felbontásához, annak területén, az alatt, vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez a közút esetében közútkezelői hozzájárulás, nem közút közterület (a továbbiakban együtt: közterület) esetében közterület-bontási engedély (a továbbiakban együtt: közterület-bontási engedély) szükséges.
11. § (1) Engedély nélkül közterületet felbontani csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében lehetséges. A felbontást követő első munkanapon a bontást be kell jelenteni a Göllei Közös Önkormányzati Hivatalnál. A bejelentés a következő adatokat tartalmazza:
a) a bontás helye és időpontja;
b) a bontás helyét ábrázoló fénykép, nyomvonal helyszínrajz (M 1:500) kivonat;
c) a bontás oka;
d) a munkát végző cég neve;
e) a felelős műszaki vezető neve, beosztása, telefonszáma;
f) a bejelentő neve, címe, telefonszáma;
g) az érintett közterület nagysága, rendeltetése szerinti bontásban;
h) és az ideiglenes forgalomkorlátozási terv.
(2) Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennáll, a bejelentő részére utólagos közterület-bontási engedélyt kell kiadni.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem áll fenn, és a felbontott közterületet még nem állították helyre, a közterület használatot meg kell tiltani és a bontási munkálatokat végzőt kötelezni kell a felbontott közterület helyreállítására.
12. § A közterület-bontási engedély jogosultjának a munkálatok végzése előtt és alatt gondoskodnia kell a forgalom biztonságos tereléséről és korlátozásáról, valamint a lakosság tájékoztatásáról.
13. § (1) A közterület bontása, illetve közterületen történő építés során a Göllei Közös Önkormányzati Hivatal szakfelügyeletet biztosít. A munka megkezdése, az elkészült létesítmények eltakarása és a helyreállítás befejezése csak szakfelügyelet jelenlétében történhet. Az eltakarási engedélyt legkésőbb a műszaki átadáson az engedélyes, vagy a kivitelező az engedélyes meghatalmazása alapján átadja, vagy a Göllei Közös Önkormányzati Hivatalhoz a műszaki átadás időpontjáig benyújtja.
(2) A munkák befejezésekor műszaki átadást kell tartani, amelynek lezárását, és azt, hogy az érintett terület alkalmas a közterület közforgalom számára történő visszaadására, a szakfelügyelet igazolja.
14. § (1) Új burkolt közterület építése esetén az építés befejezését követő ötödik naptári év december 31-ig – a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet nem lehet felbontani.
(2) Meglévő pályaszerkezet megtartásával járó aszfaltszőnyeg készítés esetén a befejezést követő ötödik naptári év december 31-ig – a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet nem lehet felbontani.
(3) A bontási tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő, veszély elhárítását szolgáló bontásokra. A vészhelyzet megszűntetését követően az igénybevevő köteles a közterületet helyreállítani. A közterület helyreállítására vonatkozó kikötéseket a közterület-bontási engedély tartalmazza.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül engedélyezni kell a közterület felbontását, ha a közterület felbontásának szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, és a kérelmező vállalja a közterület teljes hosszban történő új kopóréteggel való helyreállítását.
15. § Meg kell tagadni az engedélyesnek az engedélyben meghatározott területen kívüli további területre vonatkozóan benyújtott közterület-bontási engedély iránti kérelmét, ha
a) az engedélyes az engedélytől eltérően nem megfelelő ütemben végzi munkáját, mindaddig, amíg a folyamatban lévő munkák üteme az engedélyben meghatározott mértéket el nem éri;
b) az engedélyesnek az engedélytől eltérően elmaradása van a munkaterületek helyreállításában – így különösen betemetés, betonozás, aszfaltozás, füvesítés – mindaddig, amíg a munkaterületet helyre nem állítja;
c) az engedélyest felszólították, vagy kötelezték valamely korábbi, bontás helyreállítására, ismételt helyreállítására, javítására, a munkaterület biztosítására vagy egyéb hiányosságának pótlására vonatkozóan, mindaddig, amíg a felszólításban, kötelezésben előírtakat maradéktalanul nem teljesíti;
d) az engedélyesnek a korábbi munkáiból eredően közterület-használati díj tartozása áll fenn az Önkormányzattal szemben,
e) a kérelmező engedély nélkül vesz igénybe rendeltetésétől eltérően közterületet, mindaddig, amíg az engedély nélküli közterület-használat fennáll.
16. § (1) Az előre tervezett bontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a közterület-bontási engedélyben kell meghatározni. A közmű meghibásodása miatt szükségessé vált bontás után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a bejelentést követően kiadott hozzájáruló nyilatkozatban, bejelentés elmulasztása esetén a helyreállításra kötelező útellenőri felszólításban kell meghatározni.
(2) Ha a teljes helyreállítás a bontási engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, a határidő műszakilag indokolt esetben meghosszabbítható.
(3) A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást, a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni.
(4) A megbontott közút helyreállítását az engedélyesnek kell elvégeznie, az alábbiak szerint:
a) útpálya hosszirányú felbontása esetén
aa) fő – és gyűjtőutakon a megbontott teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,
ab) lakó és kiszolgáló utakon forgalmi sávban csak egy munkahézag – élvágás – lehet. A meglévő kopóréteget a szegélyig (kiemelt, „K”, süllyesztett), ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől,
ac) a burkolatba kerülő munkahézag (élvágás) az úttengellyel párhuzamos, törés nélküli vonal mentén kell, hogy haladjon,
ad) amennyiben az ab) pont szerint helyreállítandó felület szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50%-át, a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,
b) útpálya keresztirányú felbontása esetén
ba) az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni, iránytörés nélküli vonal mentén,
bb) amennyiben egy beruházáson belül két útpályára merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t, akkor a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni,
c) kerékpárút, gyalogút, járda felbontása esetén
ca) a legfeljebb 2,5 m széles aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda hosszirányú bontása esetén teljes szélességben új kopóréteget kell építeni,
cb) a 2,5 m-nél szélesebb aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda hosszirányú bontása esetén csak egy munkahézag lehet, és a kopóréteg cseréjét a munkahézagtól a kerékpárút, gyalogút, járda széléig kell elvégezni,
cc) aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda keresztirányú bontása során – amennyiben egy beruházáson belül két út vagy járdaszélre merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t – a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni,
cd) gyalogút és járda kijelölt-gyalogos átkelőhelynél történő bontása esetén, a mozgáskorlátozott akadálymentesítésről is gondoskodni kell.
17. § (1) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak földdel, vagy a közterület-bontási engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben előírt anyaggal tölthető fel és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint tömöríteni kell.
(2) A helyreállításra kötelezett feladata a földvisszatöltések tömörségét a kivitelezés során ellenőrizni és dokumentálni a közútkezelői hozzájárulásban előírtak szerint.
(3) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben ideiglenes helyreállítást kell végezni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.
(4) A téli hónapokban – üzemzavar-elhárítás érdekében végzett közterület felbontása esetén – a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben talajcserét kell alkalmazni.
(5) A munkavégzéssel érintett területeken a szilárd burkolat pályaszerkezete a munkaárok szélétől számítottan minimum 30-30 cm-es átlapolással kell kiépíteni.
18. § Amennyiben a közterület-bontási engedélyt közművezeték építésével (bővítés, felújítás, csere) kapcsolatos bontás végzésére kérték, az engedélyt csak akkor lehet megadni, ha a gerincvezeték építésével egy időben valamennyi ingatlan bekötő vezetéke kiépítésre kerül, legalább az út és járda burkolaton túl mért 1 méter hosszúságig, kiépítetlen közterület esetén a szabályozási szélességig.
19. § (1) Közterület-bontási engedély november 15-től március 15-ig terjedő időszakra nem adható ki, kivéve a támogatásból megvalósuló, érvényes támogatási szerződéssel rendelkező projekt megvalósítására irányuló és a szerződésben foglalt teljesítési határidőre tekintettel más műszaki megoldás hiányában szükséges munkálatok esetén.
(2) Szilárd út-, tér- és járdaburkolat, valamint lépcső helyreállítását csak kamarai jogosultsággal, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező személy, vagy szervezet végezheti.
20. § (1) A vezetékzóna fölé kerülő anyag tömörségi fokának legalább 90 %-osnak kell lennie. A munkagödör visszatöltés felső 50 cm-es rétege legalább 95 %-os tömörséggel kell, hogy készüljön.
(2) A tömörségmérési vizsgálatot úttengellyel párhuzamos bontás esetén minden esetben legalább 25 méterenként el kell végezni. A mérési pontokat a szakfelügyelet jelöli ki.
(3) Keresztbontás esetén a szakfelügyelet a tömörségi vizsgálatot szúrópróba-szerűen rendeli el oly módon, hogy 3 bekötésből átlagosan legalább egy vizsgálva legyen. Ha a tömörség nem megfelelő a műszaki átadás-átvételhez a közterület tulajdonosa, a közút kezelője nem járul hozzá és újra-helyreállításra kötelez.
(4) A tömörség mérési vizsgálatok díja az engedélyest terheli.
(5) A közterület tulajdonosa, a közút kezelője további vizsgálatokat írhat elő a közterület-bontási engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben a munka nagysága, jellege alapján.
(6) Minőségi vita esetén az engedélyesnek, illetve kivitelezőjének kell további vizsgálatokkal igazolni a megfelelőséget.
A közterület-használati díjak és a közterület használat engedélyezésével kapcsolatos hatásköri szabályok
6. Közterület-használati díjak
21. § (1) A közterület-használat engedélyezése esetén az engedélyesnek – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – e rendelet 2. mellékletében meghatározott mértékű közterület-használati díjat kell fizetni.
(2) Mentes a közterület-használati díj fizetése alól
a) Gölle Község Önkormányzata;
b) Gölle Község Önkormányzata által fenntartott költségvetési szerv;
c) Gölle Község Önkormányzata kizárólagos tulajdonában álló, vagy tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaság;
d) Roma Nemzetiségi Önkormányzat Gölle és az általa fenntartott költségvetési szerv;
e) a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló, vagy tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság;
f) a karitatív és a kulturális tevékenység céljára szervezett rendezvény;
g) a helyi civil szervezetek által szervezett rendezvények.
(3) A közterület-használat a közterület-használati díj megfizetését követően kezdhető meg.
(4) A közterület-használati díjat a kérelemben megjelölt időtartamra, de legalább 1 napra kell megállapítani.
(5) Ha az engedély legfeljebb 30 napra szól, az engedélyben meghatározott közterület-használati díjat egy összegben előre kell megfizetni az engedélyes választása szerint az önkormányzat bankszámlájára utalással, vagy készpénzzel történő befizetéssel házipénztárba. A 30 napnál hosszabb időre szóló engedély esetén a díjakat az engedélyben meghatározottak szerint kell megfizetni.
7. A közterületek használatával kapcsolatos hatáskör gyakorlása
22. § A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza
a) a közterület-használati engedély kiadására, visszavonására;
b) a közterület használat megtiltására;
c) a kötelezésről szóló döntés meghozatalára;
d) a közterület bontásáról szóló szabályok szerinti utólagos hozzájárulás megadására és
e) a közút rendeltetéstől eltérő használata esetén közútkezelői hozzájárulás kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlását.
A közterületek filmforgatási célú használatának szabályai
23. § (1) A rendelet közterület-használatra vonatkozó rendelkezéseit a közterületek filmforgatási célú használatára vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyása során ezen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásával kapcsolatos hatáskörét.
(3) A filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra és területmértékre hagyható jóvá.
24. § (1) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos, vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani.
(2) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 60 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.
(3) A közterület-használat naponta 7.00-21.00 óra közötti időtartamra vonatkozhat, indokolt esetben ettől eltérő időtartam is engedélyezhető.
(4) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem engedélyezhető.
(5) A filmforgatási célú közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb, parkolás) nem haladhatja meg a teljes közterület 80%-át. Ezen belül a technikai kiszolgálás, stáb, valamint parkolás céljára történő közterület-használat nem haladhatja meg a teljes közterület-használat 40%-át.
(6) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani, és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követő 15 napon belül újra biztosítani kell.
25. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerinti hatósági szerződés jóváhagyásának egyedi feltételeként kell meghatározni mindazon előírásokat, amelyeket a kérelmezett közterület-használattal kapcsolatban az Önkormányzat külön feltételként, a közútkezelő az általa jóváhagyott forgalomtechnikai tervben, vagy bármely más, a kérelmezett közterület-használat folytán érintett szerv, szervezet nyilatkozatában meghatároz.
(2) A hatósági szerződés kizárólag abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező a következő feltételek teljesítését vállalja a hatósági szerződésben:
a) az eredeti állapot helyreállítása;
b) az igénybe vett közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak rendben- és tisztán tartása;
c) a keletkezett hulladék elszállításáról való gondoskodás;
d) a filmforgatással érintett lakosság és vállalkozás tájékoztatása a filmforgatással kapcsolatos lényeges információkról;
e) az esetleges forgalomkorlátozásokról tájékoztató megjelentetése a helyi médiában;
f) a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésbe hozható esetleges károk megtérítése, beleértve a harmadik személy által az önkormányzat felé érvényesített kárt is.
(3) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását
a) azon kérelmező esetében, akinek a közterület-használati szerződése a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogellenes közterület-használat, vagy díjfizetési hátralék miatt szűnt meg, vagy jóváhagyott hatósági szerződésétől eltérően szabálytalanul használta a közterületet, vagy a megállapított díjat nem fizette meg, vagy annak, aki a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül közterület-használati hozzájárulás nélkül használta a közterületet;
b) ha a hatósági szerződés nem tartalmaz a szomszédos lakóingatlanok megközelítésének folyamatos biztosítására vonatkozó előírást;
c) ha a hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan közterület-használati szerződés van hatályban.
26. § A filmforgatási célú közterület-használat esetében kedvezmény kizárólag a 30 percet meg nem haladó időtartamú film-, fénykép-, televízió-, video- és hangfelvételek készítéséhez, valamint a közérdekű célokat szolgáló (különösen oktatási, tudományos és ismeretterjesztő témájú, vagy filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő) filmalkotások forgatásához adható. A közterület használati díjkedvezmény mértéke maximum 50% lehet.
Záró és vegyes rendelkezések
27. § Ez a rendelet 2023. december 5-én 15 órakor lép hatályba.
28. §1
29. § E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 28. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.