Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2023. (VI. 27.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról szóló 14/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2023. 08. 01- 2023. 08. 02

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2023. (VI. 27.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról szóló 14/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról

2023.08.01.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. és 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott államigazgatási és egyéb szervek, továbbá az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével, a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településképi arculati kézikönyv, településképi rendelet, valamint a településrendezési eszközök partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 18/2017. (VI. 27.) önkormányzati rendelet szabályainak megfelelően lefolytatott partnerségi egyeztetés alapján a következőket rendeli el:

1. § A Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról szóló 14/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (5) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

„n) 14. melléklet: Úszóművek elhelyezési rendje a Népsziget Duna meder felőli oldalán.”

2. § (1) A Rendelet 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. gépészeti helyiség: a felvonógépház, továbbá az épület és a telken belüli környezetének működtetéséhez, ellátásához szükséges áramellátási, hűtési-, fűtési-, melegvíz-ellátási-, csapadékelvezetési, szennyvíz elvezetési, szellőzési-, és oltási rendszeréhez szükséges gépészeti és elektromos berendezések céljára létesített helyiség;”
„25a. Kikötői létesítmények osztályai (a továbbiakban: kikötői osztályok):
a) Csónak kikötői osztály: gépi berendezés nélkül hajtott kedvtelési és sportcélú csónakok, vízi sporteszközök, valamint kísérő kisgéphajók fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodásra) szolgáló létesítmény.
b) Közforgalmú személyhajó kikötői osztály: utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodásra szolgáló, közszolgáltatási szerződés nélkül helyi vagy helyközi személyszállító szolgáltatást ellátó, városnéző és charterhajózási céllal közlekedő, legfeljebb 70 méter hosszú személyszállító motoros nagyhajók fogadására szolgáló közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
c) Közszolgáltatási személyhajó kikötői osztály: közszolgáltatási szerződés alapján helyi, helyközi vagy révhajózási hivatásforgalmú személyszállító szolgáltatást ellátó, jellemzően menetrend szerint közlekedő motoros nagyhajók fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodására) szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei.
d) Közhasználatú rekreációs célú létesítmény kikötői osztály: Költségvetési szerv által fenntartott, vagy vele együttműködésben üzemeltetett, sport és szabadidős célú tevékenységet szolgáló úszómű, úszólétesítmény vagy egyéb, partkapcsolattal rendelkező vízilétesítmény (így különösen víziszínpad, lebegőuszoda, vagy sétány stb.), mely további hajó kikötésére nem szolgál.
e) Vízitaxi kikötői osztály: vízi taxiszolgáltatás keretében működő, személyszállító szolgáltatást ellátó motoros kishajók fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodására) szolgáló közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.”
„42a. Szállás, szállás jellegű rendeltetés: a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti szálloda, egyéb szálláshely, panzió, kemping, üdülőháztelep, magánszálláshely és a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szállás-hely szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti nomád táborhely, üdülő, gyermek- és ifjúsági tábor számára létesített önálló rendeltetési egység, ide nem értve a közösségi szálláshelyet.”
„45a. Takarófal: elhelyezésétől függetlenül meglévő vagy tervezett létesítmény, épületrész, szerkezet, műszaki berendezés vizuális eltakarását szolgáló, jellemzően függőleges, részben vagy teljesen az átlátást gátló épített vagy szerelt szerkezet, ami egyben a zaj elleni védelem céljára is szolgálhat;”

(5) A Rendelet 2. § 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. Úszómű: helyváltoztatásra nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkező, vízen munkát nem végző úszólétesítmény;”

3. § (1) A Rendelet 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Úszómű a Duna Vf övezetű telkén a Népsziget Duna meder felőli oldalán a 14. mellékleten szereplő kikötői osztályok számára jelölt szakaszokon helyezhető el a (3)-(6) bekezdés figyelembevételével.”

(2) A Rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Duna Vf övezetű telkén úszómű a Szabályozási terv figyelembevételével és a kikötői osztályok szerinti besorolás alapján:

a) a Népsziget Duna meder felőli oldalán kizárólag

aa) közszolgáltatási személyhajó-,

ab) közforgalmú személyhajó-,

ac) vízitaxi-,

ad) csónak,

b) az Újpesti-öböl és az Árpád híd között kizárólag közszolgáltatási személyhajó-,

c) az Árpád híd és a Margit híd között kizárólag

ca) közszolgáltatási személyhajó-,

cb) vízitaxi-,

cc) közforgalmú személyhajó-,

cd) csónak

ce) nem álló rendezvényhajó,

cf) múzeumhajó

kikötői osztályok céljára létesíthető, felépítmény nélkül.”

„(3a) A (3) bekezdés a) pontja szerinti úszómű elhelyezése közforgalmú személyhajó és közszolgáltatási személyhajó kikötői osztály számára kizárólag akkor megengedett, ha a bejáróhíd közvetlen közterületi kapcsolattal rendelkezik.”

„(3b) A (3) bekezdés szerinti úszóműhöz legfeljebb 2 hajó kikötését biztosító műszaki feltételrendszer alakítható ki, a csónak kikötői osztály kivételével.”

(5) A Rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kikötést nem szolgáló úszómű kizárólag a Népsziget Duna meder felőli oldalán, valamint az Árpád híd és a Margit híd között létesíthető, kizárólag közhasználatú rekreációs célú létesítmény kikötői osztály céljára.”

„(4a) Közhasználatú rekreációs célú létesítmény kikötői osztály létesítése csak abban az esetben megengedett, ha

a) a bejáróhíd közvetlen közterületi kapcsolattal rendelkezik,

b) villamosenergia-igény esetén az a villamos elosztóhálózatról biztosított, a funkció ellátásához szükséges teljes csatlakozási teljesítmény az adott raszteren vagy több szomszédos raszter igénybevétele esetén azok legalább egyikén rendelkezésre áll,

c) ivóvízigény esetén az az ivóvízhálózatról biztosított, a funkció ellátásához szükséges teljes vízigény az adott raszteren vagy több szomszédos raszter igénybevétele esetén azok legalább egyikén rendelkezésre áll.”

(7) A Rendelet 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Árpád híd és a Margit híd között az úszóművek száma legfeljebb 15 lehet.”

(8) A Rendelet 7. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Népsziget Újpesti-öböl felőli parthasználata kizárólag csónak kikötői osztályok számára megengedett.”

4. § (1) A Rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Út, magánút vagy közmű műtárgy elhelyezésére szolgáló telek kialakítása esetében a 3. melléklet 1-16. táblázat C-D oszlop telekméretekre és az I oszlop zöldfelületi arányra vonatkozó szabályait nem kell betartani.”

(2) A Rendelet 8. § (10) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) mélygarázs megközelítésére szolgáló, terepszint alatti magánút kialakítása esetén a levezető rámpa helybiztosításával együtt – a közlekedésbiztonság figyelembevétele mellett – minimum 10 méter.”

5. § (1) A Rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Beépítésre szánt, még beépítetlen területen, továbbá foghíjtelken átmeneti jelleggel elhelyezhető a környezetet nem zavaró közösségi kert, játszótér, fitnesztér, parkoló.”

(2) A Rendelet 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés szerinti parkoló csak fásítottan létesíthető, melynek kialakítása esetén meglévő fa a parkoló létesítése érdekében nem vágható ki, továbbá

a) a parkoló fásított kialakítása során minden megkezdett 4 parkolóhely után legalább egy „kék fa” (kivágásra tervezett fa) ültetendő, vagy legalább egy 14/16-os körméretű, kétszer iskolázott, környezettűrő, lombos planténeres díszfa helyezendő el,

b) a növények fenntartásáról a parkoló üzemeltetője köteles gondoskodni.”

6. § A Rendelet 13. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ba) a fásítás módját a településkép védelméről szóló rendelet határozza meg,”

7. § A Rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kerület közterületein, közhasználatú területein, valamint telkein nem helyezhető el építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi, könnyűszerkezetes vagy burkolatlan konténeres, kioszknak nem minősülő pavilon, fülke, vagy sátor, dohányárusítás, pénzváltás, vendéglátás, kereskedelem céljából, kivéve az időszakos rendezvényhelyszínek, piaci árusítás céljára kijelölt területeken, továbbá a Szabályozási terven e célból lehatárolt területeken.”

„(2a) A legfeljebb 26 méteres telekmélység esetén a hátulsó távolság 4 méter.”

„d) számítása során

e) a legfeljebb 70%-os megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítési mérték esetén az előírt zöldfelület legalább egyharmadát teljesértékű zöldfelületként kell kialakítani, vagy

f) a telek terepszint felett nem beépített minden teljes 120 négyzetméterére számítva 1 darab legalább közepes lombkoronát növelő környezettűrő, előnevelt, minimum 9 centiméter törzsátmérőjű faegyedet kell ültetni.”

10. § (1) A Rendelet 31. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) az épület terepszint feletti beépítési mértéknél figyelembe vett beépített alapterületének 25%-át meg nem haladó gépészeti- vagy villamos kezelő helyiség;”

(2) A Rendelet 31. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g) az előírtak szerint a lakásonként létesítendő legfeljebb egy-egy tároló területének maximum 4 négyzetmétere, valamint a közös tároló lakásonkénti 4 négyzetméternyi területe,”

„(3a) A (3) bekezdés a) pontja szerint megengedett vízszintes síkon túlnyúló épületrész közterületre merőleges mélységi mérete nem haladhatja meg a 24 métert.”

12. § A Rendelet 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Magasház esetén az épület legmagasabb pontjának megállapításánál az OTÉK szerint figyelmen kívül hagyandó épületrésznek, tartozéknak tekintendők a tetőzeten kívül elhelyezett kémények, épületgépészeti berendezések (szellőzők, villamos berendezések és megújuló energiatermelő berendezések, antennák), valamint a tervtanács állásfoglalása alapján az épület díszítő elemeként is szolgáló, ezen berendezéseket eltakaró, vagy hangcsillapításukat biztosító szerkezetek, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem határolhatnak.”

13. § A Rendelet 40. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az utcai járdatőtől számítva

ba) előkert hiányában vagy a közterületi telekhatártól legfeljebb 2,0 méterre helyezett épülethomlokzat esetén legalább 3,0 méter,
bb) a közterületi határtól 2,0 - 5,0 méter közötti távolságra hátrahúzott épülethomlokzat esetén legalább 1,5 méter,
bc) a közterületi határtól legalább 5,0 méterre hátrahúzott épülethomlokzat esetén legalább 0,3 méter.”

„j) Kizárólag átmenő és legfeljebb 1000 négyzetméter területű telek esetében a terepszint alatti beépítési mérték kedvezményes értéke alkalmazható akkor, ha biztosított a telek terepszint felett nem beépített minden 120 négyzetméterére számítva 1 darab legalább közepes lombkoronát növelő környezettűrő, előnevelt, minimum 9 centiméter törzsátmérőjű faegyed ültetése.”

„(6a) Közterületi közösségi kerthez tartozóan maximum egy, legfeljebb 12 négyzetméter alapterületű szerszámtároló elhelyezhető.”

„(10) Hőszivattyú és egyéb megújuló energiatermelő berendezés a telek oldalhatárától és hátsó telekhatárától legalább 3,0 méterre helyezhető el.”

17. § A Rendelet 50. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„h) az előkert területén

ha) felszíni parkoló, vagy garázsbeálló tetővel nem fedhető le,
hb) előtető csak a személybejárat felett létesíthető, legfeljebb 1,0 méteres előkerti benyúlással;”

18. § A Rendelet 51. § (13) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) amennyiben az építési övezet részletes előírása, vagy a XVII. fejezet Kiegészítő előírása kifejezetten lehetővé teszi és külön nem szabályozza a földszinti teremgarázs létesítését, akkor annak közterülettel határos része nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának

ba) kétharmadát, legfeljebb 30 méteres telekszélesség esetén,
bb) felét, a 30 méternél nagyobb telekszélesség esetén, és”

19. § A Rendelet 54. § (13) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a Vt övezetekben megengedett funkciók közül kizárólag a lakosság napi igényeit kiszolgáló és alapfokú ellátását biztosító rendeltetés létesíthető.”

20. § A Rendelet 55. § (14) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) amennyiben az építési övezet részletes előírása, vagy a XVII. fejezet Kiegészítő előírása kifejezetten lehetővé teszi és külön nem szabályozza a földszinti teremgarázs létesítését, akkor annak közterülettel határos része nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának

ba) kétharmadát, legfeljebb 30 méteres telekszélesség esetén,
bb) felét, a 30 méternél nagyobb telekszélesség esetén, és”

21. § (1) A Rendelet 56. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A Vi-1/Z-32a jelű építési övezetek területén – a (2) bekezdés rendelkezéseinek egyidejű betartása mellett – a földszinten teremgarázs létesíthető, melynek közterülettel határos része nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának

a) kétharmadát, legfeljebb 30 méteres telekszélesség esetén,

b) felét, a 30 méternél nagyobb telekszélesség esetén,

és tömör vagy nyílászárókkal nem tagolt falként kialakított egybefüggő hossza nem haladhatja meg az utcai homlokzaton mért 15 métert.”

(2) A Rendelet 56. § (7a) bekezdés f) pont fb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„fb) a csökkentett telepítési távolság nem lehet kisebb, mint az egymás felé tekintő homlokzatokra vonatkozó nagyobbik Pmu méretéből adódó érték 2/3-a,”

(3) A Rendelet 56. § (7a) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g) Vi-1/Z-37b építési övezet területén lakóépület akkor is létesíthető, ha a telek egy része Vi-1/Z-37a övezetben van,”

„k) a Vi-1/Z-37b jelű építési övezet területén a 3. melléklet e célból „§” jelzéssel rögzített paramétereit kizárólag akkor szabad alkalmazni, ha:

ka) az építési övezetben legfeljebb két telek kerül kialakításra,
kb) a saroktelek Szekszárdi utca felőli szélessége legalább 50 m, a Madarász Viktor utca felé a kialakult szélesség;
kc) a létrejövő saroktelek legnagyobb mérete a 6000 négyzetmétert, a közbenső telek legnagyobb mérete a 8000 négyzetmétert nem haladja meg;
l) a Vi-1/Z-37b jelű építési övezetben a saroktelekre vonatkozó terepszint alatti és feletti beépítési kedvezmény kizárólag a k) pontnak megfelelő telekosztással létrehozott sarokteleknél alkalmazható;
m) a Vi-1/Z-37b jelű építési övezetben kizárólag a k) pontnak megfelelően kialakított két telek esetében
ma) az általános szintterületi mutató a közbenső telekre vonatkozóan 2,75, a saroktelekre vonatkozóan 2,2, mely értékek a közhasználatú terület kialakítása esetén a 0,25 KH kedvezménnyel növelhetők mindkét telken,
mb) a legkisebb előírt zöldfelület aránya a közbenső telekre vonatkozóan 27%, a saroktelekre vonatkozóan 23%,
mc) két telekre eső épületköz esetén az egyik telekre legalább az épületköz 4,5 méterre kell, hogy essen;
n) a rézsűben a földszint feletti tetőkertre felvezető gyalogosrámpa, lépcső épületszerkezetei kialakíthatók.”

(5) A Rendelet 56. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A Vi-1/SZ-1-AI, Vi-1/SZ-2-AI jelű építési övezet területe a lakosság alapintézményeinek elhelyezésére szolgál, melyen – az 55. § rendelkezéseinek egyidejű betartása mellett –

a) lakás – a szolgálati lakás kivételével – nem létesíthető;

b) kereskedelmi rendeltetés a telken nem létesíthető;

c) a személygépjárművek elhelyezését új épület létesítése esetén – a d) pont kivételével

ca) szabadonálló beépítés esetén a telken belül,

cb) úszótelkes beépítés esetén az intézményi besorolású lakótelepi egység (úszótelek és az övezet közterületei) területén

felszíni parkolóban vagy közterületen kell megoldani;

d) meglévő alapintézmény elbontása és a telkén új, azonos rendeltetésű épület létesítése esetén, ha korábban a parkolás nem volt megoldott, akkor nincs parkolási kötelezettség”

„f) 1200 négyzetméternél kisebb területű saroktelken

fa) 3. melléklet terepszint alatti beépítettségre vonatkozó kedvezményes értéke alkalmazható,
fb) a földszint bruttó alapterületének legfeljebb felén teremgarázs létesíthető;
g) 4000 négyzetméternél kisebb területű saroktelken a 3. melléklet szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke alkalmazható.”

„(3a) A Vi-2/Z-2 építési övezetben

a) a beépítés során a szomszédos 25671/1 hrsz. telek megvalósult épületének homlokzati síkját kell folytatni legalább 13 méteres szakaszon, és a közterületi térfal kialakításánál is alkalmazni kell a (3b) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezését;

b) a kültéri transzformátorállomás takarófallal vehető körbe a meglévő transzformátorok helyét és biztonságos üzemeltetését, elemeinek áthelyezését lehetővé tevő módon;

c) a b) pont szerinti takarófal a Szabályozási terven jelölt helyen – szükség esetén annak +2,0 méteres sávjában – helyezhető el, a megfelelő műszaki feltételek biztosítása mellett, melynek során az előkert és az építési hely lehatárolása figyelmen kívül hagyandó;

d) a b) pont szerinti takarófal magassága legalább a fővárosi védelem alatt álló alállomás északi homlokzata magasságának fele legyen.

(3b) A Vi-2/Z-4 jelű építési övezet területén – az 55. § rendelkezéseinek egyidejű betartása mellett –

a) a telek az általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be a Szabályozási terven rögzített építési hely és épületköz figyelembevételével, és az épületközre tekintő homlokzatok teljes hosszában a csökkentett telepítési távolság alkalmazható;

b) a Révész utca mentén a védett épülethez való igazodás során a Szabályozási terven jelölt eltéréssel szabályozott építési vonalat úgy kell figyelembe venni, hogy a közterületi homlokzati felület (térfal) az előkerti határvonal és a védett épület épületszárnyának déli határvonala között bárhol létesíthető és a közterületi homlokzat felülete a 26. § (1) bekezdése szerinti függőleges sík legalább 50%-ának megfelelő legyen;

c) a védett épületet magába integráló új beépítés létesíthető, melynek során a védett épület magasságáig a beépítési mérték 70%, afelett 65% lehet;

d) a védett épület hasznosítása és bővítése során legfeljebb a létesíthető általános szintterület 40%-ának megfelelő bruttó szintterülettel lakások létesíthetők, mely arányba a lakószinteken létrejövő lakások bruttó szintterületét, a lakások megközelítését szolgáló közös közlekedők bruttó szintterületét és az ezen építményszinteken létesülő, a lakásokhoz tartozó tárolók bruttó szintterületét kell beszámítani;

e) legfeljebb 35 darab lakás létesíthető;

f) a d) pont szerinti lakások megvalósításának feltétele a szomszédos 25671/2 hrsz. telken a (3a) bekezdés b) pontjában rögzített takarófal létesítése;

g) kereskedelmi rendeltetés az épület pinceszintjén, földszintjén létesíthető;

h) a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban, vagy részben földszinti teremgarázsban történhet.

(3c) A Vi-2/Z-5 jelű építési övezetek területén – az 55. § rendelkezéseinek egyidejű betartása mellett –

a) elhelyezhetők az 55. §-ban foglaltakon túl – a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású – a K+F kutatás-fejlesztés jellegű igazgatási, kutatási, termelési és szolgáltatási rendeltetés, és az ezt szolgáló raktározás nem üzemi technológiájú építményei;

b) lakás nem létesíthető;

c) kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 10.000 négyzetméter;

d) az utcafronton a zártsorú csatlakozás biztosítása mellett a tömbbelső felé épület szabadon álló jelleggel is elhelyezhető;

e) a kedvező benapozás biztosítása érdekében a kialakuló belső (hátsó) kertek légtéraránya legalább 1:1 kell, hogy legyen;

f) az övezet teljes területének két telekre való osztása során a legkisebb telekméret 4000 négyzetméter;

g) a Szabályozási terven jelölt, vagy ahhoz hasonló jelleggel kialakított közhasználatú terület létesítése esetén

ga) legalább 8000 négyzetméteres telekméret esetén minimum 400 négyzetméter,

gb) legalább 4000 négyzetméteres telekméret esetén minimum 200 négyzetméter

teljes értékű zöldfelületet kell létesíteni a Teve utcához kapcsolódóan, a gb) alpont szerinti esetben a szomszédos két telken összefüggő zöldfelületként;

h) a 30. § (4) bekezdés szerinti legkisebb zöldfelületi arány kedvezményes értéke alkalmazható;

i) a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy részben földszinti teremgarázsban történhet, melynek során a földszinti teremgarázs a földszint alapterületének legfeljebb 50%-án alakítható ki úgy, hogy a közterület felé más rendeltetést kell létesíteni.”

„f) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a Balti magasságban mérve

fa) K-Rek/SZ-3 építési övezetben 116 métert
fb) K-Rek/SZ-2 építési övezetben 120 métert.”

24. § (1) A Rendelet 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A TSZT szerint beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein

a) az Ln területfelhasználási egység területére eső közkertek Zkk-1/Ln és Zkk-2/Ln övezetbe,

b) a K-Rek területfelhasználási egység területére eső közkertek Zkk-1/K-Rek és Zkk-2/K-Rek övezetbe,

c) a K-Sp területfelhasználási egység területére eső közkertek Zkk-1/K-Sp övezetbe

tartoznak.”

(2) A Rendelet 65. § (6) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„h) nyilvános illemhely,”

„k) felszíni parkoló, ahol a Szabályozási terv kifejezetten rögzíti.”

„(34) Az új tel(k)ek kialakítása, a tel(k)ek megközelítése és kiszolgálása céljából kialakított magánút terepszint alatti építményrészéhez levezető rámpáján kizárólag a gépjárműforgalom korlátozható, a gyalogos- és kerékpárforgalom vonatkozásában azt közforgalom számára megnyitott magánútként kell kialakítani.”

26. § A Rendelet 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a) zártsorú csatlakozás esetén a csatlakozó párkánymagasságtól való legnagyobb eltérés mértéke ±1,5 méter lehet,

b) Népfürdő utca menti homlokzat I. emelet feletti részén

ba) az azonos síkon elhelyezkedő homlokzatszakasz 60,0 méternél hosszabb, és

bb) az ezen homlokzatszakaszok közötti síkváltás 3,0 méternél kisebb

nem lehet,

c) az épület legmagasabb pontja

ca) a Népfürdő utca menti építési helyek 40,0 méteres sávjában legfeljebb 29 méter,

cb) egyéb helyen 25 méter.”egyéb helyen 25 méter.”

27. § A Rendelet

a) 30. § (4) bekezdés a) pontjában a „minimum 6 centiméter” szövegrész helyébe a „minimum 9 centiméter”;

b) 40. § (6) bekezdés a) pontjában a „járdatőtől legalább” szövegrész helyébe a „járdatőtől számítva legalább”;

c) 53. § (15) bekezdés c) pontjában a „minimum 6 centiméter” szövegrész helyébe a „minimum 9 centiméter”;

d) 56. § (7a) bekezdés i) pont ib) alpontjában a „nem lehet megközelíteni” szövegrész helyébe a „nem szabad megközelíteni”;

e) 57. § (3) bekezdés d) pont db) alpontjában a „Vi-1/Z-2” szövegrész helyébe a „Vi-2/Z-2”;

f) 60. § (3) bekezdésében a „Gksz-2/Z-2, Gksz-2/Z-3, Gksz-2/Z-4” szövegrész helyébe az „Gksz-2/Z-2, Gksz-2/Z-4”;

g) 62. § (7) bekezdés l) pont la) alpontjában a „tereprendezési munkát végezni nem lehet” szövegrész helyébe a „tereprendezési munkát végezni nem szabad”;

h) 63. § (2) bekezdés b) pontjában a „nem lehet, kivéve” szövegrész helyébe a „nem szabad, kivéve”;

i) 63. § (2) bekezdés c) pontjában a „megosztani nem lehet” szövegrész helyébe a „megosztani nem szabad”;

j) 64. § (10) bekezdés f) pontjában az „elzárni nem lehet” szövegrész helyébe az „elzárni nem szabad”;

k) 65. § (1) bekezdésében a „A Zkp jelű zöldterület” szövegrész helyébe a „A Zkp és Zkk jelű zöldterület”;

l) 65. § (7) bekezdés a) pontjában az „elzárni nem lehet” szövegrész helyébe az „elzárni nem szabad”;

m) 65. § (19) és (21) bekezdésében az „elzárni nem lehet” szövegrész helyébe az „elzárni nem szabad”;

n) 69. § (5) bekezdésében az „a 107,0 mBf” szövegrész helyébe az „a 107,50 mBf”;

o) 69. § (13) bekezdés a) pontjában a „közlekedésére alkalmas űrszelvényű alagúttal” szövegrész helyébe a „közlekedésére alkalmas űrszelvényű építménnyel”;

p) 69. § (26) bekezdésében a „zöldsávok kialakítása utána a TRSZ-ben” szövegrész helyébe a „zöldsávok kialakítása után a TRSZ-ben”

szövegrész lép.

28. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2) A Rendelet 3. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

(3) A Rendelet 7. melléklete szerinti 12.b ábra helyébe e rendelet 3. melléklete szerinti 12.b ábra lép.

(4) A Rendelet az e rendelet 4. melléklete szerinti új 14. melléklettel egészül ki.

29. § Hatályát veszti a Rendelet 14. § (3) bekezdése és az 57. § (3) bekezdés e) pontja.

30. § Ez a rendelet 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.