Jánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Hatályos: 2024. 01. 02Jánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Jánd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) és (7) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében - kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra - meghatározza Jánd Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) teherbíró képességére figyelemmel a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit.
(2) Jánd Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról tudjanak gondoskodni, mivel az önkormányzatok mellett az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása is nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.
2. A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya kiterjed Jánd község közigazgatási területén életvitelszerűen élő és bejelentett lakcímmel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (l)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.
3. Adatkezelés
3. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt. 18-19. §- ában foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.
(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az Önkormányzatnak bejelenteni.
4. Eljárási rendelkezések
4. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti igényeket a Vásárosnaményi Közös Ónkormányzati Hivatal Jándi Állandó Kirendeltségén (a továbbiakban: KÖH), az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. Az eljárás - indokolt esetben - hivatalból is indítható.
(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles - az igényelt támogatás formájától függően - a családjában, vagy háztartásában élő személyek adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat becsatolni. Köteles továbbá a kérelem nyomtatványán felsorolt igazolásokat - illetve ezek hivatalból történő beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat - mellékelni.
(3) A jövedelem számításánál irányadó időszak, az igazolás módja, valamint a jövedelem számítása tekintetében az Szt.-ben foglaltak az irányadóak. E rendelet alkalmazásában nem minősülnek jövedelemnek ezen rendeletben biztosított szociális ellátások.
(4) A jövedelem igazolható:
a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolással, fizetési jegyzékkel, a munkabér átutalását tartalmazó bankszámlakivonattal. Amennyiben az adott időszakban más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a rendszeres jövedelemtől elkülönítve kell feltüntetni,
b) álláskeresési támogatás esetén az azt megállapító szerv által kiállított igazolással,
c) nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Magvar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával,
d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve az adóhatóság által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,
e) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,
f) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával,
g) arról szóló igazolással, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált álláskereső és támogatásban nem részesül,
h) az a)–f) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással.
(5) A családtámogatási ellátásra vagy fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatot hivatalból az államháztartásról szóló törvény szerinti szociális nyilvántartásból kell közvetlen lekérdezéssel átvenni.
(6) Az ellátás megállapítása szempontjából
a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak,
b) házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha lakcímük különböző.
5. § (1) Az igénylők szociális, vagyoni körülményeinek feltárása érdekében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálása során környezettanulmány készíthető.
(2) A környezettanulmány az elkészítésétől számított három hónapig érvényes.
(3) A tényállás tisztázása érdekében háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmezőre és vele azonos lakcímen együtt lakó közeli hozzátartozókra vonatkozóan - hozzájáruló nyilatkozatuk alapján - további információk beszerezhetőek. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat - a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon - a kérelmező köteles az eljáró hatóságnak átadni.
(4) A jövedelmi igazolás csak akkor mellőzhető, ha azok elkészítésének késedelme a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné. Egyedi mérlegelést követően azonban utólag a tényleges rászorultság tisztázása céljából azt pótolni kell.
6. § (1) A települési lakhatási támogatás iránti kérelem tárgy év január 31. napjáig nyújtható be az 4. § (3) bekezdése szerint.
(2) Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdésben meghatározott időtartam után válik jogosulttá az ellátásra, kérelmét a jogosultságot követő hónap első napjáig nyújthatja be.
(3) A települési lakhatási támogatás – függetlenül a kérelem benyújtásának időpontjától – tárgy év december 31. napjáig kerül megállapításra.
(4) Ha a rendszeres szociális ellátásra való jogosultság az ellátás folyósításának időtartama alatt szűnik meg, a megszűnés időpontjában a támogatást teljes összegben kell folyósítani.
7. § E rendeletben meghatározott egyes támogatások igényléséhez a jövedelemigazolás és vagyonnyilatkozat mellett a következő dokumentumok, igazolások benyújtása szükséges:
a) települési lakhatási támogatás esetén
aa) az érintett ingatlanba történt bejelentkezést igazoló lakcímkártya,
ab) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlarészletező másolata, amelyre a kérelmező a lakhatási támogatás utalását kéri.
b) rendkívüli települési támogatás esetén:
ba) gyógyszertámogatásnál a gyógyszerész igazolása a háziorvos által felírt gyógyszerek áráról,
bb) temetési támogatásnál a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozói a nevére - kiállított számla eredeti példánya és az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata.
bc) a rendkívüli élethelyzetet alátámasztó egyéb dokumentumok.
5. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása
8. § A megállapított pénzbeli ellátásokat a KÖH az alábbiak szerint folyósítja:
a) a települési lakhatási támogatás esetében tárgyhót követő hónap 5. napjáig a szolgáltató részére átutalással,
b) az egyéb pénzellátásokat a döntést követő nyolc napon belül, létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a döntést követő 3 napon belül a kérelmező részére a házipénztárból fizeti ki.
6. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
9. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
(2) Ha a szociális hatáskört gyakorló a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból:
a) elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át,
b) csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300%-át, egyedül élő esetében a 350%-át,
c) az összeg részletekben történő megfizetését engedélyezheti.
Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások
10. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális ellátás nyújtható.
(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Képviselő-testület az arra jogosult személynek
a) települési támogatást
aa) települési lakhatási támogatást
ab) települési beiskolázási támogatást
b) rendkívüli települési támogatást
c) köztemetést
(a továbbiakban együtt: szociális ellátások) állapít meg e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
Települési támogatás
7. Települési lakhatási támogatás
11. § (1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által életvitelszerűen lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A képviselő-testület az elektromos áram- és a gázfogyasztás költségeihez települési támogatást nyújt annak a kérelmezőnek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(3) Támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye a közszolgáltatási szerződésben szereplő felhasználási hellyel megegyezik.
(4) A támogatás összege háztartásonként egységesen 7 000 Ft.
(5) Azon személyek esetében, akiknél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztás mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást elsődlegesen a készülék feltöltéséhez kell biztosítani.
(6) A települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(7) A települési lakhatási támogatást a rendelet 1. mellékletét képező formanyomtatványon lehet igényelni.
8. Települési beiskolázási támogatás
12. § (1) A települési beiskolázási támogatás a szociálisan rászorulók részére az általuk eltartott nappali rendszerű – általános és középiskolai - oktatásban résztvevők, valamint felsőoktatási intézményben nappali tagozaton hallgatói jogviszonnyal rendelkezők beiskolázási költségeihez történő egyszeri hozzájárulás.
(2) A Képviselő-testület beiskolázási támogatást nyújt annak a kérelmezőnek, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének az 500 %- át.
(3) A beiskolázási támogatás összege:
a) általános iskolai tanuló esetén: 30 000 Ft,
b) középfokú oktatási intézményben tanuló esetén: 42 000 Ft,
c) felsőoktatási intézményi hallgató esetén: 42 000 Ft.
(4) A beiskolázási támogatás iránti kérelmet a rendelet 1. mellékletét képező formanyomtatványon minden év augusztus 1. napjától szeptember 5. napjáig lehet benyújtani. Az adott iskolai évre vonatkozó iskolalátogatási igazolást legkésőbb szeptember 30. napjáig pótolni szükséges.
9. Rendkívüli települési támogatás
13. § (1) A képviselő-testület pénzbeli vagy természetbeni rendkívüli települési támogatást nyújt kérelemre vagy hivatalból eseti jelleggel annak a személynek, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) A rendkívüli települési támogatást a rendelet 2. mellékletét képező formanyomtatványon lehet igényelni.
(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, illetve időszakosan bekövetkező vagy tartósan fennálló létfenntartási gond különösen:
1. a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének krónikus vagy hirtelen fellépő és kórházi kezelést igénylő betegsége, súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete, illetve olyan orvosi felülvizsgálat, mely többletkiadást (pl. utazási költség) igényel,
2. a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó a társadalombiztosítási szerv által nem (vagy csak részben) finanszírozott gyógyászati segédeszköz használatára szorul és – 5 000 Ft-ot meghaladó - ellátásra nem jogosult,
3. gyermek megbetegedése esetén a szülő harminc, egymást követő napot meghaladó táppénzes állományba kerül,
4. eseti jelleggel fellépő olyan gyógyszerköltség, melyet a kérelmező jövedelmi helyzete miatt nem, vagy részben tud megfizetni és közgyógyellátásra nem jogosult,
5. várandós anya válsághelyzetbe kerülése,
6. a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége, a munkahely elvesztését követő 30 napon belül,
7. lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy rendeltetését akadályozó elemi kár (különösen tűz, szél- illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás), vagy meghibásodás (különösen csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás),
8. a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
9. bűncselekmény, vagy szabálysértés (különösen rablás, lopás, betörés) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,
10. a gyermek védelembe vételére kerül sor a család anyagi körülményei miatt,
11. a törvényes felügyeletet ellátó szülő halála esetén az árvaellátás megállapításáig,
12. nevelésbe vett gyermek - kapcsolattartási joggal rendelkező - családtagjával való kapcsolattartás,
13. gyermek családba történő visszakerüléséhez kapcsolódó kiadások felmerülése,
14. hátrányos helyzetben lévő gyermek nevelésével kapcsolatban felmerült rendkívüli kiadás,
15. közeli hozzátartozó bekövetkezett halálesete,
16. gyógyászati segédeszközök beszerzése,
17. adóság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének vagy előrefizetős mérő készülék felszerelésnek anyagi terhe, illetve a még ki nem egyenlített számlák, hátralékok rendezése,
18. téli tüzelő beszerzése, melynek költsége a család létfenntartását veszélyezteti.
(4) Rendkívüli települési támogatás keretében nyújtott gyógyszertámogatás igénybevételekor a jogosult köteles a gyógyszer kiváltását bizonyító számlát vagy nyugtát a szociális ellátás ügyintézője részére a támogatás nyújtását követő 1 napon belül bemutatni. Amennyiben a számla vagy nyugta határidőben nem kerül bemutatásra a tárgyévben további gyógyszertámogatásra 90 napon belül nem jogosult.
(5) A döntéshozó a rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításakor megvizsgálja, hogy fenn áll-e az ezen §-ban meghatározott, vagy azon kívül esetlegesen felmerülő egyéb létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, valamint azt, hogy ez a fennálló rendkívüli élethelyzet milyen mértékben érinti a kérelmező megélhetését.
(6) Amennyiben megállapítható, hogy a kérelmező létfenntartását veszélyeztető rendkívüli esemény bekövetkezett, vagy az folyamatosan fenn áll, annak a kérelmező megélhetésére gyakorolt hatásával arányban kerül meghatározásra a támogatás mértéke.
(7) A támogatás összege alkalmanként - a 14. §-ban foglalt kivétellel – minimum 3 000 Ft.
(8) Egy családban, valamint egy lakásban élők - egyidejűleg - külön-külön nem segélyezhetők.
(9) Amennyiben hivatalból kerül megállapításra az érintett személy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli helyzet, úgy – a gyors és hatékony segítség érdekében – jövedelemvizsgálatra nem kerül sor.
14. § (1) Közeli hozzátartozó halála esetén a kérelmező részére a temetési költségek megfizetéséhez a Képviselő-testület pénzbeli rendkívüli támogatásként temetési támogatást nyújt annak, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének az 500 %-át.
(2) A temetési támogatás összege 30 000 Ft.
(3) Egy elhunyt után egy közeli hozzátartozó jogosult temetési támogatásra.
(4) A temetési támogatás iránti kérelmet legkésőbb az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 45 napon belül lehet benyújtani.
10. Köztemetés
15. § (1) Az eltemetés módja szerint a köztemetés hamvasztással történik, kivéve, ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági vagy büntető eljárás indult, és az elhunyt elhamvasztását az eljáró hatóság nem engedélyezi.
(2) A képviselő-testület az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek a megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - mentesítheti:
a) a megtérítési összeget elengedi, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200%-t, egyedül élő esetében a 250%- át,
b) a megtérítési összeget a köztemetés költségének 50%-ig csökkentheti, ezzel egyidejűleg a fennmaradó összegre részletfizetést engedélyezhet, ha a visszafizetésre kötelezett személy a családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300%- át, egyedül élő esetén a 350%- át,
feltéve, ha a kérelmező és családja az Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik.
(3) Az e §-ban meghatározott támogatást a rendelet 3. mellékletét képező formanyomtatványon lehet igényelni.
Záró rendelkezések
16. §1
17. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
18. § Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 16. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.