Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról
Hatályos: 2024. 12. 19Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról
Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A RENDELET CÉLJA ÉS HATÁLYA
1. § E rendelet célja, hogy meghatározza Felsőszentiván Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által biztosított szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat, az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az egyes ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.
2. § E rendelet hatálya az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen tartózkodó, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdése szerinti személyekre, az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, az Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
1. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ában meghatározottakat a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
b) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző;
c) váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a jogosult vagy a vele közös háztartásban élők létfenntartását;
d) vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon.
e) mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szvhr.) 4. § (2) bekezdése szerinti gépjármű;
f) nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik, különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan, valamint a közös tulajdonú lakóingatlan a szociális támogatás első alkalommal történő megállapításától számított egy évig. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik;
g) környezettanulmány: az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyv vagy feljegyzés, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat;
h) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 1. pontjában meghatározott helyiségcsoport. Külön lakásnak az egy lakcímen lévő két vagy több lakás akkor tekinthető, ha legalább a gáz- és áramfogyasztás mérésére külön mérővel rendelkezik.
2. A hatásköri szabályok
4. § (1) Az elsőfokú feladat- és hatásköröket a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt
a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, felülvizsgálatáról és megszüntetéséről,
b) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítéséről, illetve a megtérítés méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.
(3) Az elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testülete jár el.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
5. § (1) A rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon a Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban: KÖH) kell benyújtani.
(2) A támogatások megállapítása iránti kérelmet a rendelet vonatkozó melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez - a rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatás iránti kérelem kivételével - mellékelni kell:
a) a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a közös háztartásban élők jövedelemigazolásait,
b) a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
(3) A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése szerinti igazolásokat vagy azok másolatát is csatolni szükséges. Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniok jövedelmükről, vagyonukról.
(4) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha a településen lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön vagy más településen élő személy e körülményt hitelt érdemlően (pl. iskolalátogatási bizonyítvánnyal, munkáltatói igazolással) bizonyítja.
(5) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatást pedig vissza kell követelni.
(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti adatok felülvizsgálata indokolt, a KÖH környezettanulmányt készít a kérelmező lakásán. Nem szükséges környezettanulmány, ha más egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylő körülményei ismertek vagy legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően már készítettek környezettanulmányt. A környezettanulmányok elkészítésében az illetékes családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat szükség esetén közreműködhet.
(7) Amennyiben a kérelmező együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a szükséges igazolásokat nem csatolja, vagy nem teszi lehetővé környezettanulmány elkészítését, kérelmét el kell utasítani.
(8) A jogosultság megállapításakor az Szt. 10. § (2)–(6) bekezdéseit kell alkalmazni. Amennyiben a kérelmező a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátásban részesül, az ellátás tárgyévi összegéről szóló értesítést csatolni kell.
(9) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel biztosítandó települési támogatások megállapításakor minden esetben figyelembe kell venni a háztartás Szt. 4. § (1) bekezdése a)-b) pont szerinti jövedelmét és vagyonát.
(10) Az e rendeletben meghatározott rendszeres települési támogatások havi összege a határozat meghozatalát követően havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig, a rendkívüli települési támogatások összege a határozathozatalt követő 15 napon belül kerül utalásra, kifizetésre.
(11) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel biztosítandó települési támogatások megállapítása iránt folyó eljárásban az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyon esetén a kérelmet – a rendkívüli krízishelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatás iránti kérelem kivételével - szociális rászorultság hiányában el kell utasítani.
6. § E rendeletben meghatározott ellátások finanszírozására Felsőszentiván Községi Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.
ELLÁTÁSOK FORMÁI
7. § (1) Az önkormányzat által meghatározott feltételek mellett megállapítható támogatás:
a) rendszeres települési támogatások,
b) rendkívüli települési támogatások.
(2) A rendszeres települési támogatás a lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatás, mely pénzben nyújtható
(3) A rendkívüli települési támogatás:
a) a rendkívüli települési támogatás, mely pénzben vagy természetben nyújtható
b) a rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatás, mely pénzben vagy természetben nyújtható
c) fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása, mely pénzben nyújtható.
d)1 időskorúak támogatása.
A RENDSZERES TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS
8. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez rendszeres települési támogatást kell megállapítani annak a személynek,
a) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200 %-át,
b) gyermekét egyedül nevelő esetén a szociális vetítési alap összegének 250%-át,
és akinek vagyona sem neki, sem a vele közös háztartásban élőknek nincs.
(2) A támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, szemétszállítás díjához nyújtható.
(3) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.
(4) A kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(5) A támogatás megállapításához az 5. § (2)–(3) bekezdés szerinti igazolásokon túl be kell csatolni
a) azon közüzemi szolgáltató által kiállított, 30 napnál nem régebbi számlát, ahova a kérelmező a támogatás folyósítását kéri, és
b) az érintett lakás használati jogcímét igazoló irat másolatát.
(6) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától - legfeljebb - egy évre lehet megállapítani. A támogatást a KÖH a kérelemben megjelölt szolgáltatónak havi átutalással teljesít.
(7) A támogatás összege a 8. § (1) bekezdés a) pont szerinti kérelmező esetén havi 3000 Ft, a 8. § (1) bekezdés b) pont szerinti kérelmező esetén havi 3500 Ft.
A RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS
3. Rendkívüli települési támogatás
9. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
a) önmaga, illetve a vele közös háztartásban élők létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és,
b) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600%-át,
c) gyermekét egyedül nevelő esetében a szociális vetítési alap összegének 700 %-át
és akinek vagyona sem neki, sem a vele közös háztartásban élőknek nincs.
(2) Az Szt. szerint aktív korú, állástalan, igazolható havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező, rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelem esetében, a kérelmet elbíráló hatóság felhívására köteles az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba vetetni magát és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködni.
(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
a) a megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadás
b) kérelmezőt ért elemi kár, egyéb családi tragédia bekövetkezése
c) a lakhatás elvesztésének veszélye
d) gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz költség viselése
e) a váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatti jelentős jövedelemkiesés
f) a temetési költség viselése
g) a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának veszélye
h) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása
i) a gyermek beiskoláztatása, élelmezése, ruházkodása
j) a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése
k) a születendő gyermek fogadásának előkészítése
l) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának biztosítása
m) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése
n) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.
(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.
(5) A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel, valamint havi rendszerességgel oly módon, hogy a támogatás összege esetenként nem haladhatja meg a 60 000 Ft.
(6) A havi rendszerességgel megállapított támogatás időtartama legfeljebb egy év.
(7) A kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(8)2 A rendkívüli települési támogatás készpénzben, banki átutalással avagy természetben (így különösen a közfoglalkoztatásban megtermelt termények szociális célú szétosztásával), illetve egyszerre pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is biztosítható.
(9) A megállapított rendkívüli települési támogatás a célzott felhasználás biztosítása érdekében családgondozó részére is kiutalható.
4. A rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatás
10. § (1) A rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatás jövedelemhatárhoz nem kötött támogatás és jövedelmi feltételek vizsgálata nélkül a (2) bekezdés szerint szükséghelyzetbe került személyek számára hozzáférhető.
(2) Rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel támogatás nyújtható annak, aki a neki fel nem róható okból olyan létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe (a továbbiakban: krízishelyzet) került, hogy annak átmeneti megoldására önállóan (ebbe beleértendő: sem családja, sem szűkebb környezete) külső segítség nélkül képtelen, a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna, a krízishelyzet elhárítása érdekében egyéb támogatást nem tud igénybe venni és ezáltal a saját vagy a vele közös háztartásban élők élete, testi épsége, egészsége, lakhatása közvetlen veszélybe kerül.
(3) A támogatás megállapítása soron kívül is történhet.
(4) A kérelmet az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Kivételes esetben a kérelem szóban is előadható, melyhez a KÖH 3 napon belül környezettanulmányt vesz fel.
(5) A kérelmezőnek a környezettanulmányban foglalt határidőn belül a KÖH felé be kell nyújtania a krízishelyzetet igazoló dokumentumokat.
(6) A támogatás megítélésénél mérlegelni kell azon intézkedéseket, melyet a kérelmező a krízishelyzet kialakulása megelőzésére korábban tett, pl. ingó- és ingatlanbiztosítás megléte.
(7) A támogatás legmagasabb egyszeri összege nem haladhatja meg az 1 000 000 Ft-ot.
5. Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása
11. § (1) Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásában az a kérelmező fiatal házaspár részesíthető, akiknél az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
a) kérelmező – házaspár legalább egyik tagja – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján legalább két éve folyamatosan a társadalombiztosítási rendszer hatálya alatt áll,
b) a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét,
c) a kérelem benyújtásának tárgyéve január 1-jén a településen lakóhellyel rendelkeznek vagy a településen életvitelszerű tartózkodásukat két tanúval igazolják,
d) az egy főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1000 %-át,
e) külön-külön vagy együttesen ingatlan tulajdonjogával még nem rendelkeznek,
f) a házaspár ilyen támogatást más önkormányzattól nem kap
g) családi lakóházat kívánnak építeni vagy vásárolni a településen.
(2) A támogatás összege:
a) 500 000 Ft, amennyiben kérelmezők teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalják a helyben lakást az érintett ingatlanban legalább 5 évig,
b) 300 000 Ft, amennyiben kérelmezők teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalják a helyben lakást az érintett ingatlanban legalább 3 évig,
ellenkező esetben a támogatás visszafizetendő.
(3) A Képviselő-testület a támogatás folyósításakor az érintett ingatlanra jelzálogjogot és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be.
(4) A kérelemhez csatolni kell:
a) építés esetén: az építési engedélyt,
b) vásárlás esetén: az adásvételre irányuló szerződést,
c) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot az ingatlan tulajdonjogának fenn nem állásáról, melyben vállalja kérelmező a 3 vagy 5 évig a helyben lakást és melyben vállalja kérelmező, hogy a támogatás biztosítására Felsőszentiván Községi Önkormányzat javára jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az ingatlanra.
6.3 Időskorúak támogatása
11/A. § (1) Időskorúak támogatása keretében egyszeri támogatás adható az a)-c) pontok együttes fennállása esetén annak a személynek, aki
a) a tárgyév január 1-jén a 80. életévét betöltötte,
b) nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesül, és annak összege nem haladja meg a 600 000 Ft-ot,
c) felsőszentiváni lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen is Felsőszentivánon tartózkodik.
(2) A támogatás évente egy alkalommal legfeljebb 50 000 Ft összegben adható, formája lehet pénzbeli vagy természetbeni, amennyiben a költségvetési rendelet fedezetet biztosít.
(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani október 15. és november 30. közötti időszakban, 2024-ben december 19. és december 31. között lehet benyújtani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
12. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
13. § Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020 (I.31..) önkormányzati rendelete.
A 7. § (3) bekezdés d) pontját a Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 9. § (8) bekezdése a Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. alcímet (11/A. §-t) a Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 6. mellékletet a Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.