Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 11. 28- 2023. 11. 28Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet módosításáról
Pécsudvard község Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a)pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 18/2017. (IX.10.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:
1. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 13. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját az illeszkedés figyelembevételével kell kialakítani.
(4) A telkek közterület felöli ideiglenes lehatárolását szolgáló építmény zárt, esztétikus, könnyen tisztítható, közbiztonsági előírásoknak megfelelő kivitelben létesíthető.
(5) Az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel és az építési hulladék elszállításával kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.”
2. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 14. § címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § [Kialakult falusias lakóterület” esetén]]]]”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez. Új főépület a telek homlokvonalától számított 50 m-en belül helyezhető el.”
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Udvari épületek létesítése, kialakítása
a) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
b) Udvari épület magassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
c) a meglévő épület keresztszárnnyal történő bővítésnél a keresztszárny az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban telepítendő,
d) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.
e) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) telepítése legalább 20 m telekszélesség és oldalhatáron álló beépítés esetén lehetséges.”
(4) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 14. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:)
3. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 15. § címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § [Újépítésű lakóterület” esetén]]]]”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz. Új főépület a telek homlokvonalától számított 30 m-en belül helyezhető el.”
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Udvari épületek elhelyezésének szabályai:
a) a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő,
b) a meglévő épület keresztszárnnyal történő bővítésnél a keresztszárny az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban telepítendő,
c) Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
d) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
e) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.”
4. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A főépületek héjazataként hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés és nagy táblás fedések (pl. cserepeslemez), valamint bitumenes hullámlemez tetőfedésként nem alkalmazható.”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 17. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény kivételével a rendelet anyaghasználatra, tömegformálásra és homlokzat kialakítására vonatkozó egyedi építészeti követelményei kizárólag az építmény közterületről, közhasználatú területről látható építményrészére vonatkozik.
(6) A rendelet kerítéssel kapcsolatos egyedi építészeti követelményei csak a tervezett szabályozási vonalon, a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán lévő vagy tervezett és a közterület-rendezést megelőzően a telek homlokvonalán kialakított, már meglévő kerítésekre vonatkoznak.
(7) Magastetős épület utcai főtömege vízszintes vetületi tetőfelülete 10 %-ának tetőhajlásszöge és a fő tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények, udvari épületszárnyak tetőhajlásszöge az egyes településrészekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet.
(8) Zöldfelületek kialakításának általános előírásai:
a) A fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó, az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas, a művi értékekkel egységben kezelt, a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző e Rendelet 9. mellékletében szereplő fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepíthetőségére vonatkozó előírástól eltérni nem megengedett. Allergén és invazív fajokat nem alkalmazó, közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre nem törekvő növényzet nem telepíthető.
b) A fás szárú növény törzse tengelyének az ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az alábbiaknál kisebb mértékű nem lehet:
c) a 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 1,00 méter,
d) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 5,00 méter,
e) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor, élősövény), valamint oszlopos fenyőfélék esetén 3,00 méter,
f) nyírt sövény 3 méterig, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetén 0,5 méter,
g) a 2. pont a) alpontjában meghatározott ültetési távolság nem lehet nagyobb azon cserje, bokor esetén sem, amely természetes növekedésében a 3,00 métert meghaladja,
h) a tervezett épületek közterület felé eső homlokzatán és kerítésén létesítendő gépkocsi-behajtók kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő és megtartandó közterületi növényzethez
(9) Az ideiglenes jellegű felvonulási épület kialakítására a Rendelet egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak.”
5. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 18. § címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § [Kialakult falusias lakóterület” esetén]]]]”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez nem illeszkedő építmények nem létesíthetők. A tetőformát, a tető hajlásszögét, az épület tömegformálását, anyaghasználatát és színezését a környezethez illeszkedő módon kell kialakítani, illetve megválasztani.”
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény, melléképület):
a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
b) Az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől. Az épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással és színezéssel nem alakítható ki.
c) Az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető.
d) Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.
e) Tetőfelületen csak tetősíkban elhelyezett ablakok alkalmazhatók.
f) Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet új épület létesítése esetében újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja. Utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető
g) Melléképület felületképzése a főépület színétől és felületképzésétől eltérő módú nem lehet. Ahhoz illeszkedő tégla, kő architektúrával vagy vakolattal kialakítható, amennyiben a főépület felülteképzése és színezése a településképi arculati kézikönyv javaslataival összehangban áll.
h) Egy épületen megjelenő árnyékolók különböző kialakításuak nem lehetnek.
i) Homlokzatra szerelt kémény nem alkalmazható.”
(4) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 18. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Tetőidom és hajlásszög a kialakult utcában az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, magastető építendő 30-42 fokos hajlásszöggel. Lapostetős lakóépület nem létesíthető.
(8) Tetőhéjaláshoz kizárólag terrakotta égetett agyagcserép vagy betoncserép alkalmazható, azzal, hogy a 20 m2 bruttó alapterületnél kisebb valamint a szomszédos közterületről nem feltáruló melléképület héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindely-fedés is alkalmazható. Épületfelújítások során, ahol az statikai szempontból igazolható, terrakotta színű kőszórt fém tetőlemez elhelyezhető.
(9) Napelemes tetőcserép kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben az az alapcseréppel megegyező színű és fedésképű, továbbá rendeltetési egységenként legalább 200 db kerül elhelyezésre.”
(5) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 18. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az épület utcafronti szélessége a telek homlokvonalának 2/3-át nem haladja meg.
(15) A lakóépülettől különálló épület (udvari, gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – a lakóépület gerincvonalánál magasabb gerincvonalú nem lehet.”
6. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 19. § címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § [Újépítésű lakóterület” esetén]]]]”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Új épület anyaghasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra. Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző színű kőtől eltérő kőburkolat.”
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 19. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A tetőhéjazat anyaga terrrakotta égetett agyagcseréptől, beton cseréptől vagy világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől eltérő nem lehet.
(8) Napelemes tetőcserép kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben az az alapcseréppel megegyező színű és fedésképű, továbbá rendeltetési egységenként legalább 200 db kerül elhelyezésre.”
(4) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 19. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az épület utcafronti szélessége a telek homlokvonalának 2/3-át nem haladja meg.”
7. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 20. § címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § [Jellemzőenbeépítésre nem szánt terület” esetén]]]]”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 20. §-a a következő (2)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
(3) A főépület tetőfedése cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45° közötti értéktől eltérő nem lehet.
(4) Ipari vagy mezőgazdasági funkciójú, 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsony hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedése terrakotta égettt agyagcserép, betoncserép vagy a funkcióhoz és a tájhoz illeszkedő színezésű fémlemezfedés lehet.”
8. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Hírközlési magas létesítmény (antenna, adótorony) a település belterületén (a helyi építési szabályzatban Közlekedési és közműterület KÖ-2 jelű övezetébe sorolt területek kivételével), illetve külterületi, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózat valamely elemével érintett területen, egyéb védett területen nem helyezhető el.”
9. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pécsudvard község illetékességi területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: településképi törvény), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban reklám Korm. rendelet) meghatározottak szerint legfeljebb 5 db utasváró, 3 db kis kisformátumú információs berendezés létesíthető. Nagyformátumú információs berendezés csak ideiglenes jelleggel létesíthető”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Plakát, reklám épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető. Villódzó fénytechnika, Led-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.”
10. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 24. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület homlokzatán (beleértve annak tetőfelületét is):
a) antenna felépítmény,
b) klíma-berendezés, napelem, napkollektor, valamint egyéb műszaki, gépészeti berendezés kültéri egysége,
kizárólag abban az esetben helyezhető el, ha az elhelyezés a védett értéket nem érinti,
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület
a) homlokzatán (beleértve annak tetőfelületét is):
b) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,
c) háttérvilágítással ellátott, Led-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,
d) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet,
e) üzletportáljában kirakatdekoráció,
f) a műszaki, gépészeti berendezések vezetékei
g) antenna felépítmény,
h) tetőfelületén üzletfelirat,
i) ingatlanán épülettől független kialakítású vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés, nem helyezhető el.”
11. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról látható módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.
(2) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el. A napelemek és napkollektorok tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávjba nem nyúlhanak be, széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz, legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedhetik le és egy tetőfelületen többirányban (álló vagy fekvő elemek) nem helyezhetők el.”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 26. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gépészeti berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton, főhomlokzaton látszó módon, takaratlanul nem helyezhetők el.
(5) Az építmény közterületről látható homlokzatán mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést csak az országos előírásokban meghatározott módon lehet az épület külső megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva elhelyezni.
(6) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(7) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.”
12. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településkép védelme érdekében a Főépítész a megkereséstől számítva 8 napon belül tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakmai konzultáció során a Főépítész javaslatot ad a településképi követelmények érvényesítésének módjára.”
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 27. §-a a következő (5)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező
1. a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, településképi véleményezéshez vagy településképi bejelentéshez nem kötött, településképi megjelenést érintő építési tevékenység,
2. az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéssel történő új lakóépület építése esetén az egyszerű bejelentés Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerbe (ÉTDR) történő feltöltését megelőzően,
3. az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéssel történő meglévő lakóépület legalább egy 15 m2 nettó alapterületű helyiséggel történő bővítése esetén az egyszerű bejelentés Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerbe (ÉTDR) történő feltöltését megelőzően.
(6) A szakmai konzultációt a 6. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.
(7) A kérelemhez
(8) A szakmai konzultáció személyesen vagy elektronikus úton, távbeszélőn történhet.
(9) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
(10) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben kérelem nem tartalmazza a 29. § (11) bekezdésében meghatározott munkarészeket.
(11) A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Főépítész az építtetőt vagy kérelmezőt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatja.”
13. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécsudvard Község Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester kötelező településképi bejelentési eljárást folytat le a Rendelet 1. mellékletében felsorolt „Helyi egyedi védelem alatt álló elemeit” érintő – a 312/2012.(XI.8) Korm. rendelet 1. Melléklet szerinti - építési engedély nélkül végezhető - építési tevékenységek esetében:
a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
b) Meglévő építmény homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása közterületre néző homlokzat esetén.
c) Közterülettel határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
d) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (rendeltetésváltozás) esetén.”
14. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 29. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bejelentési eljárást a 4. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel kell kezdeményezni.
(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelő részletezettségű és léptékű – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás érinti,
ac) alaprajzot, amennyiben a változás érinti,
ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint
ae) amennyiben a változás az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, és/vagy látványtervet,
af) színtervet.
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 29. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A polgármester a településképi igazolást bejelentés tudomásulvételét vagy megatagadását a főépítész szakmai álláspontjára alapozva írásban adja ki.
(6) A Polgármester a Tvtv.-ben meghatározott határidőn belül a tervezett építési tevékenység, reklám és reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás esetén a Korm. rendelet szerint jár el.”
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 29. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A polgármester a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre és mellékleteire, melynek egy példányát a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás mellékleteként megküldi a kérelmezőnek.
(8) A Polgármester településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntése vagy igazolása a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(9) Amennyiben kérelmező a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás kézbesítésétől számítva a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül nem kezdi meg, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, a tevékenység megkezdéséhez új településképi bejelentést kell tenni. A 6 hónapon belül megkezdett tevékenység a jogszabályok megváltozása esetén is folytatható. (10) A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén az Mötv 41. § (11) §-a alapján, Pécsudvard Község Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester a 37. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűlegl a 16. alcímben meghatározottak szerint településkép-védelmi bírságot szab ki. (12) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Pécsudvard Község Képviselő-testülete bírálja el.”
15. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet VI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„17/A A rendeltetésváltozás során kiállítandó hatósági bizonyítvány kiadásának rendje
29/A. § A Polgármester kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki a Korm. rendelet 48. §-a szerint rendeltetésváltozás esetén, amennyiben az megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és az önkormányzat a rendeltetésváltozásra irányuló településképi bejelentést tudomásul vette.”
16. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécsudvard Község Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben polgármester a településképi követelmények megsértése esetén – a (5) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetést tartalmazó felhívást kiadásának eredménytelensége esetében településképi kötelezési eljárást folytathat le, melynél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásait kell alkalmazni.”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.”
17. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiszabható bírság a alsó határösszege 100 000 forint, felső határösszege 500 000 forint.”
18. § (1a) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(1b) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet a 6. számú melléklettel egészül ki, mely jelen rendelet 2. számú mellékletét képezi.
19. § Hatályát veszti a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelet
a) 14. §-a,
b) 15. §-a,
c) 18. §-a,
d) 19. §-a,
e) 20. §-a,
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.
1. melléklet a 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez