1. § A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület az önkormányzati vagyon sajátos tárgyait alkotó - szociális és közérdekű feladatok ellátását is szolgáló – bérlakások bérbeadásának és elidegenítésének feltételeire, a bérleti formákra és a lakbérekre vonatkozó helyi szabályokat megállapítsa.

2. § (1) A rendelet hatálya a Dorog Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló valamennyi lakásra (a továbbiakban: lakás) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a bérbeadói jogok gyakorlóira és a bérbeadói jogok gyakorlásában közreműködőkre, valamint a lakások bérlőire, bérlőtársaira, társbérlőire, a bérlők által befogadott személyekre, a pályázókra, és a szolgálati lakást kérelmezőkre.

(3) A társasházakban lévő lakások bérbeadása során tekintettel kell lenni a társasház alapító okiratában, valamint a társasház közgyűlésének határozataiban foglaltakra is.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

3. § E rendelet alkalmazása során:

4. § (1) A Képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével – az e rendeletben szabályozott kivételekkel – átruházott hatáskörben a polgármestert bízza meg.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakást nem lakás céljára csak a Képviselő-testület engedélyével, és kivételesen lehet bérbe adni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kivételes indok lehet:

5. § (1) A lakások bérletével kapcsolatos alábbi feladatokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi, Városfejlesztési Osztálya látja el:

(2) A Pénzügyi, Városfejlesztési Osztály által vezetett, (1) bekezdés b) pont szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

(3) A nyilvántartás mellékletét képezi a bérleti szerződés, illetve az azt módosító vagy megszüntető szerződés egy-egy példánya.

6. § (1) Lakásbérleti jogviszony

(2) Lakás csak az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek valamelyikén adható bérbe.

7. § (1) Lakásbérleti szerződés határozott időre köthető.

(2) A lakásbérleti szerződés maximális időtartamát, valamint a szerződés meghosszabbításának szabályait a lakásbérlet különböző jogcímeire vonatkozó részletes rendelkezések tartalmazzák.

(3) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, amely kikötést a bérlővel kötött lakásbérleti szerződésben szerepeltetni kell.

(4) Nem köthető lakásbérleti szerződés, illetve nem hosszabbítható meg azzal a személlyel,

8. § (1) A bérbeadó jogosult a lakás rendeltetésszerű használatát, a lakás berendezéseit, tartozékait a lakás átadásakor felvett leltár alapján, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(2) Amennyiben a bérbeadó a bérlőnek felróható okból kifolyólag 3 egymást követő alkalommal nem tudja elvégezni az ellenőrzést, az szerződésszegésnek minősül.

9. § (1) A lakásbérleti jogviszony a lakásra, a lakáshoz tartozó helyiségekre és földrészletre terjed ki. A bérlőt és a vele együtt lakó személyeket a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga is megilleti.

(2) A lakás rendeltetésszerű használatára vonatkozó szabályokat a bérleti szerződés tartalmazza.

10. § A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

11. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, valamint – a külső nyílászárók kivételével - azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérlő köteles.

(2) A bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő általi átvállalása, valamint e költségek megtérítése előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges.

12. § Ha az Ltv. a bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettsége tekintetében külön nem tiltja eltérő tartalmú megállapodás megkötését, a megállapodás tartalmát a bérbeadó határozhatja meg az alábbi feltételek mellett:

13. § (1) Bérlőtársi jogviszony csak az Ltv-ben és e rendeletben meghatározott és kivételesen indokolt esetekben létesíthető.

(2) A bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó szülője (örökbefogadó, mostoha és nevelő) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik.

(3) A bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha:

(4) A (2)–(3) bekezdés alapján nem adható hozzájárulás a bérlőtársi szerződés megkötéséhez, ha az ott említett hozzátartozó rendelkezik olyan lakóingatlannal kapcsolatos joggal, amely számára - figyelembe véve a lakóingatlan földrajzi elhelyezkedését is – lakásigény mértékének megfelelő lakáshasználatot biztosít. E kérdésről nyilatkoztatni kell.

(5) A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérbe, albérletbe adta, vagy ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja.

14. § (1) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása pályázati eljárásban történik. A pályázati kiírás elkészítéséről, közzétételéről a Polgármesteri Hivatal Emberi Erőforrás és Hatósági Osztálya gondoskodik.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, vagy akkor írható ki, ha az üressé válás időpontja ismert. A bérbeadó közzéteszi a pályázható lakások paramétereit. A pályázatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) Nem kell pályázatot kiírni, ha a pályázattal elnyert lakás bérlője – e rendelet szerint - kéri a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását, és egyébként megfelel a szociális bérbeadás feltételeinek, vagy amennyiben nem felel meg a szociális bérbeadás feltételeinek, vállalja a piaci alapon történő új szerződés megkötését.

(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(5) A pályázatnak tartalmaznia kell:

15. § (1) Szociális helyzet alapján lakásra érvényesen csak az pályázhat:

(2) Pályázatot érvényesen írásban, a 2. mellékletben szereplő formanyomtatványon, az abban felsorolt mellékletekkel együtt lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. Egy pályázó és családja, valamint vele életvitelszerűen együtt lakó személy érvényesen legfeljebb egy pályázatot nyújthat be. A hiányos vagy nem megfelelően benyújtott pályázat esetén 1 alkalommal hiánypótlás lehetséges.

16. § (1) A szociális célú lakbér összege a mindenkori piaci alapú lakbér 50 %-a.

(2) A bérlő szociális célú lakbérre való jogosultságát bérbeadó évente felülvizsgálja (a továbbiakban: éves felülvizsgálat). A felülvizsgálatot a Polgármesteri Hivatal Emberi Erőforrás és Hatósági Osztály végzi.

(3) Ha az éves felülvizsgálat alapján a bérlő és a bérlővel életvitelszerűen együtt lakó személyek egy főre eső havi nettó átlag jövedelme meghaladja a szociális vetítési alap 300%-át, egyedülálló esetén 400 %-át, vagy gyermekét egyedül nevelő bérlő esetén 500%-át, a szociális lakbérét bérbeadó az éves felülvizsgálat évének március 1. napjától megemeli.

(4) Ha a megemelt lakbért fizető bérlő - az egy főre eső jövedelme, vagy vagyoni viszonyai alapján - ismételten megfelel a szociális lakbértámogatásra való jogosultság feltételeinek, úgy a következő aktuális felülvizsgálat időpontjáig kérelmezheti, hogy az éves felülvizsgálat évének március 1. napjától a felülvizsgálatot követő év február 28. napjáig szociális lakbért fizethessen.

17. § (1) Ha a bérlő tárgyév január 31. napjáig egyáltalán nem, vagy nem megfelelően nyilatkozik, vagy nyújtja be vagyoni- és jövedelmi helyzetét alátámasztó igazolásait, úgy az éves felülvizsgálat évének március 1. napjától kezdődően az 1. mellékletben foglaltak szerint megállapított piaci alapú lakbért köteles fizetni, a nyilatkozat és az igazolások hiánytalan és megfelelő benyújtásának napját követő második hónap utolsó napjáig.

(2) Ha bérlő a nyilatkozatában valótlan adatot szolgáltatott, az szerződésszegésnek minősül, amely alapján bérbeadó felmondhatja a lakásbérleti szerződést a Ptk. és az Ltv. erre vonatkozó rendelkezései szerint.

(3) Lakásbérleti jog folytatásárára az a személy jogosult, aki legalább 1 éve a bérlővel közös háztartásban él. Lakásbérleti jog folytatásáról történő tudomásszerzést követően bérbeadó soron kívül elvégzi az éves felülvizsgálatot és a lakbért a 15. § alkalmazásával állapítja meg, azzal, hogy a lakásbérleti jog folytatója soron kívül köteles eleget tenni a 13. § (2) bekezdésben foglaltaknak.

(4) A szociális alapú bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződést a nyertes pályázóval a polgármester köti meg, az Emberi Erőforrás és Hatósági Osztály által tett javaslat alapján.

18. § (1) Szociális alapon történő bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződés legfeljebb 3 év határozott időre köthető.

(2) A határozott idő lejártát megelőzően legalább a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap között bérlő írásban kérheti a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását. Amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, a bérleti szerződés legfeljebb további 3 évvel hosszabbítható meg. A 6. év letelte után a lakásbérleti jogviszony csak akkor hosszabbítható meg, amennyiben a bérlő saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban, aktív korúak ellátásában, ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, vagy időskorúak járadékában részesül.

19. § (1) Lakás piaci alapon történő bérbeadása pályázati eljárásban történik. A pályázatot a bérbeadó írja ki. A pályázati kiírás előkészítéséről, közzétételéről az Emberi Erőforrás és Hatósági Osztály gondoskodik. A pályázatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, vagy akkor írható ki, ha az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(5) A pályázatot írásban lehet benyújtani a 3. mellékletben szereplő formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalhoz

(6) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig visszavonhatja.

(7) A pályázati eljárást az Emberi Erőforrás és Hatósági Osztály folytatja le.

20. § (1) Nem jogosult piaci alapon bérlakás juttatására a pályázó,

(2) A piaci alapon meghatározott lakásbérleti szerződést a nyertes pályázóval a Emberi Erőforrás és Hatósági Osztály javaslata alapján a polgármester köti meg.

21. § (1) Lakásbérleti szerződés piaci alapon legfeljebb 3 év határozott időre köthető.

(2) A határozott idő lejártát megelőzően legalább a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap között bérlő írásban kérheti a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását. Amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, a bérleti szerződés további 3 évvel hosszabbítható meg.

22. § (1) Lakás közérdekű célból történő bérbeadása iránti igényt nyújthat be

(2) Amennyiben a pályázó még nem áll foglalkoztatási jogviszonyban, a kérelemhez csatolni kell az őt foglalkoztatni kívánó intézmény vezetőjének nyilatkozatát a foglalkoztatás szándékáról.

23. § A közérdekű célú lakásigényt az igénylő - közvetlenül vagy az intézményvezetőn keresztül nyújthatja be a Polgármesteri Hivatalhoz. Az igényléshez mellékelni kell a munkáltató ajánlását, a közérdekű cél megvalósulásának leírását, továbbá a foglalkoztatási jogviszony igazolását vagy a foglalkoztatás szándékáról szóló nyilatkozatot.

24. § (1) Nem jogosult bérlakás juttatására a pályázó,

(2) A lakásbérleti szerződést a nyertes pályázóval az Emberi Erőforrás és Hatósági Osztály javaslata alapján a polgármester köti meg.

25. § (1) Lakásbérleti szerződés közérdekű célból a pályázatban értékelt foglalkoztatási jogviszony fennállásának végéig köthető.

(2) A közérdekű célú bérbeadás esetén a bérlő által befogadott hozzátartozó nem jogosult a bérlőtársi jog megszerzésére és a bérleti jogviszony folytatására.

(3) A 24. §-ban meghatározott foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek az 1. mellékletben meghatározott piaci lakbért fizetik. A foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező bérlő lakásbérleti szerződése a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg szűnik meg azzal, hogy a bérbeadónak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadására a lakásbérleti szerződés megszűnéstől számított 60 napon belül köteles.

26. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik önkormányzati lakás bérleti jogára cserélhető.

(2) Önkormányzati lakás bérleti jogának másik önkormányzati lakás bérleti jogára történő cseréjéhez a bérbeadói jogokat gyakorló előzetes hozzájárulását be kell szerezni.

(3) A kérelem csak írásban nyújtható be a Polgármesteri Hivatalhoz. A kérelem tartalmazza a csere okát/okait, körülményeit, és az azok bizonyítására szolgáló iratokat.

(4) Önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg az Ltv-ben meghatározott esetekben.

27. § (1) A bérlő a lakásba az Ltv. 21. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül más személyt csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalba.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell

(4) Az írásbeli hozzájárulás megadásáról a bérbeadó 30 napon belül dönt.

(5) Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén a befogadáshoz hozzájárulás csak kivételesen indokolt esetben adható. A kérelem benyújtásakor a bérlőnek nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi, hogy a bérleti szerződés megszűnése után a befogadott személy elhelyezéséről köteles gondoskodni.

(6) Közérdekű célból bérbe adott önkormányzati lakás esetében is az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

28. § (1) A bérleti szerződés aláírását követő 15 napon belül a lakást a bérlő részére át kell adni.

(2) Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó és a bérlő ír alá.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

29. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás jogcím nélküli használója - amennyiben másik lakásra nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjon felül - emelt összegű használati díjat köteles megfizetni.

(2) Az emelt összegű használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számítva a lakásra megállapított lakbér 150 %-a két hónap elteltével.

(3) Ha a lakás jogcím nélküli használója az elhelyezésről maga köteles gondoskodni, a kiköltöztetés végrehajtását a bíróságtól a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 30 napon belül kérni kell.

30. § (1) A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeli térítés illeti meg, ha

(2) A pénzbeli térítés összege az Önkormányzat által kezdeményezett megegyezés estén legfeljebb a lakás forgalmi értékének 80 %-a. Amennyiben a bérleti szerződése lejárta előtt, a bérlő kezdeményezi a lakás visszaadását, a pénzbeli térítés összege legfeljebb a bérleti jogviszony megszűnését megelőző 12 havi bérleti díj összege.

31. § (1) Közös megegyezés esetén annak tartalmát a bérbeadó köteles megállapodásba foglalni.

(2) A megállapodás tartalmazza:

32. § (1) A szerződés írásban mondható fel, amelyből világosan ki kell tűnnie a felmondás okának és időpontjának.

(2) Ha a bérbeadó részéről történő felmondás nem a bérlő hibájából (szerződésszegés, jogszabályszegés, összeférhetetlen magatartás, stb.) következik be, az írásbeli felmondás tartalmazza azt a javaslatot, hogy a bérbeadó

33. § (1) Lakbér tekintetében fennálló hátralék rendezése ügyében a Pénzügyi, Városfejlesztési Osztály javaslatára a polgármester dönt. A polgármester döntésének megfelelően a Pénzügyi, Városfejlesztési Osztály előkészíti a megállapodást a hátralék részletekben történő megfizetéséről.

(2) A bérlő részletfizetés iránti kérelmében köteles saját, vele együtt élő családtagja, valamint annak a személynek, aki a bérlővel életvitelszerűen együtt lakik, és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve csatolni a nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat.

(3) A részletfizetés

(4) Bérlő a részletfizetési megállapodást a megállapodás megkötésére felhívó levél kézhezvételét követő 8 napon belül köteles megkötni. Amennyiben bérlő a felhívó levelet átvette, és a részletfizetési megállapodást az előzőekben írt határidőben nem írja alá, úgy bérlő a részletfizetés lehetőségét elveszíti.

(5) Ha bérlő a részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartja be, úgy tartozása egy összegben esedékessé válik, amelyre bérlőt fel kell hívni. Ha bérlő a fizetési felszólítás ellenére sem fizeti meg egy összegben a fennálló tartozását, a bérleti szerződése felmondható.

(6) E § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak azon volt bérlő hátralékának rendezésével kapcsolatban is, aki a lakást visszaadta, azzal, hogy az (5) bekezdésben írt részletet a lakásbérleti szerződés megszűnésének hónapjában fizetett lakbér alapul vételével kell megállapítani.

34. § (1) Ha az önkormányzati lakásban a lakásbérleti szerződés megszűnésekor olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv. sem e rendelet szabályai szerint nem tarthat igényt elhelyezésre, köteles a lakást a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül elhagyni.

(2) Ha a lakást jogcím nélkül használó személy a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az egyébként az általa korábban a lakásbérleti szerződése megszűnése hónapjában megállapított lakbérrel megegyező mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni, amely lakáshasználati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított második hónap elteltével a jelen rendelet 27. § (2) -ben meghatározottak szerint kerül kiszámításra.

35. § (1) Az Ltv. szerinti elővásárlási joggal rendelkező személy részére értékesíteni kívánt lakások vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által előterjesztett értékelés alapján kell megállapítani. A vételárnak meg kell felelnie a települési gyakorlatban kialakult mindenkori forgalmi árnak.

(2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(3) A bérlő elővásárlási jogával az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül élhet. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

36. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítésére nyílt licites pályázatot kell kiírni.

(2) A vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által előterjesztett értékelés alapján kell megállapítani. A vételárnak meg kell felelnie a települési gyakorlatban kialakult mindenkori forgalmi árnak.

(3) A vételárat egy összegben kell megfizetni.

36/A. §¹ Az önkormányzat területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére településen lévő lakóépületek létesítésére, fenntartására és felújítására használja fel az elidegenítésből származó bevételeit.

37. § Határozott idejű szerződések esetén a rendelet rendelkezéseit csak a határozott idő lejártát követően, új szerződések megkötése esetén kell alkalmazni. Határozatlan idejű szerződések esetében a rendelet bérleti díjra vonatkozó rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően alkalmazni kell. Egyéb rendelkezéseit a következő változásbejelentéskor esedékes felülvizsgálatkor kell alkalmazni.

37/A. § A bérleti díjak emelésének lépéseit a 1. sz. melléklet tartalmazza.

38. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.