1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Nádudvar Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 4181 Nádudvar, Fő u. 119.

(3) A képviselő-testület hivatalos elnevezése: Nádudvar Város Önkormányzata Képviselő-testülete.

2. § (1)² A képviselő-testület szervei:

(2) A bizottságok elnevezését a rendelet 31. §-a tartalmazza.

(3) A képviselő-testület hivatalának (a továbbiakban: hivatal) elnevezése: Nádudvari Polgármesteri Hivatal.

3. § (1) Az önkormányzat önként vállalja a képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) Az önként vállalt helyi közügy megoldását az önkormányzat akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását valamint a feladatellátásához szükséges anyagi- személyi, tárgyi feltételek biztosítottak.

(3) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciókat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei a város címere, zászlója és pecsétje. A város címerének, zászlójának és pecsétjének leírását valamint azok használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja a Nádudvari Hírek, amely havonta egy alkalommal jelenik meg.

(3) Az önkormányzat és a város hírei az önkormányzat hivatalos honlapján a www. nadudvar.hu-n valamint a Nádudvar város hivatalos oldala Facebook oldalon és az E-városom Nádudvar applikációban tekinthetőek meg.

5. § (1) Minden évben március 15., augusztus 20., október 23. napja.

(2) A városnap elnevezése: Nádudvar Napja, amely minden év szeptemberében a második szombaton kerül megtartásra. Hunyadi Mátyás király 1467. évi nádudvari látogatásának emlékére.

6. § (1)³ A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt kilenc fő.

(2) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét az ülésén gyakorolja.

(3) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(4) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésen az önkormányzati képviselők és a polgármester esküjének szövegét a korelnök olvassa elő.

(5) A képviselő-testület rendes üléseit az éves üléstervben elfogadottak szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja.

7. § (1) A képviselő-testület éves üléstervét az Ügyrendi-, Igazgatási-, Jogi Bizottság közreműködésével a polgármester készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) Az előkészítés során a polgármester napirendi javaslatot kérhet az önkormányzati képviselőktől, a bizottságok elnökeitől, az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőitől, a közszolgáltatást nyújtó szervezetektől, társadalmi szervezetektől valamint a hivatal tevékenységével kapcsolatban a jegyzőtől.

(3) Az ülésterv tartalmazza:

8. § (1) A képviselő-testület minden év utolsó negyedévében közmeghallgatást tart, a közérdekű kérdések és javaslatok előterjesztése, megvitatás érdekében.

(2) A közmeghallgatás helyét és időpontját az éves üléstervben kell meghatározni.

(3) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. A meghirdetésről a polgármester gondoskodik.

9. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) készít.

(2) A program főbb tartalmi elemei:

(3) A programot a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A programot, annak teljesítését a polgármester minden önkormányzati ciklus utolsó évének első félévében a képviselő-testület előtt ismerteti.

10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli valamint ünnepi ülést tart. Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat - az Mötv. szabályainak megfelelően - a polgármester állítja össze. Az alakuló ülésre előterjesztett napirendi pontok esetében - az Mötv.-ben meghatározott előterjesztések, határozati javaslatok és önkormányzati rendelet-tervezetek kivételével - az előterjesztések formai követelményeire vonatkozó előírás mellőzhető. A képviselő-testület rendes ülést szeptember és június hónapok között minden hónap utolsó csütörtökén tartja.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester és az alpolgármester tisztségének egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testület tagjainak és az ülésen tanácskozási joggal résztvevőknek úgy kell kézbesíteni e-mailben, hogy azokat az ülés időpontját megelőzően öt nappal kézhez kapják. Az alakuló ülésre és a rendkívüli ülésre szóló meghívót legkésőbb az ülés időpontja előtt 24 órával kell kézbesíteni. A bizottságok nem képviselő tagjai részére csak a bizottságok tevékenysége szerinti anyagokat kell megküldeni.

(4) Az ülésen tanácskozási joggal résztvevők részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell kivéve a napirend tárgyára tekintettel tanácskozási joggal meghívottakat, akik részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(5) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról valamint napirendjéről a polgármester a meghívó közzétételével a város honlapján értesíti a lakosságot.

11. § (1) Az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt:

(2) A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal képviselője bármelyik ülésen részt vehet a törvényességi felügyeletet szabályozó jogszabályok rendelkezései szerint.

(3) Meghívottként vesznek részt a testületi ülésen az önkormányzati intézmények vezetői, a Nádudvari Hírek vezető szerkesztője, továbbá mindazok, akik jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehet:

(2) Az előterjesztés írásban vagy rendkívüli esetben szóban kerül a képviselő-testület elé.

(3) A képviselő által tett írásbeli előterjesztést az ülést megelőző tizedik munkanapig a polgármesterhez kell leadni vagy emailben eljuttatni. A polgármester a jegyző vagy a jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselő útján gondoskodik az előterjesztésre jogosult által tett előterjesztés törvényességi vizsgálatáról továbbá köteles biztosítani az anyagi- , eljárásjogi, alaki szabályok és adminisztrációs követelmények érvényesülését., a szükséges sokszorosításról és postázásról gondoskodni.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell annak pontos tárgyát, szükség esetén utalást a korábbi döntésekre, a jogszabályi előírásokat, a határozati javaslatot, az önkormányzati rendelet-tervezetét és annak indokolását, a végrehajtási határidőt, a felelős személy megjelölését.

(5)⁴ Halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben az előterjesztés szóban is előterjeszthető. Ebben az esetben csak a határozati javaslatot kell írásban elkészíteni és a meghívóval együtt kiküldeni vagy a testületi ülésen kiosztani.

(5a)⁵ Halaszthatatlanul sürgős esetnek kell tekinteni:

(6) Szóbeli előterjesztést az előterjesztésre jogosultak tehetnek.

13. § (1) A lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést a végrehajtásért felelősök jelentése alapján Polgármesteri jelentés címmel kell kiadni a képviselő-testületnek. A felelősök jelentésüket a határozatban megjelölt végrehajtási határidőt követő három napon belül adják le a polgármesternek illetve adnak tájékoztatást a végrehajtás akadályairól.

(2) A polgármester a határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő testületi ülésen ad írásbeli jelentést.

14. § (1) A rendkívüli napirend soron kívüli megvitatására a polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(2) Sürgősségi indítványt csak a jogszabályban előírt rendkívüli esemény bekövetkezése esetén vagy önkormányzati érdeksérelemmel járó ügy esetében lehet benyújtani illetve, ha a pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése szempontjából indokolt.

(3) A sürgősségi indítványt indokolással és határozati javaslattal legkésőbb az ülést megelőző harmadik munkanapon lehet benyújtani a polgármesternél.

(4) Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel határoz és egyetértés esetén a témát első napirendként tárgyalja. Jellegénél fogva nem szükséges előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Zárt ülés elrendelésére az Mötv. 46. § (2) bekezdése előírásai irányadóak.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el bármelyik képviselő javaslatára minősített többségi szavazattal, a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart, ha az érintetett zárt ülés tartását kéri és erre vonatkozó kérését legkésőbb a képviselő-testületi ülésen előterjeszti.

(4a)⁶ A képviselő-testület abban az esetben is zárt ülést tart, ha az érintett legkésőbb a képviselő-testületi ülésen a napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig nem nyilatkozik az ülés nyilvánosságát illetően.

(5) Választás, kinevezés, vezetői megbízatás adása illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása esetén az érintett meghívása kötelező.

(6) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző továbbá meghívása esetén a hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott ügy tárgyalásakor lehet jelen a zárt ülésen. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

16. § (1) A képviselő-testület ülést a polgármester vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester illetve mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.

(3) Az ülés menete:

(4) A polgármester feladatai és jogosítványai az ülés vezetésével kapcsolatban:

17. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülésen tanácskozási joggal résztvevők az ülésen hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, ezért egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) Ha a képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó előírásait megszegi, a polgármester rendre utasíthatja.

(5) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester haladéktalanul felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(6) A polgármester az (5) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót a képviselőtől. Az, akitől a szót megvonták ugyanabban az ügyben újra nem szólalhat fel.

(7) A polgármesternek a rendfenntartása érdekében tett a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott intézkedése ellen vitának, felszólalásnak, visszautasításnak helye nincs.

(8) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)–(7) bekezdés szerinti hozzászólási rendet és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettsége megszegése miatt - alkalmanként 5.000 Ft pénzbírságot szabjon ki. A rendbírságot a Hivatal házipénztárába kell befizetni annak kiszabásától számított öt munkanapon belül.

(9)⁷ Az Mötv. szerinti kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő tiszteletdíjának, juttatásainak megvonásáról a képviselő-testület minősített többséget igénylő szavazással dönt a tiszteletdíj havi összege - a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel három hónapra 25 %-al csökkenthető.

(10)⁸ Ha a képviselő hat hónapon belül a képviselő-testületi ülések 1/3-ad részéről elfoglaltságának bejelentése nélkül hiányzik, a következő hat hónapra tiszteletdíja megvonásra kerül. Ha a képviselő a képviselő-testületi üléseken részt vesz, de három hónapon belül a határozathozatalok 25 %-ból kimarad a tisztelet díja 10 %-al csökkenthető.

18. § (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.

(2) Két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről, a megtett intézkedésekről szóló tájékoztatást a képviselő-testület tudomásul veszi. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést a testület elfogadja.

(3) Amennyiben a képviselő-testület nem ért egyet valamelyik intézkedéssel, akkor döntését határozatba foglalja.

19. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő illetve az általa kijelölt személy jogosult.

(2) A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozóan véleményt, javaslatot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság általa kijelölt képviselő tagja ismerteti.

(3) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai továbbá a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel.

(4) A kérdések elhangzása és az előterjesztő válaszadása után a képviselő-testület tagjai majd a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólása következik.

(5) A hozzászólások időtartama ugyanazon hozzászóló első hozzászólása esetében 5 perc, ismételt hozzászólás esetén 2 perc lehet. Egy napirendi ponthoz egy képviselő két alkalommal tehet hozzászólást., amelybe a bizottság állásfoglalásának és véleményének ismertetése nem számít bele. Az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeret nem lépheti túl az egy órát.

(6) A polgármester a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg.

20. § (1) A vitát a polgármester vezeti és zárja le.

(2) A vita lezárása után az előadó reagálhat a hozzászólásokra, a jegyző pedig törvényességi észrevételt tehet. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(3) A polgármester a vita összefoglalása, lezárása után először - ha van - a vita során elhangzott módosító indítványokat és a határozati javaslatokat teszi fel szavazásra. Ezt követően dönt a képviselő-testület az egységes szerkezetű határozati javaslatok, önkormányzati rendelet-tervezetek elfogadásáról.

(4) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a döntést.

21. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. Ha a képviselő-testület nem határozatképes vagy határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(2) Amennyiben a képviselő-testület a polgármester (1) bekezdésben foglalt intézkedése ellenére sem válik határozatképessé, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testületi ülést a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirenddel illetve határozatképtelenség miatt nem tárgyalt napirendi pontokkal újra összehívni.

(3) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű többséggel, a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazatával hozza. Ha a szükséges számú igen szavazat nincs meg, a határozati javaslatot a képviselő-testület nem fogadta el. Ezt elutasító határozatba kell foglalni.

(4) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített döntéssel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Ha a képviselő nem jelentette be személyes érintettségét, a szavazást az érintettség kiderülését követően meg kell ismételni.

(5) A képviselő-testület bármely tagja javaslatára 5.000 Ft-al csökkentheti annak a képviselőnek a tárgyhavi tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt. A tiszteletdíj csökkentéséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6)⁹ A minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó igen szavazata szükséges.

(7) A minősített többséget igénylő ügyek körére az Mötv. 50. § -a szabályozása az irányadó.

(8) Aki a szavazásban nem kíván részt venni nem számít be a szavazás eredményébe. A szavazástól való tartózkodás nem számít szavazásnak, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

22. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani, ha az ülésen a képviselők 1/4-e kéri.

(3) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat és bármely képviselő javaslatára egyszerű szótöbbséggel titkos szavazást rendelhet el e rendelet 15. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott ügyekben. A szavazás elrendeléséről és a szavazás eredményeként létrejött döntésről határozatot kell hoznia a képviselő-testületnek.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző olvassa fel a névsort. A képviselő igen-nel vagy nem-mel szavaz vagy tartózkodik.

(5) A titkos szavazás szavazólapon, külön helyiségben vagy szavazófülkében, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

(6) A titkos szavazás előkészítése, lebonyolítása az Ügyrendi-, Igazgatási-, Jogi Bizottság feladata. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti.

(7) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó kitüntetések, elismerő címek és díszpolgári cím adományozásáról döntő szavazás esetén, ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani. Az új szavazási fordulóban a két legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat. Ha ez a szavazási forduló is eredménytelen, a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt a további eljárásról.

(8) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és kihirdeti a döntést.

23. § (1) A képviselő-testület határkörébe tartozó választást, kinevezést, megbízást megelőző eljárás során, ha több pályázó van, a pályázatokat az Ügyrendi-, Igazgatási-, Jogi Bizottság az illetékes szakbizottsággal együtt véleményezi és terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A választási eljárásban, ha több pályázó közül egyik sem kapja meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani. Az új szavazási fordulóban a két legtöbb szavazatot elért pályázó indulhat. Ha ez a szavazási forduló is eredménytelen, a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt a további eljárásról.

24. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörében, önkormányzati hatósági jogkörében határozatot hoz valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület határozathozatal nélkül tudomásul veszi a döntést nem igénylő előterjesztéseket és ezt jegyzőkönyvben rögzíti.

(3) Jegyzőkönyvben rögzíti a két ülés közötti eseményekről, intézkedésekről szóló polgármesteri tájékoztatót.

25. § (1)¹⁰

(2)¹¹

(3) Az önkormányzati határozatokról, önkormányzati rendeletekről a Hivatal szám - és tárgymutatót köteles vezetni.

26. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A jegyző gondoskodik a rendelet tervezet szakszerű előkészítéséről az integrált jogalkotási rendszer (Loclex) igénybevételével.

(3) A rendelet tervezet tárgya szerinti feladatokat ellátó bizottság köteles megtárgyalni minden rendelet tervezetet, amelyet végső formájában az előkészítésért felelős bizottság vagy a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő által rendelet alkotásra tett előterjesztést a rendelet tervezet tárgya szerinti feladatokat ellátó bizottság előzetes állásfoglalásának kikérését követően tárgyalja a képviselő-testület.

(5) A képviselő-testületi döntések érintettek által történő megismertetéséről, nyilvántartásáról, magasabb szintű jogszabállyal való összhangjáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(6) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a városháza hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik. Ezen kívül az önkormányzat hivatalos honlapján is meg kell jelentetni a rendeleteket.

(7) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendelet kihirdetéséről.

27. § (1) a képviselő-testület üléséről a feljegyzés alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és annak az ülést követő 15 napon belül a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal részére történő megküldéséről továbbá a döntések végrehajtásában érintettek értesítéséről.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemein túl tartalmaznia kell:

(3) A jegyzőkönyv eredeti, bekötendő példányához mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az önkormányzati rendelettervezeteket és határozati javaslatokat, a jelenléti ívet, a név szerinti és titkos szavazásról készített feljegyzést illetve jegyzőkönyvet és a képviselő írásban benyújtott hozzászólását. A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a hivatal kezeli.

(4) A képviselő-testület zárt üléséről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. A betekintésre a Hivatal Jegyzői Irodáján kell lehetőséget biztosítani.

28. § (1) A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit, ennek megfelelően vesz részt az önkormányzati feladatok megvalósításában, a hatáskörök gyakorlásában.

(2) A képviselő jogainak gyakorlásával, kötelezettségeinek teljesítésével végzi tevékenységét.

(3) A polgármester egyes képviselőket szakmai ismereteik, felkészültségük szerint bevonhat a döntések előkészítésébe, különböző szervezetekkel folytatott tárgyalásokba. A képviselő-testületnek javaslatot tehet egyes ügyekben arra, hogy a képviselettel a testület valamelyik képviselőt bízza meg.

(4) A képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli lemondó nyilatkozatát az Ügyrendi-, Igazgatási-, Jogi Bizottságnak nyújtja be.

(5) Az Ügyrendi-, Igazgatási-, Jogi Bizottság jogosult a képviselő vonatkozásában a vagyon-nyilatkozat tételi eljárás lefolytatására.

29. § (1) A képviselő jogai különösen:

(2) A képviselő köteles:

30. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) Interpellációt valamely döntés vagy annak végrehajtása tárgyában vagy az intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.

(3) Kérdés minden olyan tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamelyik napirendi pont témájához.

(4) A képviselők kérdéseiket vagy interpellációikat szóban vagy írásban terjeszthetik elő.

(5) Az írásos előterjesztést a képviselő-testületi ülést megelőzően három munkanappal lehet benyújtani a polgármesternél. Ebben az esetben a kérdésre vagy az interpellációra az ülésen kell választ adni.

(6) Amennyiben a kérdést vagy az interpellációt nem az ülést megelőzően három munkanappal nyújtották be és a válaszadás nem lehetséges, úgy a képviselőnek 15 napon belül kell a választ írásban megküldeni. Az írásban közölt választ a képviselő-testület következő ülésén be kell jelenteni.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpellációt benyújtó nyilatkozik, ha azt nem fogadja el a képviselő-testület nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt.

(8) A képviselő-testület indokolt esetben az interpelláció alapján részletes vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálatot a polgármester kötele lefolytatni.

31. § (1) A képviselő-testület feladatának eredményesebb ellátása érdelében a következő állandó bizottságokat hozza létre és létszámukat a következők szerint állapítja meg:

(2) A bizottság feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be a képviselő-testületnek. A bizottság rendes üléseit a képviselő-testület rendes ülésének napján vagy az azt megelőző keddi vagy szerdai napon tartja.

(3)²¹

(4) A bizottságok főbb feladatait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5)²²

(6) A bizottsági határozat az átruházott hatáskör gyakorlása során hozott döntés vagy a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előterjesztésének megvitatása során kialakított állásfoglalás.

(7)²³

(8) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre, amelynek feladatát, létszámát és a bizottsági tagok személyét a bizottságot létrehozó döntésében határozza meg.

(9) A bizottságok ügyviteli teendőit a hivatal látja el.

32. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is.

(2) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, abban az esetben a bizottság elnöke kezdeményezheti az érintett bizottságok közös ülését.

(3) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt bizottsági tag vezeti.

(5) A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyet bármelyik képviselő javaslatára köteles következő ülésén megtárgyalni.

(6)²⁴ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(7) A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet a jegyzőnek kell eljuttatni. A jegyzőkönyvet a bizottság ülését követő 15 napon belül a jegyző a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főispánjának megküldi és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(8) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(9) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az a bizottsági tag akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A bizottsági tag személyes érintettségét köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke és a bizottság tagja esetében a bizottság dönt. A bizottsági tag a bizottság kizárásról szóló döntése esetén nem vehet részt a döntéshozatalban, de jelenlevőnek számít.

(10) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet.

(11)²⁵ Az Ügyrendi-, Igazgatási-, Jogi Bizottság jogosult a külső, nem képviselő bizottsági tag vonatkozásában a vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatására.

(12)²⁶

33. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület tagja, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester feladatait az Mötv. 67. §-a határozza meg.

(4) A polgármester feladata ezenkívül:

(5) A képviselő-testület által a polgármesterre valamint a bizottságra átruházott önkormányzati hatásköröket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6) A polgármester munkabérét és egyéb juttatásait a törvények által meghatározott keretek között a képviselő-testület állapítja meg.

(7) A polgármester minden héten fogadó órát tart a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében.

(8) Az Ügyrendi-, Igazgatási-, Jogi Bizottság jogosult a polgármester vonatkozásában a vagyon-nyilatkozat tételi eljárás lefolytatására. A vagyonnyilatkozat tételi eljárás szabályait a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

34. § (1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(2)²⁷ A polgármester ha a képviselő-testület határozatképtelensége vagy határozat hozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:

35. § (1) A képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Tiszteletdíja és költségtérítése mértékét az Mötv. 80, § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott szabályok szerint a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3) Az alpolgármester a polgármestert hosszabb távollétében helyettesíti minden olyan ügyben, amellyel a polgármester megbízza. Az alpolgármester tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület bizottságainak ülésén.

36. § (1) A jegyző vezeti és képviseli a hivatalt, megszervezi annak munkáját, felelős a hivatal működésének jogszerűségéért. A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése határozza meg.

(2) A jegyző feladata továbbá:

(3) Köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A polgármester a jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. Az aljegyző feladatait a jegyző belső hivatali szabályzatban, a hivatal szervezeti és működési szabályzatában és a munkaköri leírásban rögzíti.

(5)²⁸

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb hat hónapra a jegyzői feladatokat a hivatal megfelelő szakképesítéssel rendelkező közszolgálati tisztviselője látja el. A közszolgálati tisztviselőt a jegyzői, aljegyzői feladatok ellátásával a polgármester bízza meg.

37. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján polgármesteri hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Nádudvari Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

(2) A hivatal mint költségvetési szerv működésének személyi és tárgyi feltételeit az önkormányzat éves költségvetése révén biztosítja. A hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

37/A. § (1) Az Önkormányzat a Nádudvari Szociális Intézményfenntartó Társulásban (a továbbiakban: NSZIT) Tetétlen Községi Önkormányzattal és Bihardancsháza Község Önkormányzattal működik együtt a szociális alapszolgáltatási feladatok ellátásában.

(2) A társulás helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása. Önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv.

(3) Az Önkormányzat az NSZIT munkájában a polgármester útján vesz részt.

(4) Az NSZIT munkaszervezeti feladatait a hivatal látja el.

37/B. § (1) Az Önkormányzat a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulásban (a továbbiakban: DAHUT) az érintett Hajdú-Bihar vármegyei települések önkormányzataival működik együtt az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásában.

(2) Az Önkormányzat a DAHUT munkájában a polgármester útján vesz részt.

(3) A társulás helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása. Önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv.

38. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatást tart e rendelet 8. §-ban meghatározottak szerint valamint akkor, ha a lakosság széles körét érintő döntés esetén azt indokoltnak tartja.

(2) A munkaterven kívül kiírt rendkívüli közmeghallgatást a döntés tervezett időpontja előtt 15 nappal kell megtartani.

(3) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése, a fontosabb döntések előkészítésében történő bevonása érdekében szükség szerint városrészi fórumokat lehet várospolitikai fórum elnevezéssel szervezni.

(4) A várospolitikai fórum szükségességéről, előkészítéséről, lebonyolításáról a képviselő-testület dönt. A fórum helyéről és idejéről a lakosságot értesíteni kell.

39. § (1) Az önkormányzat együttműködési megállapodásban fogalmazza meg azokat az alapelveket, célkitűzéseket, amelyekben valamely ország településével testvérvárosként kölcsönösen együttműködnek.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell a célt illetve az együttműködés területeit, a megállapodás hatálybalépésének időpontját.

40. § Az önkormányzat a Nádudvari Roma Nemzetiségi Önkormányzat működését a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a szerint biztosítja. Az önkormányzat ezzel kapcsolatos feladatait a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

41. § Hatályát veszti Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013. (V.2.) önkormányzati rendelete.

42. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.