1. § (1) Az Önkormányzat

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Bogyiszlói Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(4) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Pénzügyi Bizottság, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal és az 1. § (5) bekezdés szerinti társulások látják el.

(5) Az Önkormányzat részvételével működő társulások:

(6) Az önkormányzati helyi újság megnevezése: Bogyiszlói Hírlap, amely kéthavonta jelenik meg.

(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.bogyiszlo.hu.

(8) Az Önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot létesített az alábbi települések önkormányzataival:

2. § (1) A Képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok hatáskörébe utalnak, valamint amelyeket önként vállal. Az önként vállalt feladatok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a polgármesterre és a jegyzőre átruházott feladat-és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza. Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a Képviselő-testületnek rendszeresen beszámol.

(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő-testület tagjainak létszáma – a polgármesterrel együtt - 7 fő.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, soron kívüli ülést, továbbá közmeghallgatást tart. Ünnepi alkalmakkor a Képviselő-testület ünnepi ülést tarthat.

(3) A Képviselő-testület július és augusztus kivételével havonta tart rendes ülést. Az Önkormányzat folyamatos működésének ügyeiben készülő előterjesztéseket a rendes ülésekre kell csoportosítani.

(4) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és legkésőbb a decemberi ülésre a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. A munkaterv főbb tartalmi elemei:

(5) Önkormányzati gazdasági program folyamatában sürgősen eldöntendő ügyekben, változott vagy új törvényi határidők miatt, és egyéb önkormányzati érdekből mielőbb meghozandó önkormányzati döntés végett a polgármester soron kívüli ülést hívhat össze. A soron kívüli ülés bármikor megtartható.

4. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – éves munkatervében tervezetten - előre meghirdetett közmeghallgatást tart a Petőfi Sándor Művelődési Házban, amelyen a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a napirendnek megfelelően közérdekű kérdést intézhetnek és javaslatot tehetnek a Képviselő-testület részére. Kizárt az egyedi hatósági ügyek közmeghallgatáson történő tárgyalása.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 7 nappal előbb a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a honlapon keresztül a lakosság és szervezetek tudomására kell hozni. A közmeghallgatásra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit, a nemzetiségi önkormányzat elnökét és az önkormányzati intézmény vezetőjét. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre azonnal vagy legkésőbb 15 napon belül válaszolni kell. A megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a polgármester a Képviselő-testület által meghatározott határidőig kivizsgálja. A vizsgálat eredményéről a polgármester a következő ülésen tájékoztatást ad, melyről a javaslattevőt, közérdeklődésre számot tartó kérdésben a lakosságot is tájékoztatni kell.

(3) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(4) A lakossági fórum helyéről, idejéről, a felmerülő tárgykörökről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint a község honlapján keresztül a fórum előtt 7 nappal tájékoztatni kell. A fórumot a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a (2) bekezdésben meghatározott személyeket. A fórumról jegyzőkönyv készül, melyről a jegyző gondoskodik.

5. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi Bizottság elnöke – ezen tisztség betöltetlensége esetén a korelnök - hívja össze a Képviselő-testületet és mint levezető elnök vezeti az ülést a 16. §. (2)–(4) bekezdéseiben meghatározott módon. Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó távollét.

(2) A Képviselő-testület ülését - főszabályként - a Polgármesteri Hivatal üléstermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(3) A Képviselő-testület rendes üléseit a munkaterv figyelembevételével kell összehívni a meghívó kiküldésével. A meghívónak tartalmaznia kell:

(4) A meghívót és lehetőség szerint az előterjesztéseket az ülés időpontja előtt 5 nappal, elektronikusan – kérés esetén papír alapon - ki kell küldeni a képviselőknek. A tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlevőknek csak az ülés meghívóját, valamint az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni elektronikusan, kérés esetén papír alapon.

(5) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(6) A Képviselő-testület soron kívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet. Ha önkormányzati érdek indokolja, lehetőség van az ülés összehívására telefonon keresztül vagy személyesen történő meghívással. Ez esetben is lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

(7) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A meghívót ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint közzé kell tenni a község honlapján.

(8) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A Képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat az ülésen megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) szerint zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt az ülést viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

6. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz – 4 fő jelen van. Ha a Képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(2) A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a Képviselő-testületnek.

(3) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő rendes ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

7. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselő, a jegyző, a bizottság elnöke, a nemzetiségi elnök javaslatot tehet a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg, mely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. Ha a bizottsági vélemény nem került írásban kiküldésre, úgy azt a bizottság elnöke ismerteti.

(3) Elsőként a polgármester beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

(4) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. Ez esetben nem kell dönteni a képviselő kizárásáról. A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következménye, hogy a Képviselő-testület nyilvánosságra hozza e tényt és amennyiben a Képviselő-testület szavazattöbbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról vagy visszavonásáról és újratárgyalásáról külön határozattal dönt a Képviselő-testület.

(5) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(6) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melynek időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(7) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára – a vita folytatását szükségtelennek tartja. A vita bezárása után határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

8. § (1) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(2) Minősített többség esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselőnek) egybehangzó „igen” szavazata szükséges.

(3) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal.

(4) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha a polgármester vagy bizottság indítványozza, valamint az Mötv. vagy más jogszabály által előírt egyéb esetekben. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ („igen”, „nem”, „tartózkodom”) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. A név szerinti szavazásról a névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A névsorban első helyen a polgármester, második helyen az alpolgármester, végül a többi képviselő szerepel ABC sorrendben.

(5) Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazatok összeszámlálását a Pénzügyi Bizottság végzi. A Bizottság elnöke a szavazás lebonyolítását követően ismerteti az eredményt. A Bizottság jegyzőkönyvét az ülés jegyzőkönyve mellé kell csatolni.

9. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással, valamint a határozati javaslat az indoklással.

(2) A Képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(3) Az előterjesztések tartalmi elemei:

(4) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(5) Sürgősségi indítványt a jegyző, a bizottság elnöke vagy a képviselők 1/4-e terjeszthet elő. Az indítványt az ülés előtt legalább 5 órával a polgármesternél kell bejelenteni, amit az indítványt tevő az ülésen indokolhat. A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja meg. Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, abban az esetben szavazást kell elrendelni arról, hogy a Képviselő-testület nem sürgősségi jelleggel napirendjére tűzi-e az indítványt, avagy nem.

(6) Nem küldhető ki azon előterjesztés, amely a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pontjában meghatározott minősített adatot tartalmaz, illetve amely zárt ülésen tárgyalandó, vagy amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.

(7) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően a polgármester legfeljebb 30 perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el. A zárt ülés vége előtt a polgármester gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.

10. § (1) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

(2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint történik. A határozat magába foglalja:

(3) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire az általános közigazgatási eljárásról szóló 2016. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

11. § (1) A Képviselő-testület rendeleteiről a jegyző sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével nyilvántartást vezet.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést - a (2) bekezdés c) pontjának kivételével - a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a jegyzővel véleményezteti. A Pénzügyi Bizottság előzetes állásfoglalásával nyújthatók be a költségvetéssel és a zárszámadással kapcsolatos rendeletek és azok módosításai.

(4) A rendelettervezet elkészítése során a Képviselő-testület a lakosság széles körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg. A tervezetet a jegyző készíti el.

(5) A Képviselő-testület a helyi rendeletalkotást megelőzően a településfejlesztési terv, a településrendezési terv, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet vonatkozásában írja elő a társadalmi egyeztetést a településtervvel, a kézikönyvvel és a településképi rendelettel összefüggő helyi partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2022. (VIII. 26.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

(6) A polgármester a jegyző által elkészített rendelet-tervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(7) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik.

(8) A rendeletek kihirdetéséről - a helyben szokásos módnak megfelelően a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel - a jegyző gondoskodik.

12. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyző jegyzőkönyvet készít, mely az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza a polgármester, a jegyző és a két jegyzőkönyvhitelesítő aláírását és a pecsétet. A jegyzőkönyv mellékletei:

(2) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület jegyzőkönyveibe és mellékleteibe. A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni a Polgármesteri Hivatalban. A választópolgárok részére a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét biztosítani kell.

13. § (1) A képviselőket az Mötv-ben és az e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselőt külön önkormányzati rendeletben megállapított mértékű tiszteletdíj illeti meg.

(3) A képviselő köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésen vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízásának teljesítésében akadályoztatva van. Ha a képviselő egymást követő 6 alkalommal nem vesz részt a képviselő-testületi ülésen, a Képviselő-testület megvonja a képviselő 2 havi tiszteletdíját.

(4) A Képviselő-testület tagját a képviselő-testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét – kérelmére – a Képviselő-testület megtéríti.

(5) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az Önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek. Interpellációnak az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetve valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével. Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani. Amennyiben a felvilágosítás-kérést az előírt határidőn túl vagy a Képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a Képviselő-testület elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását.

(6) Önálló kérdésnek minősül minden olyan kérdésfeltevés, amely napirendeken kívül merül fel. A képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökhöz önkormányzati ügyekben az ülésen önálló kérdést intézhet. A kérdés címzettje a képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemben köteles válaszolni. A kérdések során Képviselő-testületi döntés nem hozható.

(7) A települési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos szabályokat külön szabályzat tartalmazza.

14. § (1) A Képviselő-testület 3 tagú Pénzügyi Bizottságot hoz létre.

(2) A Pénzügyi Bizottság feladatait a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság ülését az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - hívja össze és vezeti. A bizottsági ülés meghívóját legalább 4 nappal az ülés előtt ki kell küldeni a tagoknak. A bizottság belső működésének szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maga határozza meg, ellenkező esetben a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

15. § (1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre. Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzésével, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásával automatikusan megszűnik.

(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes bizottság tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek.

16. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő. A polgármester munkarendje a hivatali munkarend szerinti, fogadónapja hétfőnként 9 órától 10 óráig tart, de egyébként hivatali munkaidőben és azon túl is rendelkezésre áll.

(2) A polgármester feladatai a Képviselő-testület ülésének vezetése során:

(3) A polgármester:

(4) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, az ülést bezárhatja.

(5) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(6) A polgármester az Mötv. 68. §. (3) bekezdése alapján – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(7) A polgármester a Bogyiszlói Hírlappal kapcsolatban ellátja a felelős kiadói feladatokat, megjelenteti a község lakosságát érintő jelentős rendeleteket, határozatokat, egyéb fontos kérdésekben pedig a folyóiraton keresztül tájékoztatja a lakosságot.

17. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) Az alpolgármester részletes feladatát és hatáskörét a polgármester határozza meg.

18. § (1) A jegyző - Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli - kiemelt feladatai:

(2) A jegyző az ülésen szóban köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak, a nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testületének, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.

(3) A jegyző tartós akadályoztatása, illetve a jegyzői tisztség betöltetlensége esetén - legfeljebb hat hónapra – a polgármester írásban, a Polgármesteri Hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

19. § (1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A Polgármesteri Hivatal köteles részt venni a Képviselő-testületi ülések napirendjeinek előkészítésében, a döntések végrehajtásában. A képviselők a Polgármesteri Hivatal dolgozóit a jegyzőn keresztül kérhetik fel az alapvető ügyvitelüket meghaladó feladatok ellátására.

20. § (1) A Képviselő-testület - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot:

(2) Az Önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

(3) A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámokkal kapcsolatos adatokat az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a már elfogadott hitelkereten felül csak abban az esetben vehet fel hitelt, amennyiben az erre irányuló döntést minősített többséggel fogadta el.

(5) Az önkormányzati támogatások nyújtásának és elnyerésének feltételeit a Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(6) A jegyző az Önkormányzat és a költségvetési szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait az Önkormányzattal polgári jogi jogviszonyban álló belső ellenőr útján látja el.

21. § (1) A Képviselő-testület a Bogyiszlói Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal tart fenn kapcsolatot.

(2) Az Önkormányzat a jegyző és a Polgármesteri Hivatal útján a helyi nemzetiségi önkormányzattal megkötött közigazgatási szerződésben rögzített feltételek alapján

(3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az Önkormányzat a szabályzatainak és egyéb belső szabályozóinak hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működésére is.

(4) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testületi üléseken a nemzetiség képviselőjeként jogosult részt venni.

22. § A helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezheti.

23. § Ez a rendelet 2023. december 4-én lép hatályba.