Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (VI. 20.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 2/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 07. 01- 2023. 07. 02Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (VI. 20.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 2/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a 7. § tekintetében a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 67. §-ában, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény. 200. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 2/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § A Rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki
a) a többlakásos lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös használatú helyiségeibe és területeire állatot felügyelet nélkül kienged, ott etet, valamint kóborló, gazdátlan állatot, madarat odaszoktat,
b) a többlakásos lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös használatú helyiségeibe és területén az állat által okozott szennyeződést haladéktalanul nem távolítja el,
c) a többlakásos lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös használatú helyiségeibe ebet póráz nélkül vezet, sétáltat,
d) belterület közterületén – kivéve a kijelölt kutyasétáltató és kutyafuttató helyeket – kutyát póráz nélkül vezet,
e) tiltó táblával megjelölt közterületre kutyát – segítő kutya kivételével – bevisz, beenged,
f) közterületen idegen vagy gazdátlan állatot etet,
g) az állat által okozott szennyezés megszüntetésére alkalmas eszközt közterületen történő sétáltatás során nem tart magánál és azt a közterület-felügyelő felhívására nem mutatja be,
kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.”
3. § A Rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki a közterületet közterület-használati hozzájárulás nélkül, attól eltérő módon vagy azt meghaladó mértékben használja, természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.”
4. § A Rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki
a) a közterületen elhelyezett utcabútorzaton, virágágyás szegélyén, lépcsőkőn, utcaszegélyeken, padokon, és a közút tartozékain gördeszkázik, görkorcsolyázik, rollerezik vagy kerékpározik,
b) közterületen a közhasználatú létesítményeket, berendezéseket nem azok rendeltetésének megfelelő módon használja,
c) nem a városrészre meghirdetett lomtalanításról szóló hirdetményben meghatározott időpontban helyezi el a lomot a közterületen,
d) nem a lomtalanításról szóló hirdetményben meghatározott hulladékot helyez el közterületen, vagy
e) a közterületre kihelyezett lomot széthordja vagy sajátjaként őrzi,
természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.”
5. § A Rendelet 3. alcíme a következő 3/A. és 3/B. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Aki elektromos meghajtású gépjárművének közterületen történő töltésével akadályozza, korlátozza vagy veszélyezteti a gyalogos- vagy járműforgalmat, természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
3/B. § (1) Aki a közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerinti kölcsönzési célú mikromobilitási eszközt nem az arra kijelölt mikromobilitási ponton helyez el, azzal szemben a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
(2) Kivételt képez az (1) bekezdés rendelkezése alól a közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerinti külvárosi terület zóna - ahol a kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz mikromobilitási ponton kívüli közterületen is elhelyezhető (free-float rendszer) -, ha a kölcsönzési célú mikrobobilitási eszköz elhelyezése a közterület rendeltetésszerű használatát, így különösen a gyalogos közlekedést nem akadályozza, és a közúti közlekedés rendjét, a biztonságos járműközlekedést semmilyen módon nem zavarja.”
6. § A Rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki lakóövezetben a kertépítéssel és a zöldfelület fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenységet (pl: robbanómotoros fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor működtetése) végez
a) munkanapokon 20.00 óra és 08.00 óra között,
b) szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 00.00-09.00 óra és 14.00-24.00 óra között,
természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.”
7. § A Rendelet 8. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. Szeszesital-fogyasztással és -forgalmazással kapcsolatos szabályok megszegése
8. § (1) Az a természetes személy, aki a többlakásos lakóépület közös használatú helyiségeiben vagy területein szeszes italt fogyaszt, amennyiben azt a társasház közgyűlése megtiltotta, százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Nem lakás céljára szolgáló helyiségben lévő üzlet, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény szerinti dohánybolt (a továbbiakban: dohánybolt) szeszes italt a társasházi közgyűlés hozzájáruló határozatával forgalmazhat.
(3) A (2) bekezdés előírásainak megsértése esetén a dohánybolt üzemeltetője egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott társasházi közgyűlési hozzájáruló határozatot a kereskedelmi tevékenység végzőjének személyében történő változás (jogutódlás) esetén az új jogosultnak be kell szereznie.
(5) Szeszes ital közterületen nem fogyasztható.
(6) Kivételt képez az (5) bekezdés rendelkezése alól
a) nyitvatartási időben az érvényes közterület-használati hozzájárulással rendelkező és szeszes ital árusítására jogosult vendéglátó egységek területe, és
b) a szeszes ital árusítására jogosító engedéllyel szervezett alkalmi rendezvények engedélyezett területe.”
8. § A Rendelet 8/B. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/B. Újbuda rendezettségének védelme”
9. § A Rendelet 8/B. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az az ingatlantulajdonos vagy az ingatlannal más jogcímen rendelkezni jogosult személy, aki nem gondoskodik
a) a telekingatlanáról a közterületre kinyúló ágak és bokrok megfelelő (ingatlanhatár vonalában történő) metszéséről,
b) az ingatlanával határos járda tisztántartásáról és síkosságmentesítéséről,
c) a telekingatlana határa és az úttest közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, gyomnövényektől történő mentesítéséről,
d) az ingatlana gondozásáról, tisztántartásáról és gyomnövényektől, gyomfáktól történő mentesítéséről,
természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(1a) Az a szórakozó hely, vendéglátó üzlet, árusító hely, dohánybolt és az egyéb szolgáltatást nyújtó üzlet üzemeltetője, aki
a) nyitvatartási ideje alatt - a bejárat közvetlen környezetében - nem helyez el a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő edényt, vagy
b) a közhasználatú hulladékgyűjtő edény javításáról, pótlásáról, rendszeres ürítéséről és tisztántartásáról nem gondoskodik,
c) társasház nem lakás céljára szolgáló helyiségében működő üzlete, dohányboltja nyitvatartási idejében az üzlet előtti közterület tisztántartásáról nem gondoskodik,
természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.”
10. § A Rendelet 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/C. § Aki
a) közterületre a tulajdonos hozzájárulása nélkül telepít fát, cserjét,
b) közterületi vagy nem közterületi ingatlanra fehér akác, amerikai kőris, mirigyes bálványfa, cserjés gyalogakác, kései meggy, zöldjuhar, keskenylevelű ezüstfa, nyugati ostorfa egyedeit, valamint a Populus (nyárfa) nemzetség termős ivarú egyedeit telepíti,
c) nem közterületi ingatlanon engedély nélkül fát kivág, engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon végez erőteljes metszést, csonkolást,
d) a fakivágás bejelentését elmulasztja,
e) az építéssel összefüggésben kivágott fák esetén a tájékoztató tábla kihelyezését elmulasztja, vagy
f) építési tevékenység esetén a megtartandó fa környezetében a fa lombkorona vetületén belül
fa) magas- és mélyépítést, valamint a felszín alatt 30 cm-nél mélyebb földmunkát végez,
fb) ott nem víz- és légáteresztő burkolatot épít,
fc) a fa törzse körül 1 méteres távolságon belül burkolatot létesít, vagy
g) az építési tevékenység megkezdése előtt a földmunkák 0-4 méteres sávjába eső megtartandó fák védelmét szolgáló kalodázást elmulasztja,
természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.”
11. § A Rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„8/D. Az együttélés szabályainak megszegése
8/D. § Aki többlakásos ingatlanban a közös használatban lévő területet, épületrészt úgy használja, hogy azzal a lakóközösség által elfogadott szervezeti és működési szabályzatban vagy házirendben rögzített előírásokat megszegi, százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.”
12. § Hatályát veszti a Rendelet
b) 11. alcíme.
13. § Ez a rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.