„(4) A helyi területi védelem lehatárolását a rendelet 1. melléklete ábrázolja.

(5) A helyi egyedi védelem alá tartozó elemeket a rendelet 1. melléklete ábrázolja, a védett elemek listáját a 3. melléklet tartalmazza.”

„(1) Az e rendelet 1., 3. és 4. mellékleteiben szereplő területek és elemek védettségét szakmai munkacsoport (a továbbiakban: SzM) javaslata alapján a Képviselő-testület módosíthatja. A szakmai munkacsoport összetétele:

„(2a) Helyi védelem alatt álló építmény teljes, vagy részleges bontása, csak az SzM ajánlásának figyelembevételével hozott Képviselő-testületi döntés alapján történhet, valamint akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen.

(2b) Helyi védett elem bontása, csak az arról készült részletes felmérési dokumentáció SzM-nek történő átadását követően végezhető.”

„(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a polgármester figyelmezteti a tulajdonost a kötelezettségére és helyrehozatali kötelezési eljárásban kezdeményezi az értékromlás megállítását.”

„(5) Ha a telek mérete, vagy lejtési viszonya nem teszi lehetővé a tereprendezés nélküli építkezést, akkor követni kell a földegyenleg elvét, amikor a kiemelt és visszatöltött föld mennyisége közel azonos.

(6) A telekre a település hatályos Helyi Építési Szabályzatában megállapított zöldfelületi nagyság minden 150 m²-ére számított legalább 1 db lombos fát, a kerítés belső oldalán cserjét, és gyepet vagy egyéb talajtakarót kell telepíteni.

(7) Oldalkertben fölbe süllyesztett épületszintre vezető rámpa és lépcső mellett legalább 1 méter széles termőtalaj sávot kell biztosítani, amelybe a szomszédos telek irányába takaró növényzetet kell telepíteni.

(8) Kertépítészeti tervben kell meghatározni a tereprendezés és zöldfelületek kialakítását:

(9) A kertépítészeti tervnek legalább M=1:200-as léptékű tervrajzon tartalmaznia kell:

„(3) Építmények tetőformáját, homlokzati tagolását, anyaghasználatát, színezését az adott környezet arculatához, építészeti hagyományokhoz illeszkedően, az adott tömbben jellemző módon kell kialakítani.

(4) Tetőtér bevilágítását szolgáló tetőfelépítményeket, ablakokat egy sorban, azonos magasságban kell kialakítani.

(5) Magastetős épület esetében a térdfal magasságát úgy kell kialakítani, hogy arányos épület- éstetőformát eredményezzen.”

„(7) Épület közterület felőli homlokzatának tetősíkján legfeljebb az adott tetősík átlagszélességének 25%-án létesíthető tetőfelépítmény, tetősík-ablak, tetőbevágás.”

„(9) Lapostetős épület legfelső szintjének visszahúzott kialakítása nem fogadható el.”

„(2) Magastető héjazatának színe kék, zöld, sárga, élénk piros, fekete (antracit), sötétszürke, sötétbarna és fehér színű nem lehet. A tetőfedő anyagok közül csak az agyagszín, a tégla-, terrakotta vörös, barnás-vöröses színűek és ezek árnyalatai, illetve természetes építőanyagok használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Szürke és barna színű tetőfedés a településképi eljárásban bemutatott és elfogadott módon engedélyezhető.”

„(2a) Eltérő rendelkezés hiányában cserepeslemez műszaki szükségszerűségből, csak kivételes esetben, a településképi eljárásban bemutatott és elfogadott módon, kőszórt felülettel, terrakotta színben engedélyezhető.

(2b) Természetes pala kizárólag közhasználatú épületeken, a településképi eljárásban bemutatott és elfogadott módon engedélyezhető.”

„(4) Az épületek közterületről látható homlokzatán edzett üvegmellvéd és üvegkorlát nem létesíthető.

(5) Mellvédek, korlátok utólagos belátást gátló takarása fonatokkal, fóliákkal nem megengedett.”

„(1) Az épületek minden egyes homlokzatának legalább 50%-át tömör felületként kell kialakítani.

(2) Telített színezésű homlokzatfelületek nem alakíthatók ki”

„(2a) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében a homlokzat meghatározó felületein csak világos színek (tört fehér, halvány homok- és agyagszín árnyalatok, pasztell színek a piros, lila és kék színek kivételével, valamint természetes építőanyagok esetén azok természetes színei) alkalmazhatók.

(2b) Nem alkalmazhatók falfelületen a fekete, illetve sötét szürke szín és azok árnyalatai.

(2c) Faburkolat, faszerkezetek festése, mázolása esetén a barna és zöld szín árnyalatai is alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók csempe jellegű kőburkolatok a lábazatok kivételével.”

„(4) Eltérő rendelkezés hiányában építményeken műszaki berendezés csak közterület felől takartan, a településképi véleményezési, vagy településképi bejelentési eljárás keretében elfogadott módon helyezhető el.”

„(5a) A meghatározó területre vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában csak átlátható, alacsony lábazatú kerítés építhető. A kerítés átlátható felülete utólagosan sem takarható el, a belátás megakadályozására a kerítés belső oldalán telepített sövény, vagy futónövény alkalmazható.”

„(9) Eltérő rendelkezés hiányában tartósan rögzített/telepített, továbbá közműcsatlakozással ellátott lakókocsi, fém konténer, ún. mobilház nem helyezhető el.

(10) Medence nem helyezhető el az előkert közterület felőli 5 méter széles sávjában.”

„(8) Védett területen magastetőn nem alkalmazható:

„(8a) Védett területen természetes pala kizárólag közhasználatú épületeken, a településképi eljárásban bemutatott és elfogadott módon engedélyezhető.”

„(9) Védett területen önálló antenna, önálló antennatartó szerkezet, önálló torony nem létesíthető, antenna csak közterületről nem látható módon, vagy takartan helyezhető el.”

„(10) Védett területen lévő építményen napelem, napkollektor, valamint egyéb műszaki berendezés csak közterület felől nem látható módon helyezhető el.”

„(2a) A védett épület telkén új építményeket kizárólag a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon lehet építeni, a meglévő építményeken építési tevékenységet erre tekintettel lehet végezni, továbbá erre tekintettel kell az építményeket használni és fenntartani.”

„(7) Védett építmény telkén a korabeli dokumentumokban fellelhető kertépítészeti elemeket meg kell tartani, vissza kell állítani.”

„(8) Védett épületek kéményeit meg kell tartani, eredeti állapotukban kell visszaállítani.

(9) Védelem alatt álló épület telkén lévő építményen napelem, napkollektor, valamint egyéb műszaki berendezés csak közterület felől nem látható módon helyezhető el.

(10) Védett építmény telkén utólagosan nem létesíthető kiegészítő funkciójú, vagy melléképület közterületről látható módon.”

„(2) Új épület kortárs megfogalmazású legyen, amely illeszkedése révén tiszteletben tartja a történelmi városszövet és épületállomány hitelességét.”

„(6) Vendéglátó-teraszra, bolt-bejárata elé műfüvet, szőnyeget, dobogót kihelyezni nem lehet.”

„(9) Építmény tetején cserepeslemez héjazat nem alkalmazható.”

„(4) A meghatározó terület hagyományos, falusias beépítésű részein:

„(9) Üvegmellvéd és üvegkorlát nem létesíthető.”

„(3) Ugyanazon a telken álló fő rendeltetésű épületek között legalább az építési övezetben előírt épületmagasságnak megfelelő távolságot kell tartani.

(4) Tagolt alaprajzú, jellemzően magastetős épületkialakítás követelmény. Erkély, loggia, veranda bármely homlokzatom kialakítható.

(5) Új épületet a tömbben többségben meglévő tetőformával kell kialakítani. Két szomszédos lapostetős épület között lapostetős épület kialakítható.

(6) Azonos időben épült, egységes tömegű sorházak elemeire külön-külön további emelet nem építhető.”

„(1) Új csoportos beépítések esetén az egységes építészeti karakter alkalmazása követelmény.

(2) Ugyanazon a telken álló fő rendeltetésű épületeket úgy kell elhelyezni, hogy a közöttük lévő távolság az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság másfélszerese legyen.

(3) Azonos időben, csoportosan létrehozott, egységes tömegképzésű épületegyüttes egyes épületeire egyedileg emelet, vagy magastető utólagosan nem építhető.

(4) Különálló építményben legfeljebb 2 db gépkocsi helyezhető el.

(5) Azonos, vagy szomszédos telken álló, de egységes tömeget képező épületrészek

„(11) Lapostetős, vagy legfeljebb 20 fokos dőlésszögű lejtőkkel magastetős épületek alakíthatók ki.”

„(4) Utólagosan nem létesíthető kiegészítő funkciójú, vagy melléképület közterületről látható módon.”

„(4) A területen csak átlátható, lábazat nélküli kerítés létesíthető.”

„(1) Csarnok jellegű épületek épülethomlokzati síkjait legalább 20 méterenként tagolni kell építészeti eszközökkel.”

„(3) Új épületeket jellemzően magastetővel kell kialakítani.”

„(4) Földszintes épületen tető legkisebb hajlásszöge 35 fokos, legnagyobb hajlásszöge 45 fokos, emeletes épületen a tető legnagyobb hajlásszöge 35 fokos lehet.

(5) Ugyanazon a telken álló fő rendeltetésű épületek között legalább az építési övezetben előírt épületmagasságnak megfelelő távolságot kell tartani.

(6) Nem létesíthető átlátszó, edzett üvegből mellvéd és korlát közterület felőli épülethomlokzaton.

(7) A telek legkisebb zöldfelületét összefüggően kell kialakítani.

(8) Az előkert felületének legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.”

„(3) Temető közterület felőli telekhatárán átlátható új kerítés építhető alacsony lábazattal, vagy lábazat nélkül, szomszédos telkekkel közös telekhatáron, zaj- és látványvédelem érdekében tömör kerítés is kialakítható.”

„(1) Építmény csak az alábbi, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető:

„(1a) Az épületeken erkély, loggia, tetőterasz nem alakítható ki.”

„(5) Épületburkolat és tetőhéjazat természetes anyag (égetett cserép, nád) lehet, világos színekben, valamint fémlemez.”

„(5) Tető hajlásszöge legalább 35 fokos, legfeljebb 45 fokos lehet. Épületek tetőtömegén erkély, loggia, tetőterasz nem alakítható ki.

(6) Falazatként kő, vakolt tégla világos színekben, tető-héjazatként natúr színű égetett agyagcserép vagy természetes nád alkalmazható.”

„(9) Lejtős terepen épülettömeg lejtő felőli oldalán legfeljebb 6 méter széles, oromfalas kiképzésű tömeg-tagolást kell alkalmazni.”

„(1a) Útépítési tervet és annak járulékos elemeit – támfalakat, lépcsőket, korlátokat stb – településképi véleményezési eljárásban kell bemutatni.”

„(2) A közmű fejlesztés új elemei településképi bejelentési eljárásban engedélyezett módon telepíthetők. Felszín feletti dobozos elemeket (transzformátor, kapcsolószekrény stb) köréjük telepített növényzettel kell takarni.”

„(7) Portálok (kirakatok), nyílászárók üvegfelületeire fólia nem ragasztható, kivéve a rendeltetési egység működése miatt indokolt, a belátást korlátozó, homokfúvott hatású, az adott üvegfelület legfeljebb 15%-át takaró egyszerű, visszafogott mintázatú, a településképi eljárásban bemutatott és elfogadott kialakítást.”

„(10) Egy darab, legfeljebb 1 négyzetméter nagyságú árlista építmények utcai telekhatáron álló külső falfelületén csak a nyitvatartás idejére helyezhető el.”

„(1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat - napelemes cserép kivételével - a településképi eljárásban bemutatott és elfogadott módon úgy kell elhelyezni, hogy

„(1a) Lapostetős épületre napkollektor, napelem csak parapetfallal takartan, közterületről nem látható módon telepíthető.”

„(5) Közterület felől látható homlokzaton klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egysége, csak takartan helyezhető el.”

„(5) A településképi bejelentés elmulasztása, és a településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester magánszemély esetén 100.000 Ft - 200.000 Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 100.000 Ft - 2.000.000 Ft -ig terjedhető pénzbírságot szab ki.”

39/A. § (1) A településkép javítása érdekében, a leromlott állapotú építményekre helyrehozatali kötelezés írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:

(2) A helyrehozatali kötelezésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

(3) Helyrehozatali kötelezéssel élni a 2. melléklet szerinti településképi szempontból meghatározó területen található építmény esetében lehet.”

„(1) Az Önkormányzat vissza nem térítendő támogatást adhat a védett épített értékek megőrzése céljából elvégzett beavatkozásokhoz, a védett területen lévő telken, valamint a védelemmel érintett építmény telkén a zöldfelületek kialakításához a költségvetésben e célra évente elkülönítendő pénzkeretből, amennyiben azok megfelelnek a Települési Arculati Kézikönyv ajánlásainak és jelen rendelet előírásainak.”

„(3) Támogatás évente egy alkalommal vehető igénybe