„(3) A bérlő az önkormányzati bérlakást, vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja tovább. ”

„(1) Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra jogosult az a nagykorú természetes személy, akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat is számítva - az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér bruttó összegének

„(5) A bérlő kijelölése a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik, melyet követően a bérbeadó a bérlővel a szociális lakásokra irányadó szabályok szerint köt bérleti szerződést. ”

„(5) A bérlővel kötött lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a lakásban maradó bérlőtárs részére a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása csak a 4. §-ban foglalt feltételeknek való megfelelés esetén kerülhet sor.”

„(9) A 31. § (1)-(8) bekezdésekben foglalt rendelkezések a bérbeadó általi felmondás esetére is vonatkoznak.”

„(4) Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számítva a lakás lakbérének:

46/A. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás (a lakás helységei) használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni.

(2) A lakbérfizetési kötelezettség a bérlőt a lakásbérleti jogviszonya kezdetétől a lakásnak a bérbeadó részére történő visszaadásáig terheli.

46/B. § (1) Ha a bérlő a bérbeadóval kötött külön megállapodásban a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér elengedése vagy mérséklése ellenében egészben vagy részben magára vállalja, a lakbérfizetési kötelezettsége a megállapodásnak megfelelően alakul.

(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén mindennemű költség-visszatérítés nélkül úgy alakította át vagy korszerűsítette, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozott, e jogcímen a jogviszony időtartama alatt a lakbér nem módosítható.

46/C. § (1) A lakbért a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és a településen, illetőleg a lakóépületen való fekvése szerint a rendelet mellékletében rögzített szempontok alapján kialakított pontrendszer figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A lakbér összege e rendeletben meghatározottak szerint módosítható.

(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított lakbér összegét – a kerekítés szabályainak figyelembevételével – egész forintra kerekítve kell megállapítani.

46/D. § (1) A lakás alapterületének megállapításakor a lakás helyiségeinek alapterületét kell számításba venni.

(2) Az alapterület megállapításánál figyelembe kell venni az alábbiakat:

(3) Az alapterület megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a lakás belső lépcsője felső szintjének alapterületét. A számított alapterületet 0,5 m²-ig lefelé, 0,5 m ² felett felfelé kell kerekíteni.

(4) Nem számítható be a helyiség alapterületébe:

46/E. § (1) A lakbér havi összege az egy négyzetméterre jutó bérleti díj és a lakás-alapterület számításba vehető m²-ének szorzata.

(2) A lakás egy négyzetméterére jutó bérleti díját a rendelet melléklete alapján megállapított össz-pontszám és a (3) bekezdésben meghatározott pontérték szorzata adja.

(3) A lakás használhatóságát kifejező sávokra bontott pontrendszerben minden 1000 pont értéke: 4,9627 Ft. A pontértéket a Képviselő-testület minden év február hónapjában felülvizsgálja.

(4) A lakbért a következő év január 1. napjától kezdődően módosítani kell, ha a lakás alapterületében és a használhatóságát kifejező pontszámban – legalább 1000 pontot meghaladó mértékben – változás következik be.

46/F. § (1) A bérbeadó a lakbért a bérlő kérelmére 10-40 %-kal mérsékelni köteles, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl.: aládúcolt, egészségre ártalmas), e helyzet fennállásának időtartamára.

(2) A lakbér mérséklésénél a 6. § alapján megállapított lakbért kell figyelembe venni.

(3) A lakbért a bérlő kérelmére – a lakás rendeltetésszerű használatának akadályozása, illetve korlátozása mértékének megfelelően – el kell engedni:

46/G. § (1) A lakbértámogatás önálló ellátásként nyújtható azon bérlőnek, akinek:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztási egység számítása tekintetében az 1993.évi III. törvény 38. § (2a – 2c) bekezdései az irányadóak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem jogosult a lakbértámogatásra:

(4) A támogatásra való jogosultság megszűnik a bérleti jogviszony megszűntével, továbbá ha a jogszabály együttes feltételei már nem állnak fenn.

46/H. § (1) A lakbértámogatás mértéke havi 1.000,- forint.

(2) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Csornai Polgármesteri Hivatal Humán Kabinet Hatósági Szakterületéhez lehet benyújtani az e célra rendszeresített nyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele együttlakó személyek:

(3) A lakbértámogatás megállapítása, módosítása, megszüntetése ügyekben a polgármester jár el.

(4) Lakbértámogatás iránti kérelmek benyújtása folyamatos, a támogatást tárgyévre lehet megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.

(5) A lakbértámogatásban részesült kérelmező a lakáskörülményeiben, személyi adataiban, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban beállt változást köteles 30 napon belül a Csornai Polgármesteri Hivatal Humán Kabinet Hatósági Szakterülethez bejelenteni. Ennek elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a jogosulatlanul igénybevett támogatást a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül egy összegben kell visszafizetni.

46/I. § (1) Az önkormányzati tulajdonú, költségelven bérbe adott bérlakások bérbeadásából származó bevételeknek fedeznie kell a lakások üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos önkormányzati ráfordításokat.

(2) A költségelven bérbe adott lakások megállapított lakbér mértéke 900 Ft/m²/hó.”

46/J. § (1) A képviselő-testület kijelölése alapján elővásárlás jog biztosítható a határozatlan időre bérbe adott önkormányzati bérlakásokra.

(2) Elővásárlási jogával a jogosult akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs.

(3) Az eladási árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat közlésétől számított 60 napon belül az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell az ajánlat elfogadásáról.

46/K. § (1) Ha a jogosult elővásárlási jogával élni kíván, a lakás vételára azonos a – független ingatlanforgalmi szakértő (a továbbiakban: szakértő) által meghatározott – forgalmi értékkel.

(2) A szakértő kirendeléséről az önkormányzat gondoskodik, amelynek költségei az eladót és vevőt egyenlő arányban terhelik.

46/L. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni a vételár 20 %-át. Az a jogosult, aki lakásfenntartási támogatásban részesül, a szerződéskötéskor a vételár 15 %-át köteles egyösszegben megfizetni.

(3) Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó – kamattal terhelt – hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(4) A fennmaradó vételárhátralék teljes, vagy részleges kifizetésére, valamint a havi esedékes törlesztő részletekre a január 1-jén érvényes jegybanki alapkamat mértéke irányadó a tárgyév folyamán.

(5) A kamat megfizetése alól mentesség nem adható.

46/M. § (1) Részletre történő vétel esetén a szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az önkormányzat javára, amely a részletfizetés időtartamára szól.

(2) Az elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a polgármester jogosult intézkedni a vételárhátralék és annak járulékai kiegyenlítése esetén.

(3) Az önkormányzat a vételárhátralékkal vásárolt lakás más célú megterheléséhez a részletfizetés tartama alatt hozzájárul. Az önkormányzat nevében a polgármester jogosult a hozzájárulás megadására. Ez a szabály irányadó a korábban vételi jog alapján megvásárolt lakásokra is.

46/N. § (1) A vételár egyösszegben történő megfizetése esetén a jogosultat a 46/K. § (1) bekezdése alapján meghatározott vételárból 20 % engedmény illeti meg. Azt a jogosultat, aki lakásfenntartási támogatásban részesül, 25 % engedmény illeti meg.

(2) Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás forgalmi értékével azonos, amelyet egyösszegben kell megfizetni.

(3) A lakások elidegenítéséből származó bevételeket céltartalékba kell helyezni. A bevételeknek az Lt. 62/B. § (1) bekezdésben felsorolt rendeltetés szerinti felhasználásáról a képviselő-testület dönt.”

46/O. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiség csak a képviselő-testület határozata alapján idegeníthető el. A bérlőt, bérlőtársat (a továbbiakban: jogosult) elővásárlási jog illeti meg az elidegenítésre való kijelölés esetén.

(2) A helyiség vételára a szakértő által megállapított forgalmi érték, melyet a jogosult egyösszegben, készpénzfizetéssel köteles kiegyenlíteni.

(3) A helyiségre biztosított elővásárlási jogát nem gyakorolhatja az, akinek a vásárlás időpontjában adó, vagy adók módjára behajtandó köztartozása, továbbá társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van.

(4) A helyiségek után fizetendő ÁFA-t a teljes vételárra számítva egyösszegben kell a vevőnek a szerződéskötéskor kifizetni.

(5) Amennyiben a helyiség bérlője elővásárlási jogával nem él az ajánlattételtől számított 30 napig, úgy a helyiséget nyílt pályázat útján lehet értékesíteni a legmagasabb vételi ajánlatot tevőnek. A kikiáltási ár alapja a forgalmi érték, melyet egy összegben kell megfizetni.

46/P. § (1) Üres önkormányzati lakást és helyiséget az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott feltételekkel és módon lehet értékesíteni.

(2) A lakások és helyiségek elidegenítéséhez kapcsolódó eljárást a Csornai Polgármesteri Hivatal Gazdasági Kabinetje bonyolítja le.

(3) A bonyolító feladata az értékesítés előkészítése, az eladási ajánlat megtétele, szükség esetén az alapító okirat és műszaki dokumentációk elkészítése, a vevő által elkészíttetett adásvételi szerződés felülvizsgálata, valamint az eladó jogainak érvényesítése.

(4) Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától számított 30 napon belül az adás-vételi szerződést meg kell kötni. (5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az adás-vételi szerződés aláírására.”