Kelemér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 23Kelemér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kelemér Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kelemér Község Önkormányzata
2. § Az Önkormányzat székhelye: 3728 Kelemér, Tompa Mihály út 17.
3. § (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.
(2) A helyi kitüntetések és díjak adományozásának rendjét a Képviselő-testület rendeletben szabályozza.
4. § Az Önkormányzat illetékessége Kelemér község közigazgatási területére terjed ki.
5. § Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Kelemér Község Önkormányzata Képviselő-testülete.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
1. A Képviselő-testület működése
6. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A települési képviselők tagjainak felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
7. § (1) A Képviselő-testület évente legalább hat alkalommal tart ülést.
(2) Rendkívüli ülést kell tartani a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.
(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, sürgős döntést igénylő ügyben.
8. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a Képviselő-testület ülését.
(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot.
(3) A polgármester írásos meghívóval hívja össze a Képviselő-testület ülését. A meghívókat és az ülések napirendjéhez kapcsolódó írásos előterjesztéseket a képviselőknek az ülést megelőzően legalább öt nappal meg kell kapniuk. Rendkívüli ülés esetén a testület telefonon vagy személyesen szóban is összehívható.
(4) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester a meghívók közlésével egyidőben tájékoztatja az önkormányzat hirdetőtábláin.
(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) a Királdi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője,
b) a napirend által érintett szervezet vezetője,
c) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője,
d) akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja
e) nemzetiségi önkormányzat vezetője.
9. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívottak:
a) a Királdi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője,
b) a napirend által érintett szervezet vezetője,
c) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője,
d) akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja
e) nemzetiségi önkormányzat vezetője a napirend által érintett kérdésben zárt ülés esetén.
2. Az ülés vezetése
10. § A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, amennyiben ő is akadályoztatva van, a legidősebb települési képviselő hívja össze és vezeti az ülést. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb települési képviselő hívja össze és vezeti.
11. § (1) Az elnök ülésvezetési feladatai:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a Képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,
c) napirendi javaslat előterjesztése,
d) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása
e) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása
f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,
g) a vita összefoglalása
h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.
(2) Az elnök figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.
12. § (1) A polgármester és a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását.
(2) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
13. § Ügyrendi javaslat az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
14. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.
(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
15. § A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli meghívott személyek és a hallgatóság a kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
3. A szavazás rendje
16. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.
(3) Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.
(4) A szavazás előtt a jegyző jelzéssel élhet, amennyiben a tervezett döntés a jogszabállyal ellentétes.
17. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.
(2) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(3) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges.
18. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti tárgykörökben, amennyiben azt legalább 3 képviselő kezdeményezi.
(3) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a képviselő-testület jelen lévő tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.
19. § (1) A Képviselő-testület legalább 2 fő képviselő indítványára vagy jogszabályi előírásoknak megfelelő (közbeszerzési eljárás) vonatkozásban név szerinti szavazást tart.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(3) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(4) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak irányadóak.
20. § (1) Ha a képviselő, a Képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49. § (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75%-ára jogosult.
(2) Ha a polgármester, az alpolgármester a Képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49. § (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a képviselői tiszteltdíj (1) bekezdés szerinti csökkentésének megfelelő összegű rendbírság megfizetésére köteles, az ülést követő 8 napon belül.
4. Együttes ülés
21. § (1) A Királdi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek.
(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a) Az együttes ülés összehívásáról a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: székhely önkormányzat polgármestere) gondoskodik. Az ülést köteles összehívni bármelyik nem székhely település polgármesterének indítványára.
b) Az ülés helye a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések önkormányzatai által, az erre a célra biztosított, megfelelő helyiség.
c) Az ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülésnek helyet adó önkormányzat polgármestere. Ha az ülés helyszínét a székhely önkormányzat biztosítja, a székhely önkormányzat polgármesterének akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a székhely önkormányzat alpolgármestere vezeti. A székhely önkormányzat alpolgármesterének akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a nem székhely önkormányzatok polgármesterei közül vezeti a korelnök polgármester.
d) Az együttes ülés jegyzőkönyve az azon résztvevő képviselő-testületek számától egyel több példányban készül.
e) A Képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.
5. A Képviselő-testület döntései
22. § (1) A jegyző az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján jeleníti meg.
(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.
23. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a települési képviselő
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,
g) a település önszerveződő közössége
h) a településen működő nemzetiségi önkormányzat.
(2) A rendelet alkotásának kezdeményezését a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti. A képviselő-testület dönt a rendeletalkotás szükségességéről. A rendelet-tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi.
(4) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
24. § (1) A Képviselő-testület normatív határozatait az Önkormányzat hirdetőtábláin kifüggesztéssel kell közzé tenni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik.
(2) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(3) A normatív határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A normatív határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a Képviselő-testület elé.
6. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
25. § (1) A Képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 53. §-ában meghatározott tartalmi elemeket.
(3) A jegyzőkönyvben a hozzászólások lényegét, valamint az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell.
(4) A szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy megállapítható legyen, hányan, illetve - név szerinti szavazás esetén - kik szavaztak igennel vagy nemmel, illetőleg tartózkodtak a szavazástól.
(5) A határozatot és a rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni. Terjedelmesebb határozat, rendelet esetében a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell, hogy a döntés a jegyzőkönyv mellékleteként került elfogadásra. A döntés szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(6) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(7) A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni.
a) egy példányt a jegyző kezel,
b) egy példány a képviselő-testületi példány, ami a polgármester részére kerül átadásra
26. § Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
27. § A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv, valamint e rendelet határozza meg. A települési képviselő köteles
a) kapcsolatot tartani választóival, tájékoztatni őket a Képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a Képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) az üléseken pontosan megjelenni,
e) a testületi ülések anyagait az üléseket megelőzően megismerni,
f) a jelen szervezeti és működési szabályzatban a képviselők vonatkozásában meghatározott jogokat szabályszerűen gyakorolni.
g) a képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat tartása végett – fogadóórát tarthat,
h) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI
7. A polgármester és az alpolgármester
28. § Az Önkormányzatnál a polgármesteri tisztség főállásban van betöltve.
29. § A polgármester munkájának segítésére a Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával látja el.
30. § A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67. §-a szabályozza.
31. § A polgármester ismételt tárgyalásra vonatkozó jogait az Mötv. 68. § (1) bekezdése tartalmazza.
32. § A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár, és a rendkívüli ülés összehívása nem megoldható,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatt intézkedést kell hozni.
32/A. § (1) A polgármester köteles döntést hozni a szociális ellátásokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskörében.
(2) A polgármester köteles döntést hozni a településkép védelméről, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskörében.
8. A Képviselő-testület bizottságai
33. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága és létszáma: Ügyrendi Bizottság: 3 fő. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak felsorolását a 2. melléklet tartalmazza, melynek naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az Ügyrendi Bizottság feladata:
a) A képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatok ellátása,
b) A képviselők vagy polgármester összeférhetetlenségével kapcsolatos kezdeményezés kivizsgálása,
c) A polgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
d) A Szervezeti és Működési Szabályzat célszerűségének, helyi igényeknek, adottságoknak való megfelelőségének nyomon követése,
e) A Képviselő-testület ülésein a titkos szavazások lebonyolítása,
f) Ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.
34. § A bizottságokra vonatkozó szabályokat a Mötv.57-61. §-a határozza meg.
35. § A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Királdi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.
9. A Királdi Közös Önkormányzati Hivatal
36. § (1) A helyi igazgatási feladatokat a Királdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
(2) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(3) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Szervezeti és Működési Szabályzatot - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembevételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.
(4) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
10. A jegyző
37. § (1) A jegyző jogállására és kinevezésére az Mötv. 81. § (1) bek., 82. § (2) bek. és 83. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsorolt feladatokat.
(3) Átruházott hatáskörben ellátja A közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól szóló önkormányzati rendelettel kapcsolatos feladatokat.
(4) A közös önkormányzati hivatal jegyzője vagy megbízottként a helyettesítő ügyintéző köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.
38. § A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.
39. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt igazgatási ügyintéző látja el.
11. Társulások
40. § A Képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.
41. § (1) Az Önkormányzat az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulásoknak a tagja:
a) Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás,
b) Sajó- Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás
(2) Az (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott társulás átruházott feladat- és hatásköre: hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása.
(3) A helyi igazgatási feladatokat a Királdi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
KÖZMEGHALLGATÁS, FALUGYŰLÉS
12. Közmeghallgatás
42. § (1) Közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a Képviselő-testület tagja, a jegyző.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgyalásra kerülő tárgykörről a lakosságot 5 nappal a közmeghallgatás előtt meghívóval tájékoztatni kell az Önkormányzat hirdetőtábláin.
(6) A közmeghallgatáson az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(7) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(8) A közmeghallgatáson résztvevők felszólalhatnak, észrevételeket tehetnek és kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a képviselőkhöz. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(9) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, nem dönthető el, abban az esetben a kérdéssel érintett 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
(10) A kivizsgált közérdekű javaslatot a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. A javaslatról a Képviselő-testület szavaz. A Képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell.
(11) A közmeghallgatás során a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Mötv-ben és jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel.
(12) A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
13. Falugyűlés
43. § (1) A Képviselő-testület a lakosság közvetlen tájékoztatására és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonásának céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.
(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.
(3) A falugyűlés időpontját a Képviselő-testület határozza meg.
(4) A falugyűlésnek a fontosabb döntések előkészítésével kapcsolatban született állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.
(5) A falugyűlésről a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
44. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében eleget tesz a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy – a település nemzetiségi önkormányzatával kötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint – biztosítja a működéshez szükséges feltételeket.
(2) A településen közvetlenül megválasztott roma nemzetiségi önkormányzat működik.
(3) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzattal.
(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a Kelemér, Tompa Mihály út 25. szám alatti Kultúrház épületének egy helyiségében az ingyenes helyiséghasználatot.
(5) Az önkormányzat a Királdi Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
45. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése érdekében jogosult a polgármester és a jegyző megkeresésére, tőlük tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet.
(2) A kezdeményezés irányulhat a nemzetiség jogait sértő gyakorlat megszüntetésére, önkormányzati rendelet vagy egyedi döntés megváltoztatására, visszavonására is.
(3) A helyi önkormányzati képviselő-testület, bizottság soron következő ülésén köteles a javaslatot, kezdeményezést megtárgyalni, a tárgyban döntést hozni és annak eredményéről a kezdeményezés, javaslat benyújtásától számított 45 napon belül értesíteni a nemzetiségi önkormányzatot.
46. § A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző a nemzetiségi önkormányzat tevékenységét vagy a nemzetiséget érintő döntéseiről köteles a nemzetiségi önkormányzat elnökét tájékoztatni.
47. § (1) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzatot véleményezési vagy egyetértési jog illeti meg, e jogát az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől, vagy az egyéb módon történt tudomására jutásától számított 30 napon belül gyakorolhatja. A határidő elmulasztása jogvesztő. A véleményezési vagy egyetértési jog beszerzéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A nemzetiségi önkormányzatnak a véleményezési vagy egyetértési jog gyakorlásával összefüggő nyilatkozatáról, illetve a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatni kell.
48. § A nemzetiségi önkormányzat kihirdetést igénylő döntései az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével kerülnek kihirdetésre.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
49. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az Mötv. 115. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak betartásáért a Képviselő-testület a felelős.
(3) Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolását, valamint kormányzati funkció felsorolását jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza
50. § (1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el, amelyben meghatározza főbb fejlesztési, beruházási, felújítási terveit, a gazdálkodás fő irányait és céljait.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
51. § A jegyző feladata, hogy gondoskodjon a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről, aktualizálásáról.
52. §1
53. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Az 52. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a Kelemér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (X. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Kelemér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (X. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.