1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya Baracs község közigazgatási területére (a továbbiakban: település) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó e rendelet mellékletét képező szabályozási terveknek,

(3) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a szabályozási terv alapján határozza meg. Terület belterületbe vonása csak a Képviselő-testület döntése alapján ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően történhet.

2. § E rendelet alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ban, illetve az OTÉK-ben meghatározott fogalom értelmezéseket kell használni.

3. § (1) A közterület alakítás:

(2) közterületen csak a közhasználatra szolgáló, alábbi építmények helyezhetők el az OTÉK 39. § és a településképi rendelet figyelembevételével:

(3) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs érvényben lévő közterület-alakítási terv, a közterület alakítására vonatkozó rendelkezéseket, a szabályozási tervek által, a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírások tartalmazzák.

(4) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan van érvényben lévő közterület-alakítási terv, a közterület alakításánál a szabályozási tervek által, a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírásokat és a közterület-alakítási tervben megfogalmazottakat együttesen kell alkalmazni.

4. § (1) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen a tájba illesztés szabályait a Településképi rendelet határozza meg.

5. § (1) A település területén a Natura2000, az Országos Ökológiai Hálózat – Magterülethez és Ökológiai folyosóhoz tartozó területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, megóvásukat biztosítani kell, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges terület-felhasználás során a természetvédelmi kezelés szempontjait kielégítő módon egyaránt biztosítani kell.

6. § (1) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(2) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(3) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(4) A szélerózió megakadályozása érdekében mezővédő erdősávokat kell telepíteni az egységesen művelt táblák határán.

(5) A mindenkori gazdaságossági körülményekhez igazítottan, törekedni kell az extenzív és földkímélő technológiák kiterjesztésére a művelt területeken.

(6) A letermelt termőföldet deponálni kell. Az építkezések befejeztével helyben, vagy más építési helyen termőföldterítésként fel kell használni.

7. § (1) Vízgazdálkodási területként bejegyzett terület egyéb célú hasznosítása, a medret érintő bármilyen korrekció csak vízjogi engedély alapján valósítható meg.

(2) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

(3) Felszíni és felszín alatti vizek védelme szempontjából a terület a érzékeny területek közé tartozik, amelynél a Ci=C2 intézkedési szennyezettségi határértékek a mérvadóak.

8. § (1) Új légszennyező környezeti emisszióval járó bűzterhelő létesítmények a védendő területek jó környezetminőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával helyezhető el.

(2) A község területén a huzamos emberi tartózkodásra hasznosított területeket bűzzel zavaró területhasználat, építési tevékenység, illetve építményben tevékenység nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(3) Üzemszerű állattartás építményei valamint trágyatároló nem építhető élelmiszertároló, és feldolgozó építményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától számított 80 méteren belül.

9. § (1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására, vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.

(2) A zajkibocsátás megengedhető mértéke (az üzemi, szolgáltatási közlekedési és építési tevékenységből származó zaj telekhatáron megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjei) a lakó-és a különleges terület építési övezeteiben:

10. § (1) Baracs területén keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretében kell a területről eltávolítani.

(2) A kerti szerves hulladékok kivételével a hulladék csak olyan területen, illetve tárolóedényben tárolható, amely megfelelően vízszigetelt.

(3) Dögtér, nyílt nagyüzemi komposztáló telep a községben nem létesíthető, és nem tartható fenn.

(4) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(5) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(6) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni.

11. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és védőtávolságuk helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, vagy el kell tömedékelni.

(3) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.

(4) A föld felett megjelenő közműlétesítmények és berendezések településképi és esztétikai követelményeit a településképi rendelet tartalmazza.

12. § (1) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizet, ha:

(2) Addig, amíg az elvezető hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett beépítés. A közcsatorna hálózat kiépítése után azonban ezekre az ingatlanokra nézve egy éven belül kötelező a közműpótló használatának a felszámolása és a hálózatra történő rákötés. Kivétel ez alól az az ingatlan, ahol a közműpótlást az ágazati jogszabályoknak és egyéb előírásoknak (pl. szabvány) megfelelő házi szennyvíztisztító berendezés telepítésével oldották meg.

13. § (1) Beépítésre szánt területen állandó illetve ideiglenes emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni csak teljes körű közműellátás megléte esetén szabad.

(2) Ahol a vezetékes közcsatorna hálózat nem áll rendelkezésre, addig amíg az elvezető hálózat ki nem épül, – az Lf-2 építési övezet kivételével - átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető - az Lf-2 építési övezetbe tartozó Duna-parti területek kivételével - a tervezett beépítés. A közcsatorna hálózat kiépítése után azonban ezekre az ingatlanokra nézve egy éven belül kötelező a közműpótló használatának a felszámolása és a hálózatra történő rákötés. Kivétel ez alól az az ingatlan, ahol a közműpótlást az ágazati jogszabályoknak és egyéb előírásoknak (pl. szabvány) megfelelő házi szennyvíztisztító berendezés telepítésével oldották meg.

14. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

(2) Bármely építési övezetben és övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –- legalább a szennyezettség megengedett mértékéig – elő kell tisztítani.

(3) Közvetlen élővízbe szennyezett vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – lehet.

15. § (1) A beépített, a beépítésre szánt területeket kiszolgáló burkolt út csak a csapadékvíz elvezetés megoldásával együtt építhető.

(2) A csapadékvíz élővízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(3) Közterületi befogadóba magántelekről csapadékvizet vezetni csak vízjogi engedéllyel lehet.

(4) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló kisforgalmú – pl. lakóterületen legfeljebb 20 férőhelyig létesíthető.

16. § (1) A beépítésre nem szánt területeken lakás céljára szolgáló új épület, illetve meglévő épület ilyen célú átsorolása csak az illetékes hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítása esetén engedélyezhető.

(2) A gazdasági területek igénybe vételének alapfeltétele, hogy a beruházás időpontjában a település ivóvíz ellátási rendszere rendelkezzen a megfelelő kapacitással.

(3) Amennyiben egy létesítmény oltóvíz igénye meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, helyi tüzivíztároló építésével kell kiegészíteni a hálózati kapacitást.

17. § Középnyomású földgázellátással rendelkező területeken telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni.

18. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak és a következő rendelkezések betartandók:

19. § (1) Az övezetenként kialakítható telek minimális méreteit a rendelet övezetenként tartalmazza. Az övezeti előírásokban megfogalmazott, kisebb, kialakult telek illetve olyan telekbővítés, amely jobban megfelel a jelen rendelet előírásainak továbbra is beépíthető, az egyéb vonatkozó rendelkezések betartása mellett.

(2) A szabályozási terven javasolt telekalakítások irányadó szabályozási elemek, a telekalakítás egy lehetséges, javasolt megoldását mutatják. Ettől eltérő telekalakítás a szabályozási terv módosítása nélkül megvalósítható.

(3) A községben nyeles telek nem alakítható ki.

(4) A kialakult lakó övezetekben – az Lf-3 jelű építési övezet kivételével - maximum két telek vonható össze, de a telek legnagyobb területe a 2000 m²-t nem haladhatja meg.

(5) A kialakult lakó övezetekben a 12 méternél keskenyebb telken lakóépület nem helyezhető el.

(6) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult telek, amely nem éri el az építési övezetben előírt minimális telekterületet, attól eltérhet, amennyiben a telekalakítás eredményeként a létrejövő helyzet jobban megfelel jelen rendelet előírásainak, mint a meglévő állapot.

20. § (1) Az övezetben kialakítható legkisebb telek előírásai, az építési telek mérete, az övezetben létesülő magánútra, közműelhelyezési telekre nem vonatkozik.

(2) A területek feltárására magánút létesíthető, amely

21. § (1) A településen csak az egyes építési övezetekben, övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények és épületek helyezhetők el.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építés minősége a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, új építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. A változás bekövetkeztéig a jelenlegi művelési ág, használat tartandó illetve az egyéb, vonatkozó törvények és rendeletek figyelembe vétele mellett akkor változtatható, ha a változás a tervezett felhasználást nem akadályozza, nem lehetetleníti el.

(3) Amennyiben a kialakult beépítési mód az övezetre előírttól eltérő, az épület megtartható, felújítható, tetőtere a szomszéd beépítésének korlátozása nélkül megvalósítható, egyéb bővítése csak az építési helyen belül történhet.

(4) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti minimális távolságnak az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kell megfelelnie.

(5) Melléképületekre vonatkozó előírások:

(6) Építési övezetben az építési helyet – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek – az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani.

22. § (1) Kialakult lakóterületi építési övezetben az előkert méretét a két szomszédos beépített telek előkertméretének átlagából kell számítani.

(2) Kialakult lakóterületi építési övezetben saroktelek hosszú oldalára eső előkertje:

(3) Beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telken épület - az Mk jelű övezet kivételével és a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában - legalább 10,0 méteres elő-, oldal- és hátsókert megtartásával helyezhető el.

(4) Terepszint alatti beépítés legfeljebb az építési övezetben megengedett terepszint feletti beépítés mértékéig alakítható ki, amennyiben az adott építési övezet másként nem rendelkezik.

(5) Teleken belüli terepalakítás, a telekhatártól mért 1,0 méteres területsávon belül nem történhet, kivéve:

(6) A terepalakítás során elsősorban rézsű vagy legfeljebb 1,5 méter magas támfal létesíthető az alábbiak szerint:

23. § (1) 1,5 méternél magasabb feltöltés esetében a megengedett legnagyobb építménymagasságot az eredeti terepszint és a feltöltött szint különbségének mértékével csökkenteni kell.

(2) A szabályozási terven, a „telek be nem építhető, zöldfelületként megtartandó/kialakítandó része”-ként jelölt terület a telek zöldfelületként kialakítandó része, ahol háromszintes növényállományt - a gyepszintű, cserjeszintű és fás növényzet együttes alkalmazása - kell telepíteni.

(3) Naperőmű és napelempark - a háztartási méretű kiserőművek kivételével - a naperőmű létesítésének korlátozásával érintett területen belül nem létesíthető.

(4) Ökológiai hálózat magterület illetve ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetével érintett területen – épületen elhelyezett, háztartási méretű kiserőmű kivételével – naperőmű és napelempark nem létesíthető.

24. § (1) A település területének beépítésre szánt területei a következők:

(2) Lakó-és közvetlenül lakóterülethez kapcsolódó területen csak olyan területhasználat, illetve olyan építmények helyezhetők el amelyek:

(3) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet határozza meg.

25. § (1) Az építési övezet lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Falusias lakóterületen telkenként egy lakóépület legfeljebb két, az OTÉK-ban szereplő rendeltetési egységgel helyezhető el.

(3) Az építési hely mélysége lakótelek esetén legfeljebb a közterületi homlokvonaltól mért 65 méter. Az annál távolabb eső rész hátsókertnek minősül.

(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási és hitéleti épületek esetében 3,0 méterrel túlléphető.

(5) Az építési övezetben az oldalkert szélessége az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértéke.

(6) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 5%

26. § Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg melléképületként helyezhető el.

27. § (1) Településközpont vegyes építési övezet, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Az építési övezetben az OTÉK-ban szereplő építmények helyezhetők el, a parkolóház kivételével.

(3) A településközpont területen csak olyan rendeltetés helyezhető el, melynek épületen kívüli raktározási igénye a telek beépített területének 50%-ának mértékét nem haladja meg.

(4) Településközpont vegyes terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.

(5) Lakó rendeletetésű épület elhelyezése esetén legfeljebb egy főépület és abban legfeljebb 4 rendeltetés elhelyezése megengedett.

(6) Az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges parkolók a telken belül fásítottan helyezhetők el.

28. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezet, elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás ki alakítható, melynek bruttó alapterülete a 200 m²-t nem haladhatja meg.

(3) Az építési övezetben állattartó épületeket nem lehet elhelyezni.

(4) Az építési övezetben a terepszint alatti beépítés nem megengedett.

(5) Az építési övezetben a telekhatár mentén a szabályozási terven meghatározott szélességben a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

(6) Az építési övezetben az építési hely –amennyiben a szabályozási terv másként nem jelöli:

29. § (1) Az építési övezetben technológiai építmény, illetve sajátos építmény magassága (legmagasabb pontja) a megadott legnagyobb épületmagasság értékét az építési övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények létesítése esetén meghaladhatja, legfeljebb az megengedett épületmagasság kétszereséig.

(2) Az Gksz-3 jelű építési övezetben a beruházás megvalósításának feltétele a 6-os úton a csomópont kiépítése.

30. § (1) Az építési övezet elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipar, az energiaszolgáltatás és településüzemeltetés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás ki alakítható, melynek bruttó alapterülete a 200 m²-t nem haladhatja meg.

(3) Az építési övezetben állattartó épületeket nem lehet elhelyezni.

(4) Az építési övezetben a telekhatár mentén a szabályozási terven meghatározott szélességben a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) Az építési övezetben az építési hely –amennyiben a szabályozási terv másként nem jelöli:

(6) Az építési övezetben technológiai építmény, illetve sajátos építmény magassága (legmagasabb pontja) a megadott legnagyobb épületmagasság értékét az építési övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények létesítése esetén meghaladhatja, legfeljebb az megengedett épületmagasság kétszereséig.

31. § (1) Üdülőházas terület olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.

(3) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.

(4) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

32. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a növénytermesztéssel, az állattartással és állattenyésztéssel kapcsolatos, feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el oly módon, hogy a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

(2) Az építési övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ott lakást biztosító lakóház is kialakítható. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

(3) Az építési övezetben a terepszint alatti beépítés nem megengedett.

(4) Az építési övezetben az előkert és a hátsókert minimális szélessége 10-10 méter.

(5) Az építési övezetben a telekhatár mentén a szabályozási terven meghatározott szélességben a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

(6) Az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetben, csak ha azt a technológia megköveteli (kémény, siló) el lehet térni, de a 25 métert nem haladhatja meg.

33. § K-mü-2 jelű övezetben állattartó épületek és melléképítményei nem helyezhető el.

34. § (1) A különleges lovassport területen a lótartás és a lovasturizmus rendeltetésszerű használatához tartozó vendéglátás, szállás rendeltetések valamint ezek kiszolgáló létesítményei, a terület fenntartásához szükséges tárolásra, az állattartásra, valamint a mezőgazdasági termények tárolására alkalmas építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ott lakást biztosító 1db lakóház is kialakítható, amelynek alapterülete a 200 m²-t nem haladhatja meg.

(3) A területen keletkező, a lótartáshoz kapcsolódó trágyalé és csurgalékvíz gyűjtése és elszállítása kizárólag zárt technológiával történhet.

35. § (1) Az építési övezetbe szállás és rekreációs funkciójú, továbbá ismeretterjesztési, bemutató, oktatási és egyéb idegenforgalmi célú épületek, a fentiekkel összefüggő szolgáltatási, kereskedelmi funkciójú épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetési egység is elhelyezhető a főrendeltetésű épületen belül, a beépített szintterület legfeljebb 25%-án.

(3) Az építési övezetben állattartó épület - a lovassporthoz kapcsolódó épületek kivételével - nem helyezhető el.

36. § (1) Az építési övezetbe a kikötőhöz és a terület rendeltetésszerű használatához tartozó szolgáltatási, kereskedelmi funkciójú, vendéglátás, szállás rendeltetések valamint ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(2) Az építési övezeten belül a telkek tovább nem oszthatók.

37. § (1) Az építési övezetben a közműellátás – gázfogadók, vízművek, trafóállomás stb. – létesítményei helyezhetők el.

(2) Az építési övezeten belül a telkek tovább nem oszthatók.

38. § (1) A település területének beépítésre nem szánt területei a következők:

(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet határozza meg.

39. § (1) A területen a kialakult, vagy szabályozási terven kiszabályozott szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek vonalas létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok, utcafásítás, egyéb növényzet, közlekedést kiszolgáló kereskedelmi létesítmények helyezhetők el.

(2) A közlekedési területek övezetei és rendeltetése:

(3) Az utak tervezési osztályai:

(4) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál – megfelelő szabályozási szélesség esetén – biztosítani kell a közterületi fák, fasorok elhelyezhetőségét, fennmaradását.

40. § (1) A közkertek (Zkk) a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően növényzettel fedett része, amely közhasználatú, rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló közterület.

(2) Az övezetben a terület legalább 70%-án a növényesítést lombos fákból, cserjékből és gyepfelületből álló őshonos növényálománnyal kell elvégezni.

(3) A Zöldterületeken a pihenés, a szabadidő és a játék kizárólag nem épület jellegű építményei (sétaút, játszótér, pihenőhely), valamint az esztétikai értékeket növelő díszítő elemek (szobor, plasztika, ivókút, szökőkút, vízmedence) és illemhely helyezhető el.

(4) Közparkok kialakítása csak közterület alakítási tervek alapján lehetséges.

(5) Közcélú intézmények közterülettel közvetlenül érintkező parkját közönségforgalomra korlátozottan megnyitva közterület alakítási terv alapján kell kialakítani. Az oktatási és szociális intézmények parkjára ezen előírás nem vonatkozik.

(6) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek, valamint kerekesszékkel és gyermekkocsival is és használhatónak kell lennie.

41. § (1) Az erdőterületek övezetei az Eg jelű gazdasági, az Ev jelű védelmi és az Ek jelű közjóléti rendeltetésű erdőövezetek.

(2) Az Eg jelű övezetekben az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, ahol a technológiai szempontból szükséges építmények - kilátó, vadles - legnagyobb épületmagasság értéke maximum 12 méter lehet.

(3) Az Ev jelű övezetben - erdei kilátó, magasles kivételével - épületet elhelyezni nem lehet.

(4) Az Ek jelű közjóléti rendeltetésű erdőterület elsősorban rekreációs célokat szolgáló erdőterület ahol rekreációs, sport, turisztikai, kereskedelmi, szolgáltató, szakrális célú fő rendeltetésű épület helyezhető el. Az övezetben épület 5000 m²-t meghaladó telken legfeljebb 5,0 méter épületmagassággal építhetők.

42. § A mezőgazdasági terület az alábbi mezőgazdasági övezetekre tagolódik:

43. § (1) Az általános mezőgazdasági terület Má-0 jelű övezetében építmény nem helyezhető el.

(2) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységre szolgáló terület, ahol a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás építményei, az árusításhoz, agrárturizmushoz kapcsolódó építmények továbbá, a tulajdonos vagy üzemeltető, és a személyzet számára ott lakást biztosító lakóépület helyezhető el.

44. § (1) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági terület a legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, valamint szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység területe ahol az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmény helyezhető el.

(2) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetben épület elhelyezés az OTÉK előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:

(3) Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetben épület elhelyezés az OTÉK előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:

(4) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben birtokközpont nem alakítható.

(5) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben kerítés, a dűlőút tengelyétől minimum 4 méteres távolságban helyezhető el.

45. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek az alábbiak:

(2) V-1 jelű vízgazdálkodási terület övezetében a vízgazdálkodással és a vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3) A V-h jelű vízgazdálkodási terület övezetében

(4) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. A vízi létesítményi épületek nagyságát (beépítési mód, alapterület, épületmagasság) az épületben kialakítandó technológia igénye határozza meg, de a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 5% lehet.

(5) A területen jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

46. § A Tk jelű övezetben, a természetközeli területeken;

47. § (1) A különleges beépítésre nem szánt temető területe a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben harangtorony, harangláb legmagasabb pontja a 10 métert nem haladhatja meg.

48. § (1) A Kb-srt1, jelű övezet azon beépítésre nem szánt többségében gyepes (Natura 2000 Ktt. védettség alatt álló) terület ahol a sportrepülőtér működik. Az övezet területén repülőtérhez tartozóan a sportolási célú repüléshez kapcsolódó üzemi építmények, a repülőtér működését, a repülésbiztonságot szolgáló technikai berendezések, továbbá a repülőtéri gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás építményei helyezhetők el.

(2) A Kb-srt2, jelű övezetben a repülőtér működésével és kiszolgálásával összefüggő építmények, továbbá az ahhoz kapcsolódó logisztikai, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület, irodaház, parkolóház, üzemanyagtöltő helyezhetők el.

49. § (1) Az övezetbe a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek tartoznak.

(2) Az övezetben az energiatermelő rendszerek és azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben létesített napelemparkok névleges teljesítőképessége az 5 MW-ot együttesen sem haladhatja meg.

(4) Az övezetben, a napelemparktól eltérő területhasználati határt is jelentő telekhatárok mentén, a napelemek telepítésével egy időben cserjesort kell telepíteni.

50. § (1) Az övezetben:

(2) Az övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás célú épületen belül a tulajdonos, a személyzet számára szolgálati lakás kialakítható.

(3) A területen állattartást szolgáló épület nem helyezhető el.

51. § (1) Az övezetben kizárólag a kulturális örökség bemutatását, kezelését, szolgáló létesítmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez kapcsolódó, azt kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben, tájba illő, max. 9 méter magas kilátó elhelyezhető.

52. § (1) Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi területen elsősorban,

(2) Az övezetben a lakó rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el.

(3) Az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetben, csak ha azt a technológia megköveteli (kémény, siló) el lehet térni, de a 25 métert nem haladhatja meg.

53. § Ez a rendelet 2023. március 1-jén lép hatályba.