Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 2/2023. (II. 10.) önkormányzati rendelete
a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye jelképeiről, a jelképek és a vármegye nevének használatáról
Hatályos: 2023. 02. 12Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 2/2023. (II. 10.) önkormányzati rendelete
a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye jelképeiről, a jelképek és a vármegye nevének használatáról
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2022. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Jogi és Ügyrendi Bizottság, Önkormányzati, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatok Bizottsága, Pénzügyi Bizottság, Területfejlesztési és Turisztikai Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye jelképei
1. § A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés (a továbbiakban: Közgyűlés) a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör vármegye és vármegyerész lakossága összetartozásának, hagyományai tiszteletben tartásának jelképeként képi és grafikai szimbólumok alkalmazásával alkotja meg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (a továbbiakban: vármegye) címerét, zászlaját és logóját (a továbbiakban együtt: a vármegye jelképei).
2. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye címere
2. § A vármegye címere: csücsköstalpú álló negyedelt címerpajzs, melynek 1. mezejében Abaúj-Torna címerét vágás osztja két részre. A felső rész vörös mezejében ezüst pólya, az alsó rész kék mezejében jobbra néző kiterjesztett szárnyú ezüst sólyom lebeg, fején arany koronával. A 2. mezőben Zemplén címere: arany mezőben vörös, illetve kék ruhás angyal-alakok lebegve arany koronát tartanak, alattuk két leveles arany szőlőfürt lebeg. A 3. mezőben Borsod címere: fekete mezőben jobbra lépő kettősfarkú arany oroszlán lebeg, jobb elülső mancsával arany koronát, baljával arany mérleget tart. A 4. mezőben Gömör címere: kék mezőben ezüst egytornyú vár lebeg. A címerpajzson szembenéző aranykoronás, nyitott, ezüst, bíborral bélelt lovagi tornasisak látható, melynek sisakdísze aranykoronás, kiterjesztett szárnyú fekete sas. A sisaktartó heraldikailag jobbról kék-ezüst, balról vörös-arany.
3. § (1) A vármegye címere az e rendeletben szabályozott módon, kizárólag Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére utaló jelképként és díszítő elemként használható.
(2) A vármegye címere hiteles alakban ábrázolható. Amennyiben a vármegye címerének eredeti színekben történő ábrázolására nincs lehetőség, akkor az történhet a címert hordozó tárgy anyagának színében, a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával.
(3) A vármegye címerének nyomdai úton történő előállítása esetén a címer fekete-fehér színben is ábrázolható, illetve felhasználható.
(4) A vármegye címerének kicsinyítése olyan mértékig történhet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
4. § A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), a Közgyűlés és szervei a vármegye címerét külön engedély nélkül használhatják:
a) az Önkormányzat zászlaján, pecsétjén, hivatali helyiségeiben, honlapján,
b) a Közgyűlés és bizottságai üléseinek meghívóin,
c) a Közgyűlés és a Közgyűlés tisztségviselői által alapított okleveleken, emléklapokon, emléktárgyakon, kitüntető- és emlékérmeken,
d) címerjelvény, díszplakett formájában,
e) az Önkormányzat kiadványain, felhívásain, programjain, tervein, a megállapodásokon és szerződéseken,
f) az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolataiban, külföldi partnerek fogadásán, azok részvételével zajló rendezvényeken,
g) a Közgyűlés tisztségviselői, az Önkormányzat és a Közgyűlés képviseletére feljogosított személy a megbízatásához kapcsolódó tevékenysége során,
h) a Közgyűlés tisztségviselői, a jegyző, az aljegyző és az önkormányzati főtanácsadó által használt levélpapíron, borítékon és névjegykártyán, kitűzőn,
i) a Közgyűlés tagjai vármegyei önkormányzati képviselői feladatkörben történő eljárásuk során levélpapíron, névjegykártyán, kitűzőn és rendezvényen,
j) a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) belső szervezeti egységeinek vezetői feladat- és hatáskörükben eljárva, levélpapíron, névjegykártyán, kitűzőn és rendezvényeken,
k) a Hivatal köztisztviselői, munkavállalói munkaköri feladataik ellátása során, munkakörükhöz kapcsolódó névjegykártyán, kitűzőn, rendezvényen.
5. § A vármegye címerét a 4. §-ban nevesített személyek, illetve esetek kivételével más magánszemély és jogi személy csak engedéllyel használhatja:
a) a vármegye jelentősebb egészségügyi, kulturális, művészeti, oktatási, sport, szociális és tudományos rendezvényein, azok emléktárgyain, jelképein, érmein,
b) idegenforgalmi, reklám- és egyéb kiadványokon,
c) kereskedelmi forgalomba kerülő termékeken (pl. ajándéktárgyakon, könyveken, ruházati termékeken stb.),
d) épületek homlokzatán, hivatalos helyiségekben,
e) a vármegyei székhellyel rendelkező gazdasági társaságok és intézmények emblémájában.
3. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye zászlaja
6. § (1) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye zászlaja 2:1 méretarányú, téglalap alakú, hosszában felénél kettéosztott vörös és kék színű, szélen körben arany (sárga) színű rojtozással. A zászló közepén a vármegye címere helyezkedik el, alatta Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye felirat arany színnel hímezve.
(2) A zászlóból egy darab díszzászlóként 90 x 180 cm méretben, selyem anyagból, hímzéssel készül, és azt az Önkormányzat székhelyén méltó körülmények között kell őrizni.
(3) A zászló - a (2) bekezdésben leírt és elkészített zászlóval azonos színben és a méretarányok megtartásával - más anyagból és nagyságban is előállítható.
(4) A zászló lobogóként is használható oly módon, hogy az zsinórra van erősítve, amellyel árbocon fel-, illetve levonható, továbbá félárbocra ereszthető.
7. § (1) A vármegye zászlaja az e rendeletben szabályozott módon, kizárólag Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére utaló jelképként és díszítő elemként használható.
(2) A vármegye zászlaját kizárólag hiteles alakban szabad elkészíteni vagy ábrázolni.
8. § (1) A vármegye zászlaja különösen az alábbi esetekben használható:
a) a nemzeti ünnepek alkalmával,
b) a Közgyűlés ülésein,
c) az Önkormányzat által szervezett, illetve részvételével megtartásra kerülő ünnepségek, rendezvények alkalmával,
d) az Önkormányzat bel- és külföldi kapcsolatai során emlék- és cserezászlóként, lobogóként,
e) a Közgyűlés döntése alapján személyek részére elismerésként adományozott zászlóként, amely tényt, továbbá az adományozó és az adományozott nevét, az adományozás évét az adományozott zászló zászlórúdjára helyezett külön szalagon fel kell tüntetni.
(2) A vármegye települési önkormányzatai engedély nélkül használhatják a vármegye zászlaját az általuk szervezett, illetve a részvételükkel megtartásra kerülő ünnepségeken, rendezvényeken.
4. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye logója
9. § Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye logója négy grafikai szektorból és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye feliratból áll. A grafikai szektorok egységet alkotnak, és az eredeti címer címerpajzsának újragondolásán és átültetésén alapulnak. A jobb felső szektorban Abaúj címeréből a madár szárnya került ábrázolásra, átlósan megtört, vízszintes geometriai elemekkel. A jobb alsó szektorban Borsod címeréből a szőlőn, illetve az angyalokon látható ívek jelennek meg, újraértelmezve. A bal felső szektorban az egymásnak feszülő „penge” formák a Zemplén címerében található oroszlán erejét, az egyenlő részre felosztott mező az igazság mérlegét szimbolizálja. A bal alsó szektorban Gömör címeréből a vár rácsgeometriájának szimbolizált változata jelenik meg. A logó két fő színből áll, az egyik a bíbor, mely a címer eredeti kék és vörös színeinek keverékéből jött létre, a másik a világos szürke.
10. § A vármegye logóját a Közgyűlés és bizottságai, a vármegyei önkormányzati képviselők, a Hivatal, a jegyző, az aljegyző külön engedély nélkül használhatják:
a) hivatalos iratokon, levélpapíron, névjegykártyán, kitűzőn,
b) az Önkormányzat honlapján,
c) a Közgyűlés és a Közgyűlés tisztségviselői által alapított okleveleken, emléklapokon, emléktárgyakon, kitüntető- és emlékérmeken,
d) az Önkormányzat kiadványain, felhívásain, programjain, tervein,
e) az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolataiban és a rendezvényeken,
f) a Közgyűlés tisztségviselői, továbbá az Önkormányzat, a Közgyűlés, a Közgyűlés bizottsága és a Hivatal képviseletére feljogosított személy a megbízatásához kapcsolódó tevékenysége során.
11. § A vármegye logóját a 10. §-ban nevesített személyek, illetve esetek kivételével más magánszemély és jogi személy csak engedéllyel használhatja:
a) a vármegye jelentősebb egészségügyi, kulturális, művészeti, oktatási, sport, szociális és tudományos rendezvényein, azok emléktárgyain, jelképein, érmein,
b) idegenforgalmi, reklám- és egyéb kiadványokon,
c) kereskedelmi forgalomba kerülő termékeken (pl. ajándéktárgyakon, könyveken, ruházati termékeken stb.),
d) a vármegyei székhellyel rendelkező gazdasági társaságok és intézmények kiadványain.
5. A „Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye” név használata
12. § A „Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye” név engedély nélkül használható:
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkező közhatalmi, közigazgatási, rendvédelmi, igazságszolgáltatási, köztestületi és költségvetési szervek nevében,
b) az Önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezet, nonprofit szervezet, költségvetési szerv, társulás és egyéb szervezet nevében,
c) jogszabályi rendelkezés alapján.
13. § A 12. §-ban meghatározott eseteken kívül a „Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye” nevet, annak „B.-A.-Z. vármegye”-ként, vagy más módon rövidített változatát, a vármegyenév egy részét, továbbá a teljes vármegyenév vagy rövidített név ragozott, toldalékos formáját, illetve ezeket szóösszetételben szerepeltetve használni (a továbbiakban együtt: névhasználat) csak előzetes engedély alapján lehet.
6. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye jelképei és a „Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye” név használatának engedélyezése
14. § A Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye jelképei és „Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye” névhasználatának engedélyezését a Közgyűlés elnökére ruházza át.
15. § (1) A vármegye jelképei és a névhasználatra vonatkozó engedély iránti kérelem a Közgyűlés elnökéhez írásban nyújtható be, amelynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő személy nevét, lakó-, vagy székhelyét, nyilvántartási számát, a képviseletére jogosult személy nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét,
b) a jelkép, illetve névhasználat célját, módját, indokát, időpontját, időtartamát,
c) terméken történő használat esetén az előállítani kívánt mennyiséget, a terjesztés, illetve forgalomba hozatal időpontját, helyszínét, fogyasztói árát,
d) a jelkép és a névhasználat szabályszerű használatáért felelős személy nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét.
(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékletként csatolni kell a jelképpel díszített termék mintáját vagy méretarányos, színesben készült rajzát vagy színes fényképét.
(3) A névhasználat engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a névhasználattal érintett személy alapszabályát, alapító, illetve más létesítő okiratát.
16. § A Közgyűlés elnöke a Hivatal, szükség esetén külső szakértő bevonásával megvizsgálja, hogy
a) a kérelem benyújtójának tevékenységéhez a vármegye jelképei, illetve a névhasználat milyen módon kapcsolódik,
b) a jelkép-, illetve a névhasználat indokolt-e,
c) méltó módon történik-e majd a jelkép-, illetve a névhasználat.
17. § A jelkép-, illetve névhasználatra vonatkozó engedély tartalmazza a használatra jogosult személy 15. § (1) bekezdés a) pontban megjelölt adatait, továbbá a 15. § (1) bekezdés b)–d) pontokban foglaltakat. A névhasználati engedélyben a használat módja tekintetében feltételek és egyéb előírások is megállapíthatóak.
18. § A Közgyűlés elnöke a jelkép-, illetve névhasználatra vonatkozó kérelmet elutasítja, ha a tervezett használat
a) jogszabályba ütközik,
b) sérti a közízlést,
c) a vármegye, a vármegye lakossága, vagy az Önkormányzat jó hírnevét, illetve érdekeit sérti,
d) a kérelmező tevékenysége, illetve a termék előállítása, forgalomba hozatala körülményeinek figyelembevétele alapján nem kellően indokolt,
e) olyan személy részéről került benyújtásra, akitől a jelkép- illetve névhasználati engedély a kérelem benyújtását megelőző három évben visszavonásra került,
f) célja azonos vagy összetéveszthető meglévő állami vagy önkormányzati közfeladattal.
19. § A Közgyűlés elnöke az engedélyt visszavonja, ha
a) nem az abban foglaltak szerint történik a jelkép-, illetve névhasználat,
b) az engedélybirtokos szervezetet törölték a nyilvántartásból,
c) természetes személy használó esetén a bíróság jogerős döntésben bármilyen bűncselekmény miatt joghátrányt állapított meg vele szemben.
20. § A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a Közgyűlés elnöke döntésének számát, keltét,
b) a használatra jogosult személy 15. § (1) bekezdés a) pontban megjelölt adatait,
c) a használat engedélyezett célját, időpontját, időtartamát,
d) az engedélyezett jelkép megnevezését,
e) a névhasználat engedélyezett szövegét,
f) a jelkép- illetve névhasználat visszavonásának tényét, okát, a döntés számát és keltét.
7. Záró rendelkezések
21. §1
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 21. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.