1. § A rendelet hatálya a képviselő-testületre továbbá az Önkormányzat által támogatott magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre az önkormányzat által alapított, vagy önkormányzati támogatással működő gazdasági társaságok költségvetési kapcsolataira terjed ki.

2. § (1)¹ A Képviselő-testület az Önkormányzat 2023. évi költségvetését 202 950 049 Ft Költségvetési bevétellel, 202 950 049 Ft Költségvetési kiadással, 0 Ft Költségvetési egyenleggel, 0 Ft - ebből működési (hiány,többlet), 0 Ft - felhalmozási (hiány,többlet) állapítja meg.

(1a)² A képviselő-testület az Önkormányzat 2023. évi költségvetésének kiadási főösszegén belül a kiemelt előirányzatokat

(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek, költségvetési kiadások címrendjét a rendelet 1. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 2. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.

(4) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 2. melléklet szerint állapítja meg.

(5) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 3. melléklete és a 4. melléklet részletezi.

(6) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a Képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

(7) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében a 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. A 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből vagy az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételével történik.

(8) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban stabilitási törvény) 10/C. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásban szerepel és a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által elnyert, fejlesztési célú támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál.

3. § (1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 5. melléklet részletezi.

(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 6. melléklet tartalmazza.

(3)³ Az Önkormányzat 2023. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 7. melléklet részletezi.

(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 8. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 9. melléklet szerint részletezi.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az Önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 10. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7) Az Önkormányzat a kiadások között nulla Ft céltartalékot állapít meg. A céltartalékot a Képviselő-testület engedélyével lehet felhasználni, átcsoportosítani.

(8)⁴ Az Önkormányzat összes bevételét bevételi jogcímenként, kiadásait kiadási jogcímenként a 12. melléklet szerint határozza meg.

(9)⁵ Az Önkormányzat 2023. évi költségvetését és az előző három év összevont mérlegét a 13. melléklet szerint határozza meg.

(10)⁶ Az Önkormányzat 2023. évi előirányzat felhasználási tervét a 14. melléklet szerint határozza meg.

(11)⁷ A 2023. évi költségvetési évet követő 3 év tervezett bevételeit és kiadásait a 15. melléklet szerint határozza meg.

4. § (1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4) Az önkormányzati feladatellátás minden területén érvényesíteni kell a szigorú, takarékos gazdálkodás követelményét. A költségvetési szervek vezetői kötelesek a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelni és javaslataikkal, döntéseikkel segíteni a kiadások csökkentését.

(5) Amennyiben év közben a gazdálkodás feltételeiben olyan kedvezőtlen változások következnek be, amelyek a költségvetés végrehajtását alapvetően veszélyeztetik, a Polgármester – a képviselő-testület utólagos jóváhagyása mellett – a teljes önkormányzati körben a kötelezettségvállalási ( pénzfelhasználási ) jogköröket felfüggesztheti vagy korlátozhatja, az elfogadott költségvetés keretein belül az esetlegesen szükséges átmeneti, pénzügyi folyamatokat szigorító intézkedéseket megteheti a város költségvetési gazdálkodásának stabilizálása, a likviditás megőrzése érdekében.

(6) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 10%-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.

(7) Az önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés az Ávr. és a belső szabályzat szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett

(8) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a húszmillió millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(9) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 11. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(10) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(11) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(12) A rendeletben jóváhagyott költségkeret terhére nyújtandó támogatások csak támogatási szerződés alapján folyósíthatóak, az előző évi támogatással történő elszámolást követően. A támogatási szerződésben a támogatott kötelezettséget kell, hogy vállaljon a támogatás elszámolására (a tárgyévet követő március 31-ig) és a jogosulatlanul felhasznált ill. fel nem használt támogatás visszafizetésére.

5. § (1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2) Az átcsoportosításról, kötelezettség vállalásokról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2023. december 31-ig gyakorolható.

(3) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(4) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(5) Amennyiben az Önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(6) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat a költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

(7) A pályázatokhoz kapcsolódóan megkötött támogatási szerződésekben foglaltak végrehajtása érdekében a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a meghatározott létszámkereten kívüli munkaszerződések megkötésére a pályázati források erejéig.

6. § (1) A költségvetési szerv rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmény vezetője előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A költségvetési szerv az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodás(ok)ban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(3) A költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(4) A közös hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(5) A költségvetési szervek pénzellátásáról a Közös Hivatal gondoskodik.

(6) Az intézmények részéről önkormányzati támogatás biztosítására irányuló pótigény csak a költségvetés tervezésekor még nem látható, az intézmény működését veszélyeztető, intézkedést igénylő feladatok megoldására nyújtható be.

(7) A feladat elmaradásából származó megtakarítások felhasználására csak a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

(8) A maradvány elszámolást a Képviselő-testület a zárszámadási rendeletével egyidejűleg hagyja jóvá. A feladat elmaradásából vagy hibás tervezésből adódó maradványokat a Képviselő-testület elvonhatja. Gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető maradvány felhasználását a Képviselő-testület korlátozhatja.

(9) Tartalékok felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.

7. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmény esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a külső vállalkozó útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

10. §⁹ E rendelet rendelkezéseit 2023. január 1. napjától kell alkalmazni.