1. § (1) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a Máriapócs Város Önkormányzatának tulajdonában lévő valamennyi lakásra.

(2) A bérbeadó - jogszabály keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

(3) Az önkormányzat vállalata és költségvetési szerve önállóan nem határozhatja meg a feladataik ellátásához biztosított helység, valamit vállalati, szolgálati és étmeneti lakás bérbeadásának feltételeit.

2. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek vonatkozásában a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a Máriapócs Város Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

3. § (1) A Képviselő – testület határozata alapján a jegyző intézkedik:

4. § (1) Az önkormányzati lakás bérbeadásának feltétele a bérlő bérleti szerződésben történő kötelezettségvállalása arra, hogy a bérleti jogviszony tartama alatt életvitelszerűen a bérbe adott lakásban lakik. A szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(2) A bérlő távolléte esetén nem lehet felmondani a szerződést, ha a felmondást a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakás tv.) kizárja.

5. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a Lakás tv. rendelkezései az irányadók.

(2) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését havonta jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés nem járhat a bérlő szükségtelen háborításával.

(3) A lakásba történő bejutással kapcsolatosan a Lakás tv. szabályai az irányadók.

6. § (1) A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni. A bérlőtársak jogaira és kötelezettségeire a Lakás tv. rendelkezései az irányadó.

(2) A házastársakkal kötött bérlőtársi szerződésen kívül az önkormányzat bérlőtársi szerződést abban az esetben köt, ha a leendő bérlőtársak:

(3) A bérlő a lakás egészét vagy egy részét albérletbe nem adhatja.

7. § (1) Megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére kizárólag akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Amennyiben a lakásban maradó társbérlő az (1) bekezdés szerinti lakbér megfizetését nem vállalja, a Bérbeadó a társbérlő lakásbérleti szerződését – cserelakás felajánlása mellett – felmondhatja. Amennyiben a lakásban maradó társbérlőnek a bérelt lakással azonos településen megfelelő és beköltözhető lakása van, a Bérbeadó cserelakást nem biztosít.

8. § (1) A bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke befogadására a Lakás tv. rendelkezései az irányadó.

(2) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával az önkormányzati bérlakás bérlője az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül befogadhatja:

9. § Az önkormányzati lakásokat bérbe lehet adni:

10. § Az a szociális intézményből elbocsátott személy, aki a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le, a jelen rendelet szabályai szerint juthat lakbérleti joghoz.

11. § (1) A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni.

(2) A hivatal a lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet és leltárt készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat, és az átadott berendezési tárgyakat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett - elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja.

(4) A bérlő köteles a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban az önkormányzatnak, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak megfizetni. A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja.

(5) A bérlő és a bérlőtársak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérelmezhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat, és igazolni kell, hogy nincs lakbér és közüzemi díj tartozásuk. A bérleti szerződés meghosszabbítása csak abban az esetben tagadható meg, ha a bérlő körülményeinél fogva e rendelet szerint lakásbérleti pályázat benyújtására nem lenne jogosult.

(6) Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított

12. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti díj ellenében

(2) Bérbeadó nem járul hozzá a lakás átalakításához.

(3) Az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák időtartama alatt a bérleti jogviszony szünetel. A szünetelés időtartamát a bérbeadó és a bérlő között megállapodás határozza meg, figyelemmel a végzett az épületen végzett munka időtartamára.

13. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit az önkormányzat teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(3) A bérlő a költséget több, de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. A részletfizetést a képviselő-testület kérelem alapján engedélyezi, melynek feltételeit megállapodásban kell meghatározni.

14. § (1) A bérbeadó a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről.

(2) Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, valamint a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, az bérbeadó a kötelezettség behajtása érdekében eljár.

(3) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére.

15. § (1) Bérbeadó képviselője a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban bármely napon 8-16 óra közötti időben havonta jogosult ellenőrizni.

(2) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a hivatal a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(3) A képviselőtestület és a hivatal tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart.

(4) Amennyiben a bérbeadó képviselője az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a képviselőtestületet tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról a képviselő-testület dönt.

(5) A hivatal a pályázatok elbírálása előtt szükség szerint a lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálását megelőzően minden esetben átfogó környezettanulmányt készít a kérelmezők jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire, valamint a rendeltetésszerű lakáshasználatra vonatkozóan.

(6) A bérbeadó önkormányzati lakás esetén a másik lakásba való elhelyezésre kötelezettséget nem vállal.

(7) A bérbeadó nem járul hozzá, hogy a bérlő a lakást vagy annak egy részét albérletbe adja.

(8) A bérbeadó külön szolgáltatást nem nyújt.

16. § (1) A bérlő a lakásba más személyt az Ltv. rendelkezéseiben foglaltakon kívül a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés előtt a bérlő és a befogadandó együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a képviselőtestülettől.

(3) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott lakás jogcímét, a lakás komfortfokozatát, méretét, szobaszámát és az ott lakók számát.

(4) A képviselő-testület a hozzájárulást megtagadja, ha:

(5) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik.

17. § (1) A bérlő bérleti szerződésének megszűnését követően a képviselőtestület hozzájárulásával befogadott, lakásban visszamaradó személy a lakást a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül köteles elhagyni, másik önkormányzati lakásra nem tarthat igényt.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szociális bérlakásban visszamaradt személy kérelmére a lakásbérleti jogviszonyt folytathatja, amennyiben a rendelet szerint jogosult a szociális bérlakásra és a lakást közüzemi vagy lakbérhátralék nem terheli.

(3) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására az Lakás tv. rendelkezéseiben és a (2) bekezdésben meghatározott befogadott személyeken túl más személy nem jogosult. A bérlő halála esetén a befogadottnak a halál bekövetkezésének időpontját követő 90 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat.

(4) A bérbeadó a bérbeadott lakás teljes vagy részleges albérletbe adásához nem járul hozzá.

18. § (1) A képviselőtestület a bérlakásokat 5 évre adja bérbe, kivéve a 22.§ (5) bekezdésében foglaltakat.

(2) A bérleti szerződés további 5 évre kérelemre meghosszabbítható a , kivéve a 22.§ (6) bekezdésben foglaltakat

(3) A kérelmet a bérleti szerződés lejárta előtt legalább 1 hónappal kell benyújtani a képviselő-testület elé.

(4) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha:

(5) A havi lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt, a képviselőtestület a lakásbérleti-díjtartozás közlésével tájékoztatja a bérlőt a tartozás részletekben történő megfizetésének lehetőségéről.

(6) Amennyiben a bérlő a képviselőtestület tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül a fennálló lakbértartozása részletekben történő megfizetését nem kérelmezi vagy a megállapodásban szereplő kötelezettségét a megállapodás aláírása után 3 egymást követő hónapban nem teljesíti, a képviselő-testület a lakásbérleti szerződést az Lakás tv. szerint meghatározott módon felmondja.

(7) Amennyiben a bérlő a szerződés megszűnését követően a bérleményt nem adja át, az üzemeltető a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

(8) A bérleti szerződés meghosszabbítására meghatározott határidő elmulasztása esetén, vagy ha a kérelmező nem felel meg a szerződés meghosszabbítására vonatkozó feltételeknek, a bérleti szerződés megszűnik, és a bérlő a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül cserelakás biztosítása nélkül a köteles elhagyni a lakást.

(9) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén a sem cserelakást, sem pénzbeli térítést nem fizet.

19. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a Lakás tv. 20.§ (1) bekezdésében meghatározott használati díjat köteles fizetni a bérbeadó részére.

(2) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől a Lakás tv. 20.§ (2) bekezdésében meghatározott idő után -ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra nem tarthat igényt – a kétszeresére kell emelni. A lakáshasználati díj összegének emeléséről a bérbeadó intézkedik.

(3) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak – a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott – egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg szociális vetítési alap összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felül ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj a lakás lakbér összegének az 50%-a.

20. § (1) Önkormányzati érdekből szolgálati jelleggel lakás csak annak a személynek adható bérbe aki

(2) A lakás szolgálati jelleggel történő bérbeadása esetén ki kell kérni a munkáltató véleményét.

21. § (1) Szolgálati jelleggel lakás legfeljebb a 18. § (1) bekezdésében felsorolt jogviszony vagy szolgáltatói tevékenység megszűnéséig adható bérbe.

(2) A bérlő a szolgálati jelleggel történő bérbeadásra jogosító jogviszony vagy szolgáltatói tevékenység megszűnését követő 30 napon belül, a lakás lakbérének és a közüzemi és egyéb díjak rendezését követően, köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(3) Szolgálati lakás bérbeadására irányuló kérelmet, írásban a Máriapócsi Közös Önkormányzati hivatalhoz címezve kell benyújtani. A kérelemben benyújtásával egyidejűleg igazolni kell a 20.§ (1) bekezdésében foglalt jogviszonyt.

22. § (1) A bérbe adandó lakásokra a pályázatot a Képviselő-testület írja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot meg kell jelentetni az önkormányzat hivatalos honlapján, Máriapócs Város hivatalos Facebook oldalán és ki kell függeszteni a Máriapócsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) hirdetőtábláján.

(2) A lakás bérbeadásra kiírt pályázatban bérbeadó határozza meg:

(3) A pályázat érvényességi feltételeként kiköthető, hogy a bérlő vállalja a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét. Ebben az esetben a pályázati kiírásban meg kell határozni az elvégzendő munkák jellegét és a költségek viselésének módját és feltételeit.

(4) A pályázatot a pályázati felhívás részeként közzétett pályázati űrlapon írásban a Polgármesteri Hivatal címére kell benyújtani, melyhez mellékelni kell a pályázó és a vele együtt költöző személyek jövedelmére, vagyoni helyzetére, munkaviszonyára, munkavégzésre irányuló igazolásokat pályázati kiírás szerint.

(5) A pályázatnak tartalmaznia kell azokat az adatokat, melyek azt igazolják, hogy a pályázó a kiírt pályázati feltételeknek megfelel és a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.

23. § (1) A szociális bérlakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik.

(2) Szociális helyzeten alapuló bérbeadás feltételei:

(3) Házastársak vagy élettársak csak együttesen pályázhatnak, a pályázat elnyerése esetén bérlőtársakká válnak.

(4) A pályázóval együtt költöző személyek kizárólag a pályázó hozzátartozói lehetnek. Hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott hozzátartozói kör.

24. § (1) Szociális helyzetére tekintettel lakást igénylő személy kérelmet nyújt be a polgármesternél a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon. A kérelem a benyújtásától számított 1 évig érvényes, ezt követően új kérelmet kell benyújtani.

(2) A beérkezett kérelmek alapján a jegyző lakásigénylési névjegyzéket állít össze. A névjegyzékbe – a beadás időrendjében – annak a kérelmezőnek az igényét lehet felvenni, aki megfelel a szociális jellegű lakásbérlet 21. §-ában foglalt feltételeinek.

(3) A kérelem benyújtására 2023. évben december 15 napjáig, azt követően minden év március 31. napjáig van lehetőség. A (2) bekezdés szerinti lakásigénylési névjegyzék alapján a szociális jellegű bérleti jogviszony létesítéséről a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a Képviselő-testület dönt a rendelet 3. mellékletét képező értékelési szempontok alapján.

(4) Bérleti szerződés az adott ingatlan tekintetében a 3. mellékletben rögzített pontszámítási rendszer szerinti legmagasabb pontszámot elért pályázóval köthető.

(5) Szociális jellegű bérleti jogviszony egy évig szóló határozott időtartamra létesíthető.

(6) A szociális rászorultság fennállása esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a képviselőtestület a kérelem benyújtását követő ülésén újabb 1 évvel meghosszabbíthatja, ha a kérelmezők továbbra is megfelelnek a rendelet feltételeinek és nincs lakbér vagy közüzemidíj-tartozásuk.

(7) A bérleti szerződés meghosszabbítására meghatározott határidő elmulasztása esetén, vagy ha a kérelmező nem felel meg a szerződés meghosszabbítására vonatkozó feltételeknek, a bérleti szerződés megszűnik, és a bérlő a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül cserelakás biztosítása nélkül a köteles elhagyni a lakást.

25. § (1) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget kérelemre adja bérbe.

(2) A kérelmet írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

(3) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

26. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérbeadó az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.

(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor legalább az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni a bérbeadónak.

27. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha:

(3) A bérlő a helység bérleti jogát másra nem ruházhatja át.

28. § (1) Az önkormányzati lakások felsorolását és bérleti díj összegét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:

29. § (1) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területet (kertet) térítés nélkül jogosult használni.

(2) Az önkormányzat lakbértámogatást nem biztosít.

(3) A bérlő az önkormányzat részére kaució jogcímén egy havi bérleti díjat köteles megfizetni, amely a bérlet megszűnését követően a bérlőnek visszajár, amennyiben a bérbeadó felé tartozása nincs. Amennyiben a bérlőnek a bérbeadóval szemben a bérleti jogviszonnyal összefüggésben tartozása keletkezik, a bérbeadó a kaució összegét felhasználja a tartozás kiegyenlítése céljából.

30. § (1) Máriapócs Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások, csak a képviselő-testület döntése alapján értékesíthetők.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a lakást forgalmi értékbecsléssel megalapozva pályázat útján kell értékesíteni, teljes forgalmi értéken. A forgalmi értékbecslés elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(3) A pályázat nyertese a teljes forgalmi értéket elérő, vagy azt meghaladó, legmagasabb vételi ajánlatot tevő pályázó lesz.

(4) A vevő a (3) bekezdés szerinti vételárat egy összegben köteles megfizetni.

(5) Az értékesítésre kijelölt, illetve a vételi jog bejelentése alapján értékesítésre előkészített épületen, lakásban, a bérbeadó csak azonnali beavatkozást igénylő munkát végezhet el.

(6) Az adás-vételi szerződés csak akkor köthető meg, ha az adott lakásra, helyiségre, ha azon semminemű köztartozás, közüzemi díj és üzemeltetési költséghátralék nem áll fenn.

(7) Az önkormányzat a törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakásokkal nem rendelkezik.

(8) Az önkormányzat az állam tulajdonból, önkormányzati tulajdonba kerülő lakóépülettel nem rendelkezik.

31. § Ez a rendelet 2023. november 29-én 17 órakor lép hatályba.