Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 25/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 10. 28- 2023. 10. 29Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 25/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településkép védelméről szóló 25/2017. (XII.18.) rendeletét az alábbiak szerint módosítja:
1. § A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 16. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép megtartása az alábbiak szerint:)
2. § A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A település területén a HÉSZ szerinti ültetési távolságokat be kell tartani.”
3. § A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 19. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) lakóépületen az utcára merőleges épületszárny szélessége az utca felől nem lehet több 7,5 m-nél.”
4. § (1) A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tetőfedő anyagként lakó-, szálláshely szolgáltató-, vendéglátó- és középületen táblás fedőanyagok (hullámlemez, trapézlemez, stb.) nem megengedettek.”
(2) A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kerítés lábazata és az oszlopok anyaga rakott kőfal, fagyálló tégla, látszóbeton, max 50 cm magasságig eredeti terepszinttől mérve. A kerítésmezők lehetnek fa léckerítés függőleges vagy pallókerítés vízszintes osztással, felületkezelt előregyártott ponthegesztett kerítéselemek, kovácsoltvas, heidekker háló használata megengedett, min 50%-os áttörtség alkalmazásával. Tömör kerítés építése nem lehetséges, sem utcai, sem oldal, sem hátsó kerítés esetén. Ideiglenes vagy jelzésszerű kerítésként könnyű dróthuzalos kerítést (nem dróthálós) használjunk. A telken belül elhelyezett kerítés is a fent említettek szerint létesíthető”
5. § (1) A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területen elhelyezett épületeknek tekintettel kell lenniük egymásra a tetőgerinc iránya, a tetőhéjazat anyaga és színe, a tetőidom, az építési vonal, és az ereszmagasság tekintetében, az alkalmazkodás igénye a rendezetlenség fokozatos felszámolása miatt kiemelt elvárás. Az ereszmagasság maximum 4,5 méter lehet a csatlakozó eredeti terepszinttől mérve.”
(2) A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 22. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A tetőfedések közül a zöldtető, fazsindely, terméspala, égetett agyagcserép, illetve a natúr szürke korcolt fémlemez fedés 150 alatti tetőhajlás esetén alkalmazhatók. Bitumenes zsindely csak meglévő épületen lévő bitumenes zsindely anyagú héjazatának felújításakor, átépítésekor alkalmazható. A magastetők hajlásszöge 35-450 közötti, a tetőfelület legalább 2/3 részben magastetős legyen. Aszimmetrikus tetőidom csak tervtanácsi (ill. ennek hiányában főépítészi) hozzájárulással lehetséges.
(5) A kerítés lábazata és az oszlopok anyaga rakott kőfal, fagyálló tégla, látszóbeton, max 50 cm magasságig eredeti terepszinttől mérve. A kerítésmezők lehetnek fa léckerítés függőleges vagy pallókerítés vízszintes osztással, felületkezelt előregyártott ponthegesztett kerítéselemek, kovácsoltvas, heidekker háló használata megengedett, min 50%-os áttörtség alkalmazásával. Tömör kerítés építése nem lehetséges, sem utcai, sem oldal, sem hátsó kerítés esetén. Ideiglenes vagy jelzésszerű kerítésként könnyű dróthuzalos kerítést (nem dróthálós) használjunk. A telken belül elhelyezett kerítés is a fent említettek szerint létesíthető.”
(3) A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Lakóépületen az utcára merőleges épületszárny szélessége az utca felől nem lehet több 7,5 m-nél.”
6. § (1) A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 24. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A tetőfedések közül a zöldtető, nád, fazsindely, terméspala, égetett agyagcserép, illetve a natúr szürke korcolt fémlemez fedések alkalmazhatók. A tetők hajlásszöge 30-450 közötti lehet.
(5) Kerítés lábazata és az oszlopok anyaga rakott kőfal, fagyálló tégla, látszóbeton, max 50 cm magasságig eredeti terepszinttől mérve. A kerítésmezők lehetnek fa léckerítés függőleges vagy pallókerítés vízszintes osztással, felületkezelt előregyártott ponthegesztett kerítéselemek, kovácsoltvas, heidekker háló használata megengedett, min 50%-os áttörtség alkalmazásával. Tömör kerítés építése nem lehetséges, sem utcai, sem oldal, sem hátsó kerítés esetén. Ideiglenes vagy jelzésszerű kerítésként könnyű dróthuzalos kerítést (nem dróthálós) használjunk. A telken belül elhelyezett kerítés is a fent említettek szerint létesíthető.”
(2) A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Lakóépületen az utcára merőleges épületszárny szélessége az utca felől nem lehet több 7,5 méternél.”
7. § A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Reklám-, hirdető berendezés, felületépítése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a helyi építési szabályzat, Szigetmonostor Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek használatáról, valamint a közterület-használati díj mértékéről és fizetési módjáról szóló 10/2006 (IX.7.) önkormányzati rendelete és e rendelet betartásával végezhető.
(2) Reklám-, illetve hirdetőberendezés, hirdetőfelület közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.”
8. § A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő. Szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott, külön kormányrendelet szerint elkészített építészeti-műszaki dokumentációt és szakmai véleményt ad.”
9. § A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 37. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció)
10. § A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A papíralapú bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt, adatlapot és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) A dokumentációtartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről. Az építészeti-műszaki dokumentációt külön kormányrendeletben foglaltak szerint kell elkészíteni, kiegészítve utcaképpel és az érintett telek faállományát illetően botanikai felmérés a meglévő, valamint a tervezett állapotról. ”
11. § A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak, illetve más hatályos jogszabályoknak,
a) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
b) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy
c) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.”
12. § (1) A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 44. § (2) bekezdés a)–d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A településkép-védelmi bírság mértéke:)
(2) A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 44. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az elkülönített számlára befizetett és adók módjára behajtott településkép-védelmi bírság településfejlesztésre használható fel.”
13. § A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 48. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A helyi építészeti örökségvédelmi program keretében felújított épületet az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
(8) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.”
14. § (1) A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 6. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet 8. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
15. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 25/2017 (XII.18.) rendelet
a) 28. § (3) bekezdése,
b) 5. melléklete.
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelethez