Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (IX. 20.) önkormányzati rendelete
a szociális támogatások és szociális szolgáltatások, valamint a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételének helyi szabályozásáról szóló 6/2016. (II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 10. 01- 2023. 10. 02Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2023. (IX. 20.) önkormányzati rendelete
a szociális támogatások és szociális szolgáltatások, valamint a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételének helyi szabályozásáról szóló 6/2016. (II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában és 132. § (4) bekezdés d) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében és 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 23. § (5) bekezdés 11. és 11.a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális támogatások és szociális szolgáltatások, valamint a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételének helyi szabályozásáról szóló 6/2016. (II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:
1. § A szociális támogatások és szociális szolgáltatások, valamint a pénzbeli,természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételének helyi szabályozásáról szóló 6/2016. (II.18.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) elismert fűtési időszak: október 1-től április 15-ig tartó időszak.”
2. § A Rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Általános iskolai tanuló esetében a diákigazolványt és a befejezett évfolyamra vonatkozó bizonyítvány másolatát, 16. év feletti személy esetében a nevelési, oktatási intézmény által kiállított tanulói jogviszony igazolását kell csatolni, nappali tagozatos felsőfokú képzésben résztvevő személy esetén hallgatói jogviszony igazolást kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban folyósított ösztöndíjakat, valamint a diákmunkáról szóló jövedelemigazolást vagy nyilatkozatot.”
3. § A Rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Erzsébetváros Képviselő-testülete az Szt. 7. § (1) bekezdésében, valamint a 45. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezés és felhatalmazás alapján rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető váratlan élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. A rendkívüli települési támogatás
a) Létfenntartási rendkívüli települési támogatás rendszeres jelleggel,
b) Eseti rendkívüli települési támogatás,
c) Krízishelyzetre nyújtott rendkívüli települési támogatás
címen nyújtható.
(2) A meghatározott időszakra rendszeres jelleggel megállapított Létfenntartási települési támogatás vagy az Eseti rendkívüli települési támogatás annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a) egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében az érvényes szociális vetítési alap 575 %-át,
b) 2 fős család esetében az érvényes szociális vetítési alap 460 %-át,
c) 3 és több fős család esetében az érvényes szociális vetítési alap 400 %-át.
(3) Létfenntartási rendkívüli települési támogatás nyújtható, amennyiben a kérelmező vagy közeli hozzátartozója
a) aktív korúak ellátása keretében egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti,
b) öregségi nyugdíjban vagy időskorúak járadékában, vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül,
c) rehabilitációs ellátásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben, rokkantsági járadékban vagy rokkantsági ellátásban részesül,
d) gondnokolt személy,
e) egészségkárosodásának mértéke legalább 30%, de kevesebb, mint 50%
f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, a támogatásra vonatkozó feltételek fennállásáig.
(4) A Létfenntartási települési támogatás adott naptári évben legfeljebb 12 hónapra állapítható meg úgy, hogy havi összege a 10 000,- Ft-ot, éves összege a 120 000,- Ft-ot nem haladhatja meg.
(5) Az Eseti rendkívüli települési támogatás, vagy meghatározott időszakra rendszeres jelleggel megállapított Létfenntartási települési támogatás összeszámított mértéke adott naptári évben családonként nem haladhatja meg a 120 000,- Ft-ot.
(6) A meghatározott időszakra rendszeres jelleggel megállapított Létfenntartási települési támogatás vagy az Eseti rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a jelen rendelet 6. §-ának (1) – (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá
a) eszközvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétel esetén a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő hozzátartozója nevére a kérelem benyújtását megelőző 60 napnál nem régebben kiállított számlát;
b) hátralék esetén a szolgáltató által kiállított igazolást a hátralék összegéről és fennállásának időtartamáról;
c) a táppénz időszakáról és összegéről szóló igazolást, vagy szakorvosi véleményt;
d) továbbá minden olyan dokumentumot, mely a kérelem alapját képező okot alátámasztja.
(7) Eseti rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akiknek alkalmanként jelentkező többletkiadásuk:
a) fűtőberendezés, vízmelegítő, hűtőgép, mosógép vagy főzőkészülék meghibásodása (amennyiben a készülékvásárlást/szerelést a kérelem benyújtását megelőző 60 napnál nem régebbi számlával igazolja a kérelmező);
b) rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak
c) elsősorban a biztonságos lakhatást elősegítő, a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban keletkezett hátralék rendezése
d) előre fizető mérő felszerelése;
e) kikapcsolt mérőóra visszaállítása;
f) bármely, a mindennapi megélhetést közvetlenül és váratlanul veszélyeztető élethelyzet;
g) egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi vizsgálat, szolgáltatás, készülék költsége;
h) kártevő irtás;
i) hosszantartó betegség (táppénz időszakára, amennyiben időtartama a 30 napot meghaladja és a kérelem előterjesztésére legkésőbb a keresőképessé válást követő 30 napon belül kerül sor)
miatt létfenntartást veszélyeztető anyagi nehézségeik adódtak.
(8) Az eseti jelleggel megállapított települési támogatás a kérelmező nevére kiállított számlával igazolt költségek legfeljebb 100%-ig, de maximum 120 000,- Ft összeghatárig nyújtható a (7) bekezdés d), e) és g) pontjai esetében. A támogatás mértéke a kérelmező nevére kiállított számlával igazolt költségek legfeljebb 50%-ig, de maximum 60 000,- Ft összeghatárig nyújtható a (7) bekezdés a) c) és h) pontja esetében. A (7) bekezdés b), f) és i) pontja esetében a támogatás mértéke diszkrecionális döntés alapján kerül megállapításra, mely összeg nem lehet magasabb az (5) bekezdés szerinti mértéknél.
(9) Az Eseti rendkívüli települési támogatás iránti kérelem egy hónapban egy alkalommal, egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal nyújtható be.
(10) Eseti rendkívüli települési támogatás tárgyévben egyazon indok alapján csak egyszer folyósítható, alkalmanként és családonként csak egy kérelmező számára állapítható meg.
(11) A díjhátralék rendezéshez nyújtott Eseti rendkívüli települési támogatást az érintett közüzemi szolgáltató részére kell utalni.
(12) Eseti rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg hátralékrendezésre abban az esetben, amennyiben a kérelemmel érintett lakásra adósságcsökkentési támogatás került megállapításra vagy díjhátralékkal rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási támogatás került megállapításra.
(13) Az előre fizető mérőóra felszereléséhez nyújtott támogatás, az éves rendkívüli települési támogatás segélykeretén felül az ügyfél kérelmére, jövedelmi helyzetére való tekintet nélkül megállapítható, legfeljebb 100 000,- Ft összegig, az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követően, amennyiben a kezelésbe vont hátraléka villamos energia – vagy gáz szolgáltatás tekintetében keletkezett és az előre fizető mérőóra felszerelésének megrendelését hitelt érdemlően igazolja.
(14) A Krízishelyzetre nyújtott rendkívüli települési támogatás az Eseti rendkívüli települési támogatás és a rendszeres jellegű Létfenntartási rendkívüli települési támogatás éves keretösszegén túl, legfeljebb 150.000.-Ft összegig nyújtható azon kérelmező részére, aki neki fel nem róható okból olyan, különösen méltánylást érdemlő esetnek tekinthető élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna. Ilyen élethelyzetnek tekintendő:
a) létfenntartást befolyásoló hirtelen haláleset (családfenntartó halála);
b) elemi kár;
c) a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban diagnosztizált súlyos betegség;
d) létfenntartását váratlanul befolyásoló egyéb ok.
(15) Ha a kérelmező fogyatékkal élő személy vagy a kérelmező családjában fogyatékkal élő személy él a támogatás az a)-c) pontokban fel nem sorolt, különös méltánylást érdemlő esetben is megállapítható.
(16) A Krízishelyzetre nyújtott rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálásakor az e rendelet 6. § (6) bekezdésében foglaltakat nem kell figyelembe venni.
(17) Krízishelyzetre nyújtott rendkívüli települési támogatás állapítható meg adott naptári évben egy alkalommal, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap 575 %-át nem haladja meg.
(18) Krízishelyzetre nyújtott rendkívüli települési támogatás adott naptári évben családonként egy kérelmező részére állapítható meg.”
4. § A Rendelet 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Temetési települési támogatás nem állapítható meg, ha a kérelmező által becsatolt számlák összege meghaladja:
a) hamvasztást követő urnakiadás esetén a 350 000,- Ft-ot;
b) Hamvasztásos temetés esetén a 450 000,- Ft-ot;
c) Hamvasztásos szórásos temetés esetén az 550 000,- Ft-ot;
d) Hagyományos földbetemetés esetén a 750 000,- Ft-ot”
5. § A Rendelet 12. § (2a)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2a) A beiskolázási települési támogatás hivatalbóli eljárás keretében kerül megállapításra azok részére, akiknek a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága adott év VIII-IX. hónapjában fennáll.
(3) A támogatás összege évente egy alkalommal 30 000,- Ft.
(4) A beiskolázási települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:.
a) a diákigazolvány másolatát és a bizonyítvány másolatát, mely tartalmazza az előző évfolyam lezárásának igazolását
b) Első osztályt megkezdő tanulók esetén a beiratkozásról szóló igazolást vagy tanulói jogviszony igazolást.”
6. § A Rendelet 13. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A díjhátralékkal nem rendelkező háztartások részére nyújtott lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultság megállapításával egyidejűleg automatikus döntéshozatali eljárással az e Rendelet 22. §-a szerinti rezsitámogatás állapítható meg. A rezsitámogatás a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnésével megszüntetésre kerül.”
7. § (1) A Rendelet 13/A. § (11) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
( A lakásfenntartási támogatás megállapításához szükséges csatolni)
(2) A Rendelet 13/A. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A rezsitámogatás hivatalbóli eljárás keretében kerül megállapításra azon háztartások részére, ahol a díjhátralékkal rendelkezők részére megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultságuk az elismert fűtési időszakon belül fennáll. A rezsitámogatásra való jogosultság az elismert fűtési időszakra kerül megállapításra. A rezsitámogatás a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnésével megszüntetésre kerül.”
8. § A Rendelet 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A rezsitámogatás hivatalbóli eljárás keretében kerül megállapításra azon háztartások részére, ahol az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságuk az elismert fűtési időszakon belül fennáll. A rezsitámogatásra való jogosultság az elismert fűtési időszakra kerül megállapításra. A rezsitámogatás az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultság megszűnésével megszüntetésre kerül.”
9. § (1) A Rendelet 22. § (1) bekezdése a következő f)–i) ponttal egészül ki:
(Az Önkormányzat a lakhatás biztonságának megőrzése érdekében rezsitámogatást nyújt annak a lakástulajdonosnak, haszonélvezőnek vagy bérlőnek, aki életvitelszerűen a kérelemmel érintett lakásban él, és megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:)
(2) A Rendelet 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rezsitámogatás szempontjából elismert fűtési időszak október 1. napjától április 15. napjáig tart. A támogatás a kérelem benyújtásával érintett hónap első napjától állapítható meg. A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani. Április hónapra a rezsitámogatás havi összegének a fele folyósítható..”
(3) A Rendelet 22. §-a a következő (8)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A rezsitámogatásra való jogosultság automatikus döntéshozatali eljárás alapján kerül megállapításra az (1) bekezdés g) pont szerinti jogosult részére és hivatalból indított eljárás alapján kerül megállapításra, az (1) bekezdés f), h), i) pont szerinti jogosult részére a (3) bekezdésében meghatározott elismert fűtési időszakra.
(9) Ha a Jogosultságot megalapozó döntés kezdő időpontja az elismert fűtési időszak időintervallumán belül kerül megállapításra, a rezsitámogatásra való jogosultság időtartamát az elismert fűtési időszakon belül úgy kell megállapítani, hogy annak kezdő időpontja megegyezzen a jogosultságot megalapozó döntés kezdő időpontjával.
(10) Ha a Jogosultságot megalapozó döntés megszűnésének időpontja az elismert fűtési időszak időintervallumán belül kerül megállapításra, a rezsitámogatásra való jogosultság időtartamát az elismert fűtési időszakon belül úgy kell megállapítani, hogy a megszűnés időpontja megegyezzen az jogosultságot megalapozó döntés megszűnésének időpontjával.
(11) A Jogosultságot megalapozó döntés szerinti jogosultság fennállása alatt a rezsitámogatás újbóli megállapításáról rendelkezni kell a (9), (10) bekezdések figyelembevételével.
(12) Ha az adósságcsökkentési támogatásra, a lakásfenntartási támogatásra vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság az elismert fűtési időszakban megszűnik, a megszűnés napjával a rezsitámogatásra való jogosultságot is meg kell szüntetni. ”
10. § A Rendelet 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek törvényes képviselője részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával egyidejűleg hivatalból indított eljárás alapján az e Rendelet 22. §-a szerinti rezsitámogatás állapítható meg.”
11. § A Rendelet 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Az első fokú döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testületnek címzett és a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni.
(2) A Képviselő-testület méltányosságot gyakorolhat, e rendelet 9. §-a és 16-19. §-a szerinti támogatási formák esetében hozott I. fokú, a kérelem elutasításáról rendelkező döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálásakor, amennyiben az elutasítás indoka e rendeletben meghatározott jövedelemhatár okán került sor.
(3) A rendelet 9. §-a szerinti támogatást elutasító I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálásakor méltányosság gyakorlására akkor van lehetőség, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem:
a) egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a szociális vetítési alap összegének 630 %-át,
b) 2 fős család esetében a szociális vetítési alap összegének az 515 %-át,
c) 3 és több fős család esetében a szociális vetítési alap összegének 460 %-át nem haladja meg.
(4) A rendelet 16-19. § szerinti támogatást elutasító I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálásakor méltányosság gyakorlására akkor van lehetőség, ha a kérelmező háztatásában az egy főre jutó jövedelem:
a) egyedülálló személy, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a szociális vetítési alap összegének 630 %-át,
b) 2 fős háztartás esetében a szociális vetítési alap összegének az 515 %-át,
c) 3 és több fős háztartás esetében a szociális vetítési alap összegének 460 %-át nem haladja meg.
(5) Képviselő-testület az adósságcsökkentési támogatás I. fokú határozata ellen benyújtott fellebbezés esetében méltányosság gyakorlása során az alábbi körülmények mérlegelésével dönt:
a) a kérelemmel érintett háztartásban kiskorú gyermek ellátásról, neveléséről gondoskodnak;
b) a kérelmező gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő;
c) a kérelmező munkanélküli;
d) a kérelmező, vagy a PTK. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója rokkant,
e) a nagykorú kérelmező kérelme benyújtását megelőző 5 éven belül átmeneti vagy tartós nevelésben volt;
f) a kérelmező 70 éven felüli, egyedül élő személy,
g) ha az adós hitelt érdemlően igazolja, hogy az adósságkezelési szolgáltatás megkezdésének időpontját megelőző 6 hónapon belül méltányolható változás (hozzátartozó halála, válás, hirtelen fellépő egészségkárosodás, mely tartós kereset kieséssel jár) következett be;
h) a kérelemmel érintett háztartásban súlyosan fogyatékos gyermek ellátásáról, neveléséről gondoskodnak,
i) több fős háztartás esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 690 %-át.
(6) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás visszafizetésére kötelező határozat ellen benyújtott fellebbezésre a képviselő-testület dönthet
a) a visszafizetendő összeg - legfeljebb 12 havi - részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, vagy
b) a visszafizetendő összeg legfeljebb 50 %-os mérsékléséről.
(7) A jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen felvett támogatás visszafizetésére kötelező határozat ellen benyújtott fellebbezésre a képviselő-testület dönthet
a) a visszafizetendő összeg - legfeljebb 12 havi - részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, vagy
b) a visszafizetendő összeg legfeljebb 50 %-os mérsékléséről, vagy
c) az érintett szociális körülményeinek figyelembevételével, a teljes visszafizetendő összeg elengedéséről.
(8) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy fellebbezése esetén a Képviselő-testület méltányossági jogkörében különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetében dönthet
a) a visszafizetendő összeg - legfeljebb 12 havi - részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, vagy
b) a visszafizetendő összeg legfeljebb 50 %-os mérsékléséről, vagy
c) különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a teljes visszafizetendő összeg elengedéséről.
(9) Köztemetés esetén a Képviselő-testület mentesítheti a kötelezettet a köztemetés teljes költségének visszafizetése alól, ha a kötelezett vagyonnal nem rendelkezik és az alábbi különös méltánylást érdemlő körülmények közül legalább egy fennáll:
a) háztartásában az egy főre eső jövedelem az érvényes szociális vetítési alap 350 %-a alatt van,
b) az egyedül élő kötelezett jövedelme az érvényes szociális vetítési alap 400 %-a alatt van,
c) 70 évnél idősebb személy
d) súlyosan fogyatékos személy, vagy súlyosan fogyatékos személy ellátásáról gondoskodik,
e) gyermekvédelmi szakellátásban nőtt fel,
f) gondnokolt személy.
(10) A támogatás visszafizetését elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésre a Képviselő-testület a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság javaslata alapján az Szt. 17. § (5) bekezdése szerint méltányosságot gyakorolhat.”
12. § A Rendelet
a) 12. § (2) bekezdésében a „VIII-IX” szövegrész helyébe a „VIII-X” szöveg,
b) 22. § (4) bekezdésében az „október” szövegrész helyébe a „szeptember” szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti a Rendelet
b) 22. § (6) és (6a) bekezdése.
14. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba, és 2023. október 2-án hatályát veszti.