1. § (1) Pilis városi címere: Álló kerektalpú pajzs, felső-vörös – mezejében ezüst színű kastély. Az alsó- zöld – mezőben arany szőlőfürt. A két mezőt ezüst színű, hullámos pólya választja el. Pilis Város címerét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A felső mezőben lévő kastély Pilis város egyik legrégebbi, történelmi szempontjából jelentős és múltját is jelképező épületét, a Beleznay-Nyáry kastélyt ábrázolja. Az alsó-zöld mezőben lévő szőlőfürt utal a város mezőgazdasági jellegére, több évszázada jelentős szerepet betöltő szőlő művelés hagyományaira. A két mezőt elválasztó, ezüst színű pólya a Pilis városban eredő Gerje patakot jeleníti meg.

(3) Pilis város zászlója: fekvő téglalap alakú 5:4 arányú ezüst (fehér) lobogó közép tengelyében Pilis címere, pajzs tartóként zöld leveles szőlőágakkal övezve. A sisak dísz helyén zöld Pilis felirat. A zászló négy oldalán váltakozva vörös és zöld lángnyelvek. A vízszintes oldalakon kilenc-kilenc, a függőleges oldalakon hét-hét lángnyelv. Pilis Város zászlóját a 2. melléklet tartalmazza.

2. § A Képviselő-testület a helyi címer- és zászló alkotásáról, használatáról, előállításáról, terjesztéséről, forgalomba hozataláról, a város szlogenjének használatáról, a településnév használatáról, továbbá a díszpolgári cím és az önkormányzat által adományozható egyéb kitüntetésekről, elismerésekről külön önkormányzati rendelet részeként rendelkezik.

3. § A Képviselő-testület, az önkormányzat, a polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat található:

4. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati tevékenység minél szélesebb körű megismertetése céljából időszakosan megjelenő önkormányzati lapot jelentet meg „HÍRNÖK” címmel.

(2) A Képviselő-testület a „HíRNÖK” c. időszaki lap gondozásával (olvasó szerkesztésével, tördelő szerkesztésével) - külön határozatban - felelős személyeket bíz meg. A felelős személyek megbízásának felülvizsgálatára a Képviselő-testület jogosult.

5. § (1) A Képviselő-testület a település természeti, környezeti, gazdasági, társadalmi helyzetének ismertetését a világhálón, valamint a nem írott sajtó területén is szükségesnek tartja.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat működésével kapcsolatos – a 4. § alatt nem szabályozott – egyéb lakossági tájékoztatás megtétele, koordinálása érdekében, ezen feladat ellátásával médiafelelős személyt bízhat meg.

(3) A Képviselő-testület munkaszervezetének hivatala, a Polgármesteri Hivatal - külön felelős személy (szervezeti egység) útján - gondoskodik az Önkormányzat, valamint a fenntartásában és működtetésében álló helyi önkormányzati költségvetési szervek működésével, funkcionálásával kapcsolatban keletkezett (közérdekű, külön jogszabályokban is meghatározott) adatoknak, információknak és dokumentumoknak a Pilis Város Önkormányzata által kialakított www.pilis.hu honlapon történő közzétételéről és változás esetén, annak folyamatos frissítéséről, külön jogszabályban meghatározott esetekben az űrlapokat az E-önkormányzat portálon is elérhetővé kell tenni.

6. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri, szervezeti-működési leírásokat, rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

7. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Pilis Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat jogi személy.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervek:

(4) A Képviselő-testület által, önkormányzati feladatok ellátására létrehozott állandó bizottságai létszámai:

(5) Az Önkormányzat illetékességi területe: Pilis város közigazgatási területe. Az Önkormányzathoz tartozó illetékességi terület leírását a 3. melléklet tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat elérhetőségei:

(7) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Pilisi Polgármesteri Hivatal.

(8) A Képviselő-testület tagjainak száma: 11 fő. A Képviselő-testületi tagok névsorát az 4. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (a továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg.

(2) A választópolgárok az Önkormányzat Képviselő-testületébe választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

(3) Az Önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

9. § (1) Az Önkormányzat - a jogszabályok keretei között - az Önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat - kötelező önkormányzati feladatai ellátásának megsértése, vagy veszélyeztetése nélkül, - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

10. § (1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A Képviselő-testület ezen jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a közbiztonsággal, valamint a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szorosan kapcsolatban.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület kizárólag a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

11. § (1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a jogszabályokban meghatározott további önkormányzatokkal, kamarákkal, valamint regionális szervekkel.

(2) A koordináció keretében közvetlen cél: a megyei és regionális fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában közvetlen részvétel, valamint egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti együttműködéshez kapcsolódó folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a Polgármesteri Hivatal közreműködésével - a polgármester feladata.

(4) Az Önkormányzat a feladatai ellátása körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik ezen civil, társadalmi, helyi illetve regionális közösségekkel.

12. § (1) Az Önkormányzat folyamatosan és rendszeresen együttműködik a feladatai ellátásában közreműködő államigazgatási szervekkel, gazdasági társaságokkal, társulásokkal.

(2) Az Önkormányzat a jogszabály rendelkezésén, vagy korábban meghozott helyi képviselő-testületi döntésen alapuló együttműködéssel összefüggő, a tárgyévre érvényes pénzügyi kötelezettségvállalást a tárgyévre (tárgyidőszakra) érvényes költségvetési rendelete részeként tervezi.

13. § (1) Az Önkormányzat nemzetközi hivatalos kapcsolatot tart fenn az olaszországi Piazza al Serchio városával.

(2) A külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

14. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a Képviselő-testületet, illetve szerveit illetik meg.

(2) Az Önkormányzat által ellátandó alap feladatköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) Az Önkormányzat által - saját döntése alapján – ellátandó, önként vállalt feladatköröket további jogszabály (törvény) határozza meg.

(4) A (2) bekezdésben foglalt feladatokban – az Mötv 13. § (1) bekezdésében rögzített kötelezően ellátandó feladatkörök kivételével- az Önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően, - hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(5) Az Önkormányzat által kötelezően ellátott önkormányzati alapfeladatok, tevékenységek körére vonatkozó kimutatást a 16. melléklet tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok körére vonatkozó kimutatást a 17. melléklet tartalmazza.

(7) A Képviselő-testület az önként vállalt feladatok tárgyában – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében foglal állást, a pénzügyi fedezet biztosításával egyidejűleg.

(8) Az Önkormányzat Pilisen felmerülő lakossági ellátási igények jobb kielégítése érdekében együttműködik a környező települések önkormányzataival, és mellérendeltségi viszonyban együttműködik a Pest Vármegyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a térségi, valamint a vármegyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, városi elképzelésekkel.

(9) Az (5) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a Polgármester, az Alpolgármester, illetve a Jegyző feladata.

(10) Az önkormányzati feladatokat

(11) A Képviselő-testület szervei:

15. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházza, illetve átruházhatja:

(2) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladat-illetve hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.

16. § (1) A Képviselő-testület a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, és a hatáskörét – rendelet módosítással - visszavonhatja. A képviselő-testület által, rendeleti úton, valamely szervére átruházott hatáskör tovább át nem ruházható.

(2) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatás(ok) folyamatos, magas szintű ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, vezetőjét kinevezi.

(3) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4) A polgármester, valamint a Képviselő-testület valamely bizottságának, önkormányzati hatósági jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(5) A Képviselő-testületnek a (3) bekezdés alapján meghozott határozatának a bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a Budapest Környéki Törvényszéktől (1146 Budapest, Hungária krt. 179-187.) lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert Pilis Város Önkormányzata ellen kell indítani.

17. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A Képviselő-testületet – a polgármester akadályoztatása esetén – a Képviselő-testület által megválasztott főállású alpolgármester képviseli.

(3) A Képviselő-testületet – a polgármester, valamint az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén – a korelnök képviseli.

(4) Egyedi ügyben, a Képviselő-testület bármely képviselő-testületi tag részére, eseti meghatalmazást adhat.

18. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni.

(2) A Képviselő-testület összehívásról a polgármester gondoskodik.

(3) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester vezeti.

(4) A Képviselő-testület alakuló ülésén első körben a képviselők, ezt követően a polgármester esküt tesznek.

(5) A képviselők a Helyi Választási Bizottság előtt tesznek esküt.

(6) A képviselők eskütételét követően, a polgármester a Képviselő-testület előtt tesz esküt.

(7) A Képviselő-testület alakuló ülésén meg kell állapítani a polgármester illetményét.

(8) A Képviselő-testület alakuló ülésén – a polgármester munkájának segítésére, titkos szavazással, tagjai közül – 1 fő főállású megbízatású alpolgármestert választ, akinek részére illetményt állapít meg.

(9) A Képviselő-testület alakuló ülésén felülvizsgálja a települési képviselők tiszteletdíjáról, és a részükre nyújtandó természetbeni juttatásokról szóló önkormányzati rendeletét, hatályos szabályozást.

(10) A Képviselő-testület alakuló ülésén felülvizsgálja a Képviselő-testület munkáját segítő szervek rendszerét és struktúráját.

19. § (1) A Képviselő-testület összehívásáról a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét személy akadályoztatása esetén a korelnök (a továbbiakban együtt: ülés levezetője) gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület – az ülésezés általános rendjétől függően - rendes, rendkívüli ülést, vagy közmeghallgatást tart.

(3) A Képviselő-testület - az ülésezés formájától függően - nyilvános vagy zárt ülést tart.

20. § (1) A Képviselő-testület – fő szabályként – nyilvános ülés tart.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott eset valamelyikének bekövetkezése esetén, illetve ha az Mötv. 46. § (2) b) pontjában meghatározott ügy tárgyalása esetében, az ügy nyilvános tárgyalásába az érintett nem egyezik bele.

(3) A testületi ülést levezető személy a (2) bekezdés hatálya alá tartozó eset valamelyikének bekövetkezése esetén, az érintett személyt legkésőbb a napirendi pont megkezdése előtt írásba, vagy jegyzőkönyvbe foglaltan köteles nyilatkoztatni arra vonatkozólag, hogy az ügy nyilvános tárgyalásába, érintettként beleegyezik-e: amelynek tényéről a Polgármesteri Hivatal ülések előkészítésével foglalkozó szervezeti egysége külön jognyilatkozatot (formanyomtatványt) irattat alá az érintettel, - felhívva figyelmét akaratnyilatkozata jogkövetkezményeire.

(4) A Képviselő-testület bármely tagjának, vagy a jegyző indítványára zárt ülés rendelhet el – üzleti érdekek védelme céljából – a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor.

(5) Mérlegelést nem igénylő esetben, a zárt ülés elrendeléséről a Képviselő testület nem foglal állást. A testületi ülést levezető személy köteles az írásban tett előterjesztésen vagy a napirend szóbeli közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(6) Mérlegelést igénylő esetben, a Képviselő-testület a zárt ülés elrendeléséről alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt. A zárt ülés elrendeléséhez a Képviselő-testület részéről minősített többségű szavazás szükséges.

(7) A Képviselő-testület zárt ülésén az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt. Törvény előírhatja, hogy mely esetekben kötelező az érintett meghívása.

21. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal rendes ülést, és évente közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület az általa elfogadott munkaterv szerint, a munkatervben megjelölt időpontokban tartja rendes üléseit. Indokolt esetben a Polgármester a munkaterv szerinti ülés napját és időpontját a meghívó kiküldésével módosíthatja.

(3) A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testületi ülés meghívóját, valamint az előterjesztéseket mellékleteivel együtt lehetőség szerint az ülést megelőző 5 nappal a MikroDat rendszer segítségével a képviselők és külső bizottsági tagok részére elérhetővé teszi.

(4) A rendes képviselő-testületi ülés időpontját és napirendi pontokat tartalmazó meghívót a polgármester a www.pilis.hu honlapon megjelenteti.

(5) A rendes képviselő-testületi ülésről szóló meghívót ki kell függeszteni a Pilisi Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára.

22. § (1) A testületi ülést levezető személy sürgős, halasztást nem tűrő esetekben rendkívüli testületi ülést köteles összehívni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a rendkívüli képviselő-testületi ülés előtt 6 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód is igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, azonban a sürgősség indokát és körülményeit a testületi ülést levezető személy mindenképpen közölni köteles.

(3) A Képviselő-testület ún. rendkívüli összehívását a népszavazás is indítványozhatja.

(4) A településen élő, illetve működő valamely nemzetiségi népcsoportot érintő ügyben a helyi nemzetiségi önkormányzat is kezdeményezheti a Képviselő-testület összehívását.

(5) A Képviselő-testületet a képviselő-testületi tagok egynegyedének (3 fő), vagy valamely bizottságának napirendet is tartalmazó indítványára össze kell hívni.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan napirendi pont vehető fel, amely a rendkívüli ülés meghívójában szerepel.

23. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén állandó tanácskozási jog illeti meg, minden napirendi pont tárgyalásakor:

(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésén eseti tanácskozási jog illeti meg, az adott napirendi pont tárgyalásakor:

(3) A Képviselő-testület zárt ülésén állandó tanácskozási jog illeti meg, minden napirendi pont tárgyalásakor a jegyzőt.

(4) A Képviselő-testület zárt ülésén eseti tanácskozási jog illeti meg, az adott napirendi pont tárgyalásakor:

24. § A polgármester a Képviselő-testület megalakulását követő 6 hónap időtartamon belül - az első pénzügyi terv tárgyalását követően - elkészíti az Önkormányzat ciklusprogramját, amely meghatározza a Képviselő-testület tárgyidőszaki ciklusra vetített tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket, javaslatokat.

25. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december hó 31. napjáig.

(2) A polgármester által beterjesztett munkatervtől a Képviselő-testület eltérhet.

(3) A képviselő-testületi munkaterv főbb tartalmi elemei:

26. § (1) Az SZMSZ alkalmazásában, előterjesztésnek minősül a képviselő-testület valamely bizottsága által előzetesen véleményezett és javasolt bármely, rendelet vagy határozat elfogadására irányuló szöveges javaslat, beszámoló és tájékoztató anyag is.

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések fontosabb fajtái:

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) Az előterjesztés mellékleteként csatolni szükséges:

(5) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés elsődlegesen írásban, sürgősségi indítványt tartalmazó halaszthatatlan esetben, - az indítvány írásbeli megjelölésével szóban terjeszthető elő. Sürgősségi indítvánnyal a Képviselő-testület elé kerülő ügyekben, a Képviselő-testület – a napirendi pont elfogadásával – járul hozzá a napirendi pont anyagának szóbeli előterjesztéséhez.

(6) A képviselő-testületi munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt 8 nappal előbb köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni, összeállítani.

(7) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés, a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ez esetben is a jegyző észrevételezi.

(8) Előterjesztés megtételére jogosultak:

(9) Írásbeli előterjesztés kizárólag az érintett bizottság állásfoglalásával, véleményével, valamint a jegyző törvényességi észrevételével együtt tűzhető napirendre.

(10) A választópolgárok – a zárt ülés anyaga kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és hozzá kapcsolódó mellékleteibe, függelékeibe.

27. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyekben - legkésőbb a rendes képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16:00 óráig - a sürgősség tényének rövid indoklásával, határozati javaslatot is tartalmazó sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesternél.

(2) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben készített indítványt (előterjesztést) – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 24:00 óráig – a képviselő-testület tagjai részére meg kell küldeni.

(3) Sürgősségi indítványt az terjeszthet be a képviselő-testület részére, - aki rendes előterjesztés benyújtására jogosult.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület nem ismeri el a tárgyalható napirendi pont sürgősségi úton történő tárgyalásának indokoltságát, úgy a Képviselő-testület a tárgybani indítványt a soron következő, rendes képviselő-testületi ülésen tárgyalja meg.

28. § (1) Rendkívüli indítványt az terjeszthet be a képviselő-testület részére, - aki rendes előterjesztés benyújtására jogosult.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület nem ismeri el a tárgyalható napirendi pont rendkívüli úton történő tárgyalásának indokoltságát, úgy a Képviselő-testület a tárgybani indítványt a soron következő, rendes képviselő-testületi ülésen tárgyalja meg.

29. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület ülése nyilvános, arról hang, videofelvétel készíthető.

(2) A Képviselő-testület nyílt ülése szünetében a hang és képanyag rögzítésére szolgáló eszközt, berendezést – annak működtetője – köteles leállítani, hanganyag illetve képi anyag nem készíthető.

(3)¹¹

(4) A lakosság tájékoztatása a település honlapján keresztül, valamint a Kármán József Városi Könyvtár útján történik.

(5) A lakosság tájékoztatása – a képviselő-testület nyilvános, rendes üléseiről, a Polgármesteri Hivatal bevonásával – projektor és kivetítő útján is történhet.

(6) A Képviselő-testület zárt ülésén meghozott, a külön törvény szerinti közérdekű adat, és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét az Önkormányzat – a Képviselő-testület munkaszervezetének vezetője, a jegyzőn keresztül, az alábbiak szerint – biztosítja:

30. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét személy akadályoztatása esetén a korelnök (a továbbiakban együtt: ülés vezetője) vezeti.

(2) Az ülés vezetője a képviselő-testületi ülés megnyitását követően megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, amely határozatképességet a képviselő-testületi ülés teljes ideje alatt köteles folyamatosan ellenőrizni.

(3)¹² A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele – 6 fő – jelen van.

(4)¹³ Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképességéhez szükséges 6 fő nem jelent meg, akkor a képviselő-testületi ülés határozatképtelen. Az ülés vezetője a határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül, ugyanazon napirend tárgyalására, újra összehívja.

(5) A napirend előterjesztése során az ülés vezetője, a képviselő, illetve a nyilvános ülésen, állandó tanácskozási joggal meghívott személy javaslatot tehetnek:

(6) Az ülés vezetője - a napirend meghatározása részeként - előterjeszti a sürgősségi indítványt, a sürgősség tényének rövid indokolásával.

(7) A sürgősség befogadhatósága (elfogadhatósága) kérdésében a Képviselő-testület vita lefolytatása nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(8) A Képviselő-testület a tárgynapi ülés napirendjét (nyílt, zárt) egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával állapítja meg.

(9) A Képviselő-testület a tárgynapi ülés napirendjét (nyílt, zárt) úgy állapítja meg, hogy az Önkormányzat testületi szerve a nyílt ülés napirendjéről a zárt ülés napirendjének tárgyalására legfeljebb kettő alkalommal (egy alkalommal soron kívül) térjen át.

31. § (1) Napirend előtt az ülés vezetője beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két rendes képviselő-testületi ülés között megtett, a település életét, működését és üzemeltetését lényegesen érintő, befolyásoló intézkedésekről, valamint - a település ún. Rendezvény naptára alapján - a két rendes képviselő-testületi ülés között megtartandó, előkészület alatt álló rendezvényekről.

(2) A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló írásbeli beszámoló anyagát legkésőbb a rendes képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16:00 óráig közzéteszi, a képviselő-testület részére megküldi.

(3) Napirend előtt a jegyző tájékoztatást ad a két rendes képviselő-testületi ülés között várható, a Polgármesteri Hivatal un. tárgyévi teljesítményértékelési feladata alapján jelentkező, jelentősebb ügyfélforgalommal járó, tervezett intézkedésekről, települési szintű körlevelek tartalmáról (az ellenőrzés, akció esetét kivéve).

(4) Napirend előtt a címzett (a címzett távollétében helyettese, mind a polgármester, mind az alpolgármester távollétében a jegyző) válaszol az előző képviselő-testületi ülésen a részére szóban vagy írásban feltett, a tárgynapi képviselő-testületi ülésen meg nem tárgyalt, vagy el nem fogadott interpellációra.

32. § (1) A helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli sürgősségű ügyben napirend előtt felszólalásra az ülés vezetőjétől bármely képviselő 2 percben szót kérhet.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felszólaló képviselő olyan ügyben kért szót, amelynek tárgya Képviselő-testület hatáskörébe tartozik és a képviselő-testület intézkedését tartja szükségesnek, - a Képviselő-testület a felszólalás tárgya szerinti indítványt utólag - ügyrendi döntésével - felveheti napirendjére.

(3) Amennyiben a felszólaló képviselő a napirend előtti felszólalás keretében több ügyben kíván felszólani, és a felszólalás időtartama meghaladja a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott időtartamot, akkor a felszólaló képviselő az általa előadni kívántakat írásban terjeszti be a Képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testületi ülésen megjelent választópolgár a napirend előtt, közérdeket érintő ügyben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz 2 percben kérdést intézhet.

(5) Amennyiben a választópolgár nem közérdekű ügyet terjeszt elő, a polgármester a kérdést előterjesztő személytől megvonja a szót, amennyiben az állampolgár ezt nem fogadja el, a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a feltett kérdés minősítése ügyében.

33. § (1) Kérdés: az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik a megtárgyalt napirendi pont anyagához. Kérdés - szóban vagy írásban történő - előterjesztésére képviselő jogosult.

(2) A kérdésre a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni a címzett, megkérdezett (polgármester, alpolgármester, jegyző). A kérdésre adott válasz elfogadásáról, elfogadhatóságáról a kérdező fél dönt. A válasz elfogadásáról a képviselő-testületnek nem kell határoznia.

(3) Kérdés napirendi pont előtti felszólalás, vagy napirendi pont utáni felszólalás részeként is előterjeszthető.

(4) Interpelláció: érdemi, a tárgynapi ülésen tárgyalandó valamely napirendi pont anyagával kapcsolatos önkormányzati üggyel összefüggő kérdés felvetés, problémákra, mulasztásokra, helytelen magatartásokra történő felhívás. Interpelláció – szóban vagy írásban történő - előterjesztésére képviselő jogosult. Az interpellált személy: polgármester, alpolgármester, jegyző.

(5) Interpellációt kizárólag az adott napirendi pont tárgyalása során lehet előterjeszteni.

(6) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a Képviselő-testület dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról, vagy elutasításáról.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadja el az interpellált személy válaszát, utasíthatja a címzettet, hogy részletesebb írásbeli válaszát - jogi, pénzügyi, műszaki és egyéb ágazati indokai kifejtésével –a címzett valamint a polgármester (a polgármester interpellálása esetén az alpolgármester) részére, továbbá a Képviselő-testület tagjai részére 15 napon belül juttassa el.

(8) A Képviselő-testület az adott interpellációval összefüggő részletesebb választ soron következő rendes képviselő-testületi ülésén ismételten megvizsgálja.

(9) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadja el az interpellált személy részletesebb, második válaszát sem, az interpelláció tárgyát képező ügy részletes kivizsgálását - határozatával - a tárgy szerint érintett szakbizottság elé utalja, vagy az ügy részletes kivizsgálásra ideiglenes bizottságot hoz létre. A Képviselő-testület az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is bevonja.

(10) Amennyiben az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal előbb sor került, úgy arra a képviselő-testületi ülésen kell érdemi választ adni.

(11) Írásbeli interpelláció esetén, amennyiben a képviselő-testületi ülésen az interpelláló személy nincs jelen, - úgy írásbeli interpellációját előterjeszteni nem lehet.

34. § (1) Az ülés vezetője a napirendet alkotó napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön vitát nyit, melynek során:

(2) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalása keretein belül:

(3) Az ülés vezetője megállapítja a nyilvános ülésen érdemben tárgyalható napirendi pontok tárgyalásának befejezését, egyúttal zárt ülést rendel el, és intézkedik a zárt ülés megkezdéséhez szükséges feltételek biztosításáról, végrehajtásáról.

35. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője folyamatosan gondoskodik. Ennek során:

(2) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

36. § (1) A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) általában nyílt szavazással hozza.

(2) Egyszerű többség esetén, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők, több mint a felének szavazata szükséges.

(3) Minősített többség esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott települési képviselők, több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testületi döntésből kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő - a vita megkezdése előtt - köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

(5) A kizárásról - az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára - a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A döntésből kizárt képviselő - a jognyilatkozatának megfelelően - a tanácskozásban részt vehet.

(6) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni, azzal, hogy a döntéshozatalban nem vesz részt.

37. §¹⁴ Minősített többség - a megválasztott települési képviselők több, mint a felének - 6 fő - igen szavazata - szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. év CLXXXIX. törvény 50. § -ában meghatározott esetekben.

38. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindabban az ügyben, amelyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazás megtételére a Képviselő-testület bármely tagja tehet indítványt.

(3) A titkos szavazás lebonyolításáról a Képviselő-testület által, esetenként megválasztott, három tagú ad-hoc bizottság gondoskodik.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazat leadás titkosságának biztosításával történik.

(5) A titkos szavazás lefolytatását és eredményét az ad-hoc bizottság elnöke ismerteti, amelyről a jegyző külön jegyzőkönyvet készít. A jegyző által készített külön jegyzőkönyvet a Képviselő-testület által, esetenként megválasztott, három tagú ad-hoc bizottság valamennyi tagja, továbbá a jegyző is aláírja.

(6) Az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

39. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdések tekintetében.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa „abc” sorrendben a tagok nevét, és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem” -mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(4) A név szerinti szavazást a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, - a levezető elnök a szavazást köteles megismételtetni, amelynek tényét a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.

(6) Amennyiben a javaslat nem kapja meg a szükséges számú igen szavazatot /függetlenül a nem és tartózkodás arányától/ akkor a javaslatot elutasította a képviselő-testület.

40. § A Képviselő- testület döntései:

41. § (1) A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően közös sorszám alatt egységes, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A határozatok jelölése: Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének/ Bizottságának …/…. év. (hó. nap.) határozata.

(3) A Képviselő-testület által önkormányzati hatósági ügyben meghozott határozata tartalmi elemeire, - amennyiben az Mötv. másként nem rendelkezik, - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásait kell alkalmazni.

(4) A Képviselő-testület döntéséről készített jegyzőkönyvi kivonat hitelesítésére a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője jogosult.

(5) A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület által meghozott képviselő-testületi határozatokról - elektronikus úton - betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(6) A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület nyilvános valamint zárt ülésén meghozott képviselő-testületi határozatait - elektronikus úton - a Polgármesteri Hivatal jegyzője által, e tárgyban kiadott belső szabályzatban meghatározott határnapig megküldi a Képviselő-testület tagjai részére, tájékoztatás végett.

(7)¹⁵

42. § (1) A képviselő-testület üléséről szerkesztett jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről és összeállításáról a Polgármesteri Hivatal jegyzője gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(3) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni – annak kezdetének és befejezésének pontos megjelölésével.

(4) A képviselő-testület üléseiről két eredeti példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

(5) A képviselő-testület és a bizottságok üléseiről készült jegyzőkönyv elektronikus példányát 15 napon belül fel kell tölteni a Kormányhivatal által biztosított elektronikus felületre.

(6)¹⁶ A lakossági tájékoztatás céljából a bizottságok és a képviselő-testület nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv egy másolati példányát meg kell küldeni a Kármán József Városi Könyvtár részére, és gondoskodni kell Pilis Város Önkormányzatának hivatalos honlapján a bizottsági és képviselő-testületi jegyzőkönyvek internetes közzétételről.

(7) A választópolgárok – a zárt ülés anyaga kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe. A választópolgár a nyilvános ülésen készült jegyzőkönyvről, vagy annak meghatározott részéről másolatot kérhet.

(8) Az érintett vagy érdekelt - írásba vagy jegyzőkönyvbe foglalt kérelme alapján - a zárt ülés jegyzőkönyvének reá vonatkozó részéről (napirendi pontjáról) - az érintett vagy érdekelt távollétében folytatott tanácskozás része kivételével, - kivonatot kérhet.

(9) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét (jegyzőkönyveit) az adott ülés levezetője és az adott ülésen törvényességi ellenőrzést végző személy írja alá.

43. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai: elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi, gazdasági viszonyokat, a szabályozás várható hatását. Helyi, nagyobb jelentőségű rendelet-tervezetet társadalmi vitára kell bocsátani.

(3) A rendeletalkotás kezdeményezése megilleti:

(4) A rendelet-tervezetet - a jegyző koordinálásával - a Polgármesteri Hivatal készíti el, és állítja össze.

(5) A rendelet-tervezet előkészítésével - az (4) bekezdés szerinti főszabályt kivéve - megbízható:

(6) A (5) bekezdés szerinti külső szakértő bevonására a jegyző írásban, vagy jegyzőkönyvbe foglaltan tesz javaslatot.

(7) A jegyző köteles részt venni a rendelet-tervezet előkészítésében és összeállításában, akkor is, ha a rendelet-tervezetet (szak)bizottság, ideiglenes bizottság, vagy szakértő készíti el, állítja össze.

(8) Az önkormányzat rendelet tervezetei társadalmi véleményezésének formái:

(9) Nem lehet társadalmi véleményezésre bocsátani:

(10) A Képviselő- testület által tárgyalandó rendelet- tervezetet – 43. § (9) bekezdésében foglalt kivétellel – az előterjesztést tárgyaló bizottsági üléseket megelőző hét hétfői napján a honlapon publikálni kell és el kell indítani az online társadalmi véleményezést.

(11) Az online társadalmi véleményezés céljából közzétett rendelet- tervezetről a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a bizottsági üléseket megelőző hét pénteki napjáig.

(12) A beérkezett véleményeket a rendelet hatálybalépést követő 1 évig meg kell őrizni.

(13) A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(14) A társadalmi vitára bocsátás keretében az előterjesztő meghatározza, hogy jelen SZMSZ-ben meghatározottakon túlmenően, választása szerint mely civil és szakmai szervezetekkel, közéleti személyekkel, díszpolgárokkal javasolja a téma egyeztetését. A személyeknek, szervezeteknek a rendelet-tervezetet úgy kell megküldeni, hogy a véleményezőnek legalább 3 nap álljon rendelkezésre álláspontja kialakítására.

(15) Az elkészített rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett szakbizottság véleményezi.

(16) Az SZMSZ-t, az éves pénzügyi, költségvetési, zárszámadási rendelet-tervezetet és annak felülvizsgálatára, (évközi) módosítására irányuló szabályozási anyagokat - minden állandó bizottságnak véleményezni kell.

(17) Az önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, amelyet a polgármester és a jegyző ír alá.

(18) Valamennyi önkormányzati ciklusban a Képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni az önkormányzati rendeletek alkalmazásának hatását, fel kell tárni az érvényre jutást gátló körülményeket, a megfelelő eredményeket.

44. § (1) Az önkormányzati rendeleteket évenként l-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és feltüntetni a dátumot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját /római számmal / napját /arab számmal/ fel kell tüntetni. Az önkormányzati rendelet jelölése: Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének …../….. (hó. nap.) önkormányzati rendelete ……….-ról

(2) Az önkormányzati rendelet közzétételéről, kifüggesztéséről a jegyző gondoskodik. A kifüggesztés helye: a Polgármesteri Hivatal folyosóján lévő hivatalos hirdetőtábla.

(3) Az önkormányzati rendelet közzétételének időtartama: az érvényes és aláírt önkormányzati rendelet Pilis Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának folyosóján lévő hivatalos hirdetőtáblára történő kifüggesztés napjától számított 3 naptári nap. Az önkormányzati rendelet levételének határnapja: a kifüggesztés napját követő 2. naptári nap vége.

(4) A jegyző a megalkotott önkormányzati rendeletet megalkotását követő 15 napon belül az Nemzeti Jogszabálytár Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás (NJT TFIK) rendszerbe feltölti.

(5) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletet - annak hatályba lépése előtt, a Polgármesteri Hivatal útján - megküldi a címzett intézmények, szervezeti egységek képviselői számára.

(6) A jegyző a megalkotott és kihirdetett önkormányzati rendeletet az Önkormányzat által fenntartott és működtetett internetes honlapon, teljes terjedelmében közzéteszi (www.pilis.hu).

(7) A jegyző a megalkotott és kihirdetett önkormányzati rendelet számát és címét a „HÍRNÖK” c. időszaki lap, következő számában közzéteszi.

(8) A jegyző a megalkotott és kihirdetett önkormányzati rendeletet a Képviselő-testület tagjai részére a Polgármesteri Hivatal keretein belül működtetett, a képviselő-testületi anyagok közzétételére, küldésére szolgáló elektronikus felületen a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig megküldi (közzéteszi).

(9) A jegyző - a Képviselő-testület tárgyévi munkaterve részeként meghatározottan, rövid indokolással ellátva - önkormányzati ciklusonként gondoskodik az önkormányzati rendeletek ciklikus felülvizsgálatáról.

45. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a települési képviselőhöz, a jegyzőhöz közérdekű kérdést intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás pontos tárgyára vonatkozó javaslato(ka)t a polgármester a közmeghallgatás tervezett ülésnapja előtti tárgyhavi rendes képviselő-testületi ülésen terjeszti a Képviselő-testület elé, döntéshozatal végett. A Képviselő-testület határozatban állapítja meg és határozza meg a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a tárgykörökről az SZMSZ 21. §-ában meghatározott módon, tájékoztatni kell a lakosságot, legkésőbb az ülés tervezett napja előtt 15 nappal.

(5) A közmeghallgatást az ülés vezetője vezeti. Az ülés vezetője megadja a szót a kérdések, javaslatok elhangzására, valamint a válaszadásra.

(6) A választópolgár a kérdéseit, a véleménynyilvánítást legfeljebb 5 percben mondhatja el. Az idő leteltével a közmeghallgatást levezető személy (ülés vezető) a szót megvonja. Amennyiben a választópolgár azt nem fogadja el, - a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott ügyrendi szavazatával a polgármester a választópolgártól a szót megvonja.

46. § (1) A Képviselő-testület a lakosságot érintő fontosabb kérdések eldöntéséhez lakossági fórumot szervezhet.

(2) A lakossági fórum a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonást szolgálja.

(3) A lakossági fórum összehívására és levezetésére - az ülést előkészítő személy döntésétől függően - a közmeghallgatás szabályai az irányadók.

47. § (1) A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek.

(2) A települési képviselő a Képviselő-testület alakuló ülésén, - a megbízólevél átvételét követően - a Helyi Választási Bizottság előtt esküt tesz.

(3)¹⁷

(4) A képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.

(5) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja (továbbiakban: külsős tag) is köteles vagyonnyilatkozatot tenni, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban: Vnytv.) melléklete szerinti tartalommal.

(6) A külsős tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a megválasztását követő 30 napon belül, majd azt követően évenként, az esedékesség évében, január 31 -ig köteles eleget tenni. Vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele egy háztartásban élő, Vnytv. 2. § b. pontja szerinti hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát. A külsős tag és hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

(7) A vagyonnyilatkozat őrzéséért a jegyző felelős.

(8) A külsős tag vagyonnyilatkozat-tételére vonatkozó e rendelet szerinti előírásokat a Vnytv. szabályaival együtt kell alkalmazni.

(9)¹⁸ A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi, Ellenőrzési, Etikai és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozat tételére, a betekintésre és az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket jelen rendelet 5. számú mellékletét képező Polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati képviselői és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó vagyonnyilatkozat kezelési szabályzat rögzíti.

48. § (1) Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.

(2) A települési képviselői jogai különösen:

(3) A település képviselő kötelességei különösen:

(4) A települési képviselő – a Mötv.-ben vagy a (2) és (3) bekezdésben nem részletezett - egyéb jogait és kötelezettségeit Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott és megalkotott, a települési képviselők tiszteletdíjáról, és a részükre nyújtandó természetbeni juttatásokról szóló önkormányzati rendelete határozza meg.

(5) A települési képviselő jogai és kötelezettségei a képviselői megbízatás megszűnésével vagy megszüntetésével szűnnek meg.

49. § (1) A települési képviselő megbízatása megszűnik:

(2) A települési képviselő lemondhat:

(3) A települési képviselő lemondását nem vonhatja vissza.

(4) A képviselő-testület a települési képviselői megbízatás megszűnését, megszüntetését határozatban állapítja meg, az alábbi eset valamelyikének bekövetkezése esetén:

50. § (1) Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet

(2) A települési képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek, és az összeférhetetlenség keletkezésétől számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi okot megszüntetni.

(3) A Képviselő-testület a képviselő-testületi tag összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására, - a témával kapcsolatban létrehozandó, ideiglenes bizottságot bízhat meg.

(4) A települési képviselő az összeférhetetlenséggel érintett tisztségről való lemondását írásban köteles benyújtani, és annak eredeti példányát átadni köteles a polgármesternek.

(5) Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a kezdeményezést átadja az e célból létrehozott ideiglenes bizottságnak.

(6) A bizottság előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenség fennállásáról.

(7) A települési képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését – a képviselő-testületi ülésekről egy éven át meghaladó részvételének hiánya miatt – kimondó képviselői határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a területileg illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.

(8) A Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetője az illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kezdeményezheti a képviselő összeférhetetlenségének kimondását, ha a Képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenség kérdésében vagy döntése jogszabálysértő.

51. § (1) A Képviselő-testület állandó, ideiglenes, illetve az állandó bizottságon belül albizottságo(ka)t hozhat létre.

(2) A bizottság – feladatkörében – előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani.

(4) A bizottság(ok) nem képviselő jogállású tagjai a megválasztásukat követően azonnal, a Képviselő-testület ülésén esküt tesznek.

(5) A polgármester, a Képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja.

(6) A Képviselő-testület a tárgyévi munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testületnek döntéshozatalra.

(7) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozhat létre, - amely ezt követően megszűnik.

(8) Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottság létszámát, és elnöke kizárólag települési képviselő lehet.

(9) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(10)¹⁹ Az állandó bizottság - a munkatervben meghatározott időpontban - az önkormányzati ciklus végén, az utolsó havi rendes képviselő testületi ülésén beszámol a Képviselő-testületnek az eltelt időszakban végzett munkájáról.

52. § (1) A Képviselő-testület a bizottságok feladatköréről, elnevezéséről, létszámáról, összetételéről a Képviselő-testület alakuló ülésén dönt.

(2) A Képviselő-testület a bizottságok feladatköréről, elnevezéséről, létszámáról, összetételéről szóló döntését, határozatát – az SZMSZ módosításával egyidejűleg – bármikor felülvizsgálhatja.

(3) Minden bizottság abban a feladatkörében jár el, amelyet a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata meghatároz a számára. E feladatkörében eljárva előkészítheti a Képviselő-testület döntéseit, majd szervezi és ellenőrzi az adott döntés(ek) végrehajtását, a végrehajtás folyamata állását.

(4) A bizottság feladatkörébe tartozó témákban előterjesztést, javaslatot dolgozhat ki, amelyet előzetesen megtárgyal és álláspontjáról, véleményéről - határozata közzétételével - tájékoztatja a döntéshozó Képviselő-testületet.

(5) A bizottság képviselő és nem képviselői jogállású tagjainak jogai és kötelezettségei, - a bizottság működésével összefüggésben - azonosak.

(6) A bizottság ülésének jegyzőkönyvét a bizottság elnöke írja alá, valamint az ülésen részt vevő jegyzőkönyv hitelesítő.

53. §²⁰ A Képviselő-testület, a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével a Pénzügyi, Ellenőrzési, Etikai és Ügyrendi Bizottságot bízza meg.

54. § (1) A bizottság (rendes) ülésének összehívásáról a bizottság elnöke - az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala útján és közreműködésével - gondoskodik.

(2) A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni, ha a polgármester kezdeményezi a bizottság összehívását.

(3) A bizottsági ülés időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert és az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint minden települési képviselőt - az SZMSZ rendelkezései szerint - értesíteni kell.

55. § (1) A bizottsági ülést a bizottság elnöke – a jegyzővel történt egyeztetést követően – hívja össze úgy, hogy a meghívót lehetőség szerint 5 nappal, az előterjesztéseket 1 nappal az ülést megelőzően kapják meg.

(2) A Polgármesteri Hivatal a bizottsági ülés meghívóját és az ülésen tárgyalandó előterjesztéseket (a hozzá tartozó mellékletekkel, függelékekkel együtt), a MikroDat rendszeren keresztül elektronikus formában teszi elérhetővé a bizottság részére.

(3) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása, továbbá a tisztségének megszűnése, vagy megszűntetése esetén, az ülésen jelenlévő korelnök képviselő jogállású bizottsági tag vezeti.

(4) A bizottság a munkáját a Képviselő-testület munkaterve és a

(5) A bizottság ülése – fő szabályként – nyilvános. A bizottság zárt ülésének tarthatóságára és elrendelésére vonatkozólag a bizottság ülését vezető személy a Képviselő-testület zárt ülésekre vonatkozó szabályait köteles értelemszerűen alkalmazni.

(6) Több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzésekor, a bizottság elnökök dönthetnek arról, hogy együttes bizottsági ülésen tárgyalják meg az adott napirendet. Az ülés levezetése a bizottsági ülést vezető levezető elnök(ök) megállapodása szerint történik. A határozatképességet - valamennyi bizottság esetén, - külön–külön kell megállapítani. Az előterjesztő által előterjesztett (határozati, rendeletalkotási) javaslatot, valamennyi bizottságnak külön kell meg kell vizsgálnia, az indítvány tárgyában állást kell foglalnia.

(7) A bizottsági tag a bizottsági ülésen köteles részt venni.

(8) Amennyiben a bizottság nem képviselő jogállású tagja 6 hónap időtartamig a bizottsági ülések 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület állást foglal a bizottsági tagságának megszüntetéséről.

(9) Amennyiben az Mötv. másként nem rendelkezik, a bizottsági ülés rendjére a Képviselő-testület ülésének rendjére vonatkozó szervezeti, illetve működési szabályokat kell alkalmazni.

56. § (1) A Bizottság a feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben döntést hoz, vagy állást foglal.

(2) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles az erre vonatkozó napirendi pont megnyitását követően bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(3) A bizottság valamennyi feladat- és hatáskör gyakorlása (döntéshozatal, állásfoglalás) során döntést (határozatot) hoz.

(4) A bizottság döntésének kiadmányozója - az adott ülés levezetésért felelős személy jóváhagyása alapján - az Polgármesteri Hivatal bizottsági ülés(ek) jegyzőkönyvvezetéséért felelő köztisztviselői.

(5) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai, adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a Polgármesteri Hivatal útján - gondoskodik.

(6) A bizottság üléséről hangfelvétel és ennek alapján jegyzőkönyv készül az ülést követő 15 napon belül.

(7) A jegyző a bizottság határozati javaslatait - a pontos szavazati arány feltüntetésével együtt, - napirendi pontonként összesítve a Képviselő-testület tagjai részére - a Polgármesteri Hivatal keretein belül működtetett, a képviselő-testületi anyagok közzétételére, küldésére szolgáló elektronikus felületen a képviselő-testület ülése napjáig felteszi, - közzéteszi.

57. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású munkaviszonyban álló tisztségviselő.

(2) A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között - önállóan szövegezett - határozatban állapítja meg.

(4) A polgármester az általa végzett államigazgatási tevékenységéért a közszolgálatra irányadó szabályok szerint felelős.

58. § (1) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 36. §-a, 72. §-a és 73. §-a rögzíti.

(2) A polgármester az összeférhetetlenséget a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(3) Amennyiben a polgármester a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a Képviselő-testület - bármely képviselő indítványára - kivizsgálás céljából átadja az összeférhetetlenséget vizsgáló - ideiglenesen létrehozásra kerülő - bizottságnak.

(4) Az ideiglenes bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, kimondja az összeférhetetlenséget és megbízatása megszüntetését, vagy dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha törvény - keretek között - ezt lehetővé teszi.

(5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszüntetését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a (4) bekezdésben meghatározott határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál.

(6) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

59. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának (Polgármesteri Hivatal) közreműködésével látja el.

(2) A polgármester - a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében - irányítja a Polgármesteri Hivatalt:

(3) A polgármester fogadóórát tart, amelynek időpontját Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott és megalkotott, a Pilisi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló normatív önkormányzati határozata rögzíti.

(4) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

(5) A polgármester a kezdeményezését az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kezdeményezésről a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(7)²⁶ A polgármester az önkormányzati ciklus végén, az utolsó havi rendes képviselő-testületi ülésén beszámol a Képviselő-testületnek az ún. önkormányzati ciklusprogram végrehajtásáról.

(8) A Képviselő-testület a (7) bekezdés szerinti beszámoló elfogadása tárgyában határoz.

(9) A polgármester illetményének felülvizsgálatáról – a polgármester illetményének megállapítására irányadó törvényi szabályozás(ok) változása esetén, a képviselői tiszteletdíj mértékének meghatározásával egyidejűleg, – a Képviselő-testület határozatban dönt.

(10) A polgármester éves jutalmazására az Önkormányzat alpolgármestere tesz indítványt, javaslatot a Képviselő-testületnek.

(11) A polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában.

60. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére - 1 fő főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

61. § (1) A Polgármester – pályázat alapján – a külön jogszabály(ok)ban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, - próbaidő kikötésével - határozatlan időre.

(2) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, és a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alatt álló – ügyviteli és egyéb feladatot ellátó ún. fizikai dolgozói tekintetében.

(3) A jegyző általi kinevezéshez, a vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához - a polgármester által, a Polgármesteri Hivatal Egységes Közszolgálati Szabályzatában meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.

(4) A jegyző:

(5) A jegyző ellátja a Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat.

(6) A jegyző helyettesítésére vonatkozó rendelkezéseket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

62. § (1) A Polgármester - a jegyző javaslatára, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) Az aljegyzői munkakörre vonatkozó kinevezés - próbaidő kikötésével - határozatlan időtartamra vonatkozik.

(3) Az aljegyző belső szervezeti egység vezetésével is megbízható.

(4) Az aljegyző helyettesítésére vonatkozó rendelkezéseket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a Polgármester a Polgármesteri Hivatal képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselői közül 3 napon belül köteles megbízni azt a köztisztviselőt, aki a jegyzői feladatokat átmenetileg ellátja.

63. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására Pilisi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján az önkormányzat tárgyévi költségvetésében meghatározza a Polgármesteri Hivatal létszámát, a működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket.

(3) A Polgármester (2) bekezdés szerinti előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.

(4) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési rendjét, feladatainak ellátására vonatkozó részletes szabályokat a Polgármester és Jegyző által normatív utasításban kiadott Pilisi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (úgy is mint Ügyrendje) tartalmazza.

64. § (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak.

(2) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló, szellemi, anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.

(3) Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak települést ellátó, egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében.

(4) Az önkormányzati társulások fajtáit külön törvények határozzák meg.

(5) Önkormányzati társulás alapításáról, a Társulásban való részvételről, a Társulás működéséhez kapcsolódó társulási megállapodás módosításáról (kiegészítéséről), a Társulásból való kilépésről, a Társulás megszüntetéséről a Képviselő-testület határozattal dönt.

65. § (1) Az Önkormányzat a település üzemeltetésére 100 %-ban önkormányzati tulajdonú, egyszemélyes nonprofit korlátolt felelősségű társaságot hozott létre, Pilisi Városüzemeltető Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Városüzemeltető NKft.) néven.

(2) A Városüzemeltető NKft. alapítására, tevékenységére, annak forrásaira vonatkozó adatokat a Városüzemeltető NKft. Alapító Okirata rögzíti.

66. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A Képviselő-testület az éves költségvetési koncepció előtt megtárgyalja, és határozattal döntést hoz azokban az ügyekben, amelyek a következő költségvetési évben

(3) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

(4) A Képviselő-testület rendeletet alkot:

(5) Az Önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos koordinatív feladatokat - jogszabály keretei között - a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezet(i) látják el.

(6) A Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezete(i) által ellátandó feladat- és hatásköröket az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint a számvitelről szóló, többször módosított 2000. év C. törvény (a továbbiakban: Szt.) továbbá a végrehajtására kiadott központi és helyi végrehajtási jogszabályok rögzítik és foglalják magukba.

(7) A Polgármesteri Hivatal, mint gazdasági szervezet által ellátandó pénzügyi gazdálkodási feladatokat a Képviselő-testület Hivatala Gazdasági Szervezet(i) Ügyrendje tartalmazza.

(8) Az Önkormányzat által létesített és fenntartott, gazdasági szervezettel rendelkező helyi önkormányzati költségvetési szerv: Pilisi Polgármesteri Hivatal (székhelye: 2721 Pilis, Kossuth Lajos út 47-49.)

(9) Gazdálkodási szempontból, a Polgármesteri Hivatalához tartozó, az Önkormányzat által létesített és fenntartott, gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati költségvetési szervek:

(10) A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi gazdálkodásával összefüggő gazdálkodási jogköröket, valamint feladatköröket - a központi jogszabályok és a képviselő-testülettel, mint irányító szervvel, továbbá a Polgármesteri Hivatallal, mint a Képviselő-testület munkaszervezetével megkötött - háromoldalú munkamegosztási megállapodás írásban rögzíti, határozza meg.

(11) A Polgármesteri Hivatal a gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi gazdálkodását - a Képviselő-testülettel, valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervvel megkötött munkamegosztási megállapodás alapján - végzi.

(12) A helyi önkormányzati költségvetési szervek pénzeszközeiket, kizárólag a Képviselő-testület által meghatározott ütemben és mértékben - a költségvetési rendelet előírásai szerint - használhatják fel.

(13) A helyi önkormányzati költségvetési szerv részére biztosított éves költségvetési keretet kizárólag a Képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.

(14) Az intézmény vezetője - a Képviselő-testület által meghozott gazdálkodási tárgyú önkormányzati rendeletei, továbbá a polgármester, illetve a jegyző által, a gazdálkodásra vonatkozólag kiadott utasításai keretei között - egy személyben felelős a helyi önkormányzati költségvetési szerv gazdálkodásáért, a gazdálkodás végrehajtásáért, a helyi önkormányzati költségvetési szerv gazdálkodása egyensúlyáért.

(15) Az Önkormányzat a likviditási gondjainak elhárítása, valamint a költségvetés egyensúlya biztosítása céljából, - a költségvetési rendelet, valamint a központi jogszabályok előírásai szerint - hitel műveleteket eszközölni külön képviselő-testületi döntés alapján lehet.

(16) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, illetve a jegyzőt, hogy a kötelezettségvállalás, illetve annak ellenjegyzésére, az utalványozás, illetve annak ellenjegyzésére, a szakmai teljesítés igazolásra és érvényesítésre vonatkozó külön szabályzatot kiadják.

67. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat, a vagyontárgyak körére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírásokat, - külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat, a vagyonrész elidegenítésére, megterhelésére, más célú hasznosítására vonatkozó részletes előírásokat.

68. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az Önkormányzat által létesített és fenntartott költségvetési szervek (intézmények) pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el.

69. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatáskörét – a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nemzetiségi tv.) figyelembevételével, jogszabályi keretek között, önálló Szervezeti és Működési Szabályzat kiadásával - saját hatáskörében, maga határozza meg.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat testületi szerveinek anyagai előkészítésével összefüggő feladatokat - az önkormányzat helyett és nevében - a Pilisi Polgármesteri Hivatal végzi és látja el.

(3) A képviselő-testület új települési nemzetiségi önkormányzat megalakulását követő 2 hónapon belül a nemzetiségi közügyek ellátásához, a Nemzetiségi tv.-ben rögzített működési feltételek biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyaknak a települési nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába adása tárgyában dönt. A használati jogra, az átadás rendjére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók azzal, hogy a használatba adás feltételeit írásban kell rögzíteni, az átadásra kerülő vagyonrészek pontos körülírásával, értékének és az átadással megoldani kívánt nemzetiségi közügynek a meghatározásával.

(4) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére ingyenesen használatba adott vagyontárgyak körét az SZMSZ-ben, elkülönítetten határozza meg.

(5) A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati rendeletet a képviselő-testület kizárólag az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete írásbeli egyetértésével alkothatja meg.

(6) A települési nemzetiségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(7) Pilis Város Önkormányzata a településen működő nemzetiségi tekintetében, a nemzetiségi népcsoport anyanyelvű irodalommal történő ellátását – a Kármán József Városi Könyvtár keretein belül működő nyilvános könyvtári ellátás útján - biztosítja.

(8) A települési nemzetiségi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek felügyeleti ellenőrzését – a Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyve (Szabályzata) rendelkezései figyelembe vételével - a helyi önkormányzat szerveinek gazdálkodását ellenőrző belső ellenőr végzi, - amely ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a települési nemzetiségi önkormányzat testületét.

70. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott és megalkotott, a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 21/2014. (X. 30.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 23/2014. (XI. 09.), 29/2014. (XI. 30.), 8/2015. (III. 01.), 9/2015. (III. 16.), 2/2017. (I. 26.), 11/2017. (VI. 28.), 18/2017. (XI. 29.), 22/2017. (XII. 14.), 5/2018. (III. 05.), 5/2019. (X. 28.), 9/2019. (XII. 13.), 5/2020. (II. 28.), 3/2021. (II. 25.), 10/2021. (III. 25.), 23/2021. (VI. 25.), 26/2021. (VII. 16.), 31/2021. (X. 29.), 39/2021. (XII. 17.), 2/2022. (II. 4.), 18/2022. (X. 28.) és 17/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelet.

(2) Az SZMSZ

(3) Ez a rendelet 2023. szeptember 2-án lép hatályba.