Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2023. (X. 6.) önkormányzati rendelete

a Budapest főváros területén tartózkodó rászoruló személyek rendkívüli települési támogatásáról

Hatályos: 2024. 05. 05

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2023. (X. 6.) önkormányzati rendelete

a Budapest főváros területén tartózkodó rászoruló személyek rendkívüli települési támogatásáról

Hatályos: 2024. 05. 05

Budapest Főváros Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 7. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, valamint 45. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya arra a Budapest közigazgatási területén tartózkodó személyre terjed ki,

a) aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik,

b) aki fővárosi kerülettel megjelölt településszintű lakóhellyel rendelkezik,

c) akinek a bejelentett lakóhelye a főváros területén lévő hajléktalanszálláson van, vagy

d) akinek a részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Önkormányzat – hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül – köteles rendkívüli települési támogatást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti, és aki

da) az éjszakáit a főváros közterületein, a főváros területén lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségben vagy a főváros területén lévő hajléktalanszálláson tölti; vagy

db) elemi kár, baleset, bűncselekmény miatt, vagy egyéb okból került életét, testi épségét veszélyeztető helyzetbe.

2. § (1) Rendkívüli települési támogatást az az 1. §-ban meghatározott személy kaphat, akinek a megélhetése más módon azért nem biztosított, mert

a) nincs jövedelme,

b) az ő és a vele együtt élő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója és élettársa (a továbbiakban együtt: közeli hozzátartozó) összesített elkölthető jövedelmeiből számított egy főre jutó havi elkölthető jövedelem nem haladja meg a 75 000 forintot, vagy

c) egyedül élő kérelmezőként a havi elkölthető jövedelme nem haladja meg a 100 000 forintot.

(2) Az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti elkölthető jövedelem alatt a Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelemből a végrehajtás során történő letiltás vagy levonás után fennmaradó összeg értendő.

2. A rendkívüli települési támogatások megállapítása

3. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapítására önkormányzati hatósági eljárás keretében, kérelemre vagy hivatalból kerül sor.

(2) A rendkívüli települési támogatást úgy kell megállapítani, hogy az elősegítse a rendkívüli települési támogatásra rászoruló személy (a továbbiakban: rászoruló) létfenntartását.

(3) A rászoruló – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén egyszerre csak egy jogcímen részesíthető rendkívüli települési támogatásban.

(4) A 8., 9. és 10. alcímben meghatározott rendkívüli települési támogatás más rendkívüli települési támogatások mellett is megállapítható.

4. § (1) A rászoruló a rendkívüli települési támogatásra irányuló kérelmét írásban, a főjegyzőnek címezve

a) postai úton a Főpolgármesteri Hivatal 1840 Budapest postai címre,

b) Budapest Főváros Önkormányzata részére elektronikus úton, vagy

c) személyesen a Főpolgármesteri Hivatal 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 84. szám alatti ügyfélszolgálati irodáján (a továbbiakban: ügyfélszolgálati iroda) ügyfélfogadási időben

nyújthatja be.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) az igényelt rendkívüli települési támogatás megjelölését;

b) a kérelmező azonosító adatait (neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele), lakóhelyének vagy tartózkodási helyének pontos címét, és állampolgárságát;

c) a kérelmezővel együtt élő közeli hozzátartozó azonosító adatait (a közeli hozzátartozó neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja neve), a rokoni kapcsolat megnevezését;

d) a kérelem indokát;

e) a kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozók összes elkölthető havi jövedelmét forintban bemutató jövedelemnyilatkozatot;

f) az igényelt rendkívüli települési támogatás folyósításának kért módját (készpénzben, bankszámlára utalással vagy postai úton); és

g) a kérelmező értesítési címét.

(3) A rendkívüli települési támogatásra irányuló kérelemben foglaltakat a következő hatósági igazolványokkal vagy más megfelelő dokumentumokkal, igazolásokkal kell alátámasztani:

a) a személyazonosságot a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal, a lakcímet pedig a lakcímet is tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal vagy a lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal;

b) a jövedelmet azt igazoló megfelelő dokumentumokkal;

c) az 1. § d) pont da) alpontja szerinti helyzetet a budapesti hajléktalanszálló, vagy a Budapesten bejegyzett utcai gondozó szolgálat által kiállított 30 napnál nem régebbi igazolással;

d) az 1. § d) pont db) alpontja szerinti helyzetet rendőrségi jegyzőkönyvvel, orvosi igazolással, család- és gyermekjóléti szolgálat, vagy hajléktalanellátó szervezet igazolásával

kell igazolni.

(4) A (3) bekezdés szerinti igazolványok, vagy más megfelelő dokumentumok, igazolások másolatát a kérelemhez csatolni kell.

(5) A kérelem benyújtásának elősegítése érdekében Fővárosi Önkormányzat a budapest.hu honlapon az (1)–(4) bekezdés előírásainak megfelelő kérelemmintát és kitöltési útmutatót, valamint a rendkívüli települési támogatások igénybevételére vonatkozó részletes tájékoztatót tesz közzé.

5. § (1) A rendkívüli települési támogatásról a kérelem benyújtását, vagy az eljárás hivatalból való megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.

(2) A rendkívüli települési támogatás megállapításáról a Fővárosi Önkormányzat dönt.

(3) A rendkívüli települési támogatás folyósítása a rászoruló kérelmében foglaltak szerint

a) az ügyfélszolgálati irodán készpénzben,

b) bankszámlára utalással, vagy

c) postai úton

történik.

3. A rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése

6. § (1) A kötött felhasználási célra kifizetett rendkívüli települési támogatás felhasználását a Fővárosi Önkormányzat a szociális munkás igazolása, továbbá nyugta, számla vagy egyéb bizonylat alapján is ellenőrizheti.

(2) Amennyiben az ügyfél – az előzetes írásbeli nyilatkozata ellenére – hitelt érdemlően nem tudja igazolni az általa kötött felhasználási célra felvett rendkívüli települési támogatás jogszerű felhasználását, akkor 3 hónapra kizárható a rendkívüli települési támogatásokból, kivéve a 9. alcímben és a 10. alcímben megállapított rendkívüli települési támogatásokat.

7. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett rendkívüli települési támogatás folyósítását meg kell szüntetni és a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett rendkívüli települési támogatás összegét vissza kell fizettetni.

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett rendkívüli települési támogatás folyósításának megszüntetéséről és a jogosulatlanul felvett rendkívüli települési támogatás visszafizetésének kötelezettségéről, valamint a 6. § (1) bekezdés szerinti kizárásról a Fővárosi Önkormányzat dönt.

II. Fejezet

Az egyes rendkívüli települési támogatásokra vonatkozó különös rendelkezések

4. Munkaképtelen személyek rendkívüli települési támogatása

8. § (1) Munkaképtelen személyek rendkívüli települési támogatására jogosult az az 1. § d) pont da) alpontja szerinti személy, aki munkaképtelen, és nem részesül társadalombiztosítási vagy egyéb rendszeres pénzbeli szociális ellátásban, vagy a részére folyósított társadalombiztosítási vagy egyéb rendszeres pénzbeli szociális ellátás havi összege nem éri el a 60 000 forintot.

(2) A munkaképtelenség igazolására a háziorvos, a hajléktalan ellátás keretében működő Egészségügyi Centrum orvosa, vagy a fekvőbeteg-szakellátásban dolgozó orvos által kiadott, a munkaképtelenség időtartamát is megjelölő igazolás fogadható el.

9. § (1)1 Munkaképtelen személyek rendkívüli települési támogatását egy naptári évben egy alkalommal, legfeljebb 3 havi időtartamra lehet megállapítani, kifizetése havonta történik, azzal, hogy két kifizetés között legalább 30 napnak el kell telnie.

(2) A munkaképtelen személyek rendkívüli települési támogatásának havi összege 20 000 forint.

5. Munkába álló személyek rendkívüli települési támogatása

10. § (1) Munkába álló személyek rendkívüli települési támogatására jogosult az a munkába álló, 1. § d) pont da) alpontja szerinti személy, akinek jövedelme nincs, vagy aktív korúak ellátásában részesül.

(2) Munkába álló személy az, aki a kérelem előterjesztését megelőző 30 napon belül munkaviszonyt (ide nem értve az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyt), közfoglalkoztatási, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesített.

(3) A munkába álló személyek rendkívüli települési támogatása a munkaviszony létesítését követő 30 napon belül beadott kérelem esetén adható.

11. § (1) A munkába álló személyek rendkívüli települési támogatását egy naptári évben egy alkalommal lehet megállapítani, a támogatás folyósítása három részletben történik. A munkaviszony fennállását a kérelem beadásakor, valamint a második és harmadik folyósítással egyidejűleg is megfelelően igazolni kell.

(2) A munkába álló személyek rendkívüli települési támogatásának összege

a) az első folyósításkor 50 000 forint;

b) a második folyósításkor – folyamatos munkaviszony fennállása esetén – a munkaviszony kezdő időpontját követő 3. hónapban 25 000 forint;

c) a harmadik folyósításkor – folyamatos munkaviszony fennállása esetén – a munkaviszony kezdő időpontját követő 5. hónapban 25 000 forint.

6. Jövedelem nélküli személyek rendkívüli települési támogatása

12. § Jövedelem nélküli személyek rendkívüli települési támogatására jogosult az a munkaképes, 1. § d) pont da) alpontja szerinti személy, akinek jövedelme nincs és egyéb ellátásra sem jogosult, továbbá az állami foglalkoztatási szolgálat, vagy rehabilitációs hatóság által kiállított igazolás alapján együttműködőnek minősül.

13. § (1)2 A jövedelem nélküli személyek rendkívüli települési támogatását a kérelem beadásától, vagy hivatalból indított eljárás esetén az eljárás megindításától az Szt. 33. § (1) bekezdés f) pontjában az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeként előírt együttműködés (a továbbiakban: együttműködés) minimális időtartamának a lejártáig, de legfeljebb 12 havi időtartamra lehet megállapítani, kifizetése havonta történik, azzal, hogy két kifizetés között legalább 30 napnak el kell telnie.

(2) A jövedelem nélküli személyek rendkívüli települési támogatásának összege havonta 20 000 forint.

(3) A jövedelem nélküli személyek rendkívüli települési támogatásának folyósítási feltétele az együttműködés havonkénti igazolása, az utolsó folyósítás feltétele pedig az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránti kérelem benyújtásának igazolása.

7. Rendszeres ellátást kérelmező személyek rendkívüli települési támogatása

14. § (1) Rendszeres ellátást kérelmező személyek rendkívüli települési támogatására jogosult az az 1. § d) pont da) alpontja szerinti személy, akinek a részére rendszeres ellátásként társadalombiztosítási ellátás, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, gyermekek otthongondozási díja, vagy ápolási díj megállapítása van folyamatban, de a rendszeres ellátást még nem kapta meg.

(2) A rendszeres ellátás kezdeményezését az ellátást megállapító szerv által kiadott – a kérelem beadását átvételi elismervénnyel, ügyiratszámmal bizonyító – dokumentummal kell igazolni, az eljárás folyamatosságáról, annak befejezéséig havonta igazolást kell benyújtani.

15. § (1)3 A rendszeres ellátást kérelmező személyek rendkívüli települési támogatását egy naptári évben legfeljebb egy alkalommal, a kérelem beadásától a rendszeres ellátás folyósításának a kezdetéig terjedő legfeljebb 10 havi időtartamra lehet megállapítani, kifizetése havonta történik, azzal, hogy két kifizetés között legalább 30 napnak el kell telnie.

(2) A rendszeres ellátást kérelmező személyek rendkívüli települési támogatásának összege havonta 30 000 forint.

8. Várandósgondozási rendkívüli települési támogatás

16. § Várandósgondozási rendkívüli települési támogatásra jogosult az az 1. § c) pontja és d) pont da) alpontja szerinti várandós nő, aki a legalább 91. napja fennálló várandósságát és a várandósgondozásban való részvételét a várandósgondozási könyve bemutatásával igazolja.

17. § (1) A várandósgondozási rendkívüli települési támogatás a várandósság ideje alatt legfeljebb három alkalommal adható, összege alkalmanként 30 000 Ft.

(2) A várandósgondozási rendkívüli települési támogatás folyósításának feltétele

a) első alkalommal az, hogy a kérelmező részt vett

aa) a várandósság 11–13. hetében ultrahangos szűrővizsgálaton,

ab) a várandósság első harmadában vér- és vizeletvizsgálaton, és

ac) a várandósság ideje alatt legalább egy alkalommal védőnői gondozáson;

b) második alkalommal az, hogy a kérelmező részt vett

ba) a várandósság 18–20. hetében ultrahangos szűrővizsgálaton,

bb) a várandósság második harmadában vér- és vizeletvizsgálaton, és

bc) a várandósság alatt legalább 2 alkalommal védőnői gondozáson;

c) harmadik alkalommal pedig az, hogy a kérelmező részt vett

ca) a várandósság 30–32. hetében ultrahangos szűrővizsgálaton,

cb) a várandósság harmadik harmadában vér- és vizeletvizsgálaton, és

cc) a várandósság alatt legalább 3 alkalommal védőnői gondozáson.

9. Temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás

18. § (1) Temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatásra jogosult az az 1. § szerinti személy, aki az elhunyt közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése a saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet az elhunyt személy halálát követő négy hónapon, de legfeljebb a temetési költségekről szóló számla kiállításától számított három hónapon belül lehet benyújtani. Csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, és be kell mutatni az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot.

19. § (1) Egy temetés vonatkozásában csak egy személy részére állapítható meg a temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás, amelynek összege legfeljebb a fővárosban legolcsóbb temetés költségének 80%-a lehet. A fővárosban legolcsóbb temetés költségét a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. által közölt adatok alapján kell megállapítani.

(2) A temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás összegének az (1) bekezdésben meghatározott keretek között való megállapítása során mérlegelni kell a kérelmező vagyoni és jövedelmi helyzetét, illetve a temetés esetleges más költségviselőinek teherviselő képességét.

(3) A temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás megállapított összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét – az erről szóló határozat számával együtt – a benyújtott temetési számlára rá kell vezetni és azt a kérelmezőnek vissza kell adni.

(4) A temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás a temetés előtt is adható, ha a kérelmező az elhunyt közeli hozzátartozójának eredeti halotti anyakönyvi kivonatát és a kérelmező nevére kiállított temetési számlát bemutatja. Ilyen esetben a temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás megítélt összegét a Fővárosi Önkormányzat közvetlenül a temetési számlát kiállító részére utalja át.

10. Krízishelyzet miatti rendkívüli települési támogatás

20. § (1) Krízishelyzet miatti rendkívüli települési támogatásra jogosult az az 1. § d) pontja szerinti személy, aki a (2) bekezdésben foglaltak szerint igazolhatóan krízishelyzetbe került.

(2) Krízishelyzetbe került

a)4 az, akinek élete, testi épsége a támogatás nélkül veszélybe kerülne, és ezt a helyzetet 30 napnál nem régebbi okirattal (így különösen rendőrségi jegyzőkönyvvel, orvosi igazolással, család- és gyermekjóléti szolgálat, vagy hajléktalanellátó szervezet igazolásával) igazolja;

b) az a nő, aki a várandósságát várandósgondozási könyvvel vagy orvosi igazolás bemutatásával igazolja, és nem részesül a 8. alcím szerinti várandósgondozási támogatásban;

c) az, aki kiskorú gyermeket nevel és a gyermek iskoláztatásához, vagy a gyermek eltartásához, ellátásához segítségre szorul, és ezt család- és gyermekjóléti szolgálat 30 napnál nem régebbi igazolásával alátámasztja; vagy

d) az, akinek a nevelésbe vett gyermekével való kapcsolattartáshoz segítségre van szüksége, és ezt hatóság által kiállított igazolással, határozattal, bizonyítvánnyal igazolja.

21. § (1)5 Krízishelyzet miatti rendkívüli települési támogatás egy naptári évben legfeljebb két alkalommal adható azzal, hogy a krízishelyzet miatti rendkívüli települési támogatás második alkalommal történő megállapítására legkorábban az előző krízishelyzet miatti rendkívüli települési támogatás folyósítását követő 90 nap elteltével van lehetőség.

(2) A krízishelyzet miatti rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként 10 000 forint.

11. Lakcím nélküli lakosok rendkívüli települési támogatása

22. § (1) Lakcím nélküli lakosok rendkívüli települési támogatására jogosult az az 1. § a)–c) pontja szerinti, létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy, aki az általa életvitelszerűen lakott lakásban nem rendelkezik bejelentett lakcímmel.

(2) A támogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmező az általa életvitelszerűen lakott lakás elhelyezkedése szerinti család- és gyermekjóléti szolgálat által aláírt nyilatkozattal igazolja

a) az életvitelszerű lakáshasználatát,

b) a lakcím bejelentését ellehetetlenítő körülményeket, és

c) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet.

(3) A lakcím nélküli lakosok rendkívüli települési támogatásának összegét a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet elhárításához szükséges támogatási mértékre tekintettel, évente legfeljebb három alkalommal, de az azonos lakásban együtt élő közeli hozzátartozók részére összesen legfeljebb 75 000 forintban kell megállapítani.

(4) A kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell a lakcím bejelentésével kapcsolatos jogairól.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

23. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.

24. §6

25. §7

1. melléklet a 22/2023. (X. 6.) önkormányzati rendelethez8

1

A 9. § (1) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

2

A 13. § (1) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 15. § (1) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 20. § (2) bekezdés a) pontja a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 21. § (1) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 24. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 25. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

Az 1. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.