Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete
A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról
Hatályos: 2024. 10. 17Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete
A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról
Ibrány Város Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörben, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 2. számú mellékletében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra (továbbiakban: lakás), és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.
(2) A lakások fajtáit és felsorolását az 1–4. mellékletek tartalmazzák.
(3) E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv.-ben (a továbbiakban: Ptk.) és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv.-ben (a továbbiakban: Ltv.) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak.
(4) E rendelet alkalmazásában az Ltv. 91/A §-ában meghatározott fogalmakat az alábbi kiegészítéssel együtt kell alkalmazni:
a) Összkomfort 0. - 1980 előtt épült lakás
b) Összkomfort I. - 1980 és 1990 között épült lakás
c) Összkomfort II. - 1990 és 2000 között épült lakás
d) Összkomfort III. - 2000 és 2010 között épült lakás
e) Komfort 0. - 1980 előtt épült lakás
f) Komfort I. - 1980 és 1990 között épült lakás
g) Komfort II. - 1990 és 2000 között épült lakás
h) Komfort III. - 2000 és 2010 között épült lakás
2. § (1) A lakások bérbeadói jogaival összefüggő hatáskörök gyakorlása:
a) A rendelet 1. mellékletében meghatározott szociális lakások bérlőit a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak a jelen rendeletben meghatározott szempontok alapján tett előzetes javaslata alapján a Képviselő Testület jelöli ki, s a megállapodások megkötésével megbízza a Polgármestert (továbbiakban: bérbe adót).
b) A rendelet 2., 3. 4. és 9 mellékletében meghatározott bérlakások bérlőit a polgármester jelöli ki átruházott hatáskörben
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások üzemeltetési, felújítási feladatait, elsősorban az önkormányzat költségvetési szerve, GAMESZ (továbbiakban: üzemeltető) látja el, azon esetek kivételével, mikor a feladat ellátása olyan szakértelmet igényel amihez megfelelő szakemberrel nem rendelkezik, illetve azon bérlakások esetén ahol ezt a bérlő vállalja a bérlakás kiutalása feltételeként.
(3) A bérlők által fizetendő bérleti díjak, valamint a közszolgáltatókkal nem közvetlenül kötött közszolgáltatások közüzemi díjának beszedését
a) a pályázati forrásból megvalósított bérlakások tekintetében az Ibrányi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi irodája,
b) a pályázattal nem érintett bérlakások tekintetében az üzemeltető végzi.
(4) Az itt fel nem sorolt minden egyéb bérbeadói jogot és kötelezettséget a polgármester gyakorol a bérlakások tekintetében.
(5) A Szociális és Egészségügyi Bizottság az (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott javaslattételi jogkörét a polgármesteri hivatal előterjesztése alapján gyakorolja.
(6) Ibrány Város Önkormányzatának tulajdonában nincs olyan lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, amely az állam tulajdonából került volna az önkormányzathoz..
A lakásbérlet szabályai
Lakásbérlet jogcímei
3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérbe adható
a) szociális helyzet alapján,
b) piaci alapon,
c) lakáscsere jogcímen,
d) munkavégzésre irányuló jogviszony alapján,
e) költségtérítéses elven alapuló bérbeadása útján,
f) átmenetileg önkormányzati lakást kérőknek bérlőkijelölési jog alapján,
g) bérleti jogviszony folytatása jogcímén,
h) saját kivitelezésben felújított, karbantartott határozott időre bérleti díj beszámítással történő bérbeadás alapján.
(2) A lakásbérleti jogviszony az önkormányzat, mint bérbeadó és a bérlő által írásban megkötött szerződése alapján jön létre. A bérleti szerződésnek tartalmazni kell:
a) a bérlet időtartamát,
b) a lakás adatait (cím, helyiségek alapterülete, komfortfokozat),
c) a lakás helyiségeinek felszereltségét,
d) a bérlő /társbérlő/ adatait,
e) a bérlővel együtt költöző személyek adatait,
f) a lakbér összegét, megfizetésének időpontját,
g) az óvadékfizetési kötelezettséget,
h) a bérbe adott lakás közüzemi költségeinek (víz, szennyvíz, gáz, villanyáram, szemétszállítás stb.) viselésére vonatkozó szabályokat,
i) ha a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések helyreállítását a bérlő vállalja, annak beszámítási módját,
j) a birtokbaadás időpontját,
k) a lakásban életvitelszerűen történő lakás kötelezettségét,
l) a lakásbérleti szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket,
m) a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket.
(3) A bérlő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni.
(4) Ha bérlő az (3) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét igazoltan menthető okból mulasztotta el, de a bérbeadó felhívására ezt – a hiánypótló levél kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül – teljesíti, lakásbérleti jogviszonya a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem mondható fel.
(5) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt olyan bérlemény esetén, ahol az ingatlanhoz önálló udvar és kert is tartozik, a bérlőnek kötelessége az udvar és kert rendben tartása, gyommentesítése. Ezen kötelezettség megszegése a bérleti szerződés felmondására okot adó körülménynek minősül, amennyiben a bérlő felszólításra 15 napon belül ezt a kötelezettségét nem pótolja.
A bérbeadás időtartama
4. § (1) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkezésére kell bérbe adni:
a) szociális bérlakásokat
b) az Árpád Fejedelem Általános Iskolában szükséges munkakör betöltéséhez megfelelő szakképzett munkaerő biztosításához az intézmény vezetőjének írásos javaslata alapján a rendelet 9. mellékletében meghatározott (ÁF.ÁM Iskola jelöléssel ellátott) bérlakásokat. Amennyiben a bérlakás üresedése esetén az intézményvezető írásos jelzése alapján az oktatási intézmény dolgozói részéről nincs igény, úgy az más, - az önkormányzati intézményben, vagy a polgármesteri hivatalban dolgozó, illetve a településen -közfeladatot ellátó személy részére munkaköre folytán kerülhet bérbeadásra, a munkakör betöltésének idejére (pedagógus, háziorvos, állatorvos, köztisztviselő, szociális munkás, tűzoltó, rendőr, stb.).
c) az ideiglenes jelleggel kiutalt lakásokat,
d) ha a bérlő és a bérbeadó így állapodtak meg.
e) a 2., 4. mellékletben szereplő költségtérítéses lakásokat.
f) a 8. mellékletben szükséglakásokat.
(2) A határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztével bérbe adott lakások esetében a bérbeadási időtartam - a 4. és a 9. mellékletben meghatározott, valamint a TOP-4.3.1-15-SB1-2016 pályázat keretében megvalósult bérlakások kivételével - legfeljebb 2 év lehet, ami az (5) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén a bérbeadó által meghosszabbítható.
(3) A Zrínyi utca 51.sz., Nagyerdő 21. sz., Bem utca 37. sz és Ady Endre utca 59. sz. alatti ikerlakások esetén első alkalommal 6 éves határozott időre szóló bérleti szerződés köthető. Ezen időszak lejártát követően az egyéb szociális bérlakásokra vonatkozó szabályok irányadóak a bérleti szerződés meghosszabbítására.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott lakásra bérleti szerződés a bérlő munkaviszonya fennállásának idejére köthető, míg az f) pontjában meghatározott lakásoknál maximum 1 év időtartamra köthető a bérleti szerződés.
(5) Az (1) – (4) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a lakást határozatlan időre kell bérbe adni.
(6) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szociális bérlakás esetén a bérleti szerződés időtartamának lejáratát megelőző hónapban felül kell vizsgálni a jogosultsági feltételek e rendelet 7. § és 14. §-ában meghatározottak szerinti meglétét, amihez a bérlőnek ismételten be kell csatolnia a jövedelmi igazolásait is. Amennyiben a szociális bérlakás feltételei esetében továbbra is fennállnak, s nincs sem bérleti díj, sem közmű tartozása, úgy a bérleti szerződése meghosszabbítható.
(7) Az (6) bekezdésben elvégzett felülvizsgálatot követően
a) amennyiben a bérlő már nem jogosult a szociális bérlakásra, és
b) nincs nyilvántartott szociális bérlakásra jogosult igénylő,
c) a bérlőnek a bérleti szerződés ideje alatt nem volt sem bérleti díj sem közüzemi díj elmaradása, tartozása és
d) nem áll rendelkezésre üres költségtérítéses bérlakás, a bérlő kérésére az általa addig bérelt lakást az önkormányzat átminősítheti költségtérítéses bérlakássá, s vele a szerződést ennek megfelelően megkötheti.
Bérbeadás bérlőtársak részére
5. § (1) Bérlőtársak részére kell a lakást bérbe adni, ha a törvény előírja, vagy ha a bérlőtársi szerződés megkötését olyan személyek kérik, akiket a bérlő a bérbe adó hozzájárulása nélkül is befogadhat a lakásba, valamint a jogszerűen befogadott gyermekének házastársát.
(2) A bérlőtársi jogviszony létesítésére, a jogviszony alanyainak bővítésére akkor van lehetőség, ha a bérlő és a jövőbeni bérlőtárs közösen, írásban kérik a bérbe adótól.
Bérbeadói hozzájárulás szabályai
6. § (1) A lakástörvényben és e rendeletben előírt bérbeadói hozzájárulás csak akkor adható, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
a) a bérlőnek bérleti és közüzemi díj tartozása nincs,
b) legalább egy lakószoba kizárólag a bérlő és családja használatában marad,
c) a lakásba költözők és a már jogszerűen ott lakók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 10 m2-es lakószobarész jut.
(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni. A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha az, akit lakások bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó hatályos törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.
(3) A lakásnak nem adható egyetlen helyisége sem nem lakás céljára bérbe.
(4) Bérlő a lakástörvényben megjelölt kivételeken túl a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:
a) élettársát, amennyiben az a város és az ország területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik,
b) Testvérét, ill. féltestvérét,
c) Bérleti jogviszony folytatására egyébként nem jogosult unokáját,
d) életvitelszerűen a lakásban lakó gyermeke házastársát.
e) befogadott gyermekétől született unokáját.
(5) Bérbeadó a (4) bekezdésben meghatározott személyek elhelyezéséről a bérlő jogviszonyának megszűnésekor nem gondoskodik.
Az igényjogosultság feltételei
7. § (1) Az 1., 2. és 3. mellékletben meghatározott önkormányzati lakásokra a lakásigénylés alapján az a személy jogosult, aki a Ptk. és Ltv.-ben, valamint az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel. Szükséglakásra az jogosult, akinek lakása természeti katasztrófa, tűzeset, műszaki állapot vagy más - a bérlőnek fel nem róható - ok miatt lakhatatlanná vált és átmenetileg lakhatása nem megoldott.
(2) A 4. mellékletben meghatározott önkormányzati bérlakásra lakásigénylés alapján az jogosult, aki a rendelet 23. §-ában meghatározott, az adott ingatlan tekintetében a Polgármesteri Hivatal Műszaki irodája által jóváhagyott sorrendben felújítási, karbantartási munkálatok elvégzését saját költségén vállalja,- megelőlegezve több év bérleti díjának megfizetését ezzel. Ezen lakásigénylők esetében nem jogosultsági feltétel a város közigazgatási területén lévő bejelentett lakóhely illetve munkahely.
(3) A határozott időre bérbeadott költségtérítéses bérlakás, illetve a munkakörhöz kötött szolgálati lakás esetén elismerhető annak az igényjogosultsága is, akinek a településen nincs bejelentett lakóhelye a kérelem beadásakor, de munkahelye a város közigazgatási területén van, s ezt igazolja.
(4) Az (1)és(2) bekezdésben foglaltakon túl
a) Szociális lakásként funkcionáló lakások esetében (1. melléklet) nem ismerhető el a lakásigénye annak:
aa) akinek vagy a vele együtt lakó házastársának /élettársának/, kiskorú gyermekének kizárólagos tulajdonában az ország területén lakása, üdülője, hétvégi háza van,
ab) akinek az egy főre jutó havi bruttó jövedelme a mindenkori garantált bérminimum 200 %-át meghaladja
b) Költségtérítéses bérlakásként funkcionáló lakás esetén (3. melléklet) nem ismerhető el a lakásigénye annak:
ba) aki a rendelet hatálybalépése után birtokháborítással vagy önkényesen költözött a lakásba,
bb) akinek vagy a vele együtt lakó házastársának /élettársának/, kiskorú gyermekének kizárólagos tulajdonában az ország területén lakása, üdülője, hétvégi háza van.
(5) Szociális helyzete alapján azonos feltételek esetén előnyt élvez a szociális bérlakás esetén:
a) aki legalább 3 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik,
b) gyermekét/it/ egyedül nevelő szülő,
c) akinek közvetlen családjában súlyosan fogyatékos vagy hitelt érdemlően igazolt tartós beteg él,
d) aki egészségre ártalmas körülmények között él,
e) aki műszakilag rossz állapotú, vagy lakásnak nem tekinthető helyiségben lakik,
f) aki albérletben él.
(6) Azon családok részére, akik a szociális bérlakásra nem jogosultak, illetve jogosultak lennének, de nincs rendelkezésre álló üres szociális bérlakás, és vállalják a magasabb bérleti díj kifizetését, költségtérítéses bérlakás (3. melléklet) utalható ki, határozatlan időre. E lakások bérleti díja inflációkövetően kerül minden évben a Rendelet 5. mellékletében megállapításra.
(7) Több azonos körülményű igénylő esetén előnyt élvez a (5) bekezdésben meghatározott feltételekkel rendelkező igénylő.
A felek jogai és kötelezettségei
8. § (1) A felek jogaira és kötelezettségeire az Ltv.szabályai az irányadók azzal, hogy ahol az a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó a törvény és e rendelet keretei között állapítja meg és a bérleti szerződés tartalmazza.
(2) A bérbeadó – a 4. mellékletben meghatározott lakások kivételével - a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek, bérlőtársnak átadni (továbbiakban: bérlő). Komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezések jegyzékét a 7. melléklet tartalmazza.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt megállapodás létrejön, a bérbeadó a bérlőnek a munkálatok elvégzésével kapcsolatban felmerült és az önkormányzat részére szóló számlával igazolt költségei megtérítését – a 4 mellékletben meghatározott lakások kivételével - bérbeszámítás formájában engedélyezi.
(4) Bérbeszámítás esetén ha időközben a bérlő bérleti jogviszonya megszűnik, részére a fennmaradó költségkülönbözetet a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül meg kell téríteni, a 4. mellékletben meghatározott bérlakások kivételével.
(5) Bérlő és a bérbeadó megállapodhat, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.
(6) A bérlő a lakás komfortfokozatának növelése és fűtésének korszerűsítése esetén bérbeszámításra tarthat igényt. Egyéb munkákat a saját költségén végezheti el. A bérbeszámításra a 8. §. (3) – (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A lakás komfortfokozatának növelésével és a fűtés korszerűsítésével, a kötelezettségek átvállalásával, teljesítésével és a költségek kiegyenlítésével kapcsolatos megállapodást a feleknek előzetesen írásban kell rögzíteni.
(8) Ha a felek megállapodnak, hogy a bérlő a lakás komfortfokozatát növeli, illetve a fűtést korszerűsíti, vagy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, akkor írásban rögzíteni kell:
a) az elvégzendő munka műszaki tartalmát a szükséges mértékig,
b) a kivitelezés határidejét,
c) azt, hogy a kivitelezéshez szükséges anyagot maga vagy a bérbeadó biztosítja,
d) a bérlő feladata, hogy a kivitelezés ideje alatt megóvja a lakást a szándékos vagy gondatlan rongálástól,
e) a munkálatok költségeit a bérlő viseli, melyet a bérbeszámítási joggal érvényesít,
f) igazolt költségeit:
g) anyagoknál és vállalkozók által végzett munkálatoknál a számlával igazolt költség összege,
h) a munkálatok befejezését követő 30 napon belül a költségelszámolást el kell végezni.
(9) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
b) a lakás burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, kivéve, ha arra a falban vagy födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor,
c) az elektromos vezetéknek és az érintésvédelmi rendszerének a lakásban levő fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosító táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, kapcsolók és a csatlakozó aljak cseréjéről,
d) az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezésében, továbbá a lakásban a saját vagy a vele együtt lakó, illetőleg a bérlő beleegyezésével ott tartózkodó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről, valamint
e) a lakás, illetőleg a lakáshoz tartozó helyiségek (tárolók), tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról,
f) a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről
g) a bérleményhez tartozó udvar és kert tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló mentesítéséről.
h) földszintes épület esetében mindazon munkák elvégzéséről, amit A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 7/2017. (III.29.) Önkormányzati rendelet 6. §-a szabályoz.
(10) A bérlő köteles tűrni, hogy a bérbeadó igazolt képviselője előzetes bejelentés nélkül évente két alkalommal ellenőrizze a lakás belső rendeltetésszerű használatát a bérlő szükségtelen háborítása nélkül, illetve márciustól novemberig az ingatlanhoz tartozó udvar és kert rendbetételét szükség szerint.
(11) A (10) bekezdésen túl rendkívüli káresemény, hibafeltárás, - elhárítás, illetőleg veszélyhelyzet fennállása miatt az ellenőrzést tűrni, valamint a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzését is köteles biztosítani a bérlő.
(12) Bérlő lakáscsere igényt nyújthat be bérbeadóhoz, amelyet indokolnia kell. Lakáscsere további feltétele, hogy bérlő a lakott lakásnál ne rendelkezzen bérleti díj és közüzemi számla hátralékkal. Amennyiben az első lakáshoz jutáskor nem fizette meg az óvadékot, akkor az új lakásbérleti szerződés aláírásakor a 10. § szerinti óvadékot köteles megfizetni.
(13) A Bérlő és a vele együtt költöző családtagok a bérleti szerződés aláírását követő 8 napon belül kötelesek állandó lakcímet létesíteni a bérlakásba, s ennek tényét a bérbeadónál igazolni.
A lakbér mértékére és a jogcím nélküli lakáshasználóra vonatkozó rendelkezések
9. § (1) A bérlő a lakás használatáért az adott lakás típusának megfelelően a 5. mellékletben meghatározott bérleti díjat köteles fizetni előre minden hónap 15. napjáig, egy összegben.
(2) A bérlő által fizetendő bérleti díj nem foglalja magába a lakás fenntartásával kapcsolatos semmiféle kiadást, úgymint rezsi költség, kommunális adó, szemétszállítási díj, közös költség, stb. ezek fizetése a bérlőt külön terheli.
(3) A bérlőt a mindenkor hatályos szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló helyi rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén, és az abban rögzített eljárás szerint megilleti a lakásfenntartási támogatás.
10. § (1) A költségtérítéses (3. melléklet) lakások esetében - a munkakörhöz kötött, annak fennállásáig bérbeadott költségtérítéses lakások 9. melléklet és a saját kivitelezésben felújított, határozott időre bérbe adott költségtérítéses lakások 4. melléklet kivételével - a bérlőnek a bérleti jogviszony keletkezésekor 200.000 Ft óvadékot kell fizetni, és a bérleti jogviszony megszűnése esetén ezzel megegyező összegű térítésre tarthat igényt, amennyiben nincs lakbér és közmű tartozása.
(2) A Polgármester kérelemre engedélyezheti az óvadék 50 %-ának legfeljebb 6 havi részletekben történő megfizetését.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott összegű, bérlő által megfizetett összeg visszafizetésének feltétele, hogy a bérlő becsatolja:
a) lakbér-hátralékról az azt nyilvántartó (GAMESZ, illetve Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda) nyilvántartása alapján kiadott igazolást, valamint
b) a lakásban lévő közművek közműszolgáltatói által a hátralék-mentességet bizonyító igazolást.
11. § (1) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónapig a használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos.
(2) A jogcím nélküli használat 3. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér kétszerese.
(3) A jogcím nélküli használat 12. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér háromszorosa.
Albérlet
12. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes hozzájárulásával, kizárólag lakás céljára albérletbe adhatja.
(2) Albérleti jogviszony csak akkor létesíthető, ha a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószoba terület jut.
(3) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.
A lakásigénylés rendje és nyilvántartásba vétele
13. § (1) A lakások bérbeadására, lakásbérleti jogviszony folytatására, illetve lakáscserére irányuló kérelmet (igénylést) lehet benyújtani az Ibrányi Polgármesteri Hivatalhoz (továbbiakban: hivatal).
(2) A jogosultság vizsgálatát, ellenőrzését követően a polgármester 30 napon belül értesíti a kérelmezőt a nyilvántartásba vételéről, vagy annak megtagadásáról.
14. § (1) Az igénybejelentéshez mellékelni kell:
a) az igénylő, valamint házastársa /élettársa/ és a velük együtt költöző családtagok kereseti-jövedelmi igazolását, amennyiben azt a hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása nem szabályozza.
b) az igénylő vagy vele együtt költöző személy – a lakásigénylés mértékét befolyásoló – rendkívüli szociális vagy egészségügyi körülményeire vonatkozó igazolást.
(2) A havi jövedelem megállapítása a szociális igazgatásról, szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 10. §-ában, valamint a mindenkor hatályos a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló helyi KT. rendeletben meghatározottak szerint történik.
(3) A hivatal a kérelem benyújtásakor a helyszíni szemlét nem igénylő adatokat ellenőrzi és az igénylőt nyilvántartásba veszi, s erről az igénylőt értesíti.
(4) Az igénylőnek a lakásigénylésében közölt adatok, körülmények megváltozását be kell jelenteni a hivatalhoz a változást követő 15 napon belül.
(5) Ha az igénylő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan adatokat közöl, ezek jogkövetkezményeit, a nyilvántartásból eredő hátrányt viseli.
(6) A lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett önkéntes hozzájárulása alapján - az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig – az önkormányzat kezeli az adatvédelmi szabályzatban foglaltak szerint. A benyújtott adatok nem nyilvánosak, abba csak az érintett személy tekinthet be, ill. zárt ülésen csak az illetékes bizottság és a Képviselő-testület tárgyalhatja.
15. § A hivatal környezettanulmányban állapítja meg az igénylő szociális helyzetét, vagyoni viszonyait.
16. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.
(2) A bérbeadó a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlőtől a részére megállapított bérleti díjnál magasabb összegű használati díjat nem kérhet, azt arányosan köteles megállapítani.
17. § Lakásigényléseket két évig kell a hivatalban nyilvántartani, e határidő után a lakásigénylés érvényét veszti, azt újra be kell nyújtani.
18. § Az igényjogosultság elbírálásánál figyelembe vehető lakásigénylés mértékét a 6. melléklet tartalmazza.
A lakásbérlet megszűnése
19. § (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást beköltözhető állapotban, továbbá berendezéseit tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadnia.
(2) Ha a felek a lakásbérleti jogviszonyt az Ltv. 23. §-ában foglaltak szerint megszüntetik – az írásban foglalt megállapodásuknak megfelelően – a bérbeadó a bérlő részére másik lakást biztosít vagy pénzbeli térítést fizet. Másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető abban az esetben, ha a felajánlott lakás
a) komfortfokozata,
b) alapterülete,
c) lakószobáinak száma,
d) műszaki állapota kedvezőtlenebb, mint a másik lakás ugyanezen jellemzői.
(3) Pénzbeli térítés fizetése esetén a térítés mértéke a bérlő által egy év alatt fizetett, illetve fizetendő bérleti díj összegének 200 %-áig terjedhet.
(4) A határozatlan idejű lakásbérleti szerződés bérbeadó általi rendes felmondása esetén bérbeadó cserelakás felajánlása helyett bérlő részére pénzbeli térítést fizethet. Ez az összeg az éves bérleti díj max. 100 %-a lehet.
(5) A szociális intézményből elbocsátott személy részére, - ha az intézménybe utaláskor a bérlakás lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le -, amennyiben az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, és arra jogosult másik lakás adható bérbe.
20. § A lakásbérlet megszűnésével, a cserelakás biztosításával, a pénzbeli térítés megfizetésével kapcsolatos megállapodásokat írásban kell rögzíteni.
21. § (1) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, akkor részére komfortosnál jobb minőségű lakást az Önkormányzat nem köteles biztosítani.
(2) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, s a lakásból a jogviszony megszűnését követő 15 napon belül köteles kiköltözni.
Lakásbérleti jog folytatására vonatkozó szabályok
22. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog alanyi jogon folytatható azon személy esetében, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba és a bérlő halálakor a lakásban életvitel szerűen lakott.
(2) A bérleti jogviszony folytatásának megállapítása esetén a bérleti szerződést a jogosult nevére át kell írni.
(3) Arra, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a jogcím nélküli lakáshasználat szabályai az irányadóak.
A 4. mellékletben szereplő határozott időre bérbe adott, saját kivitelezésben felújított bérlakásokra vonatkozó speciális szabályok
23. § (1) A lakások bérbeadása a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája által jóváhagyott sorrendben és minőségben elvégzett felújítási munkák költségétől és az adott ingatlanra megállapított bérleti díj összegétől függően meghatározott időre, maximum 10 évre történik .
(2) Amennyiben bérlő a határozott idő letelte előtt lemond bérleti jogáról, úgy az önkormányzattól, a megkötött szerződésben foglaltaknak megfelelően nem kérheti a bérleti időszak hátralevő részére eső lakbér megtérítését, melyet korábban a szerződés alapján a teljes időszakra vonatkozóan egy összegben, vagy részletekben történő teljesítés esetén részletekben - a lakás elvárt műszaki tartalommal történő felújításával, elismert építési költség címén - megelőlegezett.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben bérlőnek joga van a hátralévő bérleti időszakra vonatkozó bérleti jogát, mint vagyoni értékű jogot értékesíteni elsősorban az önkormányzat által a lakáskérelmezőkről vezetett névjegyzékből kijelölt személy részére. Az önkormányzat abban az esetben köti meg a hátralévő időszakra az új bérlővel a határozott időre szóló bérleti szerződést, amennyiben új bérlő bemutatja az eredeti bérlővel erre vonatkozóan megkötött szerződést, s az eredeti bérlő nyilatkozik, hogy részére - az általa le nem lakott - bérleti díj beszámítás egyenérték megfizetése megtörtént, s követelése az önkormányzat felé nincs.
(4) A határozott időszakra érvényes bérleti jog a Ptk. szerint vagyoni értékű jognak számít, és ennek szabályai vonatkoznak az öröklésre és értékesítésre.
(5) A bérleti időszak lejártát követően, amennyiben az önkormányzat erre vonatkozó szándékát kinyilvánítja - lehetőség nyílik a lakások megvásárlására, az önkormányzat által az e rendelet 24. §.(1) bekezdése alapján meghatározott értéken. A mindenkori bérlőt elővásárlási jog illeti meg.
(6) A bérleti időszak lejárta előtt - bérlő egyetértésével – is lehetőség van a lakások értékesítésére az (5) bekezdésben meghatározott értéken. Ebben az esetben bérlő a bérleti időszak hátralevő részére eső (le nem lakott) lakbér megtérítését egy összegben kérheti a vételár beszámításánál.
(7) Amennyiben az önkormányzat nem kívánja az (1) bekezdésben meghatározott időszak leteltét követően az ingatlant elidegeníteni, akkor a bérleti jogviszony –bérlő ez irányú igénye esetén - új bérleti szerződés kötésével tovább folytatódik, a lejárat időpontjában érvényes, a lakás minősítésének és komfortfokozatának megfelelő, a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kategória szerinti bérleti díj alkalmazásával.
A lakások elidegenítése
24. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján az értékesíthető bérbe adott önkormányzati lakás vételárát bejegyzett ingatlanértékelő szerv három hónapnál nem régebbi értékbecslése alapján kell megállapítani. Az így megállapított értéktől a Képviselő-testület +-20 %-kal eltérhet.
(2) Ha a határozatlan időre bérbe adott lakást a vételi jog jogosultja vásárolja meg, a vételár az (1) bekezdésben meghatározott érték 90 %-a.
(3) A vételi jog gyakorlásához az érdekelteknek meg kell küldeni
a) A társasház alapító okiratát vagy az alapító okirat lényeges elemeit tartalmazó tájékoztatót,
b) A vételárat és a forgalmi érték kialakításának legfontosabb elemeit,
c) A fizetési és az egyéb szerződési feltételeket /törlesztési idő, vételár engedmény, engedmény, jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése, kedvezmény megvonás/,
d) Az épületek állapotáról szóló műszaki tájékoztatót,
e) Felhívást a szerződés megkötésére, illetve a vételi jogtartalmának megállapítására,
f) Az ajánlati kötöttség időtartamát, melyet 90 napban kell megállapítani, s mely a bérlő kérésére 60 nappal meghosszabbítható.
25. § A határozatlan időre bérbeadott lakás kedvezményekkel történő értékesítése esetén az adásvételi szerződésben ki kell kötni, hogy az ingatlannak az adásvételt követő 5 éven belüli értékesítése esetén az önkormányzatot visszavásárlási jog illeti meg, ugyanazon a vételáron, mint amennyiért azt eladta a vevő részére.
26. § (1) A Ltv. alapján vételi, illetve elővásárlási joggal nem érintett lakások vételárának megállapítására és mértékére a rendelet 24. §. (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. Pályázati kiírás esetén az induló ár az értékbecslésben meghatározott összegnél kevesebb nem lehet.
(2) Az önkormányzati lakásra a bérlőt, a bérlőtársakat egyenlő arányban, a társbérlőt /az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában/ és e személyek hozzájárulásával ezek egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.
(3) Pályázati kiírás estén a pályázati feltételeket /a lakás eladásával kapcsolatos/ az önkormányzat hirdetőtábláján és a helyi lapban kell közzétenni. A kihirdetés időtartama 15 nap. Kezdő időpontja a helyi lapban a megjelenés napja, ennek hiányában az Önkormányzat hirdetőtábláján való közzététel.
(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a lakás lényeges adatait: utca, házszám, /emelet/, komfortfokozat, alapterület, helyiségek megnevezése, műszaki állapota, a havi lakbér összege, a legalacsonyabb vételár, fizetési feltételek, továbbá a versenytárgyalás helye, időpontja. (5) A lakás annak értékesíthető, aki a legmagasabb vételárat és a legkedvezőbb fizetési feltételeket /egyösszegű teljesítést/ ajánlja fel.
Lakáscélú helyi támogatások
27. § (1) Az önkormányzat által, helyi rendelete alapján nyújtott első lakáshoz jutók támogatását azonnal és egy összegben vissza kell fizetni, ha a jogosult az önkormányzati támogatással épült, vagy vásárolt ingatlanát a támogatás felvételét követő 5 éven belül cserelakás nélkül elidegenítette, vagy javára kikötött értékkülönbözettel másik lakásra cserélte.
(2) Ha a támogatás felvételétől számított három éven belül az önkormányzat tudomására jut, hogy a kedvezményezett az önkormányzat félrevezetésével jutott támogatáshoz, elő kell írni a támogatás azonnali és egyösszegű visszafizetését a mindenkor érvényes késedelmi kamat évi mértékével együtt.
(3) Az önkormányzat települési támogatásként a fiatalok lakáshoz jutását lakásvásárlási és lakásépítési támogatás nyújtásával segíti, melynek részletes szabályait az önkormányzat külön rendeletében szabályozza.
Nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabály
28. § (1) A nem lakás céljára szolgáló esetében bérlőnek a bérleti jogviszony keletkezésekor 200.000 Ft óvadékot kell fizetni, és a bérleti jogviszony megszűnése esetén ezzel megegyező összegű térítésre tarthat igényt, amennyiben nincs bérleti díj és közmű tartozása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegű, bérlő által megfizetett összeg visszafizetésének feltétele, hogy a bérlő becsatolja:
a) bérleti díj hátralékról az azt nyilvántartó Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda nyilvántartása alapján kiadott igazolást, valamint
b) a helyiségben lévő közművek közműszolgáltatói által a hátralék-mentességet bizonyító igazolást.
29. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó homlokzat /kirakat, előtető, biztonsági berendezés/ karbantartásáról,
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, melyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve üzemben tart,
e) az épület és a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, mely a bérlő tevékenységével függ össze.
(2) A bérbeadó az (1) bekezdés a-d.) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő vállalja a munkák értékével emelt bér megfizetését.
30. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni leltár szerint a bérbeadónak.
31. § (1) A bérlő az általa bérelt nem lakás céljára szolgáló helyiségnek maximum 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával kizárólag nem lakás céljára bérbe adhatja.
(2) Az albérleti díj nem haladhatja meg a bérlő által fizetett bérleti díj arányos részét.
(3) A bérbeadó a bérleti szerződés megszűnése után a helyiségben jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.
32. § (1) A bérlő a helyiség átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség fekvési helyét /település, kerület, utca, házszám/,
b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,
c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,
d) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja.
(3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő:
a) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,
b) tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.
(4) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből /településrendezési és – fejlesztési, egészségvédelmi/ megtagadhatja.
(5) A bérbeadó az 1990. évi LXXIV. törvény alapján bérleti jogot megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaságnak a helyiség átruházásáról szóló megállapodáshoz a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles hozzájárulni.
33. § Jogcím nélküli használat, továbbá jogellenes albérletbe adás esetén – a használat ellenértékeként – a helységbérleti díj háromszorosának megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.
34. § A helyiség bérleti jogának cseréjéhez, illetőleg átruházásához a bérbeadó a hozzájárulást nem tagadhatja meg, ha a cserélő fél az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeket teljesíti, és vállalja, hogy a helyiséget ugyanarra a célra használja, mint amilyenre eredetileg volt bérbe adva.
35. § (1) Nem idegeníthető el a helyiség, ha az:
a) olyan épületben van, amelyet a rendelet kihirdetésekor érvényes részletes rendezési terv bontásra kijelölt,
b) a polgármesteri hivatal elhelyezésére szolgáló épületben van,
c) műemléképületben van,
d) életvédelmi, polgári védelmi célokat szolgál.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő helyiség az önkormányzat vagy a bérlő kezdeményezésére a Képviselő-testület egyedi döntése alapján idegeníthető el.
36. § Az elidegenítésre kijelölt helyiségre más személyt megelőző vásárlási lehetőség illeti meg:
a) a bérlőt,
b) a bérlőtársakat a bérleti szerződésben meghatározott használat arányában.
37. § Ha a bérlő vásárlási jogával nem kíván élni, a helyiség pályázat útján értékesíthető, kivéve, ha a helyiség értékesítésre történő kijelölésére a bérlő kezdeményezésére került sor, s az a vásárlási jogával mégsem kíván élni. Ebben az esetben a bérlő a helyiségnek továbbra is bérlője lehet.
38. § (1) Az elidegenítésre kerülő önkormányzati helyiség vételára ha a helyiséget a 36. §-ban nevezett bérlő vásárolja meg:
a) azon helyiség esetében, amelyet a bérlő saját költségén létesített, használatra alkalmassá tett, a vételárnál a bérbeszámítás során figyelembe vett összeg még le nem lakott arányát vételárcsökkentő tényezőként kell szerepeltetni azzal a megszorítással, hogy a csökkentés összege a vételár 30 %-át nem haladhatja meg,
b) ha a bérlő a bérleti jogviszony létrejötte előtt a saját költségén beruházást is eszközölt, melyet a bérbeadó a bérbe beszámított a helyiség vételárának megállapításánál a bérlőre kedvezőbben kell alkalmazni.
(2) ha a helyiséget a bérlő nem vásárolja meg, azt a pályázat útján kívülálló részére kell értékesíteni. A licit induló összege: a forgalmi érték 70 %-a,
(3) ha a helyiség üres, azt pályázat útján kell értékesíteni. A licit induló összege a forgalmi érték 100 %-a.
Vegyes rendelkezések
39. § (1) A hivatal a lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban – az érintett polgárokról- a személyi adat- és népesség-nyilvántartásban kezelt adatokat használja fel.
(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a hivatal saját nyilvántartásában szerepel.
(3) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáshoz szükséges – szociális, jövedelmi-vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.
40. § A Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013 (VII.03) önkormányzati rendelete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról.
41. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.