1. § E rendelet hatálya kiterjed a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználóra, díjfizetőre, távhő ellátást biztosító távhőszolgáltatóra.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § A távhőszolgáltató a szolgáltatói berendezések üzletszabályzatában meghatározott csatlakozási feltételei szerinti, az adott területre vonatkozó, a külső hőmérséklet változását követő primer előremenő hőhordozó közeg hőmérséklet-változásának (menetrendnek) megfelelően olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közszolgáltatási szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.

4. § Ha a felhasználónak a hőhordozó közegre rendkívüli esemény bekövetkezése miatt szüksége van, a szolgáltató tényleges költségeinek megfizetése ellenében és a távhőszolgáltató közreműködésével azt a szükséges mértékben igénybe veheti.

5. § (1) A távhőszolgáltató a fűtési időszak alatt (az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja között) köteles rendelkezésre állni a felhasználói igények kielégítésére.

(2) A távhőszolgáltató a felhasználó írásbeli megrendelése esetén a szeptember 15. és október 15. közötti, valamint az április 15. és május 15. közötti időszakokban is köteles a fűtési célú hőszolgáltatást biztosítani.

6. § (1) Új felhasználó csatlakozása esetén felhasználói hőközpontot kell létesíteni a mérés helyétől függetlenül.

(2) A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a hőmennyiségmérő vagy költségmegosztó mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.

7. § (1) A távhőszolgáltató hőmennyiség felhasználónkénti szabályozásának és mérésének feltételeit a felhasználói hőközpont létesítésével abban az esetben valósítja meg, ha a felhasználó:

(2) Hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérés helye:

(3) A hőfogadó állomáson hiteles hőmennyiségmérést, valamint a költségmegosztást szolgáló egyéb mérőműszereket az alkalmazott mérőeszközre vonatkozó beépítési követelmények betartásával kell felszerelni.

(4) Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérőt az épületen belül elhelyezve, a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell felszerelni, hogy az az adott épületrész egészének hőfelhasználását mérje.

8. § (1) A távhőszolgáltató jogosult a távhőszolgáltatást korlátozni. A korlátozás elrendeléséről, annak okairól, a korlátozás fokozatáról és a korlátozás kezdő időpontjáról a távhőszolgáltató köteles a felhasználókat és Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatát értesíteni.

(2) A távhőszolgáltatás korlátozásának sorrendje és az egyes fokozatokba tartozó felhasználói csoportok a következők:

(3) A korlátozási fokozatba soroláshoz a távhőszolgáltató a felhasználóktól a hőfelhasználásuk sajátosságaira vonatkozó adatokat kérhet.

(4) A korlátozás – annak okától függően – lehet általános, amikor az minden felhasználó hőigényét érinti, és lehet részleges, amely esetben a korlátozás csak a távhőszolgáltató által távhővel ellátott egyes területrészekre terjed ki.

(5) A korlátozás feloldásáról a távhő szolgáltató haladéktalanul értesíti Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatát és a felhasználókat.

9. § (1) A távhő vételezés szüneteltetését a felhasználó tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzésének idejére jogosult igényelni.

(2) A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és távhőszolgáltató egymást legalább nyolc nappal korábban köteles igazolható módon tájékoztatni.

(3) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a felhasználó és a távhőszolgáltató köteles egymást nyolc órán belül igazolhatóan értesíteni, a hibát köteles a műszakilag lehetséges legrövidebb idő alatt megszüntetni.

10. § (1) Amennyiben távhőszolgáltatás

(2) A (1) bekezdés szerinti alapdíjak alkalmazásánál a légtérfogat számításánál az éléskamra (kamraszekrény), valamint az épületrész légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része nem vehető figyelembe. Ha a távhőszolgáltatásban részesülő épületrész fürdőszobájában az előírt hőmérséklet biztosítását kiegészítő fűtéssel – különösen villamos hősugárzóval – tervezték, az épületrész légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.

(3) A távhőszolgáltatási díjfizetési kötelezettség szempontjából az ellátott épületrészen – lakáson, az egy önálló rendeltetési egységet képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségeken –, valamint a közös használatra szolgáló helyiségeken belül az egyes helyiségek ellátottsági különbsége nem vehető figyelembe.

(4) A felhasználó vagy a díjfizető az alapdíj 1/12 részét a tárgyhónapban, a hó első napját követően, előre fizeti a távhőszolgáltatónak.

(5) Ha a felhasználó tulajdonában vagy kezelésében lévő felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat meg kell fizetnie.

(6) Ha a felhasználó év közben köt vagy mond fel általános közszolgáltatási szerződést, a szerződéskötés vagy a felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie.

(7) A felhasználó a közszolgáltatási szerződésben lekötött hőteljesítménynek vagy a felhasználási hely légtérfogatának megfelelő éves alapdíját akkor is köteles a távhőszolgáltató részére megfizetni, ha távhőt nem vételezett. Meg kell fizetni az alapdíjat akkor is, ha a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztette, továbbá a szerződés megszűnéséig abban az esetben is, ha a távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződést felmondta.

(8) Hődíj elszámolása és fizetése történhet hőközponti mérés vagy épületrészenkénti mérés alapján.

(9) A távhőszolgáltatási díjak nem tartalmazzák a felhasználói berendezések feltöltéséhez, üzemeltetéséhez, továbbá a vízfelmelegítés-szolgáltatáshoz, használati melegvíz szolgáltatáshoz felhasznált közműves ivóvíz víz- és csatornadíját.

(10) A közszolgáltatási szerződés megkötésekor, valamint a távhőszolgáltató kérésére a díjfizetők személyét a felhasználó közli a távhőszolgáltatóval.

(11) Ha több személy tulajdonában lévő, hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatásban részesülő épület távhőszolgáltatási díjait egy összegben egyenlítik ki, a felhasználó képviselője a távhőszolgáltató részére köteles írásban nyilatkozni a nem lakossági célú távhőellátásként igénybe vett távhőszolgáltatás arányáról. A nyilatkozatot a bejelentésben szereplő adatok változása esetén is meg kell tenni. A nyilatkozat tartalmáért a nyilatkozattevő felelősséggel tartozik. A nyilatkozat elmulasztása esetén – a nyilatkozat megtételét követő mérőleolvasás időpontjáig – a távhőszolgáltató jogosult a nem lakossági célú távhőszolgáltatási díjakat alkalmazni.

11. § (1) A felhasználók vagy díjfizetők a távhőszolgáltatás díját havonta, a távhőszolgáltató által kiállított számla alapján, a számlán megjelölt fizetési határidő lejártáig kötelesek megfizetni. A számlázás, illetve díjfizetés módját, esedékességét a távhőszolgáltató üzletszabályzata állapítja meg.

(2) A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek vonatkozásában, ha a hőfogyasztás felosztásának alapja a fűtött légtérfogat, a távhőszolgáltatónak a felosztást és az elszámolást az elszámolási időszakot követő 60 napon belül kell elkészíteni.

(3) Ha a mért éves távhőfogyasztás hődíját az épületrészekben elhelyezett mérőkészülékek (költségmegosztók) mérési eredménye alapján vagy egyéb más elosztási mód szerint kívánják szétosztani, a hődíj felosztásáról a fogyasztói közösségnek kell gondoskodni. A fogyasztói közösség által az elszámolás végeredményének a távhőszolgáltató részére történő átadása után a távhőszolgáltató az elszámoló számlát 60 napon belül elkészíti. Amennyiben a fogyasztói közösség az éves távhőszolgáltatási hődíj költségmegosztási eredményét szeptember 30-ig a távhőszolgáltatónak nem adja át, úgy a távhőszolgáltató jogosult a fűtéscélú hődíj elszámolására légm³ arányos felosztást alkalmazni.

(4) A költségmegosztókkal történő költségosztás miatt felmerülő költségek nem képezik az alapdíj részét, ezért azokat a költségmegosztásban résztvevő felhasználó külön téríti meg.

(5) Melegvíz-mérő hiányában a 1. mellékletben foglalt normatív vízmennyiségeknek megfelelően kell megállapítani a vízfelmelegítés-szolgáltatás céljára felhasznált hőmennyiséget.

12. § (1) A hődíjat a közszolgáltatási szerződés szerinti lakossági felhasználó ellátását szolgáló hőközpontban (hőfogadó állomáson) felszerelt, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hitelesített hőmennyiség-mérővel történő hőmennyiségmérés alapján lehet megállapítani. Tárgyhót követően a hőmennyiségmérők leolvasására és az elszámoló számla benyújtásra – egyéb megállapodás hiányában – évente egy alkalommal kerül sor. A közbenső időszakban a távhőszolgáltató részszámlázásos módszert alkalmaz. Részletfizetésre és a hődíj elszámolására vonatkozó részletes szabályokat a távhőszolgáltató hatályos üzletszabályzata rögzíti.

(2) Ha a felhasználó a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását nem kéri, a hőközpontban mért fogyasztás hődíját egy összegben fizeti.

(3) Ha a felhasználó a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását kéri, a hőközpontban vagy hőfogadó állomáson mért fogyasztás hődíját a felhasználó vagy képviselője és a távhőszolgáltató közötti megállapodásban foglalt szétosztási arányoknak megfelelően, megállapodás hiányában az épületben lévő épületrészek légtérfogata (légm³) arányában kell a díjfizetőknek megfizetni.

(4) A (3) bekezdés esetén a felhasználó képviselője kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a hődíj szétosztási arányainak megváltoztatását, a távhőszolgáltató a módosított arányok szerinti szétosztást legkésőbb a bejelentés hónapját követő második hónaptól kezdődően teljesíti.

(5) Ha a felhasználó ellátása a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontból vagy hőfogadó állomásból történik, hőközponti hőmennyiségmérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a távhőszolgáltató a hőközpontban mért hőmennyiségből a (6) és (7) bekezdésben foglaltak szerint külön-külön határozza meg és elkülönítve számlázza a fűtési célra és a vízfelmelegítés-szolgáltatás célra felhasznált hőmennyiséget. Az így meghatározott hőmennyiségeket a távhőszolgáltató a felhasználó igényének megfelelően a (2) vagy a (3) bekezdés alapján számolja el.

(6) A távhőszolgáltató a fűtési célú és a vízfelmelegítés célú távhőszolgáltatásra felhasznált hőmennyiséget – minden olyan esetben, amikor fűtési és vízfelmelegítés célú hőfelhasználás egyaránt történik – külön-külön köteles meghatározni és számlázni.

(7) Csak fűtési vagy csak vízfelmelegítési célú távhőszolgáltatás esetén a hőközpontban mért hőmennyiség azonos az adott szolgáltatási célra felhasznált hőmennyiséggel.

(8) A hőközpontban 1 m³ közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges átlagos hőmennyiség 0,246 GJ/m³. Vízfelmelegítés-szolgáltatás esetén a vételezett hőmennyiség a felhasznált melegvíz m³-ben meghatározott mértékének és az átlag hőmennyiségnek a szorzata.

(9) Épületrészenkénti díjmegosztás esetén a vízfelmelegítési díj számlázása Ft/m³ egységáron történik, melynek mértéke az átlagos hőmennyiség (GJ/m³) és a primer hődíj egységár szorzata (Ft/GJ).

13. § (1) A 11. § (3) bekezdése szerinti díjszétosztás esetén az épületrészre vonatkozóan a felhasználó képviselője által megadott, ennek hiányában a megállapított díjszétosztási arányt vagy arányokat a távhőszolgáltató köteles a számlán feltüntetni.

(2) A közszolgáltatási szerződésről, a közszolgáltatási szerződésnek a díjszétosztás módjára, arányaira vonatkozó rendelkezéseiről és ezek változásáról a felhasználó képviselője köteles a díjfizetőket tájékoztatni.

(3) A díjfizető kérésére a távhőszolgáltató ügyfélszolgálata köteles a közszolgáltatási szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőre vonatkozó díjszétosztási arányról a díjfizetőnek tájékoztatást adni.

(4) Amennyiben egy felhasználói hőközpontról ellátott hőfogadókban vagy épületrészekben mellékmérők vannak felszerelve, akkor a mellékmérőkön mért hőmennyiséget a szekunder oldali mérés hődíjával kell elszámolni.

14. § (1) A hődíjat az egyes épületrészekben felszerelt hiteles hőmennyiségmérővel teljeskörűen – a fűtési és a használati melegvíz-szolgáltatás célú hőmennyiségre kiterjedően – mért hőmennyiség után a (2) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználó, a felhasználókat ellátó hőközpontban mért hőmennyiség és az egyes épületrészekben mért hőmennyiségek összessége közötti különbözet után a tulajdonosi közösség a (3) bekezdésben foglaltak szerint fizeti.

(2) A hőmennyiségmérők leolvasására és az elszámoló számla benyújtására évente egy alkalommal kerül sor. A közbenső időszakban a távhőszolgáltató részszámlázásos módszert alkalmaz. Az épületrészek felhasználói részfizetésként havonta, utólag az előző év hőfelhasználása 1/12-ed részének megfelelő – ilyen időszak hiányában a távhőszolgáltató és a felhasználó megállapodása szerinti – hőmennyiség hődíját fizetik.

(3) A hőközpontban mért hőmennyiség és az épületrészekben mért hőmennyiségek összessége közötti különbözet hődíját a (2) bekezdés szerinti elszámoló számlákkal egyidejűleg kibocsátott számla alapján az épület tulajdonosának vagy a tulajdonosi közösségnek kell megfizetnie.

(4) Az elszámoló számla alapját képező időszakban történt árváltozás esetén a távhőszolgáltató a hőfelhasználást és annak díját a számlán megosztja. Ennek alapja a felhasználóktól beszerzett, továbbá a hőközpontban leolvasott, az árváltozás időpontjának megfelelő mérőállás. Az új díjat az előbbi mérőállásokat követő hőfelhasználásra kell alkalmazni. Az elszámoló számlában az egy éves teljes időszakot kell elszámolni a közbenső mérőállás és az alkalmazandó árak figyelembevételével. Bejelentett mérőállás-adat hiányában a távhőszolgáltató az épületrész hőfelhasználását a hőközpontban mért hőfelhasználás arányai szerint osztja meg.

(5) Ha az épületrészben elhelyezett hőmennyiségmérő adatainak leolvasása a felhasználó érdekkörében felmerült okból meghiúsul, a távhőszolgáltató jogosult az elszámolás alapját képező hőmennyiséget meghatározni.

15. § (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj magában foglalhatja a fejlesztési költség teljes vagy részleges fedezetét is.

(2) Távhőt vételezni kívánó új vagy többletteljesítményt igénylő meglevő felhasználási hely tulajdonosának igénybejelentésére a távhőszolgáltató köteles 30 napon belül az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről előzetes tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni.

(3) A távhőszolgáltató a tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek mellett köteles tájékoztatást adni annak a költségnek, csatlakozási díjnak az összegéről, amely a felhasználót terheli.

16. § (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet.

(2) A távhőszolgáltató kérheti a (1) bekezdés szerinti távhőigénylőtől annak a fejlesztési költségnek a távhőteljesítmény-igénnyel arányos részét is, amelyet megállapodás alapján a távhőtermelőnek fizetett.

(3) A távhőszolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, vagy annak összegét mérsékelheti.

(4) A bejelentett új vagy növekvő távhőteljesítmény-igény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj és a (2) bekezdés szerinti fejlesztési költség megfizetésére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie.

17. § A felhasználó ellátása érdekében szükséges távhőszolgáltatás csatlakozási díja:

18. § (1) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan 3 napot meghaladóan, neki felróható okból vagy a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve a távhőszolgáltató az adott időszakban fizetendő díj – a szüneteltetés időtartamával arányos részének – kétszeresét fizeti vissza.

(2) Ha a teljesítmény-lekötés alapján üzemeltetett felhasználó a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményt 1-1 naptári napon folyamatosan, 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, a felhasználónak pótdíjat kell fizetnie. A jogosulatlanul igénybe vett többletteljesítmény után a pótdíj a közszolgáltatási szerződésben megállapított – felhasználóra vonatkozó – szerződött teljesítményt meghaladóan igénybe vett többletteljesítményre jutó éves alapdíj 1/6-od része. Ismételt túllépés esetén a teljesítmény túllépés pótdíját a szolgáltató annyiszor számíthatja fel, ahány napon a jogosulatlan igénybevétel megtörtént.

(3) Ha a felhasználó vagy a díjfizető a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott szerződésszegést vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra vagy díjfizetőre vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.

18/A. § (1) Veszprém város közigazgatási területén a távhőszolgáltatással ellátott lakóépületekben és vegyes célra használt épületek épületrészeiben a felhasználó 2027. január 1. napjáig köteles gondoskodni – közös használatú épületrészek kivételével – az elfogyasztott fűtési célú távhő elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő, valamint – ha használati melegvíz biztosítására is sor kerül – a használati melegvíz elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő és használati melegvíz vízmennyiség-mérő felszereléséről a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározottak szerint.

(2) A felhasználó a fűtési célú távhőfelhasználás épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakításának költséghatékonyságát – a távhőszolgáltatásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint – költséghatékonysági vizsgálat alapján állapítja meg.

(3) A költséghatékonysági vizsgálat feltétele a terv szerinti hőleadók megléte, és azok hőleadásának szabályozhatósága egységesen használható és működő szabályzó szerelvényekkel.

(4) A felhasználóknak a költséghatékonyságra vonatkozó vizsgálatot el kell végeznie 2026. január 1. napjáig.

(5) Azon meglévő épület esetén, ahol az elfogyasztott fűtési célú távhő épületrészenkénti hiteles mérésének utólagos kialakítása műszakilag nem megvalósítható vagy nem költséghatékony, a felhasználónak 2026. január 1. napjáig meg kell vizsgálnia a fűtési költségmegosztók alkalmazásának lehetőségét.

(6) A tulajdonosi közösség képviselője vagy a megbízott a távhőszolgáltató és Veszprém város jegyzője felé 2026. január 1. napjáig nyilatkozik a (3)-(4) bekezdésben foglaltak megtörténtéről.

18/B. § (1) Veszprém város közigazgatási területén alkalmazandó E megtakarítási arányszám épületrészenkénti hiteles mérés kialakítása vagy költségmegosztók alkalmazása esetén E= 0,1.

(2) A beruházás költségei között minden eseten figyelembe kell venni a fűtés egyedi szabályozhatóvá történő átalakításának költségeit is.

(3) Veszprém város jegyzője 2027. január 1. után a távhő felhasználókat folyamatosan ellenőrzi. A felhasználók képviselőjétől dokumentumok bemutatását kérheti, továbbá helyszíni szemlét tarthat.

21. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.