Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 33/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 12. 01- 2023. 12. 02Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 33/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról
Budapest Főváros XI Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjaiban és (4) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) és g) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 33/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyon.
(2) E rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha
a) a közterületek hasznosítása esetében az Önkormányzatnak a közterületek használatáról és rendjéről szóló rendelete, vagy
b) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó rendelete
eltérően nem rendelkezik.”
2. § A Rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll azzal, hogy mind a törzsvagyon, mind az üzleti vagyon az Nvt. 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekből tevődik össze.
(2) A törzsvagyon körébe az Nvt. 5. § (2), (3) és (4) bekezdése által meghatározott vagyonelemek tartoznak.
(3) Vagyonelemek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősítéséről külön rendeletben lehet rendelkezni.
(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba az Nvt. 5. § (5) bekezdésében felsorolt vagyonelemek tartoznak, valamint az alábbiak:
a) kulturális örökségek,
b) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) köztéri műalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások,
d) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
e) a nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő közüzemi tevékenységet ellátó gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések,
f) sportpályák és sportcélú létesítmények,
g) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlanok,
h) nyugdíjasházak,
i) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy a Képviselő-testület e rendeletével korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősít.
(5) Az üzleti vagyon az Önkormányzat vagyonának azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba.
(6) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképességének megváltoztatásáról (forgalomképesség átminősítése) - amennyiben azt jogszabály, különösen az Nvt. nem zárja ki - a Képviselő-testület dönthet.
(7) Törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem - amennyiben azt jogszabály, különösen az Nvt. nem zárja ki - csak akkor minősíthető forgalomképes üzleti vagyonná, ha adott vagyonelem már nem szolgálja közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását.”
3. § A Rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Nvt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítéséről a Polgármester gondoskodik, és a Képviselő-testület hagyja jóvá.”
4. § (1) A Rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére, valamint bármely idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:)
(figyelembevételével kell meghatározni.)
(2) A Rendelet 6. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére, valamint bármely idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:)
(figyelembevételével kell meghatározni.)
(3) A Rendelet 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a vagyonelem vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható. Amennyiben az ingatlan értékét befolyásoló lényeges körülmények nem változtak, úgy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv döntése alapján 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült értékbecslés is elfogadható.”
5. § A Rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról, amennyiben a vagyontárgyak hasznosításának időtartama az egy évet nem haladja meg, a Gazdasági Bizottság dönt. Az egy évet meghaladó hasznosításról a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(2) A Polgármester hatáskörében eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb forgalomképtelen ingatlanokon a tulajdonosi jogok gyakorlásával, a tulajdonjog korlátozásával összefüggő kérdésekben (különösen: a közterületek alatt vagy felett közművezetékek, műtárgyak elhelyezésével, bővítésével kapcsolatos ügyekben) a Gazdasági Bizottság dönt.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek a legfeljebb egy helyrajzi számú ingatlant érintő és az 50 fm hálózati hosszt meg nem haladó közműberuházások, közműbekötések, amelyek esetében a Polgármester dönt.
(5) A kártalanítás összegére közterület esetében az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló rendelet az irányadó.”
6. § (1) A Rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogot nem érintő hasznosítása tekintetében
a) a legfeljebb egy évre szóló, az intézmények alapfeladatához tartozó ügyletek tekintetében, a bérlővel eltérő időben közösen használt helyiség esetén az intézményvezető önállóan,
b) a legfeljebb egy évre szóló, az intézmény alapfeladatához nem tartozó, valamint a bérlő által kizárólagosan használt helyiségek esetében az intézményvezető javaslata alapján a Polgármester,
c) az egy évet meghaladó ügyletek esetében a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.”
(2) A Rendelet 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A korlátozottan forgalomképes ingatlanokon – az (1) bekezdésben és a 11. § (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a tulajdonosi jogok gyakorlásával, a tulajdonjog korlátozásával összefüggő kérdésekben a Gazdasági Bizottság dönt.”
7. § A Rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –
a) 200 millió forintig terjedő vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság,
b) 200 millió forintot meghaladó vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
gyakorolja.
(2) Az üzleti vagyon értékesítése esetén - a 6. § (5) bekezdésére is figyelemmel - a tulajdonosi jogokat
a) 50 millió forintig terjedő vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság,
b) 50 millió forintot meghaladó vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
gyakorolja.
(3) Az üzleti vagyon részét képező vagyontárgy megszerzéséről, továbbá megterheléséről - kivéve a zálogjoggal való megterhelést -
a) 200 millió Forintig terjedő vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság,
b) 200 millió Forintot meghaladó vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
dönt.
(4) Az üzleti vagyon zálogjoggal való megterhelésének hatáskörét
a) 200 millió forintig terjedő vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság,
b) 200 millió forintot meghaladó vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
gyakorolja.
(5) Az Önkormányzat jogszabály vagy szerződés alapján fennálló elővásárlási joga érvényesítéséről
a) 200 millió forintig terjedő vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság,
b) 200 millió forintot meghaladó vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
dönt.
(6) Az Önkormányzat a polgári törvénykönyvről szóló törvény és az Nvt. rendelkezései szerint, a Képviselő-testület döntése alapján gazdasági társaságot alapíthat vagy gazdasági társaság tagjává válhat, más jogszabályok alapján társadalmi szervezetekben vehet részt.
(7) Az Önkormányzat többszemélyes gazdasági társaságában és többszemélyes nonprofit gazdasági társaságában meglévő részesedésének vonatkozásában a társaság tagjait megillető jogokat a Polgármester gyakorolja, kivéve a portfólió vagyonnal kapcsolatos jogokat. Az ügyvezető, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása során a társaság tagjait megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
(8) Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságában és nonprofit gazdasági társaságában – a (9) és (10) bekezdésben foglaltak kivételével – a társaság tagját megillető jogokat a Gazdasági Bizottság gyakorolja. A munkaszerződéssel rendelkező ügyvezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója a Gazdasági Bizottság, így különösen a tanulmányi szerződés megkötése, jutalom, célfeladat kitűzése tekintetében.
(9) Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságában és nonprofit gazdasági társaságában a Képviselő-testület dönt az ügyvezető, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásáról, továbbá ezen tisztségviselők esetében az illetmény/munkabér megállapításáról, a felmentésről és a megbízás visszavonásáról, az összeférhetetlenség megállapításáról, fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi büntetés kiszabásáról.
(10) Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságában és nonprofit gazdasági társaságában az egyéb munkáltatói jogkörök közül a szabadság engedélyezése, tanulmányi szabadság engedélyezése, fizetési előleg kérelem elbírálása, temetési segély odaítélése, cafetéria engedélyezése, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony engedélyezése, igazolások kiadása tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a Polgármester.
(11) A gazdasági társaságokban képviseleti jogot ellátó tisztségviselők tevékenységükről írásban folyamatosan, évente egyszer személyesen számolnak be az illetékes szakmai bizottságoknak. A bizottságok a Képviselő-testület kérésére a beszámolók tapasztalatairól jelentést adnak.”
8. § (1) A Rendelet 11. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon kedvezményes vagy ingyenes átruházásáról, ingyenes hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.
(8) Idegen vagyon tulajdonjogának bármely okból történő megszerzése, idegen vagyon használatba vétele esetén a tulajdonosi jogokat
a) 50 millió forintig terjedő vagyonügyletekben a Gazdasági Bizottság,
b) 50 millió forintot meghaladó vagyonügyletekben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
gyakorolja.”
(2) A Rendelet 11. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Amennyiben az Önkormányzat a törvényes örökös, a tulajdonosi jogokat a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 139. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Polgármester gyakorolja.”
(3) A Rendelet 11. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Önkormányzati vagyon átadásakor, idegen vagyon átvételekor ingatlan esetén 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés, ingó esetében tárgyszakértői véleményt kell beszerezni, kivéve a Magyar Állammal vagy másik önkormányzattal létrejövő ingyenes vagyonátadást vagy vagyonátvételt, amely esetben a vagyonátvezetés nyilvántartási értéken történik.”
9. § A Rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti térítésmentes vagyonátadásról a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.”
10. § (1) A Rendelet 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása - törvényben meghatározott kivétellel - csak versenyeztetés útján - a kiírt pályázat feltételeinek megfelelően - történhet.”
(2) A Rendelet 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Nvt. 13. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó értékű önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása pályáztatás útján, egyedi kérelemre vagy a (11) bekezdésben meghatározottak esetén versenyeztetés nélkül a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján történhet.”
(3) A Rendelet 15. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A vagyontárgyak elidegenítése és hasznosítása során fizetőeszközként a tulajdonosi jogok gyakorlója csak banki átutalást vagy csereingatlant fogadhat el.”
(4) A Rendelet 15. § (11) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Nincs szükség versenyeztetésre)
(5) A Rendelet 15. § (11) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Nincs szükség versenyeztetésre)
(6) A Rendelet 15. § (11) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs szükség versenyeztetésre)
11. § (1) A Rendelet 15/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Nvt. 11. §-ában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban Mötv.) 109. §-ban szabályozott vagyonkezelői jog alapítása, gyakorlása, ingyenes átengedése, vagyonkezelési szerződés megkötése tárgyában a Képviselő-testület dönt. A nem Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek, valamint nem köznevelési feladat ellátása céljából vagyonkezelésébe adott ingatlanok felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.”
(2) A Rendelet 15/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vagyonkezelésbe adandó vagyon kivezetése és vagyonkezelésbe adott eszközként történő nyilvántartásba vétele könyv szerinti értéken történik. A vagyonkezelői jog évente fizetendő ellenértéke a vagyonkezelésbe adandó vagyon vagyonkezelésbe adás időpontjában értékbecsléssel meghatározott értékének legfeljebb 3%-a, melyet
a) 200 millió forintos értékhatárig a Gazdasági Bizottság,
b) 200 millió forintos értékhatár felett a Képviselő-testület
állapít meg.”
(3) A Rendelet 15/A. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az 5. mellékletben felsorolt vagyon értéknövelő beruházásának engedélyezéséről a Gazdasági Bizottság dönt.
(12) Amennyiben a vagyonkezelésben lévő vagyon értéknövelő beruházását nem a vagyonkezelő végzi el, úgy a vagyonkezelő hozzájárulása is szükséges a munkálatokhoz.”
12. § A Rendelet 15/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/B. § (1) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények vagyonkezelésére e § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére a 4. mellékletben felsorolt ingatlanokat közfeladat ellátása céljából ingyenesen vagyonkezelésbe adja.
(3) Az önkormányzati vagyont e § alapján kezelő szervek jogaikat a (4)-(8) bekezdésben foglaltak szerint gyakorolják.
(4) A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy
a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,
b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,
c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,
d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint
e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.
(5) A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
c) teljesíteni a jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.
(6) A vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi jogviszonyokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit a (4)-(5) bekezdésekben foglalt korlátozások figyelembe vételével.
(7) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelés során az Önkormányzattal folyamatosan együttműködni, a vagyon, és a vagyonkezelői tevékenységgel kapcsolatos változásokról az Önkormányzatot tájékoztatni, az Áhsz. 22. §-a szerinti leltározást elvégezni.
(8) A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, valamint a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.
(9) A vagyontárgyak vonatkozásában a vagyon- és felelősségbiztosítási szerződést az Önkormányzat köti meg.”
13. § A Rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság a vagyon változását (növekedés, csökkenés), alakulását az éves beszámoló keretében értékeli, a változást előidéző okokat vizsgálja és szükség szerint javaslatokat készít a Képviselő-testület részére.”
14. § A Rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Behajthatatlan önkormányzati követelések - ideértve az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek követeléseit is - törlésére kerülhet sor a számvitelről szóló törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott követelések esetében.
(2) A követelés elengedhető vagy mérsékelhető
a) csődegyezség(i), felszámolási eljárásban történő hitelezői egyezség, beleértve a kényszeregyezséget is vagy az eljáró bíróság által jóváhagyott perbeli egyezség,
b) kamatkövetelés
esetén.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt döntéseket
a) 25 millió forint egyedi értékhatárig a Gazdasági Bizottság,
b) 25 millió forint feletti egyedi értékhatár felett a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
hozza meg.
(4) A Képviselő-testület 25 millió forint feletti fizetési kötelezettség esetében, figyelemmel a méltányolható körülményekre, a Gazdasági Bizottság javaslata alapján szerződésbe foglalt részletfizetést vagy fizetési haladékot engedélyezhet. 25 millió forint alatti fizetési kötelezettség esetében a döntésre jogosult a Gazdasági Bizottság. A döntés meghozatalakor a döntéshozónak a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségekről is rendelkeznie kell.
(5) Az államháztartásról és a központi költségvetésről szóló törvényekben meghatározott mértékű kisösszegű követelés behajtásakor a követelés elengedéséről az (1) bekezdésben meghatározott valamely feltétel fennállása esetén a Polgármester dönt.
(6) Az Önkormányzat a behajthatatlannak nem minősülő követelésről lemondhat vagy engedményezéssel átruházhatja abban az esetben, ha
a) lemondásához az Önkormányzatnak igazolhatóan nagyobb érdeke fűződik, mint a követelés érvényesítéséhez,
b) természetes személy kötelezettjénél olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyekre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, különösen, ha a kötelezett egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére és helyzete miatt kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi.
(7) Az Önkormányzatot megillető követelésről történő lemondás vagy engedményezés esetén:
a) 1.500.000 forintos értékhatárig a Gazdasági Bizottság,
b) 1.500.000 forint és azt meghaladó értékhatár felett a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület
dönt.
(8) Egy szerződés keretében a követelések engedményezéssel történő átruházása esetén az értékhatárra és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a követelések együttes értéke az irányadó.”
15. § (1) A Rendelet 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Rendelet 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A Rendelet 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) A Rendelet 5. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
16. § Ez a rendelet 2023. december 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 31/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez