1. A nyilvános pályázati felhívást közzé kell tenni:

2. Meghívásos pályáztatás esetén legalább 3 érintettnek kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást a benyújtás napját legalább 15 nappal megelőzően.

3. A pályázatok leadására határidőt kell megjelölni, melyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idő ne legyen kevesebb 15 napnál.

4. A pályázati eljárás folyamán – az 5. pontban foglaltak kivételével – a kiíró a pályázati feltételeket, az eljárás és az elbírálás módját, az elbírálás szempontjait nem változtathatja meg.

5. A kiíró a felhívásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályázat során csak az alábbiak szerint változtathatja meg:

6. Az 5. pont szerinti változtatást a pályázati felhívás közzétételére, illetve az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, illetőleg valamennyi érdekeltnek megküldeni.

7. A hirdetménynek tartalmaznia kell:

8. A részletes pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

9. A pályázati felhívásban előírható, hogy az ajánlattevőnek meghatározott fizetési garanciát, vagy szerződés-tervezetet is csatolnia kell, illetőleg a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.

10. A benyújtott ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.

11. A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, biztosítható helyszíni szemle lehetősége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat.

12. A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi, a pályázatban részt vevő személy számára is ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti ajánlat feltételének módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni előnyben részesítését.

1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.

2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálását követően – a 3) pontban megfogalmazott kivételektől eltekintve – vissza kell adni.

3. Nem jár vissza a biztosíték, ha:

1. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.

2. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.

3. A pályázati felhívás visszavonása esetén a kiíró a dokumentumok szolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az e melléklet I. rész 7. bekezdés f) pontjában megjelölt ellenértéket visszafizetni.

4. Ha az ajánlattevő, illetve az érdekköréhez tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból.

5. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig ajánlatát bármikor visszavonhatja, illetőleg módosíthatja.

6. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

1. Az ajánlattevők ajánlataikat hivatalos cégszerű aláírással, zárt borítékban, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.

2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát:

3. Amennyiben a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot rendelkezésre bocsátotta, illetve letétbe helyezte.

1. Az ajánlati dokumentumokat a beérkezés sorrendjében bírálati sorszámmal kell ellátni.

2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a kiíró döntésének megfelelően zártkörűen, vagy nyilvánosan történhet. Nyilvános a bontás, ha azon a pályázók, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.

3. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, ügyvédi meghatalmazással, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát és annak mértékét.

4. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét) és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki követelményeknek.

1. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a bíráló bizottság véleményezi és köteles a kiírónak az elbírálásra indokolással ellátott javaslatot tenni.

2. A bíráló bizottság tagjait a kiíró a pályázat kiírásáról történő döntéssel egyidejűleg, de legkésőbb a pályázat lezárásáig jelöli ki, vagy dönt arról, hogy a bíráló bizottság tagjainak kijelölésére mely szerv jogosult.

3. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének, elbírálásának céljára használhatják fel.

4. Az ajánlatok értékelésében, elbírálásában részt vevő személy, illetőleg annak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója nem lehet:

5. A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn.

6. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleményezését követően a Közgyűlés dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a bíráló bizottság tagját az eljárásból haladéktalanul ki kell zárni.

7. Az ajánlatok felbontását követően felvilágosítás kérhető annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, elbírálása, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, lényeges feltételek módosítását, csupán azok értelmezését szolgálhatja.

8. Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi elemeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek.

9. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban, a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg e rendeletben foglalt feltételeknek.

10. Eredménytelen a pályázat, ha:

11. A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, gazdasági számításokkal hitelt érdemlően megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

12. A pályázat eredményét az elbírálást követően legkésőbb 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.

13. A pályázati eljárás eredményeként – e rendelet 31. §-ában foglalt kivétellel – csak azzal a pályázóval köthető szerződés, amely a pályázatot megnyerte.

14. A pályázat nyertese az, aki – a kiírásban foglalt szempontoknak eleget téve, továbbá az Önkormányzat érdekeire figyelemmel – összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette.”

1. Az árverést hirdetmény kibocsátásával kell kitűzni, melyet közzé kell tenni

1. az ingatlan címe, helyrajzi száma, nagysága, megnevezése

2. az ingatlan kikiáltási ára,

3. a részletes árverési felhívás, illetőleg prospektus, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és ellenértékét,

2. A részletes árverési felhívásnak, dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

3. Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésen az vehet részt, aki az induló ár 10%-át ajánlati biztosíték címén az Önkormányzat számlájára – legkésőbb az árverés megkezdéséig – befizeti.

4. Az árverést legalább háromtagú bizottság folytatja le, melyek elnökét és tagjait a kiíró, vagy a kiírással megbízott szerv/szervezet vezetője jelöli ki. Az árverést az árverési bizottság elnöke vezeti. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat) és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5%-ának megfelelő licitlépcsőkkel történik. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette, vagy a hasznosítás jogát megszerezte (árverési vevő).

5. Az árverésen nem csökkenthető az induló ár.

6. Ha az árverésen csak egy részt venni jogosult jelenik meg és a jogosult nem tesz a kikiáltási árnál magasabb összegű ajánlatot, akkor a kiíró fenntartja magának a jogot arra, hogy az árverést eredménytelennek nyilvánítja.

7. Az árverési vevő által befizetett ajánlati biztosítékot be kell számítani az árba. A többi árverezőnek az ajánlati biztosítékot az árverés befejezését követő 2 munkanapon belül vissza kell fizetni.

8. Az árverési vevővel a szerződést az árverést követő 30 napon belül kell megkötni. Amennyiben az árverési vevő a szerződést a 30 napos határidőn belül saját hibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett ajánlati biztosítékot elveszíti.

9. Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjének figyelmét az árverésen fel kell hívni arra, hogy az árverés nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti.

10. Az árverés sikertelen, ha:

11. Az árverés sikertelenségének esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertes vevőként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az árat határidőn belül nem fizette meg.

12. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

13. Az árverési jegyzőkönyvet az árverési bizottság tagjai és az árverési vevő írja alá.”