„8. § Kerületi helyi területi védelem alatt álló terület:

„(3) A kerületi helyi védelem alatt álló építészeti örökség jegyzékét az 1. melléklet A. pontja tartalmazza.”

„(8) Az értékvizsgálati dokumentációt hivatalból indult értékvizsgálat esetén a Hivatal elkészítteti. Az értékvizsgálati dokumentációt az érintett ingatlan tulajdonosa is elkészíttetheti, amelyet a Hivatal jogosult felülvizsgáltatni. Kérelemre indult értékvizsgálat esetén az értékvizsgálati dokumentációt a kérelmező készítteti el, amelyet a Hivatal jogosult felülvizsgáltatni.”

„(13) A kerületi helyi védett értékekre vonatkozó településképi követelményeket kell alkalmazni és a vonatkozó eljárásokat kell lefolytatni azon ingatlanok esetén, ahol az Önkormányzat Képviselő-testületének Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottsága döntött arról, hogy a kerületi helyi védelem indokoltságának vizsgálatát megindítja.”

„(3) Az értékvizsgálati dokumentációba a közérdekű adatok nyilvánossága alá nem tartozó tulajdonosok kivételével csak a tulajdonosok jóváhagyásával lehet betekinteni.”

„(3) Az azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben - különösen az élet-, egészség-, köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető esetek elhárítása során alkalmazott ideiglenes szerkezetek esetében - nem kell alkalmazni a településképi követelményeket. ”

„(4) Az életveszély-elhárítást követően haladéktalanul alátámasztó szakértői vizsgálatot kell készíttetni arra jogosult szakértővel, amelyet legkésőbb 30 napon belül be kell nyújtani az Önkormányzatnak.”

„(4) A kerületi helyi védelem alatt álló építészeti örökség esetében építési tevékenység csak értékvizsgálati dokumentáció figyelembevételével végezhető.”

„(2) A kerületi helyi egyedi védett építészeti örökség védettségére okot adó jellegzetességei nem változtathatók meg, a védett értéket lehetőség szerint fizikai valójában kell megőrizni, vagy azzal azonos minőségben újjáépíteni vagy újragyártani.”

„(7) A kerületi helyi egyedi védett épületek homlokzatain külső tokos redőny, valamint biztonsági rács beépítése tilos.”

„(9) Meglévő nyílászáró cseréje vagy felújítása esetén igazodni kell a védett épület meglévő homlokzatán alkalmazott nyílászárók rendjéhez, jellemző formájához, osztásához, hierarchiájához, anyagához és színéhez, kivéve, ha a védendő eredeti állapot ettől eltérő.”

„(9a) Az eredeti anyaghasználat megváltoztatása abban az esetben lehetséges, ha a nyílászárók cseréje vagy felújítása legalább egy teljes homlokzati szakaszon egységesen valósul meg.”

„(12) A kerületi helyi egyedi védelem alatt álló érték kizárólag a Hegyvidéki Tervtanács ajánlásának megfelelően helyezhető át, amennyiben az értékvizsgálati dokumentáció erre vonatkozó tiltást nem tartalmaz, és az áthelyezés a védett építészeti értéket nem veszélyezteti.

(13) Épülettől független árnyékoló és esővédő berendezések elhelyezése kizárólag a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához illeszkedő módon, az épített környezethez illeszkedő anyag, - és színhasználattal lehetséges.

(14) Országos vagy kerületi helyi védelemmel érintett épületen elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés, reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégjelzés, valamint épületfelirat kizárólag olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, illetve tehető közzé, ami illeszkedik az épület architektúrájához, továbbá nem takarhatja el a védettségre okot adó építészeti jellegzetességet vagy látványelemet.”

„(5) A homlokzat részleges felújítása, átalakítása, korszerűsítése és részleges átszínezése kizárólag az építészeti tagolás figyelembevételével lehetséges.”

„(10) Meglévő épület építészetileg értékes nemes anyagú (kő, tégla, műkő, beton) lábazatának átszínezése, lefestése tilos, nem takarható el, nem bontható el, kivéve, ha az eredetivel megegyező anyagminőségű és színű burkolat kerül visszaépítésre, beépítésre, valamint teljes homlokzati átalakítás során.”

„(16) Ernyő, napellenző, árnyékoló és esővédő berendezés a teljes épület homlokzatához és színezéséhez, homlokzati struktúrájához illeszkedően helyezhető el, egységes anyag- és színhasználattal.

(17) Utasváró, kioszk, szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal, zászlótartó oszlop a városképi látványt nem befolyásolhatja károsan és elhelyezése a táji környezettől nem lehet idegen.”

„(18) Meglévő épület közforgalom által használt területről látható homlokzatán képző- vagy iparművészeti alkotás, falfestmény:

(19) Meglévő épület közforgalom által használt területről látható homlokzatára, kerítésére utólagosan szerelt kirakatvitrin elhelyezése nem megengedett.

(20) A tájépítészeti eszközök alkalmazása során figyelembe kell venni a környező táji- és természeti karaktert, a környezet léptékét, formanyelvét, valamint a beavatkozás nem érintheti károsan a természetesen kialakult környezetet, terepadottságokat.”

„(4) Tetőhéjalásként cserepeslemez, valamint trapézlemez alkalmazása a Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásaival ellentétes módon nem megengedett.”

„(11) Meglévő kerítés, támfal vagy támfalgarázs helyreállítása, állagmegóvása vagy bővítése esetén az építészetileg indokolt eredeti jellegzetességek megtarthatók, kiegészíthetők.”

„(14) Diplomáciai érdekeltségű ingatlanok esetén tömör kerítés kizárólag a diplomáciai tevékenység ellátása alatt létesíthető. A diplomáciai érdekeltség megszűnését követően a tulajdonosnak saját költségén gondoskodnia kell a kerítés átalakításáról a (3)-(9) bekezdésekben foglalt előírások figyelembevételével.”

24/A. § (1) A közterületen létesített ideiglenes árusítóhely, vendéglátó terasz és installáció (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ideiglenes árusítóhely, vendéglátó terasz, installáció) olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, hogy az a Hegyvidék településrészeinek jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát és karakterét - az építészeti, táji és örökségvédelmi érték figyelembevételével - károsan ne befolyásolja.

(2) A 15 m² alapterület alatti ideiglenes árusítóhely és vendéglátó terasz esetén a cégfelirat, címfelirat mérete legfeljebb 1 m² lehet, amely minden további megkezdett 15 m² után 1 m²-el növelhető, de nem haladhatja meg a 3 m²-t.

(3) Az ideiglenes árusítóhely és vendéglátó terasz közvetlen közelében 1 db megállító tábla elhelyezhető, melynek mérete legfeljebb 0,7 m² felülettel alakítható ki.

(4) Zavaró, káprázást okozó, villogó fény közterületen, közterületi kitelepülésen nem alkalmazható.

(5) Az ideiglenes árusítóhely megjelenése és kialakítása a Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásaival ellentétes módon nem megengedett.

(6) Vendéglátó terasz utólagos átalakítása, téliesítése a meglévő épület megjelenését - különös tekintettel annak építészeti vagy örökségvédelmi értékére - károsan nem befolyásolhatja.

(7) Közterületi installáció elhelyezése legfeljebb 3 hónapra, az illeszkedési követelményeket vizsgáló főépítészi szakmai konzultáció alapján lehetséges.

(8) Közterületi installáció káprázást, vakítást, zavaró fény- vagy hanghatást nem okozhat, változó futófénnyel nem alakítható ki, nem létesíthető digitális kijelzésű táblaként.”

„(8) Épülettől független árnyékoló és esővédő berendezések elhelyezése kizárólag a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához illeszkedő módon, az épített környezethez illeszkedő anyag, - és színhasználattal lehetséges.”

„(1) Ikres és ikres jellegű beépítés esetén meglévő épületet átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni vagy új épületet építeni úgy lehet, ha

„(1a) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a meglévő épület adottságai, vagy a beépítési paraméterek az illeszkedésre vonatkozó előírások betartását nem teszik lehetővé.”

„(2) A lakóépület közterületi kerítéséhez kapcsolódó 5 m-es sáv növényzet telepítésére és zöldfelület kialakítására szolgál. Ezen a területen új burkolt felületet kialakítani nem lehet, kivéve a beközlekedéshez és a gépjármű elhelyezéshez szükséges területek.”

„(1) Új építésű épület tervezésénél az elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezések elhelyezéséről a tervezéssel egyidőben kell gondoskodni.

(2) Elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés településképet nem zavaró módon helyezhető el.

(3) A 20. § a), b) és i) pontjaiban foglalt területeken elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezést, ahol műszakilag megoldható épületen belül, vagy közforgalom által használt területről nem látható homlokzaton, illetve épületszerkezettel takartan - erkély, loggia, terasz megléte esetén azon belül - kell elhelyezni.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti takart elhelyezés műszakilag nem megoldható, az épület homlokzatán utólagosan elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés csak

(5) Meglévő épület felújítása esetén, amennyiben elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezések eltávolítása válik szükségessé, azok kizárólag a (2)-(4) bekezdések szerinti módon helyezhetők vissza a homlokzatra. Az eltávolított elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezések korábbi helyét a homlokzaton ki kell javítani.

(6) A 20.§ a), b) és i) pontjaiban foglalt területeken a kapcsolódó közforgalom által használt területről látható homlokzaton elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezéshez tartozó vezetékezés kizárólag rejtett módon, lehetőség szerint a homlokzat síkjába süllyesztve alakítható ki.”

„(8) A 20. § a), b) és i) pontjaiban foglalt területeken lapostetőn elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés a tető szélétől minimum 1,5 m-es távolsággal helyezhető el.

(9) Napelem, napkollektor magastetős épületen tetősíkban vagy épületszerkezetbe integráltan helyezhető el.

(10) Elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés korláton, kerítésen, támfalkerítésen nem helyezhető el.”

„(12) Kilátón, templomtornyon elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés csak a természeti és épített környezettel összhangban, a tervtanács ajánlásának megfelelő módon helyezhető el.”

„(13) Új parabolaantenna, 50 cm magasságot meghaladó antenna az épület architektúrájához és homlokzati arányrendszeréhez illeszkedően alakítható ki.

(14) Meglévő épület felújítása esetén a használaton kívüli parapetkonvektorok kivezető nyílásait meg kell szüntetni, és a helyét, valamint környezetét a homlokzaton helyre kell állítani.

(15) Magastetőn elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés a tetőfelület határoló éleitől 50 cm-en belül nem helyezhető el.”

„(1) Elektronikus hírközlési sajátos építményt, műtárgyat, valamint elektronikus és gépészeti berendezést, ahol műszakilag megoldható, a környezethez illeszkedő anyaghasználat alkalmazásával, közforgalom céljára átadott területről nézve takartan kell elhelyezni.

(2) A terephez csatlakozó szinten vagy kertben elhelyezett elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak, valamint elektronikus és gépészeti berendezések takarása tájépítészeti eszközökkel is megvalósítható.”

„(1) Reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és információs vagy más célú berendezés kizárólag olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, illetve tehető közzé, hogy az a Hegyvidék településrészeinek jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát és karakterét - az építészeti, táji és örökségvédelmi érték figyelembevételével - károsan ne befolyásolja.

(2) Reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és információs vagy más célú berendezés nem zavarhatja a közterület használatának kialakult rendjét.

(3) Reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és információs vagy más célú berendezés – építési reklámháló kivételével - nem takarhatja el a környező épületek homlokzatának jellegzetes építészeti elemeit, nyílászáróit.

(4) Rikító színű reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és információs vagy más célú berendezés elhelyezése nem megengedett.”

„(4a) Reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és információs vagy más célú berendezés nem járhat zavaró, villogó vagy káprázást okozó fényhatással.”

„(5) Szerkezetileg több elemből álló, de összefüggő berendezés egynek minősül.”

„(6) Nem merev hordozófelületű reklámhordozóként kizárólag építési reklámháló létesíthető.

(7) A közérdekű molinó nem tartalmazhat reklámot.

(8) Reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és információs vagy más célú berendezés csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el.

(9) A reklámot nem tartalmazó információs vagy más célú berendezésekre a reklámokra vonatkozó követelményeket nem kell alkalmazni.”

35/A. § (1) Új reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése – az építési reklámháló kivételével - a kerület területén kizárólag utcabútoron megengedett.

(2) Reklámot, reklámhordozót vagy reklámhordozót tartó berendezést a reklámtevékenység megszűnésével egy időben a létesítő köteles saját költségén eltávolítani.

(3) Meglévő épületek felújítása során a felújítással érintett területen lévő, használaton kívüli reklámot, reklámhordozót vagy reklámhordozót tartó berendezést el kell távolítani.

(4) Épület, építmény tetőfelületén és tűzfalán új reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése nem megengedett.

(5) A reklámot is tartalmazó utcabútortól ötven méteren belül további reklámot is tartalmazó utcabútor nem helyezhető el.

(6) Gazdasági társaság útbaigazító, tájékoztató táblájának felületi mérete nem haladhatja meg a 0,7 m²-t.

(7) Reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés kioszkon nem helyezhető el.

(8) Ernyő, napellenző, árnyékoló és esővédő berendezés felületén reklám elhelyezése nem megengedett.”

„(1) Új épület építése, vagy meglévő épület legalább egy teljes homlokzatának felújítása esetén a közterületről látható homlokzat előtti építési állványzaton vagy az ingatlant határoló kerítésen a felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapra, amennyiben építésinapló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, építési reklámháló helyezhető el úgy, hogy a városkép védelme érdekében a reklámcélú felület egy egységes képben, összefogottan jelenjen meg. Az elhelyezés időtartama kérelemre egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható.

(2) Épületenként egy homlokzaton kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el az alábbi feltételekkel:

„37. § Az Önkormányzat által a kerület szempontjából jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban együttesen évente tizenkét naptári hét időszakra, valamint építési reklámháló elhelyezése esetén az építési tevékenység időtartamára a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 1. mellékletében meghatározott, a településkép védelme szempontjából kiemelt területekre vonatkozó rendelkezésekben, továbbá a 104/2017. Korm. r. 2. § (3) bekezdésében, valamint 1. és 2. mellékletében rögzített rendelkezésekben foglaltaktól el lehet térni.”

„(1) Cégjelzés, illetve épületfelirat az épület architektúrájához, színvilágához és homlokzati arányrendszeréhez illeszkedően alakítható ki.”

„(5) Cégjelzés - kivéve a zászlócégér és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés - kizárólag merev hordozószerkezetű lehet.”

„(6) Cégjelzés, épületfelirat csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el.

(7) Épületfelirat esetén a megvilágítást szolgáló elektromos vezeték csak rejtetten helyezhető el.

(8) Épületek tetőfelületén cégjelzés nem helyezhető el.”

„(4a) A cégjelzés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendő. Szerkezetileg több elemből álló, de összefüggő berendezés egynek minősül.

(4b) Cégjelzés mérete nem haladhatja meg a 9 m²-t.

(4c) A 4 m² felületet meghaladó méretű cégjelzés elhelyezése az illeszkedési követelményeket vizsgáló főépítészi szakmai konzultáció alapján lehetséges.

(4d) A cégjelzésre vonatkozó egyéb jogszabályok, vagy ágazati előírások jelen rendelet előírásaival együtt főépítészi szakmai konzultáció alapján alkalmazhatók.”

„40. § (1) A cégfelirat, illetve címfelirat a kapcsolódó rendeltetési egység bejárata vagy kirakata fölé helyezhető el. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor cégfelirat, illetve címfelirat a rendeltetési egység bejáratának közvetlen közelében is elhelyezhető

(2) A cégfelirat, címfelirat, felírótábla

(3) Cégfelirat, címfelirat és felírótábla elhelyezése a kerítésen is megengedett, amelynek során

(4) Cégfelirat, címfelirat és felírótábla elhelyezése az ingatlanon a telekhatáron belül önálló szerkezetként is megengedett, amelynek során

„(4) A cégfelirat, címfelirat összméretéből 25 % felírótábla kialakítására is felhasználható.”

„(4a) Az egy rendeltetési egységhez tartozó nyílászárók

„(5) Az épület földszinttől eltérő szintjein található rendeltetési egységekhez kapcsolódó cégfeliratok, címfeliratok egy helyen elhelyezett, egységes szélességgel és megjelenéssel, rendeltetési egységenként legfeljebb A4-es méretűek lehetnek. Az A4-es méretet meghaladó e bekezdés szerinti cégfeliratok, címfeliratok elhelyezése az illeszkedési követelményeket vizsgáló főépítészi szakmai konzultáció alapján lehetséges.”

„(2) Cégér tömör kialakítás esetén legfeljebb 0,3 m² befoglaló méretű és 0,2 m szerkezeti vastagságú, áttört kialakítás esetén legfeljebb 0,5 m² befoglaló méretű lehet.”

„(3a) Amennyiben az épület homlokzati kialakításából adódóan a 2,5 méternél magasabb elhelyezés nem valósítható meg, abban az esetben cégér csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szabályainak megfelelően helyezhető el.”

„(10) A közterület fölé nyúló árnyékoló és esővédő berendezésen csak a saját vállalkozás neve és logója helyezhető el, melynek mérete nem haladhatja meg az árnyékoló, illetve esővédő felületének 20 %-át.”

„42/A. § Érintett utcaszakaszonként és épületenként legfeljebb 1 db épületfelirat helyezhető el.”

„(2) A főépítész a szakmai konzultációs emlékeztetőt a tervtanácsi konzultációs véleményre alapozva adja ki az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt építési tevékenységek vonatkozásában az alábbi esetekben:

„(1) A szakmai konzultáció a Korm. rendeletben meghatározott módon indítható, valamint csatolni kell az 5. melléklet szerinti kitöltött formanyomtatványt vagy azzal azonos adattartalmú kérelmet és a kötelező mellékleteket.”

„(1a) Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén – a bejelentés tárgyának megfelelően - a 10. számú melléklet szerinti munkarészeket kell benyújtani.”

„(2) Egyéb esetben a benyújtandó dokumentációt a kérelem tárgyának megfelelően, véleményalkotásra alkalmas tartalommal kell összeállítani. ”

„(2a) A kerületi és fővárosi helyi védelemmel érintett ingatlanok esetén a műszaki leírást és építészeti műszaki tervdokumentációt olyan tartalommal kell benyújtani, hogy a tervezett építési tevékenység védett értékre gyakorolt hatása és a településképi követelményeknek, továbbá a rendezési tervben és a közterület-alakítási tervben foglalt előírásoknak való megfelelése megítélhető legyen.”

„(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció tartalma a szakmai konzultáció lefolytatására nem alkalmas, a dokumentáció kiegészítésének szükségességéről a főépítész írásban tájékoztatja a kérelmezőt, és a szakmai konzultációs időpontot a hiánytalan dokumentáció beérkezésétől számított 8 napon belül biztosítja.

(4) A 44. § (1) bekezdés a)-c) pontokban megadott esetekben, amennyiben az építési tevékenységgel érintett telek területe meghaladja az 5000 m²-t vagy az építmény legmagasabb pontja a 30 m-t, az építmény megjelenését a 3. mellékleten megadott látvány pontokból be kell mutatni.”

„(2) A településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni

„(3) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.”

„(2) A kormányrendelet szerinti munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt olyan tartalommal kell benyújtani, hogy arról a településképi illeszkedés, a településképi követelményeknek való megfelelés megítélhető legyen, és egyértelmű vélemény legyen alkotható. A településképi véleményezési eljárás során – a bejelentés tárgyának megfelelően – a 9. melléklet szerinti munkarészeket kell benyújtani.”

„51. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

„52. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternek címzett bejelentésre indul. A településképi bejelentést az 7. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy azzal azonos adattartalmú kérelemmel lehet megtenni. A bejelentéshez a kérelem tárgyának megfelelően összeállított építészeti-műszaki dokumentációt mellékelve kell benyújtani. A tervdokumentációt úgy kell összeállítani, hogy abból a tervezett tevékenység településképi hatása megítélhető legyen.

(2) A településképi bejelentés köteles tevékenységek csak akkor kezelhetők egy bejelentésben, ha azonos tevékenységre vonatkoznak (pl. csak nyílászárók cseréje), vagy eltérő tevékenységek esetén a tevékenységek azonos épületet érintenek (pl.: homlokzatszínezés és cégtábla kihelyezése).

(3) A településképi bejelentési eljárás során – a bejelentés tárgyának megfelelően – a 11. melléklet szerinti munkarészeket kell benyújtani.

(4) Az 51. § (1) bekezdés ad), ae), c), d), e), f), j), l), o), p), q) és r) pontjaiban meghatározott esetekben, valamint a ba) pont esetén állagmegóvás során, ha a kérelem műszaki tartalma nem indokolja, a kérelem mellékletét képező tervek elkészítéséhez tervezői jogosultság nem szükséges.”

„53. § A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, a tartalmi követelményeket, valamint, hogy a bejelentés tárgya

„(1) A bejelentő köteles a rendeltetésmódot vagy rendeltetésszámot érintő tevékenység kivételével az elkészült munkákról, azok elkészültétől számított 8 napon belül fotódokumentációt eljuttatni a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal Városrendezési és Főépítészi Irodájához, hivatkozva a településképi határozat iktatószámára.”