Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 34/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelete

Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2024. 01. 01- 2024. 01. 02

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 34/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelete

Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet módosításáról

2024.01.01.

Budapest Főváros Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában, 36. § (1) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 12. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 25. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § (1) A Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 7. §-a a következő 5b. és 5c. ponttal egészül ki:

(Budapest Főváros Közgyűlése a következő területeket helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítja:)

„5b. Szép-völgyi-erdő természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a fennmaradt értékes erdő-gyep mozaik rendkívül gazdag élővilágának védelme, valamint a terület jelentős tájképi értékének megőrzése. E rendelet 5b. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.
5c. „Csalit utcai gyep”: a terület védetté nyilvánításának célja a rendkívül értékes növényvilág, különösen a területen található fokozottan védett szarvas bangó (Ophrys oestrifera) állomány védelme, megőrzése. E rendelet 5c. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.”

(2) A Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 7. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:

(Budapest Főváros Közgyűlése a következő területeket helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítja:)

„8a. Farkas-erdő természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a fennmaradt értékes erdő és vizes élőhely rendkívül gazdag élővilágának, az itt élő védett fajok állományának védelme, valamint a terület jelentős tájképi értékének megőrzése. E rendelet 8a. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.”

2. § (1) A Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet az 1. melléklet szerinti 5b. melléklettel egészül ki.

(2) A Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 5c. melléklettel egészül ki.

(3) A Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelet a 3. melléklet szerinti 8a. melléklettel egészül ki.

3. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

dr. Számadó Tamás
főjegyző

Karácsony Gergely
főpolgármester

1. melléklet a 34/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Szép-völgyi-erdő természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. Budapest II. kerület, Szépvölgyi út és Szépvölgyi dűlő mentén elhelyezkedő, 146 405 m2 terület.

2. Érintett helyrajzi számok:

2.1. 15942/30-145, 15945/1-121, 15945/124-125, 15945/128-129, 15945/134-136, 15948/2, 15983/13-94, 15984 ingatlanok, továbbá

2.2. a 15945/122 helyrajzi számú ingatlan E645922-N244786, E645913-N244779 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északnyugatra eső 291 m2 területű része,

2.3. a 15945/123 helyrajzi számú ingatlan E645913-N244779, E645904-N244771 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északnyugatra eső 271 m2 területű része,

2.4. a 15945/126 helyrajzi számú ingatlan E645904-N244771, E645895-N244762 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északnyugatra eső 258 m2 területű része,

2.5. a 15945/127 helyrajzi számú ingatlan E645895-N244762, E645887-N244754 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északnyugatra eső 250 m2 területű része,

2.6. a 15945/130 helyrajzi számú ingatlan E645887-N244754, E645870-N244737 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északnyugatra eső 264 m2 területű része,

2.7. a 15945/131 helyrajzi számú ingatlan E645870-N244737, E645868-N244735 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északnyugatra eső 111 m2 területű része,

2.8. a 15945/133 helyrajzi számú ingatlan E645868-N244735, E645816-N244684 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északnyugatra eső 3091 m2 területű része

2.9. és a 15945/132 helyrajzi számú ingatlan E645858-N244707, E645854-N244711, E645898-N244760, E645927-N244785 EOV koordináták közé eső 456 m2 területű része.

2.10. A védelemre tervezett területből a 2.1. pont szerinti 15942/143, 15942/145 és 15945/136 helyrajzi számú ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szerinti európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket érintik.

3. A védett terület térképi vázlata:

nullnull

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen élő védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: bíboros kosbor (Orchis purpurea), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), Müller nőszőfű (Epipactis muelleri), kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), madárfészek békakonty (Neottia nidus-avis), selymes peremizs (Inula oculus-christi), apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora), házi berkenye (Sorbus domestica), árlevelű len (Linum tenuifolium), magyar repcsény (Erysimum odoratum), budai imola (Centaurea scabiosa ssp. sadleriana), üstökös sárma (Ornithogalum pannonicum), selymes boglárka (Ranunculus illyricus). dunai szegfű (Dianthus collinus), kis apollólepke (Parnassius mnemosyne), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), farkasalma lepke (Zerynthia polyxena), nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), nagyfejű csajkó (Lethrus apterus), változó futrinka (Carabus scheidleri), kis bábrabló (Calosoma inquisitor), barna varangy (Bufo bufo), pannon gyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri), fali gyík (Podacris muralis), lábatlan gyík (Anguis fragilis), zöld gyík (Lacerta viridis), erdei sikló (Zamenis longissimus), macskabagoly (Strix aluco), kis fakopáncs (Dendrocopos minor), zöld küllő (Picus viridis), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), cinegefélék (Paridae).

b) A területen található értékes élőhelyek fenntartása, állapotuk javítása, lehetőség szerinti bővítésük. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: középhegységi cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), mészkedvelő tölgyes (Orno-Quercetum pubescentis-cerris), pusztafüves lejtősztyepprét (Cleistogeni-Festucetum pallentis).

c) Az egyedi tájkép megőrzése.

d) A természetes folyamatok fenntartása.

e) Az özönnövények visszaszorítása.

f) A védett értékek bemutatásához szükséges infrastruktúra bővítése, karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) Az élőhely fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának és területarányának, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

b) Az özönnövény fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása. Állományaik helyén őshonos fajokból álló természetközeli élőhelyek rekonstrukciója.

c) Az illegális hulladéklerakások, az épületmaradványok felszámolása.

d) A nagy forgalmú látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra bővítése, folyamatos karbantartása.

e) Bemutathatóság fejlesztése.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható.

b) Az idegenhonos fás szárú növények állományait fokozatosan őshonos fajokból álló erdő-gyep mozaikos élőhellyé kell alakítani.

c) A fás szárú özönnövény fajok egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális növényvédőszer csepegésmentes kijuttatásával.

d) A korábban parkolóként használt területeken élőhely rekonstrukciót kell végrehajtani őshonos erdő-gyep mozaikos élőhelyek kialakításával.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de azon tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével, azoknak alárendelve végezhetők.

b) A tervezési területen a kutyák póráz nélküli sétáltatása, a fészkelő madarak és más természeti értékek bármilyen formában történő zavarása tilos!

c) A tervezési területen közlekedni csak a kijelölt útvonalakon szabad, a sétautakról letérni tilos.

d) A tervezési területen kerékpárral közlekedni csak a Szépvölgyi úton lehet.

e) A védett területre gépjárművel behajtani a kijelölt parkolók kivételével tilos, a természetvédelmi célú beavatkozásokhoz, a forgalomtechnikai hozzájárulás alapján, valamint egyéb, a tervezési területet érintő szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez, közfeladat ellátásához elengedhetetlen közlekedési eszközök használatának kivételével!

f) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

g) A tervezési területen tüzet gyújtani tilos!

h) A tervezési területen technikai sport végzése és a lovaglás tilos!

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A védett területen a meglévő, rekreációt, oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát karban kell tartani és tovább kell fejleszteni.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A védett terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos.

b) A tervezési területen a természetvédelmi célokat szolgáló építmény kivételével egyéb építmény és épület nem helyezhető el.

c) A területen kerítések és kapuk létesítése tilos, kivéve a gépjárművel történő illegális közlekedést korlátozó sorompók elhelyezését.

d) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a védett és fokozottan védett fajok egyedeit és élőhelyét!

e) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki, közvilágítás nem létesíthető.

f) A területen új építésű közmű nem építhető ki. A meglévő közműhálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

g) Parkolásra kizárólag a kijelölt parkolóhelyek használhatók, új parkolók létesítése nem engedélyezhető.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési terület tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) A védett területen az erdők kezelése a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében történik. A jogszerű erdőkezelés megvalósítása érdekében az erdőgazdálkodói jogviszony rendezése szükséges.

b) A terület üzemtervezett erdeiben – 161/A, 161/B és 161/C – valamint az üzemtervezésre kerülő erdőterületeken – faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód kijelölése szükséges.

c) Az erdők kezelésekor természetközeli megoldásokat kell alkalmazni.

d) A természetvédelmi erdőkezelés kiemelt célja a tájidegen fafajok (elsősorban fehér akác és feketefenyő) eltávolítása, helyükön őshonos fafajokból álló erdő létrehozása a természetes újulat támogatásával vagy szükség esetén ültetéssel. A tájidegen fajok eltávolítását vegetációs időszakon kívül kell elvégezni.

e) A védett xilofág rovarok szaporodásának biztosítása érdekében az őshonos holtfákat a kezelési területről eltávolítani tilos, balesetveszély esetén azokat a terület más részein kell hagyni.

f) Ragadozó madár foglalt fészkei körül 50 m-es sugarú körben védőzónát kell kijelölni, ahol költési időben minden fakitermelési tevékenység tilos, magát a fészkelő fát a környező fák esetleges – természetvédelmi célú – kitermelésekor is meg kell hagyni.

g) Az értékes lejtősztyepek beerdősülésének folyamatát természetvédelmi kezeléssel meg kell akadályozni.”

2. melléklet a 34/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Csalit utcai gyep természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. Budapest II. kerület, Szikla utca, Csalit utca és Csatárka út által határolt, 8 182 m2 terület.

2. Érintett helyrajzi szám: 15603/3 teljes területe

3. A védett terület térképi vázlata:

null

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A terület kiemelkedő botanikai értékének, a szarvas bangó (Ophrys oestrifera) populációjának megőrzése.

b) Védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: szarvas bangó (Ophrys oestrifera), magyar repcsény (Erysimum odoratum), kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), fali gyík (Podacris muralis), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), cinegefélék (Paridae).

c) A szarvas bangó (Ophrys oestrifera) populáció fennmaradását biztosító élőhely fenntartása és lehetőség szerinti bővítése. A másodlagosan kialakult félszáraz gyep természetességi állapotának javítása.

d) Az özönnövények visszaszorítása.

e) A védett értékek korlátozott bemutatásához szükséges infrastruktúra kialakítása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A terület kimagasló botanikai értékének rendszeres ellenőrzéssel és kerítéssel történő megóvása.

b) Az élőhely fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának javítása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

c) Az özönnövény fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

d) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok – kiemelten a fokozottan védett szarvas bangó (Ophrys oestrifera) – állományának megőrzését és gyarapítását élőhelyük megfelelő kezelésével, a tájidegen- és özönnövények visszaszorításával, az árnyékoló cserjefoltok ritkításával, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítésével kell biztosítani.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális növényvédőszer csepegésmentes kijuttatásával.

c) A gyepek rovására terjeszkedő szeder (Rubus fruticosus) cserjefoltokat mechanikai úton rendszeresen vissza kell szorítani.

d) A gyepterületeket becserjésedésük megelőzésére kaszálni kell. Az évi egyszeri kaszálást abban az (augusztus 1. és október 20. közötti) időszakban kell elvégezni, amikor a szarvas bangók már elnyíltak és kiszórták a magvaikat, de tőleveleik még nem hajtottak ki. A lekaszált növényi maradványokat a gyepterületről el kell távolítani.

4.3.1.2. Látogatás

A védett terület csak engedéllyel és szakmai felügyelettel látogatható.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A védett területen oktatást és bemutatást szolgáló tábla helyezhető el.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A védett terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos.

b) A tervezési területen a természetvédelmi célokat szolgáló építmény kivételével egyéb épület és építmény nem helyezhető el.

c) A tervezési területet védő kerítések állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Ha állagromlás tapasztalható, a karbantartásokat haladéktalanul el kell végezni.

d) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a védett és fokozottan védett fajok egyedeit és élőhelyét!

e) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

f) A területen új építésű közmű nem építhető ki.

3. melléklet a 34/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Farkas-erdő természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. A Budapest IV. kerület Megyeri út – Farkas-erdő utca – Óceán-árok utca által határolt 308 167 m² terület.

2. Érintett helyrajzi számok: 76561/223, továbbá

2.1. a 76546/14 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből az E654802-N249963, E654712-N249933, E654468-N249796, E654209-N249656, E654074-N249568 EOV koordináták által alkotott vonaltól délkeletre elhelyezkedő 198 170 m² területrésze,

2.2. a 76567/11 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből az E654342-N249304, E654347-N249300 E654234-N249167, E654249-N249111, E654251-N249112, E654389-N249258, E654532-N249398, E654569-N249408, E654595-N249425, E654631-N249484, E654655-N249503, E654621-N249543, E654631-N249562, E654596-N249607, EOV koordináták által lehatárolt 43 689 m² területű nyugati területrésze.

3. A védett terület térképi vázlata:

null

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek fenntartása és lehetőség szerinti bővítése.

b) A terület természeti értékeit veszélyeztető tényezők feltárása, illetve a kedvezőtlen folyamatok mérséklése, megszüntetése.

c) A területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő fajok: budai imola (Centaurea scabiosa ssp. sadleriana), homoki imola (Centaurea arenaria), homoki fátyolvirág (Gypsophila arenaria), homoki kocsord (Peucedanum arenarium), homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), nádi boglárka (Ranunculus lingua), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), kardos madársisak (Cephalanthera longifolia), Tallós nőszőfű (Epipactis tallosii), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), kardoslepke (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), farkasalmalepke (Zerynthia polyxena), kis színjátszólepke (Apatura ilia), nappali pávaszem (Inachis io), atalantalepke (Vanessa atalanta), c-betűs lepke (Nymphalis c-album), mezei futrinka (Carabus granulatus), nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), zöld varangy (Bufo viridis), zöld levelibéka (Hyla arborea), erdei béka (Rana dalmatina), mocsári béka (Rana arvalis), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), vöröshasú unka (Bombina bombina), kecskebéka fajkomplex (Pelophylax kl. esculentus), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), vízisikló (Natrix natrix), erdei sikló (Zamenis longissimus), mocsári teknős (Emys orbicularis), kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), szürkegém (Ardea cinerea), törpegém (Ixobrychus minutus), karvaly (Accipiter nisus), héja (Accipiter gentilis), egerészölyv (Buteo buteo), barna rétihéja (Circus aeruginosus), vízityúk (Gallinula chloropus), guvat (Rallus aquaticus), kis vízicsibe (Porzana parva), gyurgyalag (Merops apiaster), vadgerle (Streptopelia turtur), erdei fülesbagoly (Asio otus), füleskuvik (Otus scops), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus), közép fakopáncs (Dendrocoptes medius), kis fakopáncs (Dendrocopos minor), zöld küllő (Picus viridis), fekete harkály (Dryocopus martius), kakukk (Cuculus canorus), barázdabillegető (Motacilla alba), hegyi billegető (Motacilla cinerea), füstifecske (Hirundo rustica), molnárfecske (Delichon urbica), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), fitisz füzike (Phylloscopus trochilus), sárgafejű királyka (Regulus regulus), tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus), barátposzáta (Sylvia atricapilla), kis poszáta (Sylvia curruca), mezei poszáta (Sylvia communis), kerti poszáta (Sylvia borin), szürke légykapó (Muscicapa striata), örvös légykapó (Ficedula albicollis), fekete rigó (Turdus merula), énekes rigó (Turdus philomelos), fenyőrigó (Turdus pilaris), léprigó (Turdus viscivorus), szőlőrigó (Turdus iliacus), fülemüle (Luscinia megarhynchos), vörösbegy (Erithacus rubecula), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris), széncinege (Parus major), kékcinege (Cyanistes caeruleus), barátcinege (Poecile palustris), őszapó (Aegithalos caudatus), függőcinege (Remiz pendulinus), csuszka (Sitta europaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), ökörszem (Troglodytes troglodytes), vetési varjú (Corvus frugilegus), csóka (Corvus monedula), seregély (Sturnus vulgaris), sárgarigó (Oriolus oriolus), erdei pinty, (Fringilla coelebs), fenyőpinty (Fringilla montifringilla), zöldike (Carduelis chloris), tengelic (Carduelis carduelis), csíz (Carduelis spinus), csicsörke (Serinus serinus), meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes), süvöltő (Pyrrhula pyrrhula), kenderike (Carduelis cannabina), mezei veréb (Passer montanus), házi veréb (Passer domesticus), citromsármány (Emberiza citrinella), nádi sármány (Emberiza schoeniclus), európai mókus (Sciurus vulgaris), keleti sün (Erinaceus roumanicus), mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) európai vakond (Talpa europaea).

d) A tájidegen növény- és állatfajok visszaszorítása a tervezési területen.

e) A természetes folyamatok fenntartása.

f) A vízháztartási problémák feltárása és megfelelő kezelése.

g) A terület háborítatlanságának megőrzése.

h) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: télisásos (Cladietum marisci), magassásrétek (Caricenion gracilis), nádasok (Pragmition australis), fűz-nyár ligeterdő (Saliceto-Populetum), homoki sztyepprét (Astragalo-Festucetum rupicolae).

i) A terület tájképi értékének megóvása, tájképi jellegének fenntartása.

j) A területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúra kialakítása, védettséget jelző, információs és figyelmeztető táblák kihelyezése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, lehetőség szerint állománynagyságuk növelése.

b) A vizes élőhelyek megfelelő vízháztartásának felmérése, felmerülő problémák feltárása, szükség esetén beavatkozások kidolgozása.

c) A tervezési terület szegélyében zajló tevékenységek, beépítések területre gyakorolt negatív hatásainak - illegális hulladéklerakások, növényzet taposása, megsemmisítése - folyamatos ellenőrzése, megakadályozása.

d) Az illegális területfoglalások, túlépítések megszűntetése és megakadályozása, az eredeti állapot fokozatos visszaállítása.

e) Az erdőállomány jelenlegi fafajösszetételének javítása, a természetes erdők szerkezetéhez közelítő átalakítása és fenntartása, a degradált erdőterületek rekonstrukciója.

f) A terület botanikai és zoológiai értékeinek megóvása.

g) Az értékes területrészek zavarásmentességének biztosítása.

h) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

i) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása megfelelő infrastruktúra kialakításával, a természeti értékek és élőhelyük veszélyeztetése nélkül. Tájékoztató táblák kihelyezése.

j) A védett területen illegális hulladéklerakások felszámolása, új hulladéklerakások megakadályozása, ideértve a zöldhulladékot is.

k) Az özönnövények és tájidegen fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása, lehetőség szerint a vegetációs időszakon kívül.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása, fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható.

b) A vizes élőhelyek lecsapolását célzó, engedély nélkül létesített árkokat meg kell szüntetni. A területen lehetőség szerint vízvisszatartó, vízszint emelő beavatkozást kell végezni.

c) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton vagy csepegésmentes technológiával végzett növényvédőszer kijuttatással, a vonatkozó erdőterv rendelettel összhangban, az erdészeti munkálatokhoz igazodva.

d) A lágy szárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

e) A természetes úton keletkező holtfát az eredeti helyén kell hagyni, amennyiben az erdőterület rendeltetésével az összeegyeztethető.

f) A területen található építési hulladék depóniákat fokozatosan fel kell számolni, az építési és egyéb maradványokat el kell szállítani.

g) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a védett élőlények egyedeit.

h) A védett növényfajok illegális szedését, a tövek kiásását a virágzási időben történő fokozott védelemmel meg kell akadályozni.

i) A védett területen élő állatfajokra veszélyt jelentő háziállatok (házimacska, vadászgörény. stb.) bejutását és kártételüknek meg kell akadályozni.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a kijelölt sétautakon szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével, azoknak alárendelve végezhetők.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

c) A tervezési területen csak gyalogosan lehet közlekedni (kivétel a természetvédelmi célú beavatkozás és egyéb jogszerű munkavégzés).

d) A területen kijelölt utakról letérni, hulladékot elhelyezni tilos!

e) Tüzet gyújtani tilos!

f) A tervezési területen technikai sport végzése tilos!

g) A tervezési területen tilos a kutyák póráz nélküli sétáltatása!

h) Mindennemű élő és élettelen környezeti elem (növény, állat, gomba, kőzet, holtfa stb.) gyűjtése, a tervezési területről való eltávolítása – a jogszerű tevékenységek kivételével - tilos!

4.3.1.3. Oktatás, bemutatás

a) A területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát információs táblák kihelyezésével fejleszteni kell.

b) A terület határán, a sétautak kezdetén és a jellegzetes sarokpontokon védettséget jelző táblákat kell kihelyezni.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni, kivéve, ha a kutatást a természetvédelmi kezelő, a természetvédelmi őrszolgálat vagy a természetvédelmi hatóság végzi.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A területen épület, építmény, kerítések és kapuk létesítése - a természetvédelmi és az erdészeti célokat leszámítva - tilos!

c) A tervezési területen vadgazdálkodási létesítmény (magasles és a hozzá kapcsolódó szóró, illetve vadbefogó) csak a vad jelenlétéből adódó súlyos kár esetén létesíthető.

d) A tervezési területen közvilágítás és világítás nem létesíthető.

e) Új infrastruktúra-hálózat nem építhető ki, kivéve a természetvédelmi célból és a természetvédelmi érdekek figyelembevételével történő infrastruktúra-fejlesztést.

f) A meglévő infrastruktúra-hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

g) A területen a közműhálózat nem bővíthető.

4.3.2. Erdők kezelése

a) A tervezési terület üzemtervezett erdő. Az üzemtervben engedélyezett fakitermelések végrehajtásának a természetvédelmi célokkal összhangban kell történnie. Az erdőkezelés célja az erdők természetességének növelése.

b) A 3/A jelű erdőrészletben az invázióra hajlamos fafajok, mint a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), a fehér akác (Robinia pseudoacacia), a turkesztáni szil (Ulmus pumila) fokozatosan eltávolítandók, az ugyancsak idegenhonos erdeifenyő (Pinus sylvestris) és OP-229 nyár (Populus × euramericana) eltávolítása hosszútávon végrehajtandó. A záródás csökkenésének hatására a természetes újulatban megjelenő őshonos fafajok, különösen csertölgy (Quercus cerris), kocsányos tölgy (Q. robur) és molyhos tölgy (Q. pubescens) csemeték ápolása szükség esetén elvégzendő, ültetés - állománykiegészítés rövidtávon nem indokolt.

c) A 9/A erdőrészletben a fehér akác és a nyugati ostorfa egyedek eltávolítandók. Az elpusztult odvas-üreges törzsek megőrzendők a védett állatfajok (pl. szaproxilofág rovarok, odúlakó madarak és emlősök) életfeltételeinek biztosítása érdekében. Az állományokban régebb óta földön fekvő és tövön száradt törzsek visszahagyandók.

d) A 9/K erdőrészletben a nemes nyáras-akácos őshonos erdővé alakítása érdekében az erdőrészlet 50 %-án alátelepítés szükséges korai juhar, kocsányos tölgy, csertölgy fafajokkal. A csemeték megerősödése után a fehér akác és a nyugati ostorfa egyedek fokozatosan eltávolítandók.

e) A 105/E erdőrészletben meg kell kezdeni az állomány átalakítását a zöld juhar eltávolításával. Ezután mesterséges alátelepítést kell végrehajtani az állomány 70 %-án fekete nyár, kocsányos tölgy és magas kőris fafajokkal. A felújítási szint megerősödése után az akácok lékes kitermeléssel eltávolítandók – a szürke nyár és az alátelepített csemeték megkímélésével.

f) A 105/F erdőrészletben a legfontosabb kezelési feladat a terjedő zöld juhar visszaszorítása.

g) A 105/TN1 erdőrészlet délkeleti sarkában építési törmelékre települt, idegenhonos fafajokból álló faállomány eltávolítandó.

h) Az özönnövényfajok eltávolításakor az elengedhetetlenül szükséges vegyszerhasználatkor a cseppmentes technológiákat kell előnyben részesíteni.

i) A mesterséges alátelepítéssel megvalósított állománykiegészítés során a gyomirtó növényvédőszer használatát korlátozni szükséges, özönnövényfajok terjedése esetén speciális csepegésmentes vegyszerhasználat, egyéb esetekben a gyomosodás talajbolygatással nem járó mechanikai visszaszorítása szükséges.

j) Ragadozó madár foglalt fészkei körül 50 m-es sugarú körben védőzónát kell kijelölni, ahol minden fakitermelési tevékenység tilos költési időben, magát a fészkelő fát meg kell hagyni kitermeléskor is.

k) Védett xilofág rovarok szaporodásának biztosítása érdekében törekedni kell arra, hogy – amennyiben az erdőkezelés jellege megengedi – a holtfák a kezelési területen maradjanak.

l) Erdőkezelési beavatkozások lehetőség szerint a vegetációs időszakon kívül végzendők, a kijelölt sétautak menti fák veszélymentesítése kivételével.”