Nóráp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (V. 3.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 05. 04- 2024. 11. 13Nóráp Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (V. 3.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nóráp Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Nóráp Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 8591 Nóráp, Kossuth utca 48.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Noráp Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(4) Az önkormányzat honlapja:www.norap.hu
(5) Az önkormányzat e-mail címe: papakovacsi@globonet.hu
(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Nóráp község közigazgatási területe.
(7) Az önkormányzat kormányzati funkcióinak kódját az 1. melléklet tartalmazza.
(8) A Képviselő-testület szervei:
a) polgármester
b) Képviselő-testület bizottságai
c) Pápakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)
d) jegyző
e) társulás.
2. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló leírását, használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.
3. § (1) Az önkormányzat és szervei által használt hivatalos kör alakú bélyegző, közepén Magyarország címere található, a köríven pedig a következő felirat:
a) Nóráp Község Önkormányzata
b) Pápakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal.
(2) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni:
a) a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a Képviselő-testület által alkotott rendeleteken,
c) a Képviselő-testület által adományozott okleveleken.
2. A Képviselő-testület létszáma, feladat- és hatásköre
4. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő. (A képviselő-testület tagjainak nevét a 2. melléklet tartalmazza)
5. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) tartalmazza. .
3. A Képviselő-testület gazdasági programja
6. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el.
(2) A gazdasági program tartalmát a Mötv. határozza meg.
(3) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el.
4. A Képviselő-testület működése
7. § A Képviselő-testület évente legalább 10 ülést tart.
8. § A Képviselő-testület általában az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja üléseit.
5. Alakuló ülés
9. § (1) Az alakuló ülés részletes szabályait a Mötv. 43. §-a tartalmazza.
(2) Az alakuló ülés első napirendjeként a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről és átadja az eskütételt követően a megbízóleveleket.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek.
(4) A Képviselő-testület lehetőség szerint megválasztja az Ügyrendi Bizottság elnökét és tagjait.
6. Rendkívüli ülés
10. § (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy ha olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni, rendkívüli ülést hív össze.
(2) A polgármester köteles 15 napon belüli időpontra az ülést összehívni:
a) a települési képviselők 1/4-ének,
b) a Képviselő-testület bizottságának,
c) a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.
(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább egy nappal az ülés előtt kell kézbesíteni.
(5) Rendkívül sürgős esetben a Képviselő-testület ülése telefonon, az írásbeli előterjesztések előzetes kiadása nélkül, 24 órán belüli időpontra is összehívható. Ezen tényt a jegyzőkönyvhöz csatolt meghívón fel kell tüntetni.
7. Közmeghallgatás
11. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a résztvevők közérdekű kérdéseket intézhetnek a Képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, valamint javaslatokat tehetnek.
(2) A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,
b) a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,
c) ha nincs mód az azonnali válaszadásra, legkésőbb 15 napon belül kell választ adni a feltett kérdésre, javaslatra.
8. A képviselő-testületi ülés összehívása
12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.
(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.
(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.
(4) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.
9. Előterjesztés, sürgősségi indítvány, képviselői önálló indítvány
13. § (1) A Képviselő-testületi ülésre az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) jegyző,
d) települési képviselő,
e) bizottság elnöke.
(2) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.
(3) A Képviselő-testület elé csak azt az írásos előterjesztést lehet benyújtani, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi.
(4) Az önkormányzat intézménye, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.
14. § A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően hat nappal korábban kell az előterjesztőnek benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.
15. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben nem kötelező.
(2) Az előterjesztés két részből áll:
a) bevezető részből és
b) határozati javaslatból.
(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:
a) a fejrészt (előterjesztő, cím),
b) az ügy (napirend) tárgyát,
c) a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
d) a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
e) a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
f) az előterjesztő állásfoglalását.
(4) A határozati javaslat tartalmazza:
a) a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait, b) szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
b) a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.
(5) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottságok sürgősséggel kérhetik a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítványt annak beérkezését követően, haladéktalanul a polgármester átadja a jegyzőnek előkészítésre. A sürgősségi indítvány esetében a 15. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Vita esetén – képviselői indítványra – önálló szavazással határoz a Képviselő-testület. A sürgősség elfogadása esetén az indítványt a Képviselő-testület az első napirendként tárgyalni köteles.
(6) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőző legalább három naptári nappal korábban, 16 óráig. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy saját kezű aláírását.
10. A lakosság értesítése a Képviselő-testület üléséről
16. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát a helyben szokásos módon kell értesíteni.
(2) Helyben szokásos kihirdetés, közzététel módja: a közösségi hirdetőtáblákon, a település honlapján (norap.hu), igény szerint egyéb, lakosság nagy számú érdeklődésére számot adó elektronikus felületen, valamint lakossági szórólapos értesítéssel.
11. A Képviselő-testület ülésének vezetése, a tanácskozás rendje
17. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A polgármester távolléte és akadályoztatása esetén a testületi ülést az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte, akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(3) A polgármester munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala, vagy a Képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.
(4) A képviselő a napirend előtt, az ülés megnyitása után felszólalhat, ha ezt a szándékát az ülést megelőzően – a felszólalás tárgyának megjelölésével – szóban a polgármesternek bejelentette.
(5) A polgármester a napirend után tájékoztatja a Képviselő-testületet a két ülés között történt fontosabb eseményekről.
18. § (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.
(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdést intéznek, melyre az előadó a vita előtt válaszolni köteles. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerül sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.
(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.
(4) A polgármester soron kívüli felszólalást engedélyez. Képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) A képviselő-testületi ülésen a napirend tárgyalása után fontos és közérdekű kérdésben bármely képviselő szót kérhet, kérésekor jeleznie kell felszólalásának tárgyát.
(7) A felszólalás engedélyezése a Képviselő-testület jogköre.
(8) A felszólalásról vitát nyitni, annak tárgyában határozatot hozni nem lehet.
19. § A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:
a) figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket megismétli,
b) rendre utasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ, ismételt esetben megvonja tőle a szót, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt,
c) az ülésteremből kiutasíthatja, és ki is vezettetheti a rendbontó hallgatót, d) folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti, e) súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, a polgármester az ülést berekeszti.
12. Döntéshozatal
20. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele (3 fő) jelen van.
(2) A Képviselő-testület döntését rendelet vagy határozat formájában, nyílt szavazással hozza meg. A Képviselő-testület érdemi döntését alakszerű határozatba kell foglalni. A polgármester a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett határozati javaslatot szóban ismertetni. A Képviselő-testület egyéb, nem az ügy érdemére vonatkozó döntését nem kell alakszerű határozatba foglalni.
(3) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének nyílt szavazással hozott egybehangzó igen szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges.
(4) Amennyiben a javaslat a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasították.
(5) A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:
a) a Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyekben,
b) a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben,
c) önkormányzati képviselő kizárásához,
d) összeférhetetlenség megállapításához,
e) méltatlanság megállapításához,
f) képviselői megbízás megszűnéséről való döntéshez,
g) Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
h) önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése esetén,
i) hitelfelvételhez,
j) bizottsági tag kizárásához,
k) közterület elnevezéséhez.
21. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntést.
(3) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét, a kizárásról a Képviselő-testület dönt. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatában rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.
(4) Név szerinti szavazást kell tartani, amennyiben magasabb szintű jogszabály ezt előírja, valamint a képviselők egynegyede indítványára. Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a 4. melléklet szerinti szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon – szavazófülke nélkül, urna használatával –, külön helyiségben történik. A titkos szavazás eredményét az 5. mellékletben szereplő jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.
(6) A zárt ülés tartásának szabályait a Mötv. 46. §-a határozza meg.
(7) A nyilvános ülésekre készített előterjesztéseket, valamint az ülésről készült jegyzőkönyveket az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jelentetni.
13. Önkormányzati rendelet
22. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet alkotásánál figyelemmel kell lenni a jogszabályi felhatalmazással való összhang vizsgálatára, a jogszabály alkotási és Európai Uniós követelményeknek való megfeleltetésre.
(2) Rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult:
a) a települési képviselő;
b) a Képviselő-testület bizottsága;
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző.
(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelettervezet is benyújtandó.
(4) Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.
23. § (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.
(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönthet a rendelet megalkotásáról.
(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelettervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.
(4) A rendeletalkotás folyamatának szabályai irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is.
24. § (1) A rendelet kihirdetéséről, közzétételéről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Helyben szokásos mód: a helyi önkormányzati iroda hirdetőtábláján hirdetmény elhelyezése, mely tartalmazza az ülés idejét, a megalkotott rendelet számát és tárgyát, valamint a rendelet megtekintésének lehetőségét, valamint a település honlapján történő megjelentetés.(norap.hu)
(2) A rendelet lakosság tájékoztatása céljából történő közzétételének formája az önkormányzat hivatalos honlapja.
(3) A kihirdetéssel egyidejűleg azokat a rendeleteket, amelyek közvetlenül jogviszonyt keletkeztetnek az állampolgárok és az önkormányzat, valamint szervei között, meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez.
(4) A rendeletmódosítások kihirdetésére, közzétételére irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok azzal, hogy a lakosságot a hatályon kívül helyezett rendelkezések, módosítások tartalmának lényegéről is tájékoztatni kell.
(5) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
14. Határozat nyilvántartása
25. § A határozatokról az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a határozatok számát, tárgyát, szövegét, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét, és a tett intézkedéseket.
15. Jegyzőkönyv
26. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A jegyzőkönyvet a mellékleteivel együtt a jegyző az ülést követő 15 napon belül az e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal részére.
(4) A jegyzőkönyv egy példánya a mellékleteivel együtt az irattárba kerül.
27. § (1) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) az ülés jellegét;
b) a távol maradó képviselők nevét;
c) a tanácskozási joggal résztvevők nevét;
d) a lakosság részéről megjelentek számát;
e) az ülés megnyitásának időpontját;
f) az ülés határozatképességét;
g) a napirend előtti felszólalásokat;
h) napirendi pontonként kérelemre az előadó és a felszólalók szó szerinti hozzászólását;
i) a határozathozatal módját;
j) a polgármester esetleges intézkedéseit;
k) az ülésen történt fontosabb eseményeket;
l) az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;
m) az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét;
n) a polgármester és a jegyző aláírását, az Önkormányzat bélyegző lenyomatát.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó;
b) jelenléti ív;
c) előterjesztések;
d) írásos interpellációk;
e) titkos szavazás jegyzőkönyve;
f) név szerinti szavazás szavazási íve;
g) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;
h) a jegyző törvényességi észrevétele;
i) az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.
28. § A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.
29. § (1) A jegyzőkönyvet a Pápakovácsi Közös Önkormányzati Hivatalban (8596 Pápakovácsi Fő utca 19.) – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.
(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.
(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.
(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.
16. Települési képviselő
30. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.
(2) A képviselők a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében fogadóórát tartanak, tájékoztathatják választóikat saját, illetve a Képviselő-testület tevékenységéről.
(3) Az önkormányzati képviselő minimum 3 havonta – különösen indokolt esetben lakossági igény szerint egyéb időpontban – a helyben szokásos közzétételi értesítés mellett képviselői fogadóórát tart. A képviselői fogadóóra nem eshet egybe a polgármesteri fogadóórával. Kettő vagy több képviselő közös fogadóórát is kijelölhet.
(4) A képviselőt a jegyző, valamint az Önkormányzati Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.
(5) A képviselő az Önkormányzati Hivatal köztisztviselőknek utasítást nem adhat.
17. A Képviselő-testület bizottságai
31. § (1) A Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladat ellátására bizottságot hoz létre.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő. Az ügyrendi bizottság tagjainak nevét a 6. melléklet tartalmazza.
(3) Az Ügyrendi Bizottság látja el
a) a titkos szavazások lebonyolításával,
b) a vagyonnyilatkozat nyilvántartásával és ellenőrzésével
c) az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat.
32. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai létszámáról, összetételéről, feladatköréről lehetőleg a Képviselő-testület alakuló vagy az azt követő ülésén dönt.
(2) A bizottságok működésének alapvető szabályai:
a) a bizottság üléseit az elnök hívja össze,
b) a polgármester, alpolgármester, és a képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén, részükre az ülések meghívóit és a napirendi pontok anyagait el kell juttatni,
c) a bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
d) a bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és a bizottság egy tagja ír alá.
33. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A jelentés elfogadásával a bizottsági tagság külön felmentés nélkül megszűnik.
(3) Az ideiglenes bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottság megalakítására, működésére vonatkozó szabályok az irányadók.
18. Polgármester és alpolgármester
34. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbizatásban látja el.
(2) A polgármester feladatait a Pápakovácsi Közös Önkormányzati közreműködésével látja el.
(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Gondoskodik az önkormányzat szerveinek hatékony tevékenységéről, segíti a képviselők munkáját, összehangolja a bizottságok működését.
(4) A polgármester feladatait a Mötv. Szabályozza.
(5) A polgármester minden hónap első péntekjén 18-20 óráig – akadályoztatása esetén a helyben szokásos közzétételben megjelölt időpontban – állandó fogadóórát tart. Különösen indokolt esetben lakossági igény szerint egyéb időben eseti jellegű fogadóórát tart.
35. § (1) A Képviselő-testület - a polgármester javaslatára a saját tagjai közül, titkos szavazással, minősített többséggel - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
36. § (1) A polgármester és az alpolgármester feladataik ellátása során kötelesek együttműködni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ennek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.
19. A jegyző
37. § (1) A jegyző ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat.
(2) A jegyzőt távolléte és akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
(3) A jegyző azonnal jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének, a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
20. A Képviselő-testület hivatala
38. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Pápakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal.
(2) Székhelye: 8596 Pápakovácsi Fő utca 19.
(3) Az Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetés szerv.
(4) Az Önkormányzati Hivatal működésének részletes szabályait a jegyző által előkészített Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
21. Társulás
39. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A Képviselő-testület az alábbi társulások tagja:
a) Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása
b) Óvodafenntartó Intézményi Társulás Pápakovácsi
c) Győr Nagytérségi Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Társulás tagja.
(3) A Képviselő-testület a társulások által ellátásra kerülő feladatokat, valamint a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásokban határozza meg.
22. A lakossággal való kapcsolattartás formái
40. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:
a) helyi népszavazás;
b) közmeghallgatás;
c) polgármesteri, képviselői fogadóórák.
(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.
(3) A Képviselő-testület a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdése alapján legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot a környezet állapotáról.
23. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
41. § A képviselők, valamint hozzátartozóik megválasztásukat követően 30 napon belül, azt követően évente – január 31-ig - vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek. A vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványt a jegyző biztosítja.
24. Záró rendelkezések
42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Nóráp Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2013. (VII.31.) önkormányzati rendelete.