Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete
a települési támogatás szabályairól
Hatályos: 2025. 02. 18Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete
a települési támogatás szabályairól
Abony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott jogi keretek között Abony város lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza:
a) a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit,
b) a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának önkormányzat által meghatározott feltételeket, módját és egyéb eljárási szabályokat,
c) az egyes ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Abony város önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.
3. Általános szabályok
3. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4–16. §-a határozza meg.
(2) E rendeletben szabályozott szociális ellátásokra az (1) bekezdésen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.
(4) A kérelmező az eljárás során a települési támogatás iránti kérelméhez csatolja nyilatkozatát, melyben hozzájárul ahhoz, hogy a hatóság az állami adóhatóságtól (NAV) a jövedelmére vonatkozó adatokat kikérje
(5) Az ellátásokat kizárólag e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon lehet előterjeszteni. A Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni arról, hogy a kérőlapok papír alapon és elektronikusan is folyamatosan rendelkezésre álljanak.
(6) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.
(7) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet. 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.
(8) Munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelem igazolása a munkáltató (foglalkoztató) által kiállított igazolással történik. Az ilyen igazolás aránytalanul nehéz beszerezhetősége esetén elfogadható a vizsgált személy nevére szóló bankszámlakivonat (vagy más hasonló hiteles irat) is a bér átutalásáról. Egyéb jövedelmek igazolása közokirattal, teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy az önkormányzat nyilvántartásában fellelhető adat alapján fogadható el. Magánszemélyek vállalkozási tevékenységéből (egyéni és társas vállalkozás) származó jövedelemként az NAV által igazolt jövedelmet kell irányadónak tekinteni.
(9) Az rendkívüli pénzbeli ellátások kifizetése házipénztárból, a rendszeres települési támogatások kifizetése utalással, vagy postai úton lehetséges.
(10) Az rendkívüli pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell kifizetni.
(11)1
(12) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, tárgyhót követő 5-ig kell folyósítani.
(13) A rendszeres települési támogatás folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtását követő hónap első napja.
(14) A rendszeres támogatás folyósítása időtartamának vége - utolsó napja – az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.
(15) A havi rendszeres települési támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál bekövetkezése hónapjának utolsó napjáig.
4. Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése
4. § (1) Jogosulatlanul vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetén az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17–17/A. § –aiban foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Ha a polgármester települési támogatás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból
a) elengedheti,
b) csökkentheti,
c) részletekben fizettetheti meg.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában súlyos veszélyeztetésnek minősül, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alapkétszeresét.
5. Hatáskör
5. § E rendeletben szabályozott
a) rendszeres települési támogatásokról, köztemetésről, a 16/A. § szerinti zöldség és/vagy gyümölcs támogatásról és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 7. § -a szerinti települési támogatásról átruházott hatáskörben a polgármester dönt,
b) rendkívüli települési támogatásról és a rendkívüli természetbeni települési támogatásról - az a) pontban foglaltak kivételével - átruházott hatáskörben az Önkormányzat SZMSZ-ben meghatározott szerve dönt.
6. Szociális ellátások formái
6. § A települési támogatás formái:
a) rendkívüli pénzbeli települési támogatás:
aa) települési létfenntartási támogatás,
ab) települési gyógyszertámogatás,
ac) települési temetési támogatás;
ad) települési gyermeknevelési támogatás,
ae) szociális kölcsön
af) védőoltás támogatása
b) rendkívüli természetbeni települési támogatás
ba) települési tűzifa támogatás
bb) hátralékot felhalmozók települési támogatása
bc) köztemetés
bd) karácsonyi támogatás
be) zöldség és/vagy gyümölcs egységcsomag
bf) baba-utalvány
bg) környezet-egészségügy körébe tartozó kiadások, egészségügy, fertőzésveszély,
állategészségügy, járványügy keretébe tartozó kiadások támogatása (pl. rágcsálóirtás, tetvesség, rühösség, stb.)
c) rendszeres települési támogatás:
ca) települési gyógyszertámogatás,
cb) települési lakásfenntartási támogatás,
cc) települési ápolási támogatás
Rendkívüli pénzbeli települési támogatások folyósításának szabályai
7. § (1) Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére, ha a családban egy főre számított havi családi jövedelemhatár a szociális vetítési alap 250%-t, egyedül élő esetén 300%-t nem haladja meg.
(2) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani, kivéve a 6. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában foglalt támogatást, melyet e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
(3) A rendkívüli települési támogatás megállapított összege alkalmanként – ide nem számítva a 6. § (1) bekezdés a) pont ac) és af) alpontjai, b) pont bf)-bg) alpontjai címén kapott támogatások összegét – a szociális vetítési alap10-50 százaléka között lehet, továbbá az egy évben megállapított összege együttesen családonként a szociális vetítési alap 100 %-át nem haladhatja meg.
(4) Az 5. § (1) a) pontjában foglaltaktól eltérően a rendkívüli települési támogatások indokolt esetben - természetben (élelmiszer, tűzifa, közüzemi díjak közvetlen kifizetése, térítési díjak közvetlen kifizetése, tandíj kifizetése) - is nyújthatóak. A kérelemből egyértelműen ki kell derüljön, hogy a kérelmező melyik formára tart igényt, de ez az önkormányzatot nem köti. A támogatás természetbeni megállapítását követően az ellátásnak a jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a polgármesteri hivatal gondoskodik.
7. Települési létfenntartási támogatás
8. § (1) A települési létfenntartási támogatás az esetben kérelmezhető, ha a kérelmező létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető konkrét élethelyzetbe került. A létfenntartást veszélyeztető helyzetnek valósnak és a kérelmező létfenntartásával közvetlenül kapcsolatosnak kell lennie. Ezt a kérelemben pontosan meg kell jelölni és csatolni kell az ezt alátámasztó iratokat és bizonyítékokat.
(2) Létfenntartást veszélyeztető konkrét élethelyzetnek tekinthető különösen:
a) a megélhetést biztosító ellátási formából való kiesés vagy,
b) krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés vagy,
c) álláskereséséi ellátás megszűnése esetén aktív korúak ellátása vagy rendszeres szociális segély folyósításáig terjedő időszak vagy,
d) fiatal pályakezdő munkanélkülisége vagy,
e) alkalmanként jelentkező többletkiadások felmerülése:
ea) betegség, vagy
eb) elemi kár esetében, vagy
f) 1-3 havi közszolgáltatási díj hátralék rendezése irányuló kérelem vagy, g) ha a kérelmező bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul.
(3) Települési létfenntartási támogatás jövedelemhatárra tekintet nélkül évente egy alkalommal adható az alábbi rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben:
a) a családban bekövetkező hirtelen haláleset vagy,
b) 30 napot meghaladó kórházi ápolás, vagy súlyos baleset vagy tartós, folyamatos gyógykezelést igénylő betegség esetén vagy,
c) adósságcsapdába került, hitelét fizetni nem tudó olyan rászorult részére, aki az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül létrehozott Nemzeti Eszközkezelővel adásvételi, illetve bérleti szerződést kötött, melynek következtében a kérelem benyújtásának időpontjában a korábban saját tulajdonát képező ingatlanban bérlőként lakik.
(4) A rászorultság igazolására
a) a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a kérelmező csatolja a halotti anyakönyvi kivonat másolatát vagy halottvizsgálati bizonyítványt, vagy nyilatkozik az elhunyt azonosításához szükséges adatokról mely alapján a hatóság a halotti anyakönyvi kivonatot lekéri,
b) a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben csatolja a kórházi igazolást vagy kezelő orvosi vagy háziorvosi igazolást,
c) (3) bekezdés c) pont szerinti esetben csatolja a Nemzeti Eszközkezelővel megkötött adásvételi vagy bérleti szerződést.
(5) A (3) bekezdés szerint megállapított támogatás összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 100 %-át.
8. Települési gyógyszertámogatás
9. § (1) A települési gyógyszertámogatás a gyógyszerkiadás mérséklésére azon személyek kiadásainak csökkentésére kérelmezhető, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott települési gyógyszersegély megállapításának további feltétele 30 napnál nem régebbi, a gyógyszertár által kiállított, a gyógyszerköltséget tartalmazó, névre szóló igazolás.
9. Települési temetési támogatás
10. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.
(2) Az (1) bekezdés szerinti települési temetési támogatás megállapítása során a rendelet 9. mellékletében foglalt szociális vetítési alap alapján meghatározott támogatási összegek állapíthatóak meg.
(3) A települési temetési támogatást temetési költségek utólagos megtérítésére lehet kérelmezni.
(4) A kérelmező a kérelemhez csatolja a
a) nevére kiállított számla másolatát,
b) halotti anyakönyvi kivonatot másolatban, vagy
az elhunyt azonosításához szükséges adatokat tartalmazó nyilatkozatot a halotti anyakönyvi kivonat beszerzése céljából.
(5) Nem állapítható meg települési temetési támogatás annak:
a) akinek a családjában, illetve egyedülállóként az egy főre jutó jövedelme eléri a szociális vetítési alapháromszorosát,
b) Ha az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt települési temetési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon túl nyújthatja be.
10. Települési gyermeknevelési támogatás
11. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.
(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet
a) a gyermek iskoláztatásához, vagy
b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy
c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy
d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba aló visszakerülésének elősegítéséhez, vagy
e) gyermek súlyos megbetegedése esetén szükséges anyagi támogatásra.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.
(4) A (2) bekezdés b), vagy c) pontja szerinti kérelemhez a kérelmező csatolja a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát, vagy a gyermek azonosításához szükséges adatokat tartalmazó nyilatkozatot a születési anyakönyvi kivonat beszerzése céljából.
(5) A (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.
(6) A (2) bekezdés e) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a gyermek betegségét alátámasztó orvosi, szakorvosi, kórházi igazolást, zárójelentést.
(7) A (2) bekezdés e) pontja szempontjából:
a) súlyos megbetegedés: a gyermek 30 napot meghaladó kórházi kezelése, vagy a gyermeket ért súlyos baleset, vagy
b) a gyermek tartós folyamatos gyógykezelését igénylő betegsége.
11. Szociális kölcsön
12. § (1) Szociális kölcsön kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás, mely csak a kérelmező lakhatását szolgáló saját tulajdonát képező, vagy használatában lévő, vagy helyreállítási felelősségi körébe tartozó ingatlanban bekövetkezett elemi kár miatt, jövedelemhatárra tekintet nélkül nyújtható.
(2) E § alkalmazásában elemi kár: az árvíz, belvíz, szélvihar, tűzvész, villámcsapás, földrengés által okozott vagyoni kár.
(3) Házasságban együtt élők esetén a szociális kölcsön iránti kérelmet mindkét házastársnak együtt kell előterjesztenie. Az élettársi kapcsolatban élő személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy élettársak, hogy azonos lakcímen élnek és a kölcsön iránti kérelmet mindkettőjüknek alá kell írniuk. A kölcsön folyósításáról hatósági szerződést kell kötni, melyben a házastársat, illetve az élettársat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni
(4) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 92. §-ban foglaltakon túl a hatósági szerződésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) a kölcsön mértékét, amely nem haladhatja meg a szociális vetítési alap150%-t;
b) a kölcsön futamidejét, amely 6 hónapnál rövidebb és 12 hónapnál hosszabb nem lehet;
c) az első részlet esedékességének időpontját;
d) a kölcsönt havi egyenlő részletekben megfizetésének kötelezettségét azzal, hogy az ügyfelet megilleti az előtörlesztés joga.
(5) A törlesztő részletek követése a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységének feladata.
(6) Kölcsön ismételt igénybevételének feltétele az előző kölcsön visszafizetése.
(7) A visszatérített kölcsön összegét szociális ellátások finanszírozására kell fordítani.
12. Veszélyhelyzet esetén nyújtható települési támogatásról
13. § (1) Magyarország Kormánya – az országgyűlés felhatalmazása alapján - által kihirdetett veszélyhelyzetben a polgármester – egyfőre jutó jövedelemhatár figyelembevétele nélkül - pénzbeli és/vagy természetbeni támogatást állapíthat meg, melyről a Humán Szolgáltató Központ javaslata alapján egyszerűsített határozattal dönt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénylése során alkalmazott kérelem-nyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:
a) Kérelmező személyes adatai,
b) TAJ száma,
c) Kérelem rövid indokolása,
d) Humán Szolgáltató Központ javaslata,
e) Ügyfél aláírása, elérhetősége.
Rendkívüli természetbeni települési támogatások folyósítóval kapcsolatos szabályok
13. Települési tűzifa támogatás
14. § (1) A települési tűzifa támogatás iráni kérelem elbírálása során e rendelet 7. § (1)–(2) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók azzal, hogy az így megállapított támogatás egy alkalommal nyújtott összege a szociális vetítési alap 50 %-a, mely tartalmazza a tűzifa kérelmező részére történő kiszállítását is.
(2) Arról, hogy a benyújtott települési támogatás iránti kérelem természetbeni települési tűzifa támogatás formájában kerül megállapításra a határozatban külön rendelkezni kell.
14. Hátralékot felhalmozók települési támogatása
15. § (1) E §-ban foglalt támogatás iránti kérelem elbírálása során e rendelet 7. § (1)–(2) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók, azzal, hogy az alkalmanként megállapított támogatás mértéke nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 50%-át.
(2) A támogatás a jogosult kihagyásával közvetlenül utalható olyan intézményhez, szervhez, gazdálkodó szervezethez, akivel a jogosult kapcsolatban áll (vagy szándékozik állni) és e kapcsolat a rászorultságával összefüggésben áll (közüzemi szolgáltató, nevelési-oktatási intézmény, gyógyszertár), valamint a támogatás felvételére – záros elszámolási határidő tűzésével – felhatalmazható olyan személy, aki a támogatottal szociális vagy egészségügyi kapcsolatban áll (családgondozó, orvos). Ezekről a határozatban kifejezetten rendelkezni kell.
15. Köztemetés
16. § (1) Az önkormányzat az illetékességi területén történt haláleset esetén gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § -ában foglaltak szerint.
(2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.
(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 140.000 Ft.
16. Karácsonyi támogatás
17. § (1) A szociálisan rászoruló személyek részére az éves költségvetésben előirányzott keret erejéig jövedelemhatártól függetlenül karácsonyi támogatás élelmiszer csomag formájában nyújtható.
(2) A karácsonyi támogatásban részesülőkre a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Humán Szolgáltató Központja tesz javaslatot.
(3) Karácsonyi támogatás háztartásonként egy személynek nyújtható.
(4) A karácsonyi támogatás értéke a mindenkori költségvetésben jóváhagyott fedezet függvényében állapítható meg.
17. Zöldség és/vagy gyümölcs egységcsomag
18. § (1) A szociálisan rászoruló személyek részére az ABOKOM NONPROFIT Kft. által a közmunkaprogram keretében megtermelt és elkészített zöldség és/vagy gyümölcs egységcsomag ( a továbbiakban: egységcsomag) jövedelemhatártól függetlenül élelmiszer csomag formájában nyújtható.
(2) A szociálisan rászorulókról a Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya a szociális ellátórendszer tagjainak – többek között védőnők, háziorvosok, HSZK, iskolák, óvodák, Karitász Abonyi szervezete – bevonásával névsort készít, mely névsor képezi alapját az egységcsomagok szétosztásának. A névsor tartalma az ellátórendszer tagjainak jelzése alapján folyamatosan bővíthető.
(3) Az egységcsomagban részesülőkről a Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya nyilvántartást vezet.
(4) Egységcsomag háztartásonként egy személynek nyújtható.
(5) Az egységcsomagok szétosztását az ABOKOM Kft. végzi a döntést követőn számára eljutatott névsor alapján haladéktalanul. A jogosultak az egységcsomag átvételét aláírásukkal igazolják.
18. Baba-utalvány
19. § (1) Baba-utalvány támogatásra jogosult a gyermek törvényes képviselője:
a) akinek gyermeke e rendelet hatálybalépését követően született, legalább az egyik szülő és a gyermek bejelentett lakóhelye azonos és Abonyban van, valamint a gyermek születésekor és a kérelem benyújtásakor is életvitelszerűen Abony közigazgatási területén él/nek (lakóhely).
b) örökbefogadás esetén, amennyiben az egyik vagy mindkét örökbefogadó szülő, a gyermek születését vagy a gyermek hat hónapos korának betöltése előtt történt örökbe fogadását megelőzően, legalább hat hónapja Abonyban bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él.
(2) A baba-utalvány gyermekenkénti értéke: 15.000 Ft.
(3) A baba-utalvány támogatás megállapításánál a jövedelmet nem kell vizsgálni.
(4) A baba-utalvány támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a születési anyakönyvi kivonat másolatát, vagy
b) az örökbefogadást engedélyező gyámhivatal által az örökbefogadás tényéről kiállított hatósági bizonyítványt, és a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli.
c) a lakcímet igazoló okirat másolatát.
(5) A baba-utalvány támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője e rendelet a 8. melléklete szerinti nyomtatványon a gyermek születését követően számított 6 hónapon belül nyújthatja be.
19. Védőoltások támogatása
20. § (1) Az Önkormányzat támogatást nyújt:
a) agyhártyagyulladás,
b) tüdőgyulladás és
c) a rotavírus
elleni védőoltáshoz.
(2) Agyhártyagyulladás és/vagy rotavírus elleni védőoltás teljes költsége támogatható annak az e rendelet hatálybalépését követően született gyermeknek, aki és akinek legalább egyik szülője Abony közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen azon a lakcímen tartózkodik.
(3) A támogatás a beadott védőoltás költségeihez biztosított utólagos hozzájárulás, melynek összege a több oltást magába foglaló sorozat esetén a megvásárolt utolsó oltóanyag igazolt költsége.
(4) Az önkormányzati támogatás iránti kérelmet az e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon a gyermek törvényes képviselője nyújthatja be az oltás beadását követő 60 napon belül. A kérelemhez csatolni kell:
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
b) a lakcímet igazoló okirat másolatát,
c) az oltóanyag megvásárlását igazoló gyógyszertári bizonylatot és
d) a gyermekorvos igazolását vagy az oltási könyvet az oltás beadásáról.
(5) A tüdőgyulladás elleni védőoltás teljes költsége támogatható annak a 70. életévet betöltött személynek, aki e rendelet hatályba lépését követően védőoltásban részesült, ha
a) a kérelmező bejelentett lakóhelye Abonyban van,
b) a kérelmező igazolja a háziorvos által kiállított okirattal az oltóanyag beadását,
c) a kérelmező csatolja a kérelemhez a gyógyszertári nyugtát az oltóanyag ellenértékének megfizetéséről, és
d) a támogatás megállapítását az oltás beadását követő 6 hónapon belül kérte.
(6) A támogatás mértéke az oltóanyag térítési díja, a gyógyszertári nyugta alapján kifizetett összeg.
Rendszeres települési támogatás megállapításával kapcsolatos szabályok
20. Települési gyógyszertámogatás
21. § (1) A rendszeres települési gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó rendszeresen szedett gyógyszerek kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A támogatás iránti kérelmet e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult személy az akinek
a) családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap150 %-át, egyedül élő esetén 200%- át nem haladja meg, és
b) havi gyógyszerköltsége, meghaladja a szociális vetítési alap 25%-t.( 2015 év ben 7.125 Ft) és nem rendelkezik az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal.
(3) A gyógyszerköltség megállapításánál a háziorvos által rendelhető társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vehetőek figyelembe.
(4) A gyógyszerköltség (gyógyszerért dobozonként fizetendő díj) meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni.
(5) Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6.000 forintot meghaladja, a 6.000 forint feletti összeg a gyógyszertár igazolásában csak a szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével állapítható meg.
(6) A (4) bekezdés szerinti költségeket a gyógyszertár által kiállított névre szóló igazolással kell igazolni. A kérelem elbírálásához befogadható igazolás e rendelet 4. mellékletét képezi.
(7) Rendszeres települési gyógyszertámogatást 12 hónapra kell megállapítani.
(8) A rendszeres települési gyógyszertámogatás folyósításának időtartama alatt a kérelmezőnek havonta igazolnia kell a gyógyszer kiváltásának tényét, a gyógyszertárban a kiváltást követően kiadott névre szóló számlával.
(9) A (8) bekezdés szerinti igazolás elmaradása esetén a hatáskör gyakorlója 5 napos határidő kitűzésével felszólítja a jogosultat a számla bemutatására. Ennek elmulasztása a települési gyógyszertámogatás automatikus megszűnését vonja maga után. Amennyiben a támogatás folyósítása ezen okból szűnik meg, a megszűnést követő 1 (egy) éven belül rendszeres települési támogatás iránti kérelem nem adható be és támogatás nem állapítható meg.
(10) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszertámogatás összege a leigazolt gyógyszerköltség 50 %-a, legfeljebb azonban 10.000 Ft. A támogatást 100 forintra kerekítve kell megállapítani.
(11) Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg a gyógyszerköltség megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében az érintett havi rendszeres kiadása a gyógyszerköltség megállapításakor figyelembe vetthez képest ténylegesen legalább 1.000 forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van a megállapított gyógyszerköltség és a települési gyógyszertámogatás összegének év közbeni felülvizsgálatára.
(12) A felülvizsgálat során települési gyógyszertámogatás újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1.000 forintot eléri.
(13) A (11)–(12) bekezdés szerinti felülvizsgálatára irányuló kérelemhez mellékelni kell a háziorvos e rendelet 3. melléklete szerinti igazolásán túl a háziorvos nyilatkozatát arról, hogy a rendszeres települési gyógyszertámogatásra jogosult személy által havonta rendszeresen használt gyógyszerek térítési díjának a jogosultság megállapítása óta eltelt időszakban történt emelkedése meghaladja a havi 1000 forintot.
(14) A (11)–(12) bekezdés szerint módosított gyógyszerköltség alapján a rendszeres települési gyógyszertámogatás havi összegét a jogosultság lejártáig terjedő időszakra kell megállapítani.
(15) Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy számára rendszeres települési gyógyszertámogatás nem állapítható meg, kivéve, ha a kérelmező számára házi orvosa által igazoltan olyan hatóanyag tartalmú készítmény rendszeres szedése indokolt, amely közgyógyellátási igazolvány keretein belül nem elszámolható.
21. Települési lakásfenntartási támogatás
22. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek. A támogatás iránti kérelmet e rendelet 5. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.
(2) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Erről a kérelmező a kérelem kitöltésével nyilatkozik.
(3) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap180 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(5) Ha a háztartás
a) (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) A települési lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(8) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, a tüzelőanyag ára. A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.
(9) A rendszeres települési lakásfenntartási támogatást 12 hónapra kell megállapítani.
(10) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, de legfeljebb 6.000 Ft/ hó és nem lehet kevesebb, mint 2.500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(11) A lakásfenntartás elismert költsége az elismert lakásnagyság és az 1 m2 jutó elismert költség szorzata. Az 1 m2 jutó elismert költség 450 Ft.
(12) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(13) Az (12) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Az albérletről, társbérletről szóló szerződés másolatát a kérelemhez be kell nyújtani.
(14) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. § l) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.
(15) Azon személy részére, akinél készülék működik, a lakásfenntartási támogatást elsődlegesen a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.
(16) A készülék leszerelése esetén a lakásfenntartási támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.
(17) A készülék bármilyen okból történő leszerelését a jogosult 3 napon belül köteles bejelenteni az ellátást megállapító szervhez.
22. Települési ápolási támogatás
23. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt átmenetileg létfenntartása veszélyeztetett.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából
a) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában megjelölt személy/ek
b) tartósan beteg: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(3) A települési ápolási támogatás iránti kérelmet e rendelet 6. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell:
a) a háziorvos tartós betegségről kiállított igazolását arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul, (a rendelet 7. melléklete)
b) továbbá a (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételeket alátámasztó dokumentumokat, igazolásokat.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem:
a) nem egyedülálló kérelmező esetében a szociális vetítési alap összegét, vagy
b) egyedülálló kérelmező esetén a szociális vetítési alap150 %-át nem haladja meg, és nem rendelkezik az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal.
(5) A települési ápolási támogatás folyósításának további feltétele:
a) hogy az ápolást végző személy munkáltatói igazolással köteles igazolni, hogy az ápolás időtartamára fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, vagy
b) tartós munkanélküli, melyet a járási hivatal által kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazol, vagy
c) tartós munkanélküli, melyre tekintettel álláskeresési támogatásban, vagy aktívkorúak ellátásában részesül.
d) egyéb keresőtevékenységet nem folytat.
(6) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (2) és (3) bekezdését.
(7) Nem állapítható meg települési ápolási támogatás az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdésében foglalt esetekben.
(8) Az ápolást végző személy az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:
a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:
aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és
ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és
ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, vagy
b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:
ba) a fürdetésről, mosdatásról, és
bb) a lakás takarításáról és a lakókörnyezet tisztántartásáról, vagy
c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
(9) A települési ápolási támogatás havi összege a szociális vetítési alap összegének 50 %-a. A támogatást 3 hónapra lehet megállapítani.
(10) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy települési ápolási támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg települési ápolási támogatás.
(11) A (9) bekezdésben foglaltakon túl a települési ápolási támogatás egy évben egy kérelmező részére további 3 hónapra ismét megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek a 3 hónapot követően még mindig fennállnak. Ezt követően további támogatás megállapítására nincs lehetőség.
Szociálpolitikai kerekasztalra vonatkozó szabályok
24. § (1) Abony Város Önkormányzata 'Szociálpolitikai Kerekasztalt' hoz létre.
(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal feladata a helyi szociálpolitikai, gyermekvédelmi koncepciók, döntések, jogszabály-tervezetek véleményezése, a szociális szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése.
(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai
a) Abony Város Önkormányzat Képviselőtestület Humánpolitikai Bizottságának Elnöke,
b) A Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Humán Szolgáltató Központjának vezetője,
c) Kisebbségi Önkormányzat Elnöke,
d) Abonyi Nagycsaládosok Egyesületének képviselője,
e) Mozgáskorlátozottak Országos Egyesülete Abonyi Tagszervezetének képviselője,
f) Kékmadár Jóléti Alapítvány képviselője.
Záró rendelkezések
23. Átmeneti rendelkezések
25. § E rendeletben foglalt rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
24. Hatálybalépés
26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
27. §2
A 3. § (11) bekezdését az Abony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 27. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.