1. § A rendelet célja, hogy a Ltv. rendelkezéseinek figyelembevételével megteremtse a bérlakás rendszer helyi kereteit, folyamatosan külön válassza a lakáshoz jutás (lakhatás) egyes formáit és megfelelő lehetőséget adjon az önkormányzati lakás és helyiséggazdálkodási feladatok ellátásához, a hatásköri, eljárási szabályok rendjének kialakításához.

2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a nagykorú magyar és Európai Uniós állampolgárra.

(2) A rendelet tárgyi hatálya az Álmosd Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába álló lakásokra terjed ki.

3. § (1) Önkormányzati lakás szociális alapon és költségalapon biztosítható.

(2) Az (1) bekezdés alapján az alábbi lakások adhatóak bérbe:

4. § (1) Önkormányzati lakás csak annak a személynek adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül egy lakás bérletére nyújthat be pályázatot.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) A pályázatot az önkormányzat hirdetőtábláján kell elhelyezni. A pályázatok benyújtására legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(5) A pályázati ajánlatokat a meghirdetett lakásokra a hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletek csatolásával. A pályázat beadását követően a pályázónak hiánypótlásra legfeljebb egy alkalommal van lehetősége.

(6) A pályázati ajánlatokat az Álmosdi Közös Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani.

(7) A pályázatban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül a Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság javaslatát figyelembe véve a Képviselő-testület jelöli ki a bérlőt.

(8) Önkormányzati bérlakásra – a hasznosítás módjától függetlenül – határozatlan, vagy legfeljebb 2 évi határozott időtartamra köthető szerződés. A bérleti szerződés határozott idejének lejártával a szerződés meghosszabbítható, amennyiben a hatályos rendelet feltételei együttesen fennállnak.

(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól a Képviselő-testület abban az esetben eltekinthet, ha a lakásban munkakörénél fogva köznevelési ellátásban, egészségügyi alapellátásban vagy a település közbiztonságának biztosításában közreműködő személy lakik.

(10) Amennyiben a pályázatot a kiíró eredménytelennek nyilvánítja, 3 hónapon belül új pályázatot kell kiírni. Az új pályázati eljárás lezárásáig, de legfeljebb 3 hónapig a korábbi bérleti szerződés – a bérlő igénye esetén – meghosszabbítható.

(11) A lakásbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg a pályázatot elnyert személlyel.

5. § (1) Költségelven bérbe adott lakás bérlőjévé bérlőjéül az jelölhető ki, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

(2) A költségelven kiadott lakásokra vonatkozó bérbeadói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület előnyben részesítheti az önkormányzatnál vagy intézményeinél dolgozó munkavállalókat.

(3) A szociális helyzet alapján a következő feltétel mellett lehet bérbe adni a lakást:

(4) Ha a bérlő kijelölésére jogosult eltérően nem rendelkezik, a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(5) Az önkormányzati lakásban lévő, megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére, a megüresedéstől számított 15 napon belül írásbeli kérelmére kiadható.

6. § (1) A költségelvű lakbér mértéke 30.000.- forint /hó.

(2) A szociális lakbér mértéke 25.000.- forint/ hó.

7. § (1) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 10. napjáig köteles az Önkormányzatnak számla ellenében megfizetni.

(2) A bérlő minden hónap 15. napjáig igazolni köteles az Álmosdi Közös Önkormányzati Hivatal felé az előző hónapban esedékes közüzemi szolgáltatások - áram, gáz, ivóvíz, szennyvíz, hulladékszállítás - díjának befizetését.

(3) A bérleti díj mértékét a Képviselő-testület évente egy alkalommal felülvizsgálja. A felülvizsgálat alkalmával maximum 50%-os mértékben emelhető a bérleti díj.

(4) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a bérelt lakásban lakni.

(5) Az Önkormányzat a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglaltak teljesítését egy naptári évben két alkalommal ellenőrzi.

(6) A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérlő két hónapot meghaladó távolléte esetére, bejelentési kötelezettsége van, illetve, hogy 8 napon belül igazolási kérelemmel élhet.

8. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő havonként lakbértámogatásra jogosult, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alapösszegének 150 %-át.

(2) A lakbértámogatás összege a szociális vetítési alap egytizede. A lakbértámogatást évente kell igényelni.

(3) A támogatás igénylésére, megállapítására az Sztv. 45. § települési támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Nem állapítható meg támogatás annak a bérlőnek,

(5) A támogatást a lakbér havi összegéből le kell vonni, a bérlő a támogatással csökkentett összeget köteles megfizetni.

(6) A támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

9. § (1) A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben vagy más megállapodásban meghatározott külön szolgáltatás díját.

(2) A külön szolgáltatás díját önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó állapítja meg.

10. § A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

11. § (1) Az Önkormányzat a lakást a bérlő részére a bérleti szerződésben meghatározott időpontban, lehetőleg tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.

(2) A lakás átadásakor leltárt kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a lakás és a lakberendezések tényleges állapotát. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával elismeri.

(3) Amennyiben a bérbeadó és a bérlő abban állapodnak meg, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba, és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakberendezésekkel, a bérbeadó költségtérítésként a mindenkori átlagos, gazdaságos munkamenetben elfogadható összeget veheti figyelembe. Ebben az esetben a bérlő választása szerint költségeinek megtérítésére, vagy bérbeszámításra jogosult.

(4) A bérlő köteles:

(5) Az épülethez tartozó közös használatú helyiségek és területek rendben tartását a közös használatot megvalósító felek a használat mértéke szerint kötelesek teljesíteni.

(6) A közös használatú helyiségek, területek átalakításához, korszerűsítéséhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(7) A lakásbérlemény korszerűsítésekor, felújításakor a bérleti jog a munkák időtartamára szünetelhet. A szünetelés időtartamában a bérlő és a bérbeadó megállapodása az irányadó. A lakás állagmegóváson túl történő korszerűsítése, felújítása a bérbeadó kötelezettsége

12. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől fogva lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadó részére.

(2) A használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított bérleti díjjal azonos, két hónap elteltével pedig a használati díj a bérleti díj kétszerese.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó által fizetendő lakáshasználati díj nem mérsékelhető, és arra részletfizetési kedvezmény sem adható. A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt.

13. § (1) A bérlő a lakásba más személyt a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 21. §- ban meghatározottakon túl csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérbeadó a lakásba történő befogadásnál csak a Polgári Törvénykönyvben szabályozott közeli hozzátartozó befogadását támogatja, abban az esetben, ha azok lakhatása másképp nem oldható meg.

(3) A bérbeadó megtagadhatja a hozzájárulást, ha

(4) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásában ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásba hozzájárulással befogadott személyek a lakásból kötelesek térítési és elhelyezési igény nélkül kiköltözni.

(5) Amennyiben a bérbeadónak tudomására jut, hogy a lakásban hozzájárulása nélkül más személy is lakik befogadottként, köteles a bérlőt felszólítani a befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére. Amennyiben a bérlő a felszólításnak nem tesz eleget, a bérbeadó felmondhatja a szerződést.

14. § (1) A képviselő-testület önkormányzati tulajdonú lakás meghatározott időre történő albérletbe adásához hozzájárulhat a következő feltételekkel:

(2) Az albérleti szerződés érvényességéhez szükséges a bérbeadó írásbeli hozzájárulása, továbbá tartalmaznia kell az albérlő által kizárólagosan használni kívánt helyiség megnevezését, az albérlet díját és időtartamát.

(3) Amennyiben a bérlő bérleti jogviszonya megszűnik, az albérlő elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Erre az írásbeli hozzájárulásban az albérlő figyelmét fel kell hívni. Ha a bérbeadónak tudomására jut, hogy a bérlő a hozzájárulása nélkül albérleti jogviszonyt létesített, köteles a bérlőt felszólítani az albérlet 8 napon belüli megszüntetésére. Amennyiben a bérlő a felszólításnak nem tesz eleget, bérbeadó felmondhatja a bérleti szerződést.

15. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a felek másik lakás biztosításában is megegyezhetnek, amely egy komfortfokozattal alacsonyabb komfortfokozatú lehet.

(2) A másik lakás biztosítása mellett a bérbeadó megtéríti a másik lakás biztosításának lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült, számlával igazolt, indokolt költségeit.

(3) Cserelakás felajánlása helyett – megállapodás alapján – pénzbeli térítés is fizethető, melynek mértéke nem haladhatja meg a szociális vetítési alap harmincszoros értékét. A bérlő pénzbeli térítés esetén elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

16. § (1) A határozatlan idejű lakásbérleti szerződést írásban a bérbeadó úgyis felmondhatja, hogy a bérlő részére ugyanazon a településen cserelakást ajánl fel.

(2) A cserelakás lehet eggyel alacsonyabb komfortfokozatú.

(3) Cserelakás helyett pénzbeli térítés is fizethető, melynek mértékére a felek megállapodása az irányadó. A mérték nem lehet magasabb a szociális vetítési alap negyvenszeres értékénél.

(4) A bérlő kérheti a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült, indokolt költségeinek számlával igazolt megtérítését.

(5) Pénzbeli térítés esetén a bérlő maga köteles elhelyezéséről gondoskodni.

17. § Lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a lakásban visszamaradó személy az Lt. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével másik lakásra nem tarthat igényt.

18. § (1) Az Lt. alapján elővásárlási joggal érintett lakások esetén:

(2) Az első vételárrészlet után fennmaradó vételárhátralék maximum 15 év alatt havi egyenlő részlettel fizethető meg, ha az (1) bekezdésben foglalt jövedelmi helyzet áll fenn.

(3) A vételár-hátralékot megfizetéséig a mindenkori jegybanki alapkamattal megemelve kell az eladó részére megfizetni, ill. rászorultság esetén kamatmentességet biztosíthat a képviselő-testület.

(4) A vételárhátralék egyösszegű megfizetése esetén a vevőt a fennálló hátralék 10%-a vételárkedvezményként illeti meg, ha a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a a szociális vetítési alap 250%-át.

(5) A vevőt és az eladót a megtett ajánlatokra maximum egy év ajánlati kötöttség illeti meg. Az ajánlat tartalmának e paragrafusban foglaltakat tartalmaznia kell.

19. § (1) Az Lt. alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladása esetén a tulajdonos ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított forgalmi érték alapján alakítja ki a vételárat, amitől indokolt esetben eltérhet.

(2) A tulajdonos a vevő részére a vételár megfizetésére részletfizetési kedvezményt biztosíthat.

(3) A vevő tulajdonjoga csak a teljes vételár kiegyenlítése esetén jegyezhető be az ingatlan nyilvántartásba.

20. § (1) Az önkormányzat a lakásértékesítésből származó bevételét lakáscélú lakossági adósságkezelés során a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére, tovább településrendezési tervek kialakítása szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére, önkormányzati lakás létesítésére, használt lakás vásárlására, község rehabilitációra, az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására, fordíthatja.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben szabályozott felhasználás mértékéről és céljáról minden évben a költségvetési rendeletben dönt.

(3) A lakáscélú értékesítésből származó bevételeket az önkormányzat elkülönített számlán köteles kezelni.

21. § (1) A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásügyi hatóság javára az intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, hasonló összegű pénzbeli térítés mellett biztosíthat bérlakást.

(2) A pénzbeli térítés mértékének meghatározásakor az inflációval növelt összeget kell megfizetni az elbocsátott személynek.

22. § Ez a rendelet 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.