Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 10

Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 10

Bajánsenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Bajánsenye Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9944 Bajánsenye, Vörösmarty u. 13/A.

(3) Az Önkormányzat hivatala: Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal

székhelye: 9941 Őriszentpéter Városszer 106.

Kirendeltségei: Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal

Bajánsenyei Kirendeltsége

9944 Bajánsenye, Vörösmarty u. 13/A.

Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal

Hegyhátszentjakabi Kirendeltsége

9934 Hegyhátszentjakab, Kossuth út 39.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladata, hatásköre

2. § (1) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók rendjét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásnak anyagi, személyi és technikai feltételeit.

III. Fejezet

A Képviselő-testület feladat és hatásköre

3. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselő-választáson megválasztott 4 helyi képviselőből és feladatát társadalmi megbízatásban ellátó polgármesterből áll.

(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, az alábbiak szerint rendelkezik:

Polgármesterre:

a) pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése, közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

b) a szabad pénzeszközök terhére értékpapír vásárlása, eladása,

c)2 nettó 200.000 Ft-ot meg nem haladó eseti kötelezettségvállalásra

d) az önkormányzati segély, valamint a közgyógyellátás megállapítása,

e)3 településképi bejelentési eljárás, településképi véleményezési eljárás, településképi kötelezés.

(3) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.

(4)4

IV. Fejezet

A Képviselő-testület működése, összehívása

A Képviselő-testület ülése

4. § (1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi. A Képviselő-testületi ülés általános helye a bajánsenyei Hivatal polgármesteri irodája.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A rendes testületi ülésen tárgyalandó napirendek témáját a munkaterv alapján határozza meg, mely kiegészül az aktuálisan felmerülő ügyek megtárgyalásával.

(3) A Képviselő-testület az éves munkatervben, illetve a folyamatban meghatározottakon felül összehívott ülésen kívül rendkívüli testületi ülés is összehívható, amennyiben a téma fontossága, illetve a határidő indokolja.

(4) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyen tartott rendes és rendkívüli ülés a kihelyezett képviselő-testületi ülés.

A testületi ülés összehívása

5. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség. Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott és nem tervezett ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból rövid határidővel eldöntendő ügyek.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

A meghívó

6. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) állandó meghívottként:

aa) a képviselőket,

ab) a jegyzőt,

b) eseti meghívottként, amennyiben a napirend tárgya érinti:

ba) a napirendi pont előterjesztőjét,

bb) az önkormányzat területén működő intézmények vezetőit,

bc) a településen bejegyzett székhellyel rendelkező és működő társadalmi szervezet képviseletére jogosult személyt e minőségében

bd) minden olyan személyt, akinek jelenlétére az ülésen szükség van.

be) polgármester döntése alapján a napirendben érintett személyt

(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az állandó meghívottakat kizárólag tanácskozási jog illeti meg.

(4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.

(5) A meghívó tartalmazza:

a) a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;

b) a napirendi pontok felsorolását

c) a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását. vagy a polgármester nevét sk. megjelöléssel.

(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(7) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről - a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel történik.

(8) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 3 nappal az ülés előtt – a (7) bekezdésben meghatározott módon - nyilvánosságra kell hozni.

A testületi anyag, előterjesztések

7. § (1) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére.

(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.

A tájékoztatók és beszámolók

8. § (1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben sor kerülhet a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.

(2) A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történhet.

Az előterjesztők

9. § (1) Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság feladatköreibe tartozó témákban bármely állandó- és ideiglenes bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.

(2) Amennyiben az előterjesztés tárgya önkormányzati rendeletmódosítás vagy rendeletalkotás, úgy az előterjesztő a jegyző, illetve a polgármester lehet.

(3) Tájékoztató, beszámoló előterjesztője bármely, a jogszabály által kötelezően előírt témában vagy a Képviselő-testület által erre felkért, az adott témában illetékes személy lehet.

Munkaterv

10. § (1) A Képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - éves munkatervet készít, melyet a költségvetés elfogadásáig kell előterjeszteni. A munkaterv előkészítésében a jegyző részt vesz.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testületi ülés tervezett időpontját, az előrelátható napirendeket,

b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket;

c) mindazon egyéb javaslatokat, melyeket a javaslat tételre jogosult személyek vagy szervek adtak, és amelyeket a Képviselő-testület napirendre tűzésre érdemesnek tartott.

A Képviselő-testület ülése, nyilvánossága

11. § (1)5 A Képviselő-testületi ülést a polgármester, távollétében vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést az Mötv. rendelkezései szerint tart. A zárt ülésre a testületi ülés végén kerül sor. A zárt ülésre vett napirendi pontokat ki kell emelni a nyilvános ülés napirendi pontjai közül.

(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a polgármester, a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, valamint a jegyző tekinthetnek be. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester vagy felhatalmazása alapján a jegyző adhat.

Zárt ülés elrendelésének módja

12. § A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.

A Képviselő-testületi ülés rendje A jelenlét megállapítása

13. § (1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt - jelenléti ívet írnak alá.

(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.

(3) A Képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülés elnöke a határozatképességet az ülés végéig állandóan figyelemmel kíséri.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést a polgármester újra összehívja. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik, a megismételt testületi ülés napirendje eltérhet az elmaradt testületi ülés tervezett napirendjétől.

A napirendi pontok elfogadása

14. § A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - számozott határozat nélkül egyszerű szótöbbséggel megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.

A testületi ülés lefolytatása

15. § (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó maximum 5 percben rövid választ ad.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólásra kétszer van lehetőség, maximum 5-5 percben.

(3) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.

(4) A Képviselő-testületi ülésen – döntési és tanácskozási joggal nem rendelkező -megjelentek az ülés napirendjéhez kapcsolódva véleményt nyilváníthatnak és kérdést tehetnek fel. A hozzászólási igényt az ülés elnökéhez kell jelezni.

(5) A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

Az ülés rendjének fenntartása

16. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig – a települési képviselő kivételével - a terem elhagyására is kötelezheti.

d) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse;

e) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok részére a képviselő-testületi ülés végén a Polgármester lehetőséget adhat hozzászólásra, kérdés feltevésre.

A képviselő kizárása

17. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A Képviselő-testület tagja köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A kizárt települési képviselőt – amennyiben az ülésen jelen van - a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, a mulasztó képviselő személyes érintettségét bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelentheti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, és a hiányzó szavazat miatt a döntés érvénytelensége következik be, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.

A szavazás módja

18. § (1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján – a jegyző közreműködésével - megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített szótöbbséggel hozza.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfeltartással hozza.

(4) A szavazásra feltett kérdést, javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6) Eredményes a szavazás és a feltett kérdés "igennel" dől el, ha egyszerű szótöbbséget kívánó ügyben a jelenlévők több mint a fele "igen"-t mondott, minősített többséget kívánó estben a megválasztott képviselők több mint a fele "igen”-t mondott.

(7) Amennyiben az "igen" szavazatok száma nem éri el a szükséges mennyiséget, a feltett kérdést a Képviselő-testület elvetette, a határozati javaslatot nem szavazta meg.

(8) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.

(9) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.

Név szerinti szavazás

19. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a törvény írja elő;

b) azt a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel indítványozza.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) Az ülése elnöke a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét megállapítja.

Titkos szavazás

20. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazás tarthat az Mötv-ben meghatározott esetekben.

(2) A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyílt, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik. A szavazás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4) Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba majd az urnába kell helyezni.

(5) A titkos szavazást követően az esetileg megalakított Szavazatszámláló Bizottság megszámolja a szavazatokat, ismerteti az eredményt, melyet külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.

A képviselő-testületi határozat

21. § (1) A Képviselő-testület által történt határozathozatal tényét és a szavazati arányokat a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

…….(sorszám)/…… (év) (…..hó…..nap) számú határozata. Meg kell jelölni a hozott határozat végrehajtásáért felelős személyt és a határozat végrehajtásának határidejét.

(3) A testületi határozatokról a Hivatal időrendi nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonat formájában – a jegyzőkönyv aláírását követő 5 munkanapon belül a jegyző elküldi a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. Sürgős esetben a jegyző azt megküldheti az illetékesnek a jegyzőkönyv hitelesítését megelőzően is.

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

22. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja,

b) az önkormányzati bizottság elnöke,

c) a jegyző,

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével, a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével és indokolással ellátva kezdeményezheti rendelet megalkotását.

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

(4) A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A rendelet kihirdetése a Hivatal épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel történik. A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.

Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosítása

23. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) A jegyző folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

A jegyzőkönyv

24. § (1) A képviselő-testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a Hivatalban kell megőrizni, ahol a választópolgárok hivatali időben megtekinthetik illetve térítési díj ellenében arról másolatot kérhetnek. A jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus úton küldi meg a Vas Megyei Kormányhivatal részére.

(2) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját;

b) napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét;

c) a polgármester esetleges intézkedéseit;

d) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat;

e) az ülés bezárásának az időpontját,

f) aláírásokat, bélyegzőlenyomatot.

A Képviselő-testület bizottságai

25. § (1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, a Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi bizottságot.

(2) A Bizottság tagjainak száma 3 fő, működésére e rendeletben foglalt szabályok az irányadók.

(3) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi Bizottság feladatai:

a) a vagyonnyilatkozat tételére köteles személyektől a vagyonnyilatkozatok átvétele,

b) az átvett vagyonnyilatkozatok jogszabályi előírásokban meghatározott módon történő ellenőrzése,

c) az ellenőrzés megállapításáról a vagyonnyilatkozatot tevő személy munkáltatójának értesítése, amennyiben a jogszabályi előírások alapján arra szükség van,

d) kivizsgálja a polgármester és képviselők ellen kezdeményezett összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos bejelentéseket, döntési javaslatát a Képviselő-testület elé terjeszti.

A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi Bizottság feladatai és eljárása

26. § (1) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi Bizottság feladata, hogy a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidőt követő 10 napon belül megvizsgálja, az Önkormányzat valamennyi megválasztott képviselője eleget tett-e vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének.

(2) A fenti (1) pontban meghatározott határidő túllépése esetén a Bizottság - elnökének aláírásával - írásban szólítja fel az érintett képviselő- testületi tagot, hogy pótlólag teljesítse ezirányú kötelezettségét, tájékoztatva egyidejűleg arról, hogy annak benyújtásáig a képviselő tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

(3) A Bizottság a vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak nevét, feltüntetve, hogy közülük ki adta meg, illetőleg ki tagadta meg a nyilatkozattételt.

(4) A nyilvántartást a Hivatal Bajánsenyei Kirendeltségén más iratoktól elkülönítetten, de a többi képviselő vagyonnyilatkozatával együttesen kell kezelni, melyért a jegyző felel.

(5) A Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott adatok kivételével - nyilvános, abba bárki betekinthet. Ez irányú kezdeményezést írásban kell bejelenteni a Bizottság elnöke felé, mely 15 napon belül értesíti a betekintést kérő személyt annak kezdő és befejező időpontjáról, valamint helyéről, melynél a Bizottság legalább 2 tagja köteles jelen lenni.

(6) Az érintett képviselő-testületi tagot a betekintés idejéről értesíteni kell, jelenlétének elmaradása azonban nem gátolja a betekintést.

(7) A betekintés során másolat a vagyonnyilatkozatról nem készíthető, s a dokumentum a helyiségből sem vihető ki.

(8) Amennyiben a kérelmező részére betekintésre kijelölt időtartam alatt más személy is jelen kíván lenni, aki korábban nem kezdeményezte írásban a Bizottság elnökénél ezirányú szándékát, vagy más képviselő-testületi tag vagyonnyilatkozatát kívánja megtekinteni, úgy számára e lehetőséget biztosítani kell, azonban annak megtörténtét a betekintést kérelmező személyekről vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(9) A betekintésre engedélyezett idő 1 óránál kevesebb és másfél óránál több nem lehet, kizárólag munkanapon, a Hivatal munkaidején belül kell biztosítani.

(10) Amennyiben a Bizottság által megadott időpont nem megfelelő kérelmező számára, s ezt jelzi a Bizottság elnöke részére, úgy azt követően haladéktalanul újabb időpont kell biztosítani számára, hogy jogával élhessen.

(11) A képviselő-testületi tag hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

Az ellenőrzési eljárás lefolytatása

27. § (1) A Bizottság a Képviselő-testület tagja vagyonnyilatkozatának vagyoni részét – az erre irányuló kezdeményezés esetén - megvizsgálja, s ha a képviselő-testületi tagnak volt korábbi vagyonnyilatkozata is, úgy annak tartalmával összeveti.

(2) Amennyiben olyan jelentős eltérés tapasztalható, amely a képviselő-testületi tag munkaviszonyából, illetve egyéb jogviszonyából származó jövedelme alapján nem valószínűsíthető, fel kell kérni a vagyongyarapodás magyarázatára, mely kötelezettségének a felhívást követő 5 napon belül köteles írásban eleget tenni.

(3) Ennek elmaradása esetén a képviselő-testületi tag 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben rajta kívül álló okok miatt nem tud a felhívásnak eleget tenni, megjelölve annak okát, s a kötelezettség teljesítésének várható időpontját, melynek figyelembevételével a Bizottság köteles új időpontot biztosítani számára.

(4) Amennyiben a Bizottság általi első felhívás esetén nem tesz eleget előírt kötelezettségének, s igazolási kérelmet sem terjeszt elő, úgy az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 3 napon belül a Bizottság elnöke e tényről értesíti a polgármestert. Amennyiben a polgármestert volt a kötelezettség megszegője, ez esetben az alpolgármestert kell értesíteni.

(5) A Bizottság elnöke köteles az általa lefolytatott eljárás eredményéről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni.

(6) Bejelentés esetén a Bizottság ellenőrzési eljárást kizárólag abban az esetben köteles lefolytatni, amennyiben a bejelentő személye ismert és az ellenőrzési eljárás lefolytatásának indoka az ezirányú kérelemben rögzítésre került.

(7) Amennyiben a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, körülményt tartalmaz, amelyre nézve a Bizottság korábban már nyilatkozattételre hívta fel a képviselőt, soron kívüli nyilatkozat tételére a képviselő-testületi tag nem kötelezhető.

(8) A Képviselő-testület soron következő ülésére köteles meghívni a Bizottság elnökét, s az ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatást önálló napirendi pontként megtárgyalni, valamint annak eredményéről a bejelentő személyt és a vizsgálattal érintett képviselő-testületi tagot értesíteni.

Az összeférhetetlenség

28. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalhoz írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.

(2) A polgármester a kezdeményezést 5 munkanapon belül köteles a Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni.

(3) A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.

(5) A jegyző köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetett kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.

Ideiglenes (ad-hoc) bizottságok

29. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak száma 3 fő.

(3) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

a) a bizottság alakításának célját és konkrét feladatait,

b) az elnök és a bizottsági tagok nevét,

c) feladat elvégzésére megállapított határidőt vagy feltételt.

(4) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze,

(5) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt,

(6) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

A polgármester

30. § (1) A polgármester egy személyben képviselheti az Önkormányzatot. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető.

(2)6 A polgármester megbízatását főállásban látja el; illetményét, illetve költségtérítését egyéb juttatásait, jutalmát a Képviselő-testület határozza meg.

Az alpolgármester

31. § (1) A képviselő-testület a települési képviselők közül 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó távollét pl: betegség, külszolgálat stb.

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

A közös önkormányzati hivatal jegyzője

32. § (1) A jegyző

a) ellátja a megállapodás szerint érintett Képviselő-testületek, bizottságok és képviselők működésével kapcsolatos igazgatási teendőket;

b) előkészíti a polgármester hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról;

c) köteles a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések Képviselő-testületi ülésein részt venni, és ott a szükséges felvilágosításokat megadni.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási osztályvezető látja el.

Az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal

33. § (1) A képviselő-testület Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - egységes hivatalt működtet.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására létrehozott egységes hivatal - a közös önkormányzati hivatal - működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendje tartalmazza.

A társulások

34. § Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások, melynek az Önkormányzat tagja jelenleg:

a)7

b)8 Bajánsenye, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Magyarszombatfa és Velemér Községek Önkormányzatának Intézményfenntartó Társulása, feladatai: óvodai nevelés, bölcsődei ellátás

c)9 Zalamenti és Őrségi Önkormányzatok Szociális és Gyermekjóléti Társulása, feladatai: családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, szociális szolgáltatások és ellátások

d)10 Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, feladata: a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes feladatok koordinálása

Helyi népszavazás, Közmeghallgatás. lakossági fórum

35. § A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

36. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a meghívó az Önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell;

c) a közmeghallgatásra a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

37. § (1) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthat, amennyiben arról a Képviselő-testület dönt.

(2) A lakossági fórum időpontjáról és tárgyáról a lakosságot a meghívó az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell.

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

38. § (1) Az önkormányzat a belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) A FEUVE rendjéről a jegyző által készített külön szabályzat rendelkezik.

(3) Az önkormányzat a belső ellenőrzést megbízott belső ellenőr útján biztosítja.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

39. §11

40. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 7/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és –működtetése
013350 Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
042180 Állat-egészségügy
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
064010 Közvilágítás
066020 Város-, községgazdálkodási és egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072311 Fogorvosi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
076062 Település-egészségügyi feladatok
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
101222 Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107052 Házi segítségnyújtás
107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás12
1

A bevezető a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 3. § (2) bekezdés c) pontja a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 3. § (2) bekezdés e) pontja a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 3. § (4) bekezdését a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.

5

A 11. § (1) bekezdése a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

6

A 30. § (2) bekezdése a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

7

A 34. § a) pontja a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 34. § a) pontját a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

8

A 34. § b) pontja a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

9

A 34. § c) pontja a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

10

A 34. § d) pontja a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

11

A 39. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

Az 1. melléklet cím szövege a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.