1. §¹ A rendelet hatálya kiterjed Szentes Város közigazgatási területén élő, bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási címmel rendelkező személyekre, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a települési támogatás keretében adható alábbi ellátásokra:

(2) A rendelet hatálya kiterjed a következő személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra:

3. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható:

(2) Rendkívüli települési támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező, illetve a családja jövedelmi viszonyait figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:

(3)⁴ Temetési költségek viseléséhez rendkívüli települési támogatás állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap összegének 550 %-át.

(4) Rendkívüli települési támogatás nyújtható pénzbeli ellátásként, valamint természetbeni ellátásként élelmiszerre, gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére, szemétszállítási díjra, gazdálkodást segítő támogatásra, valamint kamatmentes szociális kölcsön megállapítása esetében. Közfoglalkoztatás keretében a mezőgazdasági programban megtermelt termékek a rászorulók részére természetbeni ellátás formájában hasznosíthatók.

(5) A rendkívüli települési támogatás felhasználásáról a jogosultat el lehet számoltatni. Ha elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az újabb segélykérelmét el lehet utasítani.

(6) A megállapított rendkívüli települési támogatás a célzott felhasználás biztosítása érdekében gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint családgondozó részére is kiutalható. A pénz felvételére jogosult köteles a felhasználásról elszámolni.

(7)⁵

(8) Tüzelőre kért támogatás ugyanazon lakásban élők esetében egyidőben csak egy jogosultnak állapítható meg.

(9) A temetési költség viseléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás összege 35.000,- Ft. Temetési támogatás iránti kérelmet a temetési számla kiállításától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani.

(10) A (2)–(3) bekezdésben, valamint (7)–(8) bekezdésben meghatározottaktól méltánylást érdemlő esetekben el lehet térni, különösen:

(11) Az alkalmanként jelentkező többletkiadások között gyógyszer kiváltására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha kérelmező nem részesül az e rendeletben meghatározott gyógyszertámogatásban.

4. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható a szociálisan rászorult személyek részére szemétszállítási díjjal kapcsolatos kiadásaik csökkentése érdekében.

(2)⁶ Szemétszállítási díj megtérítését igényelheti az a 70. életévét betöltött egyedül élő kérelmező, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 550 %-át.

(3)⁷ Szemétszállítási díj megtérítését igényelhetik azok a közös háztartásban élő családok is, ahol a háztartásban élők egyike betöltötte a 70. életévét és a közüzemi számlák alapján igazolható a külön háztartás vezetése és a külön edényzet használata, vagy a hatósági nyilvántartás adatai alapján a háztartásban élők egyike betöltötte a 70. életévét és az ingatlanban tulajdonjoggal, vagy haszonélvezeti joggal rendelkezik és a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át.

(4) A szemétszállítási díj megtérítését a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Irodáján lehet igényelni az erre rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolni kell a háztartásban élők jövedelméről szóló igazolásokat, valamint a visszaigényelt szemétszállítási díj befizetését igazoló csekket vagy átutalási bizonylatot. Szemétszállítási díj megtérítését kérhetik azok a 70. életévüket betöltött személyek is, akik albérletben élnek. Ebben az esetben az igényléshez csatolni kell az albérleti szerződés másolatát.

(5) A szemétszállítási díj megtérítését a jogosultság fennállása esetén egy évre visszamenőleg lehet kérelmezni. A (2)–(3) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól méltánylást érdemlő esetekben el lehet térni.

5. § (1) Rendkívüli települési támogatás különösen indokolt esetben kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható.

(2)⁸ Szociális kölcsön nyújtható

(3)⁹ A kamatmentes szociális kölcsön összege:

(4)¹⁰ A kamatmentes szociális kölcsön adható:

(5) A kölcsön hosszantartó betegség esetén felmerülő kiadásokra, valamint temetési költségekre is biztosítható.

(6)¹¹ Szociális kölcsön lakással vagy lakhatással kapcsolatos tartozás esetén akkor igényelhető:

(7) A kölcsönről és annak visszafizetéséről szóló megállapodást a megállapító határozat alapján az önkormányzat részéről a polgármester írja alá.

(8) A visszafizetés megkezdése legfeljebb 3 hónapig halasztható.

(9) Ha a kölcsön visszafizetésének ideje alatt a kérelmező családjának jövedelmi helyzetében munkanélküliség, betegség, vagy előre nem tervezhető többletkiadás miatt tartós romlás áll be, kérelemre a törlesztő-részlet csökkenthető a futamidő meghosszabbításával egyidejűleg, vagy a fennálló tartozás elengedhető.

(10) A visszafizetés ideje alatt kérelmező minden hónap 20-ig köteles bemutatni az aktuális törlesztő-részlet befizetéséről szóló igazolást a Szociális Irodán.

6. § (1) Családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárt.

(2) Segítő támogatásnak minősül különösen

(3) Az adott gazdasági évre családonként csak egyféle gazdálkodást segítő támogatás nyújtható.

(4) Mezőgazdasági földhasználati lehetőség biztosítása esetén a vissza nem térítendő támogatás mértéke családonként maximum 25.000,- Ft, az önkormányzati tulajdonú föld éves bérleti díja egységesen 1,- Ft/m2, mely összeget a vissza nem térítendő támogatás tartalmaz.

(5) Állattartási támogatásban az részesülhet, aki az állattartáshoz szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik. A támogatás mértéke családonként maximum 70.000,- Ft vissza nem térítendő támogatás.

(6) A vissza nem térítendő támogatás összege tartalmazza az alapvető gépi munka (talajelőkészítés), költségét, a kihelyezett malac árát, a meghatározott súly eléréséhez szükséges takarmányt.

(7) A támogatásban részesülő köteles a kihelyezett állatot a jó gazda gondosságával ellátni és hasznosítani. A kihelyezett malac a program befejezése után kedvezményezett tulajdonát képezi, azt tovább nevelheti, eladhatja, levághatja.

(8) Bárminemű termelési rendellenességet (betegség, elgyöngülés, elhullás stb.) kedvezményezett 24 órán belül köteles a Szociális Iroda részére jelezni, állatorvosi igazolással. Állategészségügyi probléma esetén köteles a jószág gyógykezeléséről gondoskodni és a felmerülő költségeket téríteni.

(9) A támogatásban részesülő köteles a számára biztosított földterületet rendeltetésszerűen használni, műveléséről gondoskodni.

(10) Amennyiben a támogatásban részesülő a (7)–(9) bekezdésben foglaltakat nem, vagy csak részben teljesíti, újabb családi szükséglet kielégítését szolgáló támogatásban nem részesülhet.

7. § A köztemetési költség megtérítése elengedhető,

8. § (1) Gyógyszertámogatás adható a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapot megőrzéséhez és a helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében. A támogatás keretében hozzájárulás adható gyógyászati segédeszközök kiváltásához.

(2) Gyógyszertámogatás abban az esetben állapítható meg, ha

(3) Gyógyszertámogatás évente legfeljebb négy alkalommal adható, a támogatás eseti összege maximum 20.000,-Ft lehet. Méltányosságból a jövedelemhatártól, valamint a támogatás eseti összegétől el lehet térni, ha a kérelmező vényre felírt gyógyszerköltsége eléri az egy főre jutó jövedelem 15 %-át.

(4) Méltánylást érdemlő körülmény különösen, ha a kérelmező idős, vagy egyszemélyes háztartásban lakik, vagy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik.

(5) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátásban részesül, vagy arra jogosult, de nem kérte annak megállapítását. Ettől a 3. § (10) bekezdésében foglalt méltánylást érdemlő esetekben el lehet térni.

9. § (1) Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújthat.

(2) Lakásfenntartási támogatás adható annak a kérelmezőnek, aki egynél több lakás tulajdoni vagy bérleti, haszonélvezeti jogával nem rendelkezik, lakás hasznosításából jövedelme nem származik, vagyona nincs. Vagyon alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadók.

(3) Lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Indokolt esetben a támogatás a jogosult részére készpénzben is kiutalható.

(4)¹⁶ Lakásfenntartási támogatás akkor adható, ha a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 520 %-át, amelytől méltánylást érdemlő esetekben el lehet térni. Méltánylást érdemlő körülmény különösen, ha kérelmező idős, vagy egyszemélyes háztartásban lakik, vagy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik.

(5) A támogatás minden komfortfokozatú lakásra megállapítható.

(6) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A támogatást 12 hónapra kell megállapítani oly módon, hogy a 15-ig beérkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadása hónapjának első napjától, a 15-e után érkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

(8) A megállapított támogatást elsődlegesen közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.

(9) A kérelmet évközben folyamatosan lehet benyújtani.

(10) A támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.

(11) A lakásfenntartási támogatás havonta egységesen 4.000,-Ft.

(12) A lakásfenntartási támogatásban részesülő 15 napon belül köteles a Szociális Irodán bejelenteni, ha másik lakásba költözik. Ha a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

10. § (1) Az önkormányzat elmaradt közüzemi díjtartozás kifizetéséhez adósságcsökkentési támogatást nyújthat.

(2) Adósságcsökkentési támogatásban részesülhet az a család vagy egyedül élő személy,

(3) Méltányosságból a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól el lehet térni különösen:

(4) Az adósságkezelési támogatás körébe vonható tartozások:

(5) Adósságcsökkentési támogatás évente legfeljebb négy alkalommal adható, a támogatás eseti összege maximum 20.000,- Ft lehet, amelytől a (3) bekezdésben foglaltak szerint méltányosságból el lehet térni az adósságkezelési tanácsadó javaslatának figyelembevételével.

(6) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet a Szentesi Családsegítő Központban kell igényelni, amit az adósságkezelési tanácsadó továbbít az elbíráláshoz szükséges igazolásokkal együtt a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Irodájához.

(7) A támogatás megállapítására az adósságkezelési tanácsadó tesz javaslatot. Ha kérelmezőnek többféle adóssága van, az adósságkezelési tanácsadó megvizsgálja, hogy mely tartozás veszélyezteti leginkább az adós lakhatási feltételeit, és ennek figyelembe vételével teszi meg javaslatát.

(8) Ha kérelmezőnek többféle közüzemi díj hátraléka keletkezik, az adósságkezelési tanácsadóval szükség esetén köteles együttműködni. Az együttműködés keretében az adósságkezelési tanácsadó segítséget nyújt a tartozás megszüntetése érdekében

(9) A megállapított támogatást közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.

11. § (1) Az alapszolgáltatási feladatok keretén belül a tanyagondnoki szolgálat, együttműködve a szolgáltatásokat végző intézményekkel, segítséget nyújt a rászorulóknak, hogy képesek legyenek otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, vagy egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy egyéb okokból származó problémáik megoldásában.

(2) A tanyagondnoki szolgálat a szállítás, megkeresés, továbbá közösségi fejlesztés szolgáltatási elemek biztosításával látja el a feladatait.

(3) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok:

(4) A szociális információs szolgáltatás keretén belül a tanyagondnok feladata az intézmények szolgáltatásainak a lakosok felé való közvetítése, tájékoztatás a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, családtámogatási, munkaügyi és egyéb ellátások tekintetében, szükség szerint együttműködve a család-és gyermekjóléti szolgálattal.

(5) A tanyagondnok jelzéssel él a család-és gyermekjóléti szolgálat felé, ha olyan problémát észlel, ahol családsegítő segítségére van szükség, biztosítja a családsegítő eljuttatását az ellátotthoz, valamint segíti a házi segítségnyújtásban dolgozó házi gondozó nem szakmai jellegű tevékenységét (pl. bevásárlás, gyógyszerkiváltás stb.). A tanyagondnok segíti az ügyeletes gondozó, ételt szállító helyszínen történő haladéktalan megjelenését, amennyiben az időjárási, illetve egyéb problémák miatt akadályoztatva van.

(6) A tanyagondnoki szolgálat biztosítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást oly módon, hogy elszállítja az ellátottakat a háziorvosi, házi gyermekorvosi, szakellátási rendelésekre, a probléma súlyosságától függően értesíti a mentőszolgálatot, továbbá ha igény van rá, biztosítja a különböző egészségügyi szűréseken való megjelenést. Az ellátott kérésére segít a gyógyszerkiváltásban, illetve a gyógyászati segédeszközök beszerzésében.

(7) A tanyagondnoki szolgálat biztosítja az óvodások, iskolások oktatási, nevelési intézménybe, szakköri foglalkozásra, sporttevékenységekre, különórákra, nyelvórákra, korrepetálásokra, intézményi rendezvényekre történő alkalmankénti oda-vissza szállítását, ha az intézmény munkarendje, vagy a tevékenységek időpontja nem alkalmazkodik a tömegközlekedés rendjéhez.

(8) Kiegészítő és közvetett szolgáltatás jellegű feladatok abban az esetben illetik meg ingyenesen a tanyasi lakosságot, ha az élethelyzetéből adódó probléma önerőből nem oldható meg. A tanyagondnok a szociális törvényben meghatározott egyéni és közösségi szintű szükségletek teljeskörű teljesítésének segítése érdekében az alábbi kiegészítő szolgáltatási feladatokat köteles biztosítani:

(9) A szolgálat a személyszállítási feladatok között ellátja:

(10) A tanyagondnokok az ellátottaknak a különböző hivatali vagy postai ügyintézésben is segítséget nyújtanak, elkísérik a szükséges helyekre, vagy ha az ellátottak igénylik, személyesen intézkednek.

(11) A tanyagondnok az egyéb szolgáltatás jellegű feladatok között ellátja a háztartási gépek javíttatását, gázpalack cseréjét, bútorok szállítását, táp- és terménybeszerzést, adományok eljuttatását stb, valamint, ha szükséges, besegít az apróbb ház körüli munkákba (pl. tűzifaaprítás stb.)

(12) A tanyagondnoki szolgálat közvetett szolgáltatási feladatai között biztosítja:

(13) A tanyagondnoki szolgálat működési engedély szerinti ellátási területe Szentes Város közigazgatási területe. Az ellátási terület engedélyezett körzetei és azok működési területei:

(14) A tanyagondnoki körzetek zavartalan feladatellátását a körzetekhez rendelt tanyagondnokok biztosítják. A tanyagondnok a más tanyagondnoki körzetben csak helyettesítés céljából, rendkívüli és katasztrófahelyzetben, vagy külön vezetői utasításra láthat el feladatot.

(15) A tanyagondnoki ellátás biztosításához a körzetek számával egyező számú gépkocsi, továbbá 1 db utánfutó áll rendelkezésre. A gépkocsik a szolgálat nyitvatartási ideje alatt kizárólag tanyagondnoki feladatok ellátására használhatók. A járművek eltérő paraméterekkel rendelkeznek (terepjárók, személyszállító mikrobusz) annak érdekében, hogy minden felmerülő szükségletre megfelelő módon tudjon reagálni a szolgáltató. E cél megvalósítása érdekében a tanyagondnoki szolgálat vezetője a tanyagondnokok jelzései alapján köteles a járműveket és az utánfutót napi szinten úgy beosztani a körzetek között, hogy az a legjobb hatékonysággal tudja szolgálni az aktuálisan jelentkező ellátotti igényeket.

(16) A tanyagondnoki szolgáltatás tevékenységét a jogszabályban meghatározott tevékenységnaplóban kell nyilvántartani, melyben az ügyfél által történő aláírás mellőzendő.

12. § (1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni:

(2) A népkonyha alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe.

(3) A népkonyha igénybevétele térítésmentes.

(4) Étkezés nyújtható – a lehetőségeken belül – azon kérelmezőknek is, akik nem szociálisan rászorultak, de a rendeletben meghatározott térítési díj fizetését vállalják.

(5) Az intézményvezető azonnali hatállyal megtagadhatja, ismételt esetben a szociális étkeztetést megszünteti, ha az ellátott

13. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak.

(2) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell a rászorulók személyi és környezeti tisztaságáról, napi egyszeri étkeztetésükről, érdekeik védelméről és lelki gondozásukról.

(3) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban, aki fertőző beteg, illetve aki önmagára és környezetére veszélyt jelentő állapotban van.

14. § (1) Szentes Város Önkormányzata a családsegítés feladatait a Szentesi Családsegítő Központ önálló szervezeti egységeiként működtetetett Család- és Gyermekjóléti Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, továbbá Közösségi és Prevenciós Szolgálat útján, együttesen látja el a hatályos jogszabályok által meghatározottak szerint.

(2) A részletes szakmai és szolgáltatási és tevékenységet az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.

15. § A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szabad kapacitás esetén a szociálisan nem rászorult személy részére is nyújtható, a rendeletben meghatározott térítési díj ellenében.

16. § (1) Nappali ellátás az idősek, az értelmi fogyatékosok, pszichiátriai betegek, valamint hajléktalanok részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

(2) A hajléktalan személyek nappali ellátása térítési díj fizetése nélkül a napközbeni tartózkodásra, pihenésre, információ szolgáltatásra, hivatalos ügyek intézésére, tisztálkodási és mosási lehetőségek biztosítására, valamint étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgál.

(3) Nem vehető fel a nappali ellátásba az a személy, aki

17. § (1) Tartós bentlakásos intézménybe az a személy vehető fel, aki megfelel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 68. §-ában előírt feltételeknek.

(2) Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről, kivéve, ha az ellátást igénylő helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja.

(3) Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem esetén az igény kielégítésének sorrendjéről az intézményvezető dönt.

(4) Az intézmény vezetője az ellátás igénybevételének megkezdésekor megállapodást köt az ellátást igénylővel, illetve törvény képviselőjével és a felvételről értesíti a lakó-, illetve tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterét.

(5) Az intézményvezető köteles minden hónap 10-ig tájékoztatást adni az előző havi gondozotti forgalomról, a férőhely kihasználtságról, a felvételt nyert személyek összetételéről és a várakozókra vonatkozó fontosabb adatokról.

(6) Az intézményvezető az elhelyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról szóló értesítés egy példányának megküldésével a fenntartót tájékoztatja.

18. § (1) A hajléktalanok átmeneti szállása a hajléktalan személyek időleges tartózkodására szolgál térítési díj fizetése mellett.

(2) A hajléktalanok átmeneti szállásán elhelyezettek részére biztosítani kell a fűtést, világítást, hideg-melegvíz szolgáltatást, éjszakai pihenésre, személyes tisztálkodásra, ételmelegítésre szolgáló helyiségeket, takarót, tisztálkodáshoz szükséges textíliát, mosási lehetőséget, zárható szekrényt és elsősegély felszerelést.

(3) A hajléktalanok éjjeli menedékhelye térítési díj fizetése nélkül a hajléktalan személyek éjszakai pihenésére vagy időleges tartózkodására szolgál.

19. §¹⁹ (1) A térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személy köteles megfizetni.

(2) Az ellátásokért fizetendő intézményi térítési díjakat a Képviselő-testület a rendelet 1. mellékletében állapítja meg.

(3) Az intézményi térítési díj összegéről a lakosságot tájékoztatni kell.

(4) Az ellátott által fizetett személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, amelyről írásban értesíti az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően. A személyi térítési díjakat a jövedelemvizsgálat után a jövedelemkategóriáknak megfelelően kell megállapítani. Különös méltánylást érdemlő esetekben egyedi elbírálás alapján a polgármester a mellékletben meghatározott díjaktól eltérhet. Méltánylást érdemlő eset:

(5) A térítési díj megállapítása, illetve mértéke ellen az érdekeltek a Szociális Bizottsághoz fellebbezést nyújthatnak be.

(6) A hajléktalanok átmeneti szállásán az intézményi ellátás megszűnésekor az ellátásban részesülő a befizetett térítési díj 30%-a erejéig szociális előtakarékossági támogatásra jogosult abban az esetben, ha az intézményben tartózkodása során együttműködést tanúsított az intézmény dolgozóival, a házirendet maximálisan betartotta és az előtakarékosság összegét önálló lakhatás kialakítására fordítja.

(7) A szociális előtakarékosság támogatásának, igénylésének, kifizetésének feltételeit szabályzatban kell rögzíteni.

20. § (1) Az idősotthoni ellátás igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni, amelyet a kötelezett jövedelmi helyzete, valamint az intézményi térítési díj figyelembe vételétével kell megállapítani.

(2) Az idősotthoni ellátás intézményi térítési díját a Képviselő-testület a rendelet 2. melléklete szerint határozza meg.

(3) A megállapított intézményi térítési díjról a lakosságot tájékoztatni kell.

(4) A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, illetve vizsgálja felül.

(5) Ha az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj összegét az ellátást igénybe vevő vitatja, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.

(6) A személyi térítési díjat a kötelezett havonta, utólag, a tárgyhónapot követő 10. napjáig köteles az intézményhez befizetni. Késedelmes befizetés esetén az intézmény késedelmi kamatot számol fel.

(7) Az intézmény vezetője köteles felszólítani az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott térítési díj fizetésére kötelezettet, ha a térítési díj befizetését két egymást követő hónapban elmulasztotta.

21. § (1) Szentes Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre és gondoskodik működésének feltételeiről.

(2) A Kerekasztal feladata a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, a szociális ellátórendszer működésének véleményezése, továbbfejlesztésére javaslatok kidolgozása, a helyi igények felmérése és az önkormányzat felé közvetítése.

(3) A Kerekasztal tagjai:

(4) A Kerekasztal első ülését a polgármester hívja össze. A Kerekasztal első ülésén egyszerű szótöbbséggel saját tagjai közül választja meg elnökét.

(5) A Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Ezen túlmenően a Kerekasztal maga határozza meg működésének és ülésezésének rendjét, a különböző civil és karitatív szervezetek közül az állandó meghívottak névsorát.

(6) A Kerekasztal elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni a Szociális Bizottság nyílt üléseire.

22. § (1) A pénzbeli, természetbeni támogatások iránti kérelmet a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Irodáján lehet előterjeszteni a támogatások fajtájától függő igénylőlapon. Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet a Szentesi Családsegítő Központnál lehet benyújtani.

(2) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat Szentes Városi Gondozási Központja, a Szentesi Családsegítő Központ, Szentes Város Hajléktalan Segítő Központja, valamint a Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon keretében biztosítja.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások, szolgáltatások igénybevételére vonatkozó kérelmeket az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban, az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjénél nyújthatja be.

(4) A támogatás iránti eljárást, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat az is kezdeményezheti, aki tudomást szerez a rászoruló személyről.

(5) A támogatások folyósítása iránti eljárás hivatalból is megindítható. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények vezetői hivatalból is kezdeményezhetik az ellátást, a gondozásba vételhez azonban szükséges az érintett hozzájárulása.

(6) A soron kívüli elhelyezés szabályaira a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben foglaltak az irányadók.

(7) Külön eljárás keretében ellátás nyújtható, ha az igénylő önmaga ellátására képtelen, nincs olyan hozzátartozó, aki el tudná látni és más támogatási formában sem biztosítható az ellátása.

(8) Az intézményi jogviszony megszüntetésére az Szt. 100-104. §-aiban foglaltak az irányadók.

23. § (1) A kérelemre indult eljáráshoz minden kérelem esetében külön szükséges igazolni az erre rendszeresített igénylőlapon a személyazonosító adatokat, a családi viszonyokat, az eltartottak számát, a tartásra kötelezettek adatait, a jövedelmi és vagyoni helyzetet. Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniuk jövedelmükről.

(2) A támogatási kérelemhez szükséges jövedelemszámításnál a szociális törvényben meghatározottak szerint kell eljárni.

(3) A különböző támogatási formákra való jogosultság megállapítása érdekében az előzőeken túl a kérelmezőnek csatolnia kell orvosi igazolást, vényt, közüzemi számlákat, igazolást arról, hogy más hatóságtól a kérelemben megjelölt célra támogatást nem kap, eredeti temetési számlát, iskolalátogatási igazolást, vagy a kérelemben megjelölt indokhoz kapcsolódó iratot, valamint ki kell tölteni a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározott vagyonnyilatkozatot.

(4) Ha a benyújtott vagyonnyilatkozatban az ingatlanra, a járműre, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi érték vitatható, az önkormányzat

24. § (1) A rendeletben szabályozott pénzbeli, természetbeni támogatási kérelmek elbírálásáról átruházott hatáskörben a Polgármester, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátást biztosító intézmény vezetője dönt.

(2) Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Szt. 92/B. § (1) bekezdés b)-d) pontban foglalt feladatait a Szociális Bizottságra ruházza át. E hatáskörök gyakorlásához a Képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskörök bármelyikét visszavonhatja.

(3) A Polgármester átruházott hatáskörben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezések elbírálása Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik, azokat előzetesen a Szociális Bizottságnak véleményeznie kell.

(4) Az intézményvezető döntése ellen Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális Bizottságához lehet fellebbezéssel élni.

25. § (1) Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmező lakásán környezettanulmányt lehet készíteni. Nem szükséges környezettanulmány, ha más egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylő körülményei ismertek. A környezettanulmányok elkészítésében a Szentesi Családsegítő Központ szükség esetén közreműködik.

(2) A körülmények tisztázása során az igénylő a Szociális Irodával köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a szükséges igazolásokat nem csatolja, vagy nem teszi lehetővé környezettanulmány elkészítését, kérelmét el kell utasítani, a folyósított támogatást meg kell szüntetni.

(3) A rendeletben meghatározott pénzbeli, természetbeni ellátásra beadott kérelmet el lehet utasítani, valamint a megállapított ellátás folyósítását meg lehet szüntetni, ha a jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága a környezettanulmány során megkérdőjelezhető, ha a kimutatott alacsony jövedelem és a család életvitele, körülményei nem állnak összhangban.

(4) A megállapított támogatások folyósítására – ha e rendelet másképp nem rendelkezik -, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározottak az irányadók.

(5) A rendeletben nem szabályozott eljárási rendelkezésekben, az ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jogok és kötelezettségek megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Szt., valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Ahol e rendelet idős személyt említ, a legalább 65. életévét betöltött személyt kell érteni.

26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 1/2022.(I.27.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 16/2022. (VI.30.), 34/2022. (XII.28.) önkormányzati rendeletek.