Tokodaltáró Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete
a közterületek tisztántartásáról, a zöldfelületek védelméről és a környezeti és zajszennyezésről
Hatályos: 2023. 06. 15- 2024. 01. 19Tokodaltáró Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 26.) önkormányzati rendelete
a közterületek tisztántartásáról, a zöldfelületek védelméről és a környezeti és zajszennyezésről
Tokodaltáró Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c.) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.) 5.) 11.) és 19.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Értelmező rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Tokodaltáró Község közigazgatási területén minden
a) természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,
b) ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, a közterületekre, a közcélú zöldterületekre, parkokra.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy (ingatlanbérlet esetén a bérleti joggal rendelkező személy, intézmény esetén az intézmény vezetője, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység esetén az egység üzemeltetője), ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa;
b) járda (köztisztasági szempontból): köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed;
c) háztartási hulladék: a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban, valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír-, üveg-, fém- és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa- és textilhulladékot, csomagolási hulladékot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem- és akkumulátorhulladékot, továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat;
d) hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles
e) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti terület és a belterületi földrészletek, vagy építmények közhasználatra átadott része;
f) magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenység: olyan zajhatással járó, háztartáson belüli tevékenység, amely alkalmas mások nyugalmának megzavarására, így különösen lakásfelújítással, építéssel, bontással kapcsolatos tevékenységek, kertépítéssel, zöldfelület-fenntartással, mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatos tevékenységek, motoros fűnyírás, favágás, fűrészelés traktor üzemeltetése, egyéb motoros gép üzemeltetése, zenélés, zenehallgatás, sporttevékenység, játék;
g) mobil hangreklám: olyan hangszóró reklámberendezés, amely információ közvetítés közben változtatja a helyét;
h) rendezvény: hangosítást igénylő, szervezett formában, meghatározott célból szervezett, művészeti, tudományos, közművelődési, társadalmi, sport, szórakoztató, vendéglátó és kulturális célú esemény;
i) veszélyes hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék;
j) zöldterület: növényzettel fedett közterület. Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított torna- és játszóterek. Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.
k) a játszótér területének határa: a játszótéren található legszélső játszóeszközöktől számított 15 méter távolság
Ingatlanok, közterületek tisztántartására és a szennyező anyagok szállítására vonatkozó szabályok
3. Az ingatlanok, közterületek tisztántartása
3. § (1) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlan használója köteles gondoskodni az ingatlan telekhatárától az úttestig terjedő teljes terület, - ideértve a járdát, a nyílt árkot és ennek műtárgyait is - tisztántartásáról, kaszálásáról, gyomirtásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, a járda síkosság-mentesítéséről, járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.
(2) A közforgalom elől el nem zárt magánterület és az ingatlan területén lévő, illetve az ahhoz kapcsolódó, a közforgalom számára megnyitott parkolóhelyek tisztántartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(3) Az intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt az ingatlan használójának kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szennyeződés az ingatlan használójának tevékenységéből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarításával, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
(4) Azok a kereskedelmi és vendéglátóhelyek, amelyek közterületen is fogyasztható élelmiszert árusítanak, kötelesek a nyitvatartás ideje alatt a bejárat mellett a környezetükben rendszeresített edényhez hasonló utcai hulladékgyűjtő kihelyezéséről, azoknak az ingatlanhoz tartozó és szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről naponta gondoskodni.
(5) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, pótlásáról, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.
(6) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyezést okozó szerv, vagy személy feladata.
(7) Amennyiben gépjármű szilárd burkolatú útra földet, sarat hord fel, úgy a gépjármű vezetője haladéktalanul köteles az úttestet a gépjárműve által felhordott sártól megtisztítani.
(8) Tilos közúton, útpadkán salakot, építési törmeléket, szemetet, tűzifát elhelyezni. Tilos csapadékvíz elvezető árokban bármilyen anyagot, tárgyat elhelyezni, tárolni.
(9) A település területén szelektív hulladék csak a hulladék-szállítási közszolgáltatási szerződésben meghatározott módon, a hulladék-szállítási naptárban meghatározott napot megelőző napon 16.00 órától, a saját ingatlan elé helyezhető el úgy, hogy az ne szóródhasson szét.
(10) Tilos a magántulajdonú ingatlanon háztartási és/vagy veszélyes hulladék 3 köbmétert meghaladó, vagy 14 napon túl terjedő tárolása. Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni, hogy ingatlanán a rágcsálók ne szaporodhassanak el.
(11) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és pihenőhelyek beszennyezése tilos.
(12) A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében szemetet, kommunális hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, vagy eldobni tilos, a szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni.
4. Síkosság-mentesítés
4. § (1) Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a csúszást okozó anyagtól szükség szerint, naponként többször meg kell tisztítani, vagy fel kell hinteni szóróanyaggal.
(2) A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyag (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) vagy kereskedelmi forgalomban kapható, a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelő síkosság-mentesítő anyag használható.
(3) Szóróanyagként tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyag nem használható. A szóróanyag beszerzéséről, és a téli időszak elmúltával a terület szóróanyagtól való megtisztításáról a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
(4) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.
(5) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.
(6) Tilos az összerakott hó elhelyezése:
a) a gyalogos közlekedési útvonalon,
b) az útkereszteződésben,
c) az úttorkolatban,
d) a kapubejárat elé, annak szélességében, és
e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között.
5. Építési és bontási területek tisztántartása
5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
(4) Építési és területrendezési munkák során tilos az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása.
(5) Magánterületen csak olyan építési, bontási anyag tárolható, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.
(6) Amennyiben a munkálatok végzése során közterületen építési törmelék vagy hulladék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 72 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, meg kell tisztítani.
6. Szennyező, porképző és bűzös anyagok szállítása
6. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítás során a szennyező anyagból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen.
(2) Amennyiben a szennyező anyag szállítása közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(3) Amennyiben bármilyen szállítmány fel-, vagy lerakásánál, a közterület vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel-, vagy lerakás elvégzése után azonnal meg kell tisztítani.
(4) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat lehetőség szerint rögzített ponyvával, zárt állapotban szabad szállítani, tárolni.
(5) Bűzös anyagot csak zárt tárolóban szabad szállítani és tárolni.
A víz minőségének védelmére vonatkozó szabályok
7. § (1) Tokodaltáró Község közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta szennyező anyag vagy hulladék talajba, vagy vízbe jutását, beszivárgását. Ilyen szennyező anyagot talajba, vagy vízbe juttatni tilos.
(2) Az ingatlan használójának kötelessége:
a) az ingatlan előtti szakaszra terjedően a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása,
b) a járműbehajtók átereszeinek jó karban és tisztántartása,
(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, vagy kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(4) Csapadékelvezető árokba, használaton kívüli kútba, a település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba, talajvízbe tilos bevezetni, beleszórni, beleönteni, beleseperni, azokban elhelyezni vagy gyűjteni
a) szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet,
b) tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet,
c) dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot).
(5) Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.
(6) Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített szennyvízcsatornába lehet bevezetni. Szennyvízcsatorna hiányában a vagy ennek hiányában a tulajdonos köteles ingatlanán víziközműpótló berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről gondoskodni.
8. § (1) Tokodaltáró Község közterületén tilos gépjárművet, munkagépet mosni, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okozhat.
(2) Magánterületen az (1) bekezdésében foglalt munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre, csapadékvíz csatornába ne kerüljön, az ingatlan talaját ne szennyezze, a talajvizet ne veszélyeztesse.
9. § (1) Vízfolyások, a nyílt csapadék-, és belvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe, valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos.
(2) Törekedni kell a szemét árokba, vízfolyásba jutásának megakadályozására.
(3) Csapadék-, és szennyvízelvezető rendszer állagának megváltoztatása, megszüntetése, rendeltetésszerű működésének akadályozása tilos.
(4) Az ingatlan használója köteles:
a) a vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról,
b) a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását elvégezni, ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba került szemét vagy hordalék akadályozza,
c) a vízfolyásokat szükség szerint folyamatosan karbantartani, tisztítani.
Az allergén növények elleni védekezés
10. § (1) Az ingatlan gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése az ingatlan használójának kötelessége.
(2) Az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjedő közterület gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése az ingatlan használójának kötelessége.
Zajvédelem, a zajkibocsátással járó tevékenységekre vonatkozó szabályok
11. § (1) E rendelet 11-13 §-aiban meghatározott tevékenységek zajforrásaitól származó környezeti zajterhelés nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeket.
(2) E rendelet 11-13 §-aiban foglalt korlátozások nem terjednek ki:
a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységre,
b) a december 31. napján 18.00 órától január 1. napján 08.00 óráig tartó rendezvényekre, és
c) a közérdekből, kárelhárítási, katasztrófavédelmi céllal figyelemfelkeltésre, tájékoztatásra használt hangosító berendezés és zajforrás üzemeltetésére.
(3) Vendéglátó egység - épületen kívüli - kerthelyiségében, teraszán hangosító berendezés
a) munkanapokon 7.00 és 22.00 óra között,
b) szombaton, vasárnap és munkaszüneti nap 8.00 és 22.00 óra között üzemeltethető.
(4) Belterületi magáningatlan – épületen kívüli – területén hangosító berendezést alkalmazó, legalább 20 főből álló, nem üzletszerű és nem szolgáltató jellegű rendezvény
a) munkanapokon 7.00 és 20.00 óra között,
b) szombaton 8.00 és 22.00 óra között,
c) vasárnap és munkaszüneti nap 8.00 és 20.00 között tartható.
(5) Zajt keltő pirotechnikai terméket használni - december 31. napján 18.00 órától január 1. napján 08.00 óráig tartó időszak kivételével - tilos.
7. Közterületi, sport és szabadidős rendezvényekre vonatkozó zajvédelmi szabályok
12. § (1) A közterületi rendezvény hangosító berendezései 8.00 - 22.00 óra között üzemeltethetőek.
(2) A közterületi rendezvény helyszínét úgy kell kiválasztani, a zajforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy az a lehető legkisebb mértékben zavarja a környéken élők, valamint az egészségügyi, köznevelési és szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények, valamint a vallás gyakorlására szolgáló épületekben tartózkodók nyugalmát.
(3) A település önkormányzata által támogatott rendezvények hangosító berendezései pénteken és szombaton, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napon 24.00 óráig, további napokon 23.00 óráig üzemeltethetők.
(4) Sport és szabadidős létesítmények területén szabadtéri rendezvény hangosító berendezései pénteken és szombaton, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napon 08.00 - 23.00 óra között, további napokon 08.00 – 22.00 óra között üzemeltethetők.
8. Mobil hangreklámokra vonatkozó szabályok
13. § (1) Mobil hangreklám hangteljesítményét úgy kell szabályozni, hogy a kívánt figyelemfelkeltő hatás csak a közvetlen környezetben érvényesüljön és a közvetlen környezetében élők nyugalmát ne zavarja.
(2) Mobil hangreklám álló helyzetben nem üzemeltethető.
(3) Mobil hangreklám kizárólag gazdasági reklámtevékenység céljából üzemeltethető.
(4) A Jegyző a mobil hangreklám üzemeltetését megtilthatja, ha az az útvonala által érintett köznevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben, vallás gyakorlására szolgáló épületben, egyéb közintézményben folytatott tevékenység zavarására alkalmas.
Zöldterületek védelmére vonatkozó szabályok
14. § (1) Gondozott zöldterületre gépjárművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.
(2) A gyermekjátszóterek felszereléseit 14 éven aluli gyermekek használhatják. A gyermekjátszóterek területén kutyát sétáltatni tilos.
(3) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarására alkalmas magatartástól.
(4) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák, virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása.
(5) Tokodaltáró Község közterületén fát kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával, a Képviselő-testület engedélyével szabad. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét a fajta és a mennyiség meghatározásával, figyelemmel a mindenkor hatályos helyi építési szabályzatban meghatározott javasolt és nem ültethető fafajok listájára.
(6) Tilos a gyeptakaróval részben, vagy egészben borított árkok gyep-felületétnek gyomirtóval történő kezelése. Tilos a közterület - ideértve az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjedő közterületet is - gyomirtóval történő kezelése.
(7) A zöldterületek eredeti rendeltetésüktől eltérő célra történő igénybevétele, felbontása csak rendkívül indokolt esetben, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével, a Képviselő-testület engedélyével lehetséges.
(8) Amennyiben a közműcégek (elektromos, gáz, víz- és csatornázási művek) vagy a telekommunikációs szolgáltatást nyújtó cégek feladatuk ellátása, hibaelhárítás során vagy egyéb okból felbontják a zöldterületet, akkor a munka elvégzése után haladéktalanul kötelesek a zöldterületet helyreállítani.
15. § (1) Tilos a gondozott zöldterületeken elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületeken élő madarakat vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni.
(2) Tilos a közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni az emlékművek, szobrok, környezetébe nem illő tárgyakat elhelyezni.
(3) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, környékükön szemetet elszórni.
16. § (1) A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről, felügyeletéről az önkormányzat a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével gondoskodik.
(2) A parkok és egyéb zöldterületek játszó- és pihenőkertek felügyeletére, gondozására a vállalatok, intézmények és társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak.
Közigazgatási bírság kiszabás
17. § (1) E rendelet 3.-16. §-aiban foglalt rendelkezések megsértése esetén, amennyiben a magatartás magasabb rendű ágazati jogszabályban szabályozott ágazati bírság tényállása alá nem esik, illetve szabálysértést vagy bűncselekményt nem valósít meg, az Mötv. 142/C. § (1) bekezdése alapján közigazgatási bírság szabható ki.
(2) A bírság mértéke természetes személyek esetén tízezer forinttól kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötvenezer forinttól kétmillió forint terjedő összeg lehet.
(3) A bírság kiszabására a Jegyző jogosult azzal, hogy a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § meghatározott szempontok szerint az eset összes lényeges körülményét mérlegelve dönt a bírság összegéről.
Záró rendelkezések
18. § Ez a rendelet 2023. június 15-én lép hatályba.
Petrik József |
Tóth Gábor |