Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2024. (I. 16.) önkormányzati rendelete
a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének szabályairól szóló 20/2020. (V. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 01. 17- 2024. 01. 18Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2024. (I. 16.) önkormányzati rendelete
a XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének szabályairól szóló 20/2020. (V. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról
A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el.
1. § A XIII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének szabályairól szóló 20/2020. (V. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet) 3. § k) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„k) passzív lakás: az Önkormányzat tulajdonában álló, passzív technológiával épített, passzív energia felhasználásával üzemeltetett, passzív minősítésű vagy passzív jellegű épületekben található lakások, így különösen a 1131 Budapest, Jász utca 91., a 1139 Budapest, Kartács utca 14. a 1131 Budapest, Jász utca 72. és a 1135 Budapest, Petneházy u. 90. szám alatti lakóépületek lakásai;”
2. § A Lakásrendelet 12. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Lakásleadás feltételével meghirdetett pályázat nyertese olyan, legfeljebb öt évre szóló határozott bérleti jogot szerez, amellyel a leadott lakásra rendelkezett. E szabály alkalmazandó abban az esetben is, ha a pályázat nyertese a leadott lakásra határozatlan idejű bérleti joggal rendelkezett.”
3. § A Lakásrendelet 12. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A meghirdetett lakásokra olyan személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, és nem rendelkezik másik önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakás bérleti, bérlőtársi vagy társbérleti jogával. Amennyiben a jelen rendelkezésben megjelölt személy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkezik, a pályázott lakásra szóló bérleti jog elnyerésének feltétele a korábbi bérleti jogról térítési igény nélkül, a Bérbeadó javára történő lemondás. A jövedelemszerző célra hasznosított lakást beköltözhetőnek kell tekinteni. A házfelügyelői lakások esetében a másik beköltözhető lakásra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.”
4. § A Lakásrendelet 19. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az 1. számú melléklet szerinti lakásigény mértékének előírásait nem kell alkalmazni a lakás ismételt bérbeadása, a lakásbérleti jogviszony hatályának meghosszabbítása, a jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, társbérlő részére történő bérbeadás vagy másik lakásban való elhelyezés esetén.”
5. § A Lakásrendelet 21. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A tulajdonosi jognak az SZMSZ-ben foglaltak szerint meghatározott gyakorlója – a méltányolható lakásigény mértékétől függetlenül – a lakbér mértékének felülvizsgálati eljárásban megállapított költség alapú lakbér megállapítása helyett szociális alapú lakbér, piaci lakbér megállapítása helyett költség alapú lakbér megállapításáról jogosult dönteni a bérlő által a felülvizsgálatot követő tulajdonosi döntés átvételétől számított hatvan napon benyújtott lakbércsökkentési kérelem alapján, amennyiben a határozatlan időtartamú bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő igazolt jövedelme legfeljebb tizenöt százalékkal haladja meg a szociális vagy költség alapú jövedelmi értékhatár felső mértékét.
(2) Amennyiben a lakbér felülvizsgálata és az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtása között két hónapnál hosszabb idő telik el vagy a felülvizsgálat decemberben zárul, akkor a lakbér csökkentése iránti kérelemhez a bérlő ismételten köteles a jövedelemigazolásokat benyújtani.”
6. § A Lakásrendelet 37. § (1a) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
7. § A Lakásrendelet 41. § (1) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:
„g) ajánlattételi felhívás alapján lehet bérbe adni.”
8. § A Lakásrendelet 44. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A helyiséget akkor lehet határozatlan időre bérbe adni, ha a bérlő vállalja a két évre vonatkozó bruttó bérleti díjnak megfelelő összegű, de minimum nyolcszázezer forint szerződéskötési díj egy összegben történő befizetését, mely összeg a szerződés megszűnése esetén nem jár vissza.”
9. § A Lakásrendelet 46. § (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(11) A biztosíték összege a kiírásban szereplő induló havi bruttó bérleti díj egy-négy havi összege, amelyet szerződéskötéskor a fizetendő óvadék összegébe kell beszámítani. Ha a biztosíték összege a fizetendő óvadék összegénél magasabb, a pályázat nyertesének a szerződéskötés során a különbözet bérleti díjba beszámítását fel kell ajánlani. Ha a pályázat nyertese a beszámításhoz nem járul hozzá, a biztosíték óvadékon felüli összegét a szerződéskötéskor visszakapja.”
10. § A Lakásrendelet 46. § az alábbi (16) bekezdéssel egészül ki: „(16) A 41. § (1) bekezdés g) pontja szerinti ajánlattételi felhívás alapján történő bérbeadásra a 46. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."
11. § A Lakásrendelet 52. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával átruházhatja. A Bérbeadó a bérleti jog átruházásához történő hozzájárulását hathavi bérleti díjnak és üzemeltetési költségnek megfelelő összeggel egyenlő díj megfizetéséhez kötheti a bérleti jogviszony első hat hónapjában.”
12. § A Lakásrendelet 53. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A Bérbeadó azzal a feltétellel adhatja hozzájárulását a helyiség egy részének albérletbe adásához, ha a bérlő a bérleti szerződés módosításával vállalja az albérletbe adott helyiségrészre vonatkozóan a bérleti szerződésben megállapított bérleti díj legalább kétszeresének megfelelő összegű bérleti díj fizetését.”
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.