1. § E rendelet célja:

2. § (1) E rendeletben előírtak betartása elsőrendű közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból is fontos érdek, ezért végrehajtásában mindenki köteles hathatósan közreműködni.

(2) A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni:

(3) A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső hulladék kezeléséről a külön jogszabályban meghatározott szolgáltató útján gondoskodik.

(4) Az ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlanok felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, kezelő, használó, haszonélvező, illetve megbízott, bérlő, a továbbiakban: ingatlanhasználó) köteles gondoskodni.

(5) E rendelet hatálya Szigetcsép közigazgatási területén kiterjed a magánszemélyekre, a jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre.

(6) Az ingatlanhasználó köteles a hulladékszállítási közszolgáltatást, vagy egyéb hulladékszállítási szolgáltatást igénybe venni minden olyan hulladék esetében, amit a saját ingatlanán nem lehetséges vagy nem tud komposztálni.

3. § (1) A települési környezet tisztaságának biztosítása érdekében Szigetcsép Községi Önkormányzatra (a továbbiakban: Önkormányzat) háruló köztisztasági feladatok ellátásához – az e rendeletben foglaltak szerint – mindenki köteles hozzájárulni.

(2) Mindenki köteles tartózkodni a közterületek – különösen a zöldterületek – szennyezését vagy károsítását eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól.

4. § Az 5-10. §-ban foglaltak kivételével a közterületek tisztán tartása, a közparkok ápolása és gyommentesítése, a – a parkolók, a parkoló gépkocsik által elzárt területek kivételével – a burkolt területek és szabadvezetésű járdák síkosság mentesítése, valamint a hó eltakarítása az Önkormányzat feladata.

5. § (1) Az ingatlanhasználó köteles

(2) Amennyiben az ingatlant több közterület határolja, akkor az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség az ingatlanhasználót valamennyi, az ingatlannal határos közterület irányában terheli.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben rögzített kötelezettség az üresen álló ingatlan tulajdonosát is terheli.

(4) Az ingatlanhasználónak a közterület tisztán tartása során keletkező hulladékot a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére rendszeresített hulladékgyűjtő edényben kell elhelyeznie.

6. § Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló, a gyalogos- illetve a közúti forgalom biztonságát, és az elektromos légvezetékeket veszélyeztető és a közúti tábla láthatóságát zavaró ágakat eltávolítani, és a nyesedéket elszállítani.

7. § Az üzlet vagy szolgáltató egység üzemeltetője a 4. §-ban foglaltakon túl az ingatlan területén lévő, közforgalom számára megnyitott magánutak, illetve parkolóhelyek tisztán tartásáról is köteles gondoskodni.

8. § Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról gondoskodni.

9. § Közterületi rendezvény és vásár szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.

10. § A közterületen állat által okozott szennyeződés eltávolításáról az állat felügyeletét ellátó, ennek hiányában az állat tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni.

11. § (1) A csapadékelvezető- és szikkasztó árokba tilos szennyezett vizet, valamint eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot belevezetni.

(2) A csapadékvíz elvezetést lehetőleg nyílt árkos módon kell megoldani, szikkasztani. Tilos a vízelvezető árok medrét szűkíteni vagy feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére.

(3) A csapadékvizet az ingatlanokról a közterületre, közútra, járdára vezetni tilos. Csapadékvíz ingatlanról történő kivezetése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az ingatlan előtt szikkasztóárok található.

12. § (1) A közterületen bárminemű burkolat (térburkolat, úttest, járda stb.) felbontása csak a Szigetcsépi Polgármesteri Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző), az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a területileg illetékes Közúti Igazgatóság engedélyével, az abban foglalt feltételek betartásával történhet.

(2) Az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyét - szükség esetén - a környező közterülettől el kell zárni. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék kerül a közterületre, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, illetve meg kell tisztítani.

(3) Építésnél, bontásnál vagy felújításnál a munkálatokat úgy kell végezni, valamint az építési, bontási anyagot, földet tárolni, hogy más ingatlanon por és szennyeződés indokolatlanul ne keletkezzen.

(4) Építési munkálatoknál, illetve egyéb közterület használata során a fákat, valamint a közterületi létesítményeket védőburkolattal kell körül venni. A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni.

13. § Tilos:

14. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlana előtti, melletti közterület hó eltakarítását és síkosság mentesítését reggel 07.00 óráig, illetve azt követően szükség esetén naponta több alkalommal elvégezni.

(2) A síkosság elleni védekezéshez környezetkímélő anyagok, különösen durva szemcséjű homok, homokkal kevert fűrészpor, forgács használható.

15. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy sem a gyalogos, sem a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Havat tilos felhalmozni:

16. § (1) Az ingatlan és az ahhoz tartozó mellékhelyiségek tisztán tartásáról, rendszeres takarításáról, a szemét eltávolításáról, valamint az ingatlanon esetleg előforduló rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(2) Ha alaposan feltehető, hogy a (1) bekezdésben említett, valamely helyiség tisztán tartása nem megfelelő, a közegészségügyet veszélyezteti, azt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat dolgozója a nappali órákban megszemlélheti. Az ellenőrzés megakadályozója bírságfizetésre kötelezhető.

(3) Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni, továbbá kötelessége, hogy ingatlanát folyamatosan gyomtól, gaztól megtisztítsa, rendszeresen kaszálja, gyommentesítést végezzen.

17. § (1) A közműpótló létesítménybe csak háztartási szennyvíz vezethető. Tilos a közműpótló létesítménybe mérgező-, tűz és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző vagy más személyek élet- és testi épségét, egészségét, valamint a szennyvíztisztító telep rendeltetésszerű működését és a műtárgyainak állagát (tégla, kavics, betontörmelék, homok). Tilos a szennyvízelvezető rendszerben dugulást okozó (rongy, pelenka, felmosó fej) tárgyak, és olyan anyagok elhelyezése, amelyet a szennyvíztisztító telep nehezen, illetve egyáltalán nem képes lebontani (mérgek, gyógyszerek, nehézfémek, olaj, háztartási olaj, festék).

(2) A csapadékvizet az ingatlanokról a szennyvíz-elvezető csatornába, meglévő és felhagyott kútba belevezetni tilos.

18. § (1) Mindennemű anyag szállítását úgy kell végezni, hogy a közterület ne szennyeződjön, és a szállítási útvonalon a szállítmányból semmi ne hulljon ki, csepegés ne keletkezzen. Könnyen kihulló anyag (pl.: homok, murva, salak, papír stb.) csak olyan járművön szállítható, amelynél a lehullás megakadályozása biztosított.

(2) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, közútra történő felhajtás és szállítás során a közterület beszennyeződik, annak feltakarításáról a szennyeződés előidézője, a jármű üzembentartója, üzemeltetője köteles haladéktalanul gondoskodni, és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

19. § (1) A mezőgazdasági célra használt területek művelését az ingatlanhasználó köteles úgy végezni, hogy az ne eredményezze a közterületek szennyeződését.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági célra használt területek művelése a közterület szennyeződésével jár, a szennyeződés előidézője köteles azt haladéktalanul eltávolítani, és a közterületet a szennyeződéstől maradéktalanul megtisztítani és az eredeti állapotot helyreállítani.

(3) A mezőgazdasági területek művelése során tilos minden olyan tevékenység, amely az árkokat eltömíti, a csapadékvíz zavartalan elfolyását megakadályozza, és azt eredményezi, hogy a víz a közútra kifolyjon.

20. § Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését az önkormányzat fizikai alkalmazottai és az önkormányzati közmunka programban dolgozó közfoglalkoztatottak útján.

21. § (1) Az elhagyott hulladék felderítőjének jelzése alapján a Jegyző helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.

(2) Amennyiben az elhagyott hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, a Jegyző a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(3) A Jegyző az elhagyott hulladék fellelésének helyszíneiről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.

22. § (1) Aki közterületen engedély nélkül hulladékot rak le, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett károkat helyreállítani. Ha a kötelezett ennek a felszólításban meghatározott időn belül nem tesz eleget, az elszállításról a kötelezett költségére és felelősségére az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A kötelezett az általa elhagyott hulladék ártalmatlanító helyre történő szállításával kapcsolatos költségeket az Önkormányzat részére köteles megtéríteni, és emellett a rá kiszabott bírságot is köteles megfizetni.

(3) Az Önkormányzat általi hulladék elszállíttatásra vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni akkor is, ha a közterületen hulladékot lerakó személye nem ismert. A hulladék lerakó személyének ismertté válása esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A település közterületén elhagyott hulladék felszámolásának költségeit az Önkormányzat költségvetésében, a Környezetvédelmi Alap terhére biztosítja.

23. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Amennyiben a nem komposztálható, vagy nem komposztálandó kerti hulladék, avar elégetésre kerül, akkor az égetést minden év február 1. napjától április 15. napjáig, valamint szeptember 1. napjától november 15. napjáig terjedő időszakban, minden szerdai és pénteki napon, déltől kell végrehajtani. Napnyugta után történő avar és kerti hulladék égetése céljából tűz nem gyújtható.

(3) A kellően száraz avar és kerti hulladék égetése kizárólag az ingatlanokon belül, csapadékmentes és szélcsendes időben megengedett. Az égetést a lehető leggyorsabban be kell fejezni és el kell oltani. A tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók.

(4) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy a tűzrakó hely oltásáról az égetést befejezően köteles gondoskodni.

(5) Szabadban, valamint fűtőberendezésben nem tüzelhető el: műanyag, vagy műanyagot tartalmazó áru; ruhanemű, textil, gyógyszer, üveg, fém, gumi; vegyszerrel, festékkel, kátránnyal vagy ragasztóval szennyezett fa; állati maradvány; elektromos és elektronikus berendezés.

(6) Tüzelőberendezésekben csak arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot lehet elégetni. A tüzelőberendezések megfelelő karbantartásáról folyamatosan kell gondoskodni.

(7) Tilos védett természetvédelmi területen, véderdő, fás vagy fenyves erdő területén tüzet gyújtani. Száraz nád és más vízi növényzet égetéséhez a vízfolyások területén hatósági engedély szükséges.

(8) A szabadban háztartási hulladék égetése tilos.

(9) Hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

24. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelő berendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanás veszélyt ne jelenthessen.

(2) A szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3) A tüzelés, a tüzelő berendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve a tűz eloltható.

25. § (1) A köztisztasággal összefüggő önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a Jegyzőre ruházza át. A köztisztasággal összefüggő önkormányzati hatósági ügyekben hozott döntések végrehajtását a Jegyző foganatosítja.

(2) A köztisztasággal kapcsolatos, jelen rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését a Jegyző – szükség esetén az érintett hatóságok bevonásával – ellenőrzi.

26. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi, az közösségellenes magatartásnak minősül, melyet a Jegyző közigazgatási bírsággal sújthat.

(2) A közigazgatási bírság mértékét a közösségellenes magatartás, illetve a környezetkárosítás súlyossága alapján állapítandó meg, és többször kiszabható. A bírságon túl az eljárás költségével is terhelhető az elkövető.

(3) Természet vagy a környezet károsítása esetén a Nemzeti Park Igazgatóság és a Környezetvédelemért felelős szervek is alkalmazhatnak szankciót.

27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.