Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2026. 02. 18Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatról
Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályairól a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az önkormányzat elnevezése, székhelye, működési területe, hivatala
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Drávakeresztúr Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7967 Drávakeresztúr, Petőfi utca 66.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Drávakeresztúr község közigazgatási területe.
(4) A Képviselő-testület elnevezése: Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(5) A Képviselő-testület hivatalának neve és székhelye: Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, 7960 Sellye, Dózsa György utca 1.
2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló Képviselő-testület és helyi népszavazás útján gyakorolja.
(2) Az Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű, nyilvánosságra törekedve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(3) Az Önkormányzatot a polgármester képviseli.
(4) A Képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke képviseli. Az általános szabálytól eltérően, a Képviselő-testületnek a különböző szervezetekben való képviseletére a Képviselő-testület e tárgyban hozott határozata az irányadó.
A Képviselő-testület szervezete és működése
3. § (1) Az Önkormányzatnak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak ellátását a Képviselő-testülete és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás látják el.
(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, illetve társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3) A Képviselő-testület által az egyes szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület - melynek a polgármester is tagja - 5 főből áll. A polgármestert a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek kell tekinteni.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
4. § (1) A Képviselő-testület ellátja a Mötv., valamint az ágazati jogszabályok által kötelezően előírt feladat-és hatásköröket. A Képviselő-testület önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatok eredményes ellátása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal. A feladatok eredményes ellátása érdekében a Képviselő-testület alapítványt hozhat létre.
(3) A kötelezően ellátandó feladatokat a Képviselő-testület elsősorban a társulásban fenntartott intézményrendszer útján, ennek hiányában önálló szervezeti formában látja el.
(4) A Képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:
a) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök megvalósítását;
b) finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére biztosíthatók, hosszú távú feladatvállalás esetén az éves költségvetési rendeletben feltüntetettek szerint. Az önként vállalt közfeladatok konkrét tartalmát a Képviselő-testület egyedi határozattal állapítja meg.
(5) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, a helyi népszavazás, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
(6) A Képviselő-testület hatásköréből a Mötv. 42. §-ában foglaltakon kívül nem ruházható át továbbá:
a) a Gazdasági Program elfogadása,
b) településfejlesztéssel és közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatáskörök,
c) közfeladat önkéntes felvállalása, illetve megszüntetése,
d) mindennemű hitelfelvétel, a hitel összegétől függetlenül, (kivéve a bérhitel), továbbá kezességvállalás, valamint önkormányzati ingatlan jelzáloggal megterhelése,
e) más törvényben megállapított kizárólagos testületi hatáskörök gyakorlása.
(7) Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók és azok gyakorlásáról az átruházás címzettje köteles a Képviselő-testületnek számot adni, mégpedig:
a) egyedi, eseti hatáskör gyakorlásakor a soron következő ülésen,
b) folyamatos hatáskör gyakorlásakor a munkatervben megjelölt időben, az adott terület testülete előtt történő tárgyaláskor,
c) társulás esetében a társulási megállapodásban foglaltak szerint.
(8) Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait a rendelet 3. mellékletében meghatározott kormányzati funkciók keretében látja el.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MEGALAKULÁSA
5. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(3) A polgármester, továbbá az önkormányzati képviselők esküt tesznek, az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.
(4) A további napirendről a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt.
(5)1 A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait.
(6) A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül az Mötv. 116. §-a szerinti gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, melynek elkészítéséért az Önkormányzat felelős.
A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása
6. § (1) A Képviselő-testület dönt:
a) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester megválasztásáról;
b) a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb a soron következő ülésén, bizottsági elnöki tisztségek betöltéséről.
(2) Az alpolgármester választás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.
(3) A szavazás eredménytelensége esetén a szavazás megismétlése két alkalommal történhet. Amennyiben a két alkalommal megismételt szavazás nem vezet eredményre, a Képviselő-testület a szavazással érintett napirendi pontot a soron következő testületi ülésre elnapolja.
(4) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A bizottság tagjainak megválasztása
7. § A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester javaslatára határozza meg bizottságát, a bizottság tagjainak számát.
Juttatások meghatározása
8. § A Képviselő-testület alakuló ülésén, illetve a polgármester, vagy alpolgármester megválasztását követő első ülésen dönt a polgármester, alpolgármester részére nyújtott juttatásokról.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
9. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. Az egyes Képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A rendes ülések tartásának általános helyszíne: Önkormányzat épülete (7967 Drávakeresztúr, Petőfi utca 66.).
(3) A Képviselő-testületi ülés különösen indokolt esetben a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermébe is összehívható, azonban az nem sértheti a nyilvánosság elvét, a testület ez esetben is gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságáról.
(4) A polgármester az ülést tizenöt napon belüli időpontra köteles az önkormányzati képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára összehívni. Rendkívüli ülés összehívását törvényességi okból a jegyző is kezdeményezheti.
(5) Az együttes Képviselő-testületi ülést bármely polgármester kezdeményezésére össze kell hívni.
(6) Az együttes Képviselő-testületi üléseken a Képviselő-testületek testületenként külön-külön hoznak határozatot.
Közmeghallgatás
10. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat terjeszthetnek elő. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
(2) A lakossági érdekek feltárása és egyeztetése, az igények megismerése és figyelembe vétele érdekében a Képviselő-testület jelöli meg munkatervében, illetve egyedi döntéssel azokat a feladatokat, amelyeket közmeghallgatásra kell bocsátani.
(3) A közmeghallgatásra bocsátható napirendek:
a) a településfejlesztés főbb irányai,
b) egyes kiemelt jelentőségű szolgáltatások helyzete,
c)2 alapellátást nyújtó intézmény, szolgáltatás működése,
d) utcanév és közterület elnevezés,
e) emlékmű állítás,
f) adórendelet-tervezet vitája,
g) jogi státusz megváltoztatásával kapcsolatos javaslat.
(4) A közmeghallgatás időpontját az ülést megelőző 15 nappal meg kell hirdetni, a településen működő szervezeteket külön is értesíteni kell.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
Nyilvános ülés
11. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak a határozathozatal előtt a Képviselő-testület szavazata alapján a polgármester hozzászólást engedélyezhet. A hozzászólási lehetőség kérése nem utasítható el, ha a hozzászóló, mint adott érdekközösség (pl. lakókörzet) megbízottja az ülés előtt a polgármestertől azt kéri.
(2) A Képviselő-testület tanácskozására kijelölt helyiségben a nyilvános ülés tartama alatt a meghívottak, továbbá a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, vagy azok megbízottai tartózkodhatnak.
(3) A képviselő- testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
a) a Kormányhivatal vezetője vagy meghatalmazottja,
b) a jegyző, aljegyző, osztályvezetők,
c) a napirendre tűzött témával érintett szervezet képviselője,
d)3 Nemzetiségi Önkormányzat képviselője,
e)4 önszerveződő közösség képviselője. Az önszerveződő közösséget a 6. melléklet tartalmazza.
(4)5 Meghívottként vehetnek részt a Képviselő-testület ülésén a nevelés-oktatási intézmény és a Sellye Család és Gyermekjóléti Központ vezetői, a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja. A polgármester számukra és az ülésen megjelent más szervek képviselőinek szót adhat.
(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyeken foglalhat helyet. Azt, aki a tanácskozás helyszínén jogosulatlanul tartózkodik, a polgármester távozásra hívhatja fel. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
Zárt ülés
12. § (1) A Képviselő-testület:
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor,
c) zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(2) Zárt ülést megtartását a (1) bekezdés c) pontban meghatározott esetben a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a Képviselőt-testület vita nélkül határoz.
(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(4) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a bizottságra is.
Az ülés összehívása
13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(2)6 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a Képviselő-testület ülését.
(3) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több, mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(4) Amennyiben 3 fő képviselő nincs jelen, úgy a Képviselő-testület határozatképtelen. A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén az ülést 72 órán belül hívja össze a polgármester.
(5) A polgármester halaszthatatlan, rendkívüli ügyben testületi ülést hívhat össze. Ilyen halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető; el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban közölni kell.
(6) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni:
a) a képviselők legalább 1/4-ének,
b) a képviselő-testület bizottságának,
c) a Baranya Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének napirendet is tartalmazó indítványára.
(7) A Képviselő-testületi ülésre szóló írásbeli meghívót az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal korábban elektronikusan meg kell küldeni a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek. A meghívót a polgármester írja alá.
(8) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.
(9) Írásbeli előterjesztést az általános szabályoktól eltérően akkor lehet kézbesíteni és a Képviselő-testület napirendjére felvenni, ha határidőn túl merült fel olyan tény vagy körülmény, amely megtárgyalása hiányában az Önkormányzatot anyagi vagy egyéb hátrány érné.
(10) Az írásos előterjesztéseket a képviselőknek a meghívóhoz mellékelni kell. A tanácskozási joggal résztvevők, egyéb érdekeltek és a részvételi joggal jelenlévők részére a meghívó és az őket érintő előterjesztés kézbesíthető; a részükre kézbesítésre nem kerülő előterjesztéseket az ülést megelőző 3 napon belül, vagy az ülés napján délelőtt a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik.
(11) Csak a képviselőknek küldhetők ki azok az előterjesztések, amelyekben a Képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést lehet elrendelni.
(12) Rendkívüli esetben a Képviselő-testület rövid úton (szóbeli meghívással, illetve telefonon) is összehívható. A rendkívüli ülés kezdeményezői írásban csatolják a napirendi pont pontos megjelölését, bizottsági kezdeményezés esetén a bizottsági határozatot. Ennek hiányában rendkívüli ülés nem hívható össze. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak az összehívásra okot adó napirendi pontot tartalmazhatja, és a Képviselő-testület csak ezt a napirendi pontot tárgyalhatja meg.
(13) A nyilvános Képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztés útján kell tájékoztatni annak közlésével, hogy az írásos előterjesztések a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetők.
(14) A Képviselő-testületi ülésre napirendi javaslatot terjeszthet elő bármely képviselő, bizottság, nevelési, oktatási intézmény vezető, családsegítő központ vezető, a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a jegyző, hivatal szervezeti egység vezetője, valamint feladatkörében a belső ellenőr.
Az ülés vezetése
14. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a napirendre melyekről a Képviselő-testület – a napirend tekintetében a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – vita nélkül, jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(2) A polgármester ezt követően tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(3) A polgármester, a bizottság vagy a települési képviselők ¼-e sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványban a kezdeményezők arra tesznek javaslatot, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendjeként tárgyalja meg. Ha sürgősségi indítvány elfogadását a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.
15. § (1) A képviselőtestület az elfogadás szerinti sorrendben tárgyalja a napirendi pontokat, és hoz döntést a kérdésekben. A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.
(2) A napirendi pont tárgyalását – a költségvetési rendeletet érintő, valamint a nagy horderejű, különösen összetett tárgyú előterjesztések kivételével- legfeljebb 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult, és a kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztés tartalmát.
(3) A bizottság által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnök, vagy a bizottság által megbízott tag ismerteti maximum 5 percben. Az előadóhoz a polgármester, a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(4) Az előterjesztésekhez a képviselők módosító indítványokat terjeszthetnek elő. A napirendi pont tárgyalásánál azonos tartalmú módosító indítvány csak egy alkalommal kerülhet előterjesztésre. Az előterjesztő válaszában nyilatkozik a napirendi pont vitájában elhangzott módosító indítványokkal kapcsolatos álláspontjáról is.
(5) A vita lezárására, a hozzászólások időbeni korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A terméketlen vita megakadályozása érdekében a polgármester:
a) javaslatot tehet a hozzászólások olyan formában történő lerövidítésére és korlátozására, hogy az egyazon nézetű képviselők egymás után fejtsék ki indokaikat és csak a még el nem hangzott kiegészítő érveket ismertessék,
b) bármely képviselő indítványára egy alkalommal 10 perces szünetet rendelhet el.
(7) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester a vita lezárása, összefoglalása és az előterjesztő nyilatkozata után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Módosító indítvány elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő kérdésekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.
16. § (1)7 Az ülést levezető jogosítványai:
a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést,
b) előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
c) a Képviselő-testület döntése alapján korlátozza a hozzászólások időtartamát,
d) hozzászóláskor megadja, illetve az e) és f) pontban meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlevők bármelyike tekintetében,
e) figyelmezteti a hozzászólót, és felszólítja a tárgyra térésre, ha eltér a tárgyalt témától, vagy ismétli a korábban általa vagy más hozzászóló által elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja szót, de ezen döntését a Képviselő-testület egyszerű többséggel felülvizsgálhatja,
f) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti az akadály megszűnéséig,
g) a Képviselő-testületi üléshez méltatlan, testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasíthatja; ismétlődő esetben figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti,
h)8 a kiváltó ok megszűnése után az ülés levezetője elrendeli az ülés folytatását,
i)9 az ülés levezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(2) Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása ezen okból elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére.
Kérdés és interpelláció
17. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől és a hivatal szervezeti egység vezetőtől) önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) A képviselők napirend előtti hozzászólásaikat, kérdéseiket, interpellációikat a Képviselő-testületi ülésen a polgármester és a bizottsági elnök tájékoztatója után tehetik meg. A kérdést, interpellációt szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.
(3) A polgármester már az ülés kezdetén közli azokat a kérdéseket, interpellációkat, amelyeket az ülést megelőzően nyújtottak be.
(4) Minden feltett kérdésre összegyűjtve, az interpellációra pedig lehetőleg annak elhangzása után választ kell adni.
(5) Ha az interpellációt azonnal nem lehet megválaszolni, és a képviselő azt az ülést megelőzően legalább 2 nappal nem nyújtotta be, legkésőbb 15 napon belül írásban kell az érdemi választ megadni.
(6) A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadásáról a testület a következő ülésén dönt.
(7) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik. Ha a kérdező a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról nyilatkozik az interpelláló és külön dönt a testület is.
(9) Ha a Képviselő-testület a (3), (4) bekezdésre, mint kérdésre, vagy interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor az ügy kivizsgálását rendelheti el.
(10) A vizsgálat vezetésével a polgármestert, az alpolgármestert, vagy az Ügyrendi Bizottságot bízhatja meg, a vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt. A vizsgálat eredményéről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(11) A kölcsönös informáltság érdekében az interpelláció után az ülés résztvevői bármely témában kérdést tehetnek fel, illetve bejelentéssel élhetnek.
(12) A kérdések és bejelentések idejét a polgármester meghosszabbíthatja. A válaszok, illetve bejelentések felett a testület vitát nem nyit. Ha intézkedésre van szükség, az a polgármester feladata, aki arról a legközelebbi ülésen beszámol.
Előterjesztés
18. § (1) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható napirendhez rendszerint írásos előterjesztés készül.
(2) Csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható napirendi pontok:
a) rendelet- alkotás,
b) szervezet kialakítása és intézmény alapítása, megszüntetése,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) a Képviselő-testületi hatáskörbe tartozó személyi ügyek,
e) önkormányzati hitelfelvétel.
(3) A Képviselő-testület ülésének előkészítésére készített írásbeli – nem tájékoztató jellegű – előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) első rész:
aa) a tárgy pontos meghatározását,
ab) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést,
ac) a döntés indokainak áttekintését,
ad) az előkészítésben résztvevők megnevezését.
b) második rész:
ba) a határozati javaslatot (egyértelmű vagy alternatív),
bb) végrehajtási határidő megjelölését,
bc) végrehajtásért felelős megnevezését.
(4) A (2) bekezdésben nem szereplő napirendi pontokat lehetőség szerint írásban, indokolt esetben szóban kell előterjeszteni. Szóbeli előterjesztéskor a határozati javaslat írásban történő kiadása elrendelhető.
(5) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő napirendi pontok esetén – szakértőt is felkérhet előterjesztés és határozati javaslat összeállítására.
(6) Az esetleges jogszabálysértések megelőzése céljából minden előterjesztést, azok kiküldése előtt be kell mutatni a jegyzőnek.
A Képviselő-testület döntései
19. § (1) A Képviselő-testület határozatot hoz vagy rendeletet alkot.
(2)10
(3)11
(4) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
(5)12
Döntéshozatali eljárás
20. § (1) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást a 12. § (1) bekezdésében foglalt ügyekben és a jogszabályokban meghatározott esetekben tarthat.
(2) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásra az Mötv. 49. §-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3)13 A javaslat elfogadásához egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.
(4) Ugyanazon napirendi pontról a szavazás befejezését követően újraszavazást elrendelni képviselő indítványára a testület egyszerű többségével hozott döntésével egy alkalommal lehet.
(5) Amennyiben az előterjesztésről határozat nem születik, a polgármester:
a) a tanácskozást 2 percben korlátozott hozzászólásokkal újra megnyitja, vagy
b) javasolja, hogy az előterjesztést a Képviselő-testület vegye le a napirendről és újabb előkészítés után a következő ülésén tárgyalja.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az előterjesztésről az adott testületi ülésen másodszori szavazáskor sem született határozat.
(7)14 Minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(8) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:
1. rendeletalkotás,
2. Képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
3. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
4. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
5. intézményalapítás, intézmény átszervezése és megszüntetése,
6. helyi népszavazás kiírása, kitüntetések, címek adományozása, megfosztás,
7. település jogi státuszát érintő ügyek,
8. önkéntes feladatvállalás, vagyonrendeletben meghatározott mértékű önkormányzati vagyonnal való rendelkezés.
9. vállalkozásban való részvétel,
10. alapítvány létrehozása és közérdekű kötelezettségvállalás tétele,
11. helyi adó megállapítása,
12. településrendezési terv jóváhagyása,
13. önkormányzati hitelfelvétel, kezességvállalás, kötvénykibocsátás, önkormányzati ingatlan jelzáloggal való megterhelése,
14.15 személyes érintettség miatt képviselő döntésből való kizárása, képviselőt érintő összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítása, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, valamint 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése,
15. a polgármester ellen fegyelmi eljárás elrendelése, fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítése,
16. a Képviselő-testület feloszlásának kimondása megbízatásának lejárta előtt,
17. keresetindítás sorozatos törvénysértő tevékenység vagy mulasztás miatt a polgármester ellen.
A szavazás módja
21. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással – kézfeltartással - vagy a (6) bekezdésben meghatározott esetekben név szerinti szavazással – hozza.
(2) A Képviselő-testület a 12. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben bármely képviselő indítványára minősített többséggel elhatározhatja titkos szavazás tartását. Törvényben meghatározott esetekben titkos szavazást kell tartani.
(3) Nyílt szavazás során a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot a képviselők - ha a szavazástól nem tartózkodnak - minden esetben kézfeltartással jelezve „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.
(4) A polgármester megállapítja a Képviselő-testület döntésének eredményét.
(5) A Képviselő-testület esetenként név szerinti szavazást is elrendelhet. A név szerinti szavazást ugyanabban az ügyben egy alkalommal a települési képviselők egynegyedének indítványára lehet tartani.
(6) A név szerinti szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(7) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) ha azt jogszabály előírja,
b) a Képviselő-testület feloszlásának kimondásáról,
c) ha a polgármester vagy a jegyző indítványozza, a bizottság kéri,
d) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítéséhez,
8) Név szerinti szavazás esetén az ülésvezető szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, a jegyző ABC sorrendben felolvassa névsort, a képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, vagy tartózkodhat. A név szerinti szavazás kézfeltartással történik. A jegyzőkönyvvezető a szavazatokat név szerint rögzíti a jegyzőkönyvben. A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg és ismerteti.
(8) A titkos szavazás külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(9) A szavazásnál háromtagú szavazatszámláló bizottság jár el, amelynek tagjait a polgármester javaslatára a Képviselő-testület választja meg tagjai sorából.
(10) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket az Ügyrendi Bizottság látja el.
(11) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a lebonyolítást végző bizottsági tagok nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
Rendeletalkotás
22. § (1) A Képviselő-testület feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendeletek alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) önkormányzati bizottság elnöke,
d) a jegyző.
(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester - a jegyző bevonásával - a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotásra irányuló eljárás – az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel –megegyezik az előterjesztés szabályzati követelményeivel.
(4) Rendelet-tervezetet a jegyző, aljegyző, polgármester nyújthat be a Képviselő-testületnek.
(5) A Képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének elkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét. A szakmai előkészítés a jegyző feladata.
(6) A Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg, a tervezetet a jegyző készíti el.
(7) Polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteknek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátását kezdeményezheti.
(8) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti, egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezésben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(9) A jegyző az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Képviselő-testületet tájékoztatja.
(10) A rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(11) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(12) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel valósul meg.
(13)16 A Képviselő-testület a rendelet helyben szokásos kihirdetése mellett rendeleteit közzé teszi a a település hirdetőtábláin.
(14)17 A jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről. A kifüggesztéssel közszemlére tétel időtartama 8 nap.
(15) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása során az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, és fontosabb tapasztalatairól.
(16) A jegyző gondoskodik az utólagos hatásvizsgálatról, valamint a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a Képviselő-testület számára.
(17) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
Jegyzőkönyv
23. § (1) A Képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a)18 a távol maradt képviselők nevét, valamint annak rögzítését, hogy távolmaradását nem jelezte,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
d) a képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését,
e) az ülésvezető intézkedéseit,
f) Képviselő-testületi ülésén történt fontosabb eseményeket,
g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzése,
h) a zárt ülés elrendelésének indokait,
i) az ülés bezárásának idejét,
j) aláírásokat, dátumot, pecsétet.
(2) Szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a Képviselő-testület így határoz. A képviselő- testület tagjának az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére hozzászólását szó szerint kell rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések,
c) a kihirdetett önkormányzati rendeletek, indítványok, interpellációk,
d) a jelenléti ív,
e) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,
f) a név szerinti szavazásról készült névsor,
g) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.
(4) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül köteles a Baranya Vármegyei Kormányhivatal részére megküldeni a TFIK elektronikus felületen.
(5) A testületi ülésről a polgármester vagy a jelen lévő önkormányzati képviselők több mint a felének indítványára diktafon útján hangfelvételt kell készíteni. Az ülés jegyzőkönyvét a hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét rögzítő tartalommal kell elkészíteni. A hangfelvétel nem selejtezhető és irattárba helyezést követő 15 év elteltével levéltárba kerül.
(6)19 A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékleteik eredeti példányainak, éves bontásban elkülönített tárolásáról.
24. § (1)20 A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek:
a) a Képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülések jegyzőkönyveibe. Ennek érdekében az ülés teljes anyagát a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban kell elhelyezni;
b) a választópolgárok a jegyzőkönyvi anyagokat a jegyzővel előre egyeztetett időpontban a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban, ügyfélfogadási időben tanulmányozhatják;;
c) a választópolgár írásbeli kérelmére, az általa megjelölt jegyzőkönyvi oldalakat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, 15 napon belül hiteles másolatban elkészíti és megküldi vagy átadja az állampolgárnak. A választópolgár a másolatkészítéssel ténylegesen felmerült költséget fizeti meg
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak a zárt ülésen részvételre, valamint a jogszabály alapján betekintésre jogosultak tekinthetnek bele az Adatvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően.
(3) A zárt ülésbe való betekintésre vonatkozóan külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a betekintő adatait, a betekintés jogcímét és időpontját.
25. § (1) A Képviselő-testület határozatáról az ülést követő 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni a döntések végrehajtásában érdekelt személyeknek, szerveknek. A jegyzőkönyvi kivonatok megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A Képviselő-testület döntéseiről a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, év elejétől kezdődően folyamatos sorszámozással.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
26. § (1) A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek, a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,
c)21 azonnali intézkedést kezdeményezhet sürgős közérdekű ügyben,
d) joga van a Képviselő-testület által megállapított juttatást igénybe venni.
(2) A képviselő a képviselői és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló rendeletben meghatározott tiszteletdíjra jogosult.
(3) A képviselőt a polgármester és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói soron kívül kötelesek fogadni és igény alapján legkésőbb 3 napon belül a részére szükséges felvilágosítást, adatot tájékoztatást megadni.
(4) A képviselők névsorát a 4. melléklet tartalmazza.
27. § (1) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a testület és a bizottság munkájában,
b) olyan magatartást tanúsítani a köz- és a magánéletben, amely méltóvá teszi a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d)22 előzetesen a polgármesternek bejelenteni, ha a Képviselő-testületi ülésen vagy a bizottsági ülésen való részvételben, illetve egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
e) a tudomására jutott állami szolgálati titkot megőrizni. A titoktartási kötelezettsége megbízásának lejárta után is fennáll.
f) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és a helyi szervekkel, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
g) a képviselő köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni a polgármesternek. , A képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.
h)23 köteles vagyonnyilatkozatot tenni,
i)24 személyes érintettségét bejelenteni.
(2)25 Amennyiben a képviselő a jogszabályban előírt érintettségének bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a Képviselő-testület a soron következő ülésen dönt a képviselő egy havi tiszteletdíja egyszeri, 10%-kal történő csökkentéséről.
(3)26 A Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 12 havi időtartamra 25%-kal csökkenti, ha egy naptári évben a testületi ülések több mint 50%-áról hiányzott. A testületi ülésen való részvételt az ülés jelenléti íve igazolja.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA
28. § (1) A bizottság általános feladata a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése.
(2)27 A Képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságának, önkormányzati rendeletben hatósági jogkört állapíthat meg részére.
(3) A Képviselő-testület állandó bizottságot választ. Az állandó bizottság elnökét és tagjait a települési képviselők közül kell választani. A bizottságba a Képviselő-testület külsős tagokat is választhat, akiknek bizottsági jogosítványa megegyezik a bizottság képviselő tagjaival. A település polgármestere, alpolgármestere nem lehet a bizottság tagja.
(4) A Képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület esetenként határozza meg.
(5) A bizottság működési rendjét maga állapítja meg, ügyviteli feladatait a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(6) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a bizottság elnöke gondoskodik.
(7) A bizottság összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt és a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
29. § (1) A Képviselő-testület által létrehozott állandó Bizottság: Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma 3 fő, melyből 3 fő képviselő. A bizottsági tagok névsorát a 5. melléklet tartalmazza.
(2) Az Ügyrendi Bizottság hatásköre:
a) nyilvántartja, ellenőrzi, kezeli és vizsgálja a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat,
b) kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,
c) állást foglal ügyrendi kérdésekben,
d) lebonyolítja a titkos szavazást.
(3) A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.
(4) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület esetenként határozza meg.
(5) Az alpolgármester választásra irányuló titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjai közül 3 tagú ideiglenes szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet. A bizottságnak nem lehet tagja a polgármester és a polgármester által alpolgármesternek javasolt személy. A bizottság tagjai közül elnököt választ.
(6) A bizottság feladata a szavazólapok előkészítése, szavazólapok gyűjtésére szolgáló urna ellenőrzése, a szavazás lebonyolítása, szavazatok összesítése és a szavazatok számszerű eredményének ismertetése.
30. § (1) A bizottság összehívásáról, levezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik.
(2) Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság az ülés levezetésére saját képviselő tagjai közül eseti levezető elnököt választ.
(3) Össze kell hívni a bizottságot, ha azt a Képviselő-testület elrendeli, valamint a Képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére jogosultak indítványára. A bizottság munkájában való részvételkor a képviselőkre vonatkozó kizárási okok, eljárások és körülmények értelemszerűen vonatkoznak a bizottság tagjaira is.
(4) A bizottság munkájába esetenként külső szakértőket is bevonhat. A szakértőket a bizottság indítványára a polgármester kéri fel.
(5) A bizottság a működéséről köteles a Képviselő-testület előtt beszámolni. A bizottság elnöke gondoskodik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásáról, a bizottság által hozott döntések és egyéb jelentős információk tárgyában.
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ
Polgármester
31. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester:
a) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, tevékenységének széleskörű nyilvánosságát, képviseli az Önkormányzatot,
b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
c) segíti a települési képviselők, bizottság munkáját, rendszeresen kapcsolatot tart képviselőtársaival, ellátja őket a napi munkához szükséges információkkal,
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, szervezi az együttműködést a térségi önkormányzatokkal, ellátja a társulások szervezetében rábízott feladatokat,
e) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit, gondoskodik a Képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
f) ellátja az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, az utóbbi tekintetében a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(3) A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.
(4) A polgármester gyakorolja a Képviselő-testület által az 1. mellékletben meghatározott átruházott hatásköröket.
(5) A polgármester fogadóórája: minden héten hétfőn 13 -16 óráig.
32. § (1)28 A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(2) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a Képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen az Önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.
(3)29 A polgármester ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet képviselő, bizottság vagy a Baranya Vármegyei Kormányhivatal vezetője. A fegyelmi ügyét az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki és terjeszti döntésre a Képviselő-testület elé.
(4) Polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének.
Alpolgármester
33. § (1) A Képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – megbízatásának időtartamára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, az általa meghatározott munkamegosztás szerint látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester ellátja az alábbi feladatokat:
a) a testületi ülések működési feltételeinek megteremtésében való részvétel,
b) képviselők és a bizottsági tagok munkájának segítése,
c) közreműködés a testületi döntések tervezeteinek elkészítésében,
d) közreműködés a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében,
e) együttműködés a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(4) Az alpolgármester részére a Képviselő-testület tiszteletdíjat és költségátalányt állapíthat meg.
Jegyző
34. § (1) Sellye Város Önkormányzat Polgármestere az Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt.
(2) A jegyző feladatai az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon felül az Önkormányzat működésével kapcsolatban:
a) törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
b) a Képviselő-testület ülésén törvényességi véleményt nyilvánít,
c) rendszeresen tájékoztatja a Képviselő-testületet, a bizottságot, az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
d) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.
(3) A jegyző egyéb feladatai:
a) megszervezi a Közös Önkormányzati Hivatal munkáját,
b) részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében.
(4) A jegyző a hivatalban minden szerdán 8-12 óráig fogadóórát tart.
(5) A jegyző helyettesítésére, az általa meghatározott feladatok ellátására a polgármester a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyző irányítása alapján, az általa meghatározott munkamegosztás szerint végzi munkáját.
(6) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy jegyző és a helyettesítésére kijelölt aljegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 havi időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III.7.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti felsőfokú végzettségű köztisztviselőt bízhat meg Sellye Város Önkormányzat polgármestere.
A jegyző jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége
35. § (1) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a Képviselő-testület jogszabálysértő határozatot, vagy rendeletet fogadott el, azonnal – még azon az ülésen, amelyen elfogadásra került a döntés - ezt jeleznie kell a Képviselő-testületnek. Ki kell fejtenie, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés egésze, vagy csak annak meghatározott része. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit.
(2) Amennyiben a jegyzőnek tudomására jut az Önkormányzat, vagy bármely szerve jogszabálysértő működése, úgy a tudomásszerzésétől számított legközelebbi Képviselő-testületi ülésen fel kell szólítania az Önkormányzatot, hogy hagyjon fel a jogszabálysértő működéssel. Egyben ismertetnie kell, hogy mely jogszabályba ütközik a jogszabálysértő működés. Tájékoztatást kell adnia a jogszabályellenes működés következményeiről.
Közös Önkormányzati Hivatal
36. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Sellye, Kákics, Marócsa, Okorág, Sósvertike, Bogdása, Drávafok, Markóc, Drávasztára, Felsőszentmárton és Drávakeresztúr önkormányzatokkal Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt tart fenn.
(2) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(3) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal a Képviselő-testület szerve, hatásköre a Képviselő-testület, annak bizottsága, a polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe utalt, és általuk a hivatalra bízott feladatok ellátására terjed ki.
37. § (1) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: KÖH) az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:
a) Jegyző
b) Aljegyző
c) Nemzetiségi referens
d) KÖH Drávafoki Kirendeltsége: Drávafok, Bogdása, Markóc vonatkozásában hatósági,- szociális ügyek, pénzügyi-gazdálkodási feladatok,
e) KÖH Felsőszentmártoni Kirendeltsége: Felsőszentmárton, Drávakeresztúr, Drávasztára vonatkozásában hatósági, szociális ügyek, pénzügyi-gazdálkodási, intézményi gazdálkodási feladatok ellátása,
f)30 Hatósági Osztály: Szociális és igazgatási feladatok, ügyfélszolgálat
g) Jogi és Testületi Osztály: a Képviselő-testületek tevékenységével kapcsolatos feladatok, jegyzői feladatok,
h) Településüzemeltetési és Fejlesztési Osztály, településüzemeltetés, beruházások és pályázati projektek. Közterület-felügyelet, közmunkaprogramok szervezése, koordinálása, ügyintézése
i)31 Pénzügyi Osztály: pénzügyi-gazdálkodási feladatok, adóügyek, intézményfelügyelet.
(2) A KÖH feladatait - a Képviselő-testület döntéseit és a jegyző javaslatait figyelembe véve – az irányítói jogot gyakorló Sellye Város Önkormányzat polgármestere határozza meg. A KÖH belső tagozódását, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
(3) A KÖH létszámkerete megegyezik a KÖH fenntartására kötött megállapodásban foglaltakban írt létszámmal.
38. § A jegyző évente írásban beszámol a hivatal működéséről a Képviselő-testületnek és tájékoztatást ad a KÖH-t létrehozó megállapodásban résztvevő önkormányzatok Képviselő-testületeinek is.
39. §32 A KÖH legfontosabb feladatairól, felépítéséről, irányításáról, vezetéséről, működési rendjéről, kapcsolatairól és koordinációjáról szóló legfontosabb szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
TÁRSULÁSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
40. § (1) A Képviselő-testület más képviselő-testületekkel egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező - társulást hozhat létre. A társulások mellett említést kell tenni az önkormányzat fontos együttműködési kapcsolatairól, amelyeket külön megállapodások hoznak létre és szabályoznak.
(2) Az Önkormányzat az alábbi társulásokban és együttműködésekben vesz részt:
a) Társulások:
aa) Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás
ab) Mecsek-Dráva Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás
ac)33
ad) Felsőszentmártoni Óvodai Társulás.
b) Együttműködések:
ba) a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás (Sellye, Drávaiványi, Kákics, Marócsa, Okorág, Sósvertike, Drávafok, Bogdása, Markóc, Drávasztára, Drávakeresztúr és Felsőszentmárton önkormányzataival közösen),
bb) Sellye Város önkormányzati intézmények és intézményi ellátások (szolgáltatások) közös finanszírozása, igénybevétel esetén, megállapodás alapján,
bc) esetenként meghatározott közös feladatok ellátása végett együttes testületi ülések.
(3) A polgármester évente egyszer, önálló napirendi pont keretében beszámol a Képviselő-testületnek az egyes Társulásokban végzett tevékenységéről.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
A költségvetés
41. § (1) Az Önkormányzat a Mötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
42. § (1) A Képviselő-testület költségvetését évente rendeletben állapítja meg.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét és a finanszírozás rendjét az állami költségvetés határozza meg.
(3) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a Képviselő-testület elé.
(4)34 A költségvetés elfogadása legkésőbb tárgyév március 15. napjáig történik, a rendelet tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(5)35
(6)36
(7) A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, majd ezt követi az önként vállalt feladatok számbevétele. A feladatok forrásait és kiadásait az egységes költségvetési rendelet elkülönítetten tartalmazza.
Az Önkormányzat gazdálkodása
43. § (1) A Képviselő-testület saját gazdálkodása pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik:
a) belső ellenőrzéssel, megfelelő képesítésű ellenőr útján (a belső ellenőr által készített éves ellenőrzési terv alapján végzett vizsgálatokkal),
b) esetenként külső szakértő bevonásával.
(2) A Képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás, (növekedés vagy csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására.
Az Önkormányzat vagyona
44. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.
(2) Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek megfelelően az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon részei: a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett rendelkezni az alábbiak szerint lehet:
a) ha az Önkormányzat feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyontárgy más módon gazdaságosan helyettesíthető vagy szükségtelenné vált,
b) a vagyontárgyat előzetesen fel kell értékeltetni szakértővel,
c) a döntés név szerinti szavazással történik.
Helyi népszavazás
45. § A helyi népszavazást a drávakeresztúri választópolgárok 20%-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet. A választópolgárok számát a kezdeményezés benyújtásának napján a nyilvántartásban szereplő összes választópolgár számához kell viszonyítani.
A TELEPÜLÉSI ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE
46. § (1) A Képviselő-testület a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Drávakeresztúri Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal. (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat).
(2)37 A Képviselő-testület a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének kezdeményezésére - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény (a továbbiakban:Njtv.j) értelmében - a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hozhat létre, vagy a feladattal megbízza a bizottságát.
(3) A Képviselő-testület elősegíti a Nemzetiségi Önkormányzat törvényben biztosított (pl. kezdeményezési- vagy egyetértési) jogainak jogszerű gyakorlását.
(4)38 A Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a Njtv-ben meghatározottak szerint gyakorolja.
(5) A Nemzetiségi Önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel.
(6) A Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselő-testületi ülésen kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.
47. §39 Az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat testületi működésének feltételeit – az Njtv. törvény 80. §-a alapján az alábbi módon biztosítja:
a) az Önkormányzat havonta harminckét órában ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek illetve közmeghallgatásainak, fórumainak lebonyolításához szükséges helyiséget a 7967 Drávakeresztúr, Petőfi utca 66. szám alatti épületben (a feladat ellátására alkalmas, irodabútorral berendezett, számítógéppel, működő internet kapcsolattal ellátott irodai helyiségében. A teremhasználati igényt minden hónapban legkésőbb 15 nappal korábban egyeztetni kell az elnöknek a polgármesterrel, vagy az általa kijelölt személlyel.
b) az Önkormányzat képviselő-testülete a Hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével, megtartásával, a született döntések végrehajtásával, s annak ellenőrzésével kapcsolatos gépelési, sokszorosítási, levelezési, iktatási, nyilvántartási, postai, kézbesítési feladatok ellátását, így különösen: testületi ülések előkészítése, meghívók, előterjesztések, jegyzőkönyvek, hivatalos levelezés előkészítése és postázása, lakosság értesítése, szórólapok kihordása.
c) az Önkormányzat képviselő-testületének ülésein, közmeghallgatásán a jegyző, illetve megbízásából az aljegyző, kirendeltségvezető és a Hivatal témafelelősei vesznek részt. Jegyző az aljegyző és a kirendeltségvezető útján látja el a nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét, ennek keretében jelzi, amennyiben törvénysértést észlel a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein.
d) a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke által - Njtv. 95.§ (3) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján – a Hivatal leírói részére megküldött képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek továbbítását, az NJT rendszerben a Baranya Vármegyei Kormányhivatal részére.
e) a Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos számviteli, könyvelési, nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Hivatal pénzügyi osztályán keresztül biztosítja.
f) a Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos jelnyelv és speciális kommunikációs rendszer használatát jegyző Hivatal megbízottján keresztül biztosítja.
g) az (1) bekezdés a)-f) pontokban írt tárgyi és személyi feltételek biztosításával, fenntartásával, karbantartásával és működtetésével felmerült rezsi és egyéb költségeket - kivéve a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatának teljes költségét az Önkormányzat képviselő-testülete a Hivatal költségvetésébe beépítve biztosítja, azok a Hivatalt terhelik.
h) a Njtv 80. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában valamint jelen megállapodás a)-g) pontjaiban felsorolt valamennyi feladat ellátását bele értve a szakmai segítségnyújtást is a jegyző a Hivatal munkatársain keresztül biztosítja. A hivatkozott pontokban írt feladatokat a Hivatal a jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselői kötelesek elvégezni. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő feladatellátásra, kapcsolattartásra kijelölt személyeket az együttműködési megállapodás tartalmazza.
48. § (1) A Képviselő-testület az 47. §-ban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan együttműködési megállapodást köt az Önkormányzattal.
(2)40 Az SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. és a Njtv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel a Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatára is.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/2020.(III.13.) önkormányzati rendelete.
50. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 10/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez
1. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
1.1. Ellátja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 8. § (4) bekezdéséből eredő feladat és hatásköröket.
1.2. Gyakorolja az önkormányzat által foglalkoztatott közmunkások felett a munkáltatói jogokat
1.3. Gyakorolja az önkormányzat – nem képviselő-testületi hatáskörbe tartozó kinevezés esetén - közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat
1.4. Adatszolgáltatást teljesít a költségvetési hozzájárulás megállapításához alapul szolgáló adatokban bekövetkezett változásokról.
1.5. Elszámol a normatív költségvetési hozzájárulás igénybevételének jogosságáról.
1.6. Ellátja az önkormányzat tulajdonában álló létesítmények fenntartásával, működtetésével kapcsolatos, az azonnali intézkedést igénylő, állagmegóvási feladatokat.
1.7. Az önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendeletében kapott felhatalmazás alapján dönt az ott meghatározott települési támogatások és rendkívüli települési támogatások megállapításáról
1.8. Az önkormányzati jogokat, illetően a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben a hatáskörrel rendelkező szerv vezetőjéhez fordulhat.
1.9. Gondoskodik arról, hogy az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok a kölcsöntartozás kiegyenlítését követően, a határidő lejárta után törlésre kerüljenek.
1.10. A nem intézményi használatban lévő ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések megkötése.
1.11. A biztosítási szerződések megkötése.
1.12. Gondoskodik a közút kezelői-és tulajdonosi hozzájárulások kiadásáról, a nyomvonal jellegű létesítmények fejlesztési célú elhelyezése érdekében benyújtott kérelmek esetén, az útburkolat teljes helyreállításának kötelezettsége mellett
1.13. Határozattal elutasítja a közterület felbontására irányuló, nem fejlesztési vagy vis major elhárítási céllal benyújtott, tulajdonosi hozzájárulás kiadására irányuló kérelmeket.
1.14. Gyakorolja a pénzügyi kötelezettséggel nem járó tulajdonosi jogosítványokat, amelyeket az építési törvény, a helyiséggazdálkodási törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a Ptk. határoz meg.
1.15. Dönt az önkormányzat számára gyors intézkedést igénylő, kötelezettségvállalással nem járó ügyekben. / Együttműködési megállapodás, szándéknyilatkozat, támogatási szerződés stb./.
1.16. Gondoskodik az önkormányzatnak a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó beszerzéseit érinti felhívások elkészítéséről
1.17. Az állampolgárok élet-és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetve következményeinek elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) az önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, melyről a képviselő-testület soron következő ülésén köteles beszámolni.
1.18. Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének közterületek elnevezéséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló rendelete alapján gyakorolja az ingatlanok házszámának megállapításával kapcsolatos hatáskört.
1.19. Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló törvényben foglalt önkormányzati hatósági hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
1.20. Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület filmforgatási célú használatáról szóló rendelete alapján gyakorolja a filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő hatásköröket.
2. A képviselő-testület által a Felsőszentmártoni Óvodai Társulásra átruházott hatáskörök
2.1. Az irányítói jogkör gyakorlása, amely az alább felsorolt jogok gyakorlását jelenti:
a) intézményi alapító okirat kiadása, SZMSZ jóváhagyása, módosítása,
b) dönt az igazgató kinevezéséről, felmentéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról és gyakorolja felette az alapvető munkáltatói jogokat. Az egyéb munkáltatói jogokat a felek megállapodása alapján a társulási tanács elnöke látja el.
c) figyelemmel kíséri az intézmény gazdálkodását, közfeladatainak teljesítését, az erőforrások szabályszerű és hatékony felhasználását; jogszabályban meghatározott esetekben előzetesen vagy utólagosan jóváhagyja az intézmény döntéseit;
d) egyedi utasítást adhat, jelentéstételre, beszámolóra kötelezhet, meghatározott irányítási jogkörökhöz szükséges, törvényben meghatározott személyes adatokat kezel.
2.2. A köznevelési intézmény esetében e jogkörök kiegészülnek az ún. fenntartói jogokkal az alábbiak szerint:
a) a mindenkori törvényi keretek között dönt köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról;
b) meghatározza az intézmény nevét, az óvodába történő jelentkezés módját, időpontját, a heti és éves nyitvatartási időt, az óvodai csoportok számát;
c) meghatározza az intézmény éves költségvetését és jóváhagyja a költségvetési beszámolókat, a kérhető térítési díj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezményeket;
d) ellenőrizheti az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát illetve mindazt, amit a jogszabályok lehetővé tesznek számára;
e) meghatározza a közös fenntartású intézmények körzethatárait, jóváhagyja az intézmény továbbképzési programjait, értékeli a nevelési programban meghatározott feladatok végrehajtását, a munka eredményességét;
f) a köznevelési intézményt érintő önkormányzati döntést igénylő ügyekben önállóan kezdeményezi a képviselő-testületek döntését, ellenőrzi a pedagógiai programot, házirendet, SZMSZ-t;
kapcsolatot tart és együttműködik az intézmény igazgatójával a köznevelés hatékony működtetése érdekében szolgáltatásokat szervez, önálló megállapodásokat köt.
g) a társulási feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a társult önkormányzatok és intézmény részére a január 1-jei ellátotti létszám és az elfogadott éves előirányzatok figyelembevételével gyereklétszám arányosan biztosítják. A társulási tanács a gyereklétszám arányos finanszírozástól eltérő finanszírozási feltételeket és előírásokat is megfogalmazhat. Az egyes önkormányzatokat terhelő hozzájárulások összege az éves költségvetés megállapítása során kerül meghatározásra.
3. melléklet a 10/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető- fenntartás és – működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4.41
5. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
6. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
7. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
8.42
9. 064010 Közvilágítás
10. 066010 Zöldterület-kezelés
11. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
12. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
13.43
14.44
15. 082044 Könyvtári szolgáltatások
16.45
17. 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
18.46
19. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
20. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
4. melléklet a 10/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez
1. Cserdi Zsolt polgármester
2. Varga János alpolgármester
3. Gadó Márta képviselő
4. Kékesi Istvánné képviselő
5. Pandurné Orsós Nikolett képviselő
5. melléklet a 10/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez
1. Kékesi Istvánné elnök
2. Gadó Márta tag
3. Pandurné Orsós Nikolett tag
6. melléklet a 10/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendelethez47
1. Távlatok Alapítvány 7967 Drávakeresztúr, Petőfi S. utca 43.
Az 5. § (5) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdés c) pontja a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdés d) pontja a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 11. § (3) bekezdés d) pontja a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdés e) pontját a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (4) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés h) pontja a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés i) pontját a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 19. § (2) bekezdését a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (3) bekezdését a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (5) bekezdését a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (3) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (7) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (8) bekezdés 14. pontja a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (13) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (14) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdés a) pontja a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (6) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés c) pontja a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés d) pontja a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés h) pontja a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés i) pontját a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (2) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdését a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (4) bekezdése iktatta be.
A 28. § (2) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdés f) pontja a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdés i) pontja a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontját a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 42. § (4) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (5) bekezdését a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. § (6) bekezdését a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (2) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § (4) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 47. § a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § (2) bekezdése a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 4. pontját a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 17. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 8. pontját a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 13. pontját a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 17. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 14. pontját a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 17. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 16. pontját a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 17. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 18. pontját a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 17. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. mellékletet a Drávakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2026. (II. 17.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.