Balatonudvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (IX. 20.) önkormányzati rendelete
a Balatonudvari Község településkép védelmének helyi szabályairól szóló rendeletének módosításáról
Hatályos: 2024. 09. 21- 2024. 09. 22Balatonudvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (IX. 20.) önkormányzati rendelete
a Balatonudvari Község településkép védelmének helyi szabályairól szóló rendeletének módosításáról
Balatonudvari Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményéről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, NMHH Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak betartásával a következőket rendeli el:
1. § A Balatonudvari Község településkép védelmének helyi szabályairól szóló 11/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 12. § (2) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A rendelet a következő településképi szempontból meghatározó karakterterületeket határozza meg:)
2. § (1) Az R. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Utcai kerítés áttört formában az Ófalu kivételével maximum 1,8 m magassággal építhető. Ingatlanokat elválasztó belső kerítés maximum 1,8 m magassággal, kizárólag áttört kialakítással, max. 50 cm magas tömör lábazattal készülhet. Az átláthatatlanság kizárólag növényzettel - tájhonos cserjesorral – vagy/és a kerítésre kúszó-futó növénnyel oldható meg max. 2,5 m magassággal, vagy kizárólag ideiglenes jelleggel (max. 4 hónapra) egyszerűen és könnyen eltávolítható a kerítésre helyezett szövött zöld, vagy barna anyaggal, mely nem lehet magasabb a kerítésnél. A növénytakarás a szomszéd telkére nem nyúlhat át és folyamatosan a megadott magasságra visszanyírandó.”
(2) Az R. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Klímaberendezés kültéri egysége tetősíkon és utcai homlokzaton nem helyezhető el. Klímaberendezés és hőszivattyú kültéri egységének kifújási iránya csak a telekhatárral párhuzamos lehet, kivéve a telekhatártól 4 m-nél messzebb telepített berendezés. A berendezés szomszéd felőli kerítése max. 4 m-es hosszon tömör, zajgátló kivitelű legyen, a berendezés felőli oldalon hangelnyelő, vagy szétszóró felülettel.”
(3) Az R. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Napkollektor, napelem fő épületen is elhelyezhető, a tető síkjával párhuzamosan, attól maximum 20 cm kiemeléssel, de az a tető gerincvonala fölé nem emelkedhet. Az elemek csak tervezetten, a tetőhöz alkalmazkodva egységes rendszerben helyezhetők el, településképi bejelentés után.”
3. § (1) Az R. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az épület tömegformálásában, megjelenésében a helyi építési hagyományoknak megfelelő hagyományos, népi építészetre jellemző elemeket kell alkalmazni. A főépület tetőgerince az utcára merőlegesen építendő, kivéve a hagyományosan igazolhatóan ettől eltérő tömbökben.
(3) Homlokzaton a következő hagyományos építőanyagok alkalmazandók: kő, világos színűre festett vakolat. Faburkolat csak kiegészítő elemként használható.”
(2) Az R. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Fém anyagú valamint a piros és barna színek árnyalataitól eltérő fedés az Ófalu területén nem alkalmazható.”
4. § Az R. 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A homlokzat használható építőanyagok, burkolatok:)
5. § (1) Az R. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az épület tömege kövesse az utcában nagyobb arányban található – jellegadó – épülettömegeket, tetőformákat. A főépület tetőgerince az utcára merőlegesen építendő.”
(2) Az R. 18. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Homlokzaton a következő hagyományos építőanyagok alkalmazandók: kő, világos színűre festett vakolat. Faburkolat csak kiegészítő elemként használható.
(6) A vakolatok világos pasztellszínűek lehetnek, részlegesen sem lehet rikító – zavaró –, figyelemelvonó színárnyalatokat alkalmazni.
(7) Az épületek utcai homlokzatára és tetősíkjára nem kerülhet szabadon vezetett közmű-, vagy épületgépészeti vezeték, berendezés.
(8) Fém anyagú és a piros, valamint barna színek árnyalataitól eltérő fedés az nem alkalmazható.
(9) A „Kertes családiházas” területen kizárólag magastetős épület építhető, 30-45 fokos hajlásszöggel, pince-földszint-tetőtér szintekkel.”
6. § Az R. a következő alcímmel egészül ki:
„14/A. Keresztfa családiházas karakterű területre vonatkozó településképi követelmények
18/A. § (1) Keresztfa területén az épület egy tömegben, téglatest fő tömeggel, max. egy a fő tömeg hosszának max. 1/3 hosszú keresztszárnnyal készülhet. Összetett, több idomból álló tömeg nem alakítható ki.
(2) Az épület min. 2/3 részben 40-45 fok közötti hajlású nyeregtetővel létesülhet. Az épület tetőgerince az utcára merőlegesen építendő (kivéve a Balatonnal párhuzamos hosszú oldalú telkeket ahol a Balatonra merőlegesen építendő).
(3) Héjazata pikkelyszerű, piros, pirosas beton, vagy kerámia anyagú lehet.
(4) A Balaton felé néző homlokzat kivételével a nyílások aránya a falfelület 1/3-ánál nem lehet több.
(5) A tetősíkon kizárólag tetősík ablakok helyezhetők el a tető felületének max. 10%-án.
(6) A tető túllógása az előtető és terasztető kivételével max. 40cm lehet.
(7) A közterület felőli kerítés max. 180 cm magas lehet, ezen belül max. 50 cm tömör lábazattal. A lábazat feletti kerítésrész felület 70%-a min. 75 % áttörtségű, a további 30% felülete tömör lehet.
(8) Az oldalsó és hátsókerti kerítés max. 180 cm magas lehet, ezen belül max. 40 cm lábazattal, fölötte teljes áttörtségű kialakítással, kivéve a klíma, vagy hőszivattyú kültéri egysége előtti max. 4 széles szakaszon, ahol tömör hanggátló kivitelű legyen. Az előzőek helyett a nem közterület felőli kerítések tájhonos cserjesorból is telepíthetők dróthuzalkerítésre, vagy önállóan max. 200 cm magasságban folyamatosan visszavágva úgy, hogy a szomszéd oldalára kifejlett állapotban sem lóghat át.
(9) Klíma és hőszivattyú kültéri egysége tetőre és az utcai homlokzatra nem telepíthető valamint a földre, vagy falra telepített berendezés csak a falsíkkal párhuzamos kifújású lehet.
(10) A homlokzat min. 2/3 része vakolt kell legyen. további felülete lehet más természetes anyagú burkolt felület. A homlokzat színe kizárólag világos pasztell színű lehet.
(11) Napelem és napkollektor felülete csak a tetősíkba kerülhet építészeti homlokzati terv lapján.
(12) Telkenként két darab tájhonos lombhullató fa ültetendő, lehetőleg kétszer iskolázott.”
7. § Az R. a következő alcímmel egészül ki:
„14/B. „Bungallókemping” karakterű területre vonatkozó településképi követelmények
18/B. § (1) Bungallókemping területén az épületek egyszerű tömegű, téglatest fő tömeggel, max. földszint + emelet szintekkel, legalább az épület 2/3-án alacsony lejtésű magastetővel készülhet.
(2) A homlokzatokon a nyílások aránya a falfelület 1/3-ánál nem lehet több.
(3) A közterület felőli kerítés max. 180 cm magas lehet, ezen belül max. 50 cm tömör lábazattal. A lábazat feletti kerítésrész felület 70%-a min. 75 % áttörtségű, a további 30% felülete tömör lehet.
(4) Az oldalsó és hátsókerti kerítés max. 180 cm magas lehet, ezen belül max. 40 cm lábazattal, fölötte teljes áttörtségű kialakítással, kivéve a klíma, vagy hőszivattyú kültéri egysége előtti max. 4 széles szakaszon, ahol tömör hanggátló kivitelű legyen. Az előzőek helyett a nem közterület felőli kerítések tájhonos cserjesorból is telepíthetők dróthuzalkerítésre, vagy önállóan max. 200 cm magasságban folyamatosan visszavágva úgy, hogy a szomszéd oldalára kifejlett állapotban sem lóghat át.
(5) A homlokzat színe kizárólag világos pasztell színű lehet.
(6) Napelem és napkollektor felülete csak a tetősíkba kerülhet építészeti homlokzati terv lapján.
(7) Telkenként két darab tájhonos lombhullató fa ültetendő, lehetőleg kétszer iskolázott.”
8. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Kizárólag 37-45 fokos nyeregtető alkalmazható piros, pirosas égetett agyagcseréppel fedve. Magastetőn fekvő, vagy ökörszem, vagy kiemelt szögletes tetőablak alkalmazható.
(2) Nyeregtetőn kontyolás nem végezhető.
(3) A homlokzat fal felületének min. 80%-a világos pasztell színű lehet. Homlokzat díszítésére csak a helyi hagyományokat átmentő motívumokból készített vakolat-architektúra használható. A homlokzatokon lévő fa felületeket a hagyományokhoz illeszkedő színű felületkezeléssel kell ellátni.
(4) Kerítés legfeljebb élősövény lehet. Vadkár elleni védekezés kizárólag vadriasztó elektromos rendszerrel végezhető.”
9. § Az R. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kerítés csak birtokközpont és telephely körül, kizárólag áttört formában természetes anyagokból létesíthető, kísérő, tájbaillesztést szolgáló tájhonos cserjesávval.”
10. § Az R. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakmai konzultáció papír, vagy hivatalos iratnak minősülő elektronikus formában nyújtható be, az alábbi adatok megadásával:
a) kérelmező neve
b) kérelmező címe, cég esetén székhelye,
c) kérelmező levelezési címe, telefonszáma és elektronikus levelezési címe,
d) a tervezett környezetalakítással összefüggő beavatkozás helye (címe és helyrajzi száma),
e) a tervezett környezetalakítással összefüggő beavatkozás rövid leírása,
f) (5) bekezdés szerinti tájékoztatási adatok.”
11. § Az R. 29. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Településkép véleményezési eljárást kell lefolytatni jelen rendelet és a TFR szabályai szerint az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően a település teljes közigazgatási területén minden, építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetében.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kérelmet hivatalos iratnak minősülő elektronikus módon az önkormányzathoz a polgármesternek címezve kell benyújtani, az alábbi tartalommal:
a) kérelmező neve
b) kérelmező címe, cég esetén székhelye,
c) kérelmező levelezési címe, telefonszáma és elektronikus levelezési címe,
d) a tervezett építéssel összefüggő beavatkozás helye (címe és helyrajzi száma),
e) a tervezett építéssel összefüggő beavatkozás rövid leírása,
f) (3) bekezdés szerinti építészeti-műszaki terv.”
12. § Az R. 31. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni amennyiben az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági eljárásról szóló kormányrendeletben szereplő építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenységek közül az alábbiakban felsoroltak valamelyikét kívánják megvalósítani:)
13. § Az R. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi bejelentés a polgármester felé hivatalos levélnek minősülő elektronikus úton, alábbi tartalommal történik:s
a) kérelmező neve
b) kérelmező címe, cég esetén székhelye,
c) kérelmező levelezési címe, telefonszáma és elektronikus levelezési címe,
d) a tervezett környezetalakítással összefüggő beavatkozás helye (címe és helyrajzi száma),
e) a tervezett környezetalakítással összefüggő beavatkozás rövid leírása,
f) (3) bekezdés szerinti építészeti-műszaki terv.”
14. § Az R. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
15. § Ez a rendelet 2024. szeptember 21-én lép hatályba.
1. melléklet a 10/2024. (IX. 20.) önkormányzati rendelethez