Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (III. 20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2024. 03. 22Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (III. 20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)– (2) bekezdésében, és a 12. § (5) bekezdésében, a 2. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 4. § (3) bekezdésében, és az 5. § (3) bekezdésében, a 3. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 19. § (1) bekezdésében, a 4. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 20. § (3) bekezdésében, az 5. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 21. § (6) bekezdésében, a 6. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 23. § (3) bekezdésében, a 7. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 27. § (2) bekezdésében, a 8. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 31. § (2) bekezdésében, a 9. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 33. § (3) bekezdésében, a 10. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésében, a 11. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) és (6) bekezdésében, a 12. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 35. § (2) bekezdésében, a 13. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2) bekezdésében, a 14. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 42. § (2) bekezdésében, a 15. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) és (3) bekezdésében, a 16. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 58. § (2)–(3) bekezdésében, a 17. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 68. § (2) bekezdésében, a 18. § tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 80. § (1)–(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
1. § [Lakás bérbeadásának feltételei]
(1) Az önkormányzat, mint bérbeadó szociális helyzet alapján, vagy piaci alapon ad bérbe lakásokat. Szociális helyzet alapján bérbe adható lakások a 4244 Újfehértó, Böszörményi út 24., és a 4244. Újfehértó, Szent István út 54. szám alatti ingatlanok, piaci alapon bérbe adható a szociális helyzet alapján bérbe adható lakásokon kívül valamennyi lakás.
(2) Lakást az e célból kiírt pályázat nyertese bérelhet, ha az óvadék összegét megfizette, és szerződésben vállalja, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakik.
(3) Pályázatot üres, vagy hat hónapon belül megüresedő lakás bérletére kell kiírni.
(4) A pályázati felhívás tartalmazza a lakás címét, helyrajzi számát, jellemzőit (szobák száma, típusa, a lakás alapterülete, komfortfokozata), az óvadék mértékét összegszerűen meghatározva, a bérleti szerződés időtartamát, a pályázat benyújtásának helyét, határidejét, módját, továbbá azt, hogy a lakást a pályázók mikor tekinthetik meg személyesen.
(5) A bérbeadó által jóváhagyott pályázatot a helyben szokásos módon, és a közzététellel azonos napon az önkormányzat hivatalos honlapján kell közzétenni. A pályázatot a határidő lejáratáig írásban kell benyújtani az Újfehértói Polgármesteri Hivatal székhelyén, vagy annak ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében. A pályázati határidő a közzétételt követő napon kezdődik, és a közzétételt követő hatodik munkanapon, 16:00 órakor jár le. Ha a határidő lejárata olyan napra esik, amikor a munka az Újfehértói Polgármesteri Hivatalban szünetel, a határidő a lejáratot követő munkanapon, 09:00 órakor jár le.
(6) A pályázat a bérbeadó által jóváhagyott, és a pályázati felhívással együtt közzétett formanyomtatványon nyújtható be. A pályázat akkor érvényes, ha azt hiánytalanul kitöltve, pályázati határidőben benyújtották. Hiánypótlásra nincs lehetőség. A pályázathoz a pályázati határidő lejáratát követően benyújtott nyilatkozatot, dokumentumot figyelembe venni nem lehet.
(7) A pályázatot a legmagasabb pontszámot elért pályázó nyeri meg. A pályázónak a pontszámhoz rendelt körülményt az ott feltüntetett módon igazolnia kell, az igazolást be kell nyújtania a pályázatához mellékelve. Igazolás hiányában a körülmény nem vehető figyelembe. A benyújtott és érvényes pályázatokat pontozni kell, az alábbiak szerint
a) a pályázónak Újfehértón bejelentett lakó – vagy tartózkodási helye van: 10 pont, igazolása: lakcímkártya másolatával,
b) a pályázónak a tulajdonában nincs ingatlan: 10 pont, igazolása: ingatlan – nyilvántartási hatóság általi igazolással,
c) a pályázónak a pályázat kiírását megelőző legalább három hónapon keresztül foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból származó jövedelme volt 10 pont, igazolása: munkáltatói igazolással,
d) a pályázó a pályázat kiírásakor Újfehértó Város közigazgatási területén foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, és a munkavégzésének helye Újfehértó Város közigazgatási területén van: 10 pont, igazolása: munkáltatói igazolással,
e) a pályázó a pályázat benyújtásakor közeli hozzátartozójával egy háztartásban él: 10 pont, igazolása: személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolással,
f) a pályázó a bérleménybe házastársát, élettársát, gyermekét befogadja: személyenként 10 pont, igazolása: a pályázatban megjelölt, befogadott személy és a pályázó által közösen tett nyilatkozattal,
g) a pályázónak van házastársa, élettársa: 10 pont, igazolása: házassági anyakönyvi kivonat másolatával, vagy az élettársi minőséget alátámasztó dokumentummal,
h) a pályázó életkora nem haladja meg a pályázati kiírás közzétételekor a negyven évet: 10 pont, igazolása: személyazonosító igazolvány másolatával.
(8) A bérbeadó a pályázattal kapcsolatos döntésében megállapítja, hogy mely pályázatok érvényesek, érvénytelenek, meghatározza az érvényes pályázathoz rendelhető pontszámot, megállapítja a pályázók pontszámok alapján kialakított sorrendjét, kiválasztja a nyertes pályázót, és megállapítja, hogy a pályázati eljárás eredményes volt. Pontazonosság esetén a pályázat nyertese az a pályázó, aki az érvényes pályázatát hamarabb benyújtotta.
(9) A bérbeadó döntését a pályázóval közölni kell.
(10) Ha a pályázati eljárás nyertese és az önkormányzat között a bérleti szerződés a döntéshozatalt követő tíz napon belül bármely okból nem jön létre, a pályázati eljárás eredménytelen, és új pályázatot kell kiírni.
(11) A bérleti szerződés megkötésekor a nyertes pályázó a lakás havi lakbérének háromszorosával megegyező összeget, mint óvadékot átutal az önkormányzatnak, meg nem fizetett lakbér biztosítására. Az óvadékot az önkormányzat az elmaradt lakbér mértékéig akkor érvényesíti, ha a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlőnek lakbértartozása van.
(12) A bérlet időtartama 5 év. A bérleti szerződés – pályázati kiírás nélkül – legfeljebb kétszer 5 évvel meghosszabbítható, ha a bérlő azt írásban, a bérlet időtartamának lejáratát megelőzőn legalább harminc nappal kéri.
(13) A bérbeadó évente egyszer ellenőrzi a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését.
(14) Szociális helyzet alapján bérbe adható lakások bérbeadására a lakások bérbeadására vonatkozó szabályokat a rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.Szociális helyzet alapján lakás annak adható bérbe,
a) aki ingatlan tulajdonjogával nem rendelkezik, ide értve az általa a lakásba befogadott személyeket is,
b) aki korlátolt dologi jognak, vagy használati jognak nem jogosultja, ide értve az általa a lakásba befogadott személyeket is,
c) akinek a pályázat benyújtását megelőző hónapban számított nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap ötszörösét, ide értve az általa a lakásba befogadott személyeket is.
(15) A pályázó a szociálisan rászorultságát a pályázat benyújtásakor köteles igazolni, ingatlan tulajdonjoga tekintetében az ingatlan – nyilvántartási hatóság igazolásával, korlátolt dologi jog, használati jog tekintetében a hatóság igazolásával, és nyilatkozatával, a jövedelem tekintetében munkáltatói igazolással, jövedelem hiányában nyilatkozattal, és a hatóság igazolásával.
(16) A lakások és helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos döntéseket a Képviselő - testület hozza meg.
(17) Az önkormányzat döntést hozhat arról, hogy a piaci alapon bérbe adható lakást szolgálati lakásként adja bérbe. A rendeletben foglalt szabályokat ez esetben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázat kiírásáról szóló döntésben, és pályázati felhívásban e körülményt szerepeltetni kell, és bérleti szerződés csak azzal a pályázóval köthető, aki a pályázat kiírásakor Újfehértó Város közigazgatási területére bejegyzett székhellyel rendelkező törzskönyvi jogi személlyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy a település területén tényleges tevékenységet végző bevett egyházzal egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy. A szolgálati lakás bérbeadása esetén a benyújtott pályázat érvényességének további feltétele, hogy a pályázó a rendeletben megjelölt, szolgálati lakás bérlését lehető tevő jogviszonyát igazolja.
2. § [A bérlőtársi szerződés megkötésének, továbbá a lakásban maradó társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának feltételei]
(1) A bérleti szerződést bérlőtársi szerződésként kell megkötni, vagy a megkötött bérleti szerződést bérlőtársi szerződésre kell módosítani, ha azt a bérlő (nyertes pályázó), és a bérleménybe részéről befogadott házastársa, vagy élettársa közösen írásban kéri.
(2) Megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére akkor adható bérbe, ha írásban kérelmezi a bérbeadást, és írásban vállalja a megüresedett lakrészre vonatkozó lakbér megfizetését.
3. § [A felek megállapodásának tartalma a bérbeadó jogai és kötelezettségei vonatkozásában]
(1) A bérleti szerződés tartalmazza mindazt, amit jogszabály előír, továbbá
a) a felek azonosításához szükséges adatokat,
b) a bérlet tárgyának azonosításához szükséges adatokat,
c) a bérlet időtartamát,
d) a bérlő által befogadott személyek azonosításához szükséges adatokat,
e) a lakbér összegét,
f) a fizetési határidőt,
g) a fizetés módját,
h) a bérbeadó és a bérlő azon kötelezettségét, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, melyet megfelelően dokumentálni kell,
i) a bérlő azon kötelezettségét, hogy felújítási, karbantartási, és hibaelhárítási feladatok teljesítése során köteles együttműködni,
j) a bérlő azon kötelezettségét, hogy a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek és a jogszabályoknak megfelelően köteles használni,
k) a bérlő azon kötelezettségét, hogy a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni,
l) azt, hogy a lakást átalakításához, felújításához, korszerűsítéséhez a bérbeadó és a bérlő külön, írásos megállapodása szükséges,
m) a külön szolgáltatások igénybevételével, fizetésével kapcsolatos szabályokat,
n) a bérlő azon kötelezettségét, hogy a lakással és a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos lényeges körülményekről köteles a bérbeadót írásban tájékoztatni.
(2) A bérleti szerződés tartalmazza továbbá mindazt, amiről a felek jogszerűen megállapodnak.
4. § [A lakáshasználati díj emelésének mértéke és feltételei]
(1) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltét követően a havi lakáshasználati díj a havi lakbér másfélszerese, tizennégy hónap elteltét követően a havi lakáshasználati díj a havi lakbér kétszerese.
(2) A lakáshasználati díj megemelt összegét a bérbeadó állapítja meg.
5. § [A bérlő által a lakásba befogadható személyek köre és a befogadás feltételei]
(1) Ha a befogadáshoz a bérbeadói hozzájárulás szükséges, a bérlő a bérbeadó írásos engedélyével a hozzátartozóját fogadhatja be a lakásba.
(2) A befogadást a bérlő, és az általa befogadni kívánt személy közösen írásban kérelmezi.
6. § [A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítés mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályok]
(1) A felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel akkor szüntetik meg úgy, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, ha ezt a bérlő írásban kérelmezte, és a bérbeadó azt elfogadja.
(2) A bérbeadásra ilyen módon csak akkor kerülhet sor, ha az erre irányuló kérelem benyújtásakor van olyan üresen álló, bérbe nem adott lakás, amivel kapcsolatban pályázat kiírásáról nem született döntés.
(3) Ha a kérelmet a bérbeadó elfogadja, akkor a kérelem benyújtásakor a bérlőre vonatkozó bérleti időszak végéig terjedő időszakra köthető a bérlővel a másik lakásra bérleti szerződés.
(4) Másik lakás bérbeadása mellett a bérlő pénzbeli térítésre nem jogosult.
7. § [A cserelakás felajánlása helyett – megállapodás alapján – fizethető pénzbeli térítés mértéke és feltételei]
(1) Az önkormányzat határozatlan időre szóló bérleti szerződést nem köt.
(2) felmondás esetére cserelakás felajánlására és ehelyett pénzbeli térítés fizetésére nem kerül sor.
8. § [Elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételei, ideértve az elhelyezésre jogosultak személyi körének és jövedelmi, vagyoni helyzetének szabályozását]
A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó jogcím nélküli lakáshasználó részére elhelyezési kötelezettségre, másik lakás biztosítására nem vállalható kötelezettség.
9. § [A lakás egy részének albérletbe adásához való hozzájárulás feltételei]
A lakás albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.
10. § [A lakbérnek a bérbeadás jellege – szociális, költségelvű vagy piaci alapú bérlet – szerint differenciált mértéke]
(1) A piaci alapon bérbe adott lakások havi bérleti díja négyzetméterenként 1.109 forint.
(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások havi bérleti díja négyzetméterenként 295 forint.
11. § [A lakbértámogatás mértéke, a jogosultság feltételei és eljárási szabályai]
(1) A lakbértámogatás mértéke a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások havi bérleti díjának kétharmada.
(2) A lakbértámogatást írásos kérelemre lehet megállapítani, ha a kérelmező bérlőnek, és az általa a lakásba befogadott személyeknek jövedelme és vagyona nincs.
(3) A kérelmező nyilatkozatával igazolja, hogy jövedelemmel nem rendelkezik, és vagyona nincs. A nyilatkozatokat a kérelem benyújtásával együtt kell benyújtani, hiánypótlásra nincs lehetőség, nyilatkozat hiányában a jogosultsági feltételt nem lehet figyelembe venni.
(4) A lakbértámogatás megállapításáról a bérbeadó dönt.
(5) A lakbértámogatásra a kérelmező a kérelem benyújtásának napjától, leghamarabb a bérleti időszak kezdetétől jogosult. Ha a lakbértámogatás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata. A támogatás lejárta esetén annak ismételt megállapítását kérni kell.
(6) A lakbértámogatás összegét a bérleti díjba be kell számítani, a lakbértámogatás megállapításától annak fennállásáig a bérlő a bérleti díjat a lakbértámogatás mértékével csökkentett összegben köteles megfizetni.
12. § [A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díja, ha azt a bérbeadónak nem másik jogszabály alapján kell megállapítania]
A bérbeadó a bérlő részére külön szolgáltatásokat nem nyújt.
13. § [A lakásokra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával, a helyiség bérbeadásának és a bérbeadói hozzájárulásnak a feltételei]
(1) A helyiségeket bérbeadás útján kell hasznosítani.
(2) A lakásbérlet szabályait a rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(3) A helyiségek bérbeadására nem kötelező pályázatot kiírni, a helyiségek a bérletükre vonatkozó igények bejelentése útján adhatók bérbe, az igény benyújtásának időrendje alapján kialakult sorrend szerint.
(4) Helyiségbérlet esetén óvadékot nem kell fizetni.
(5) Helyiség egy része is bérbe adható.
(6) Arról is döntést kell hozni, és a szerződésben fel kell tüntetni, ha a bérlő szolgáltatási vagy gazdasági tevékenység ellátásra kívánja használni a bérleményt.
14. § [A helyiség bérleti jogának cseréjéhez, illetőleg átruházásához történő bérbeadói hozzájárulás feltételei]
(1) Helyiség bérleti jogának cseréjéhez, illetőleg átruházásához a bérbeadó akkor járul hozzá, ha a bérlő, és az ügylet jogosultja, mint új bérlő azt közösen írásban kérelmezi, és az új bérlő vállalja az eredeti bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését, és ennek megfelelő szerződéskötést.
(2) Az új bérlő bérleti jogviszonyának időtartama az eredeti bérleti szerződésben meghatározott időtartamig szólhat.
15. § [A törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások vételárának mértéke és megfizetésének feltételei, valamint a törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának feltételei]
(1) A rendelet alkalmazásában az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakás az, amelyikre vonatkozóan az ingatlan – nyilvántartás tartalmazza, hogy az önkormányzat, vagy jogelődje tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az állam nevében a tulajdonos jogainak gyakorlására jogosult szerv, vagy személy tulajdonjogának törlésére került sor.
(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, és elővásárlással érintett lakás vételárának mértéke megegyezik a vonatkozó szabályoknak megfelelően elkészített értékbecslésben megállapított vételárral.
(3) A szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet a vételár húsz százaléka, vagy tíz százaléka, ha a jogosultnak vagyona nincs, és nettó jövedelme az elővásárlással kapcsolatos jognyilatkozat megtételét megelőző hónapban a szociális vetítési alap négyszeresét nem haladja meg.
(4) A részletfizetés időtartama erre irányuló írásos kérelem esetén tizenöt év, vagy húsz év, ha a jogosultnak vagyona nincs, és nettó jövedelme az elővásárlással kapcsolatos jognyilatkozat megtételét megelőző hónapban a szociális vetítési alap négyszeresét nem haladja meg.
(5) A szerződéses kamat mértéke a jegybanki alapkamattal egyezik meg, kamatmentesség annak adható, aki a bérleményben legalább tíz éven keresztül lakott, vagyona nincs, és nettó jövedelme az elővásárlással kapcsolatos jognyilatkozat megtételét megelőző hónapban a szociális vetítési alap négyszeresét nem haladja meg.
(6) A vételár egy százalékának megfelelő vételárengedményre jogosult, aki a bérleményben legalább tíz éven keresztül lakott, vagyona nincs, és nettó jövedelme az elővásárlással kapcsolatos jognyilatkozat megtételét megelőző hónapban a szociális vetítési alap négyszeresét nem haladja meg.
(7) A vételárhátralék megfizetésére a hátralék egy százalékának megfelelő engedmény adható, ha a hátralékot a vevő haladéktalanul egy összegben megfizeti, vagyona nincs, és nettó jövedelme az elővásárlással kapcsolatos jognyilatkozat megtételét megelőző hónapban a szociális vetítési alap négyszeresét nem haladja meg.
(8) A vételár egy összegben való megfizetése, vagy az előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén az árengedmény, illetve vételárhátralék – engedmény a vételár egy százaléka.
(9) Az ajánlati kötöttség időtartama harminc nap.
(10) Az ajánlat tartalmazza legalább ingatlan fontosabb ingatlan-nyilvántartási és egyéb jellemző adatait, a műszaki állapotra vonatkozó tájékoztatást, az ingatlan vételárát, annak kialakításánál figyelembe vett tényezőket, az értékbecslést, a fizetési feltételeket, a vevőre háruló kötelezettségeit és jogait, és a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidőt.
(11) A törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakás az önkormányzatra vonatkozó versenyeztetési szabályok szerint, az ott meghatározott eljárás szerint adható el, értékhatártól függetlenül.
16. § [A törvény alapján elővásárlási joggal érintett helyiségek vételárának mértéke és megfizetésének módja, feltételei, valamint a törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett helyiségek eladásának feltételei]
(1) A rendelet alkalmazásában az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiség az, amelyikre vonatkozóan az ingatlan – nyilvántartás tartalmazza, hogy az önkormányzat, vagy jogelődje tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az állam nevében a tulajdonos jogainak gyakorlására jogosult szerv, vagy személy tulajdonjogának törlésére került sor.
(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, és elővásárlással érintett helyiség vételárának mértéke megegyezik a vonatkozó szabályoknak megfelelően elkészített értékbecslésben megállapított vételárral.
(3) A szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet a vételár húsz százaléka.
(4) A részletfizetés időtartama erre irányuló írásos kérelem esetén tizenöt év.
(5) A szerződéses kamat mértéke a jegybanki alapkamattal egyezik meg, kamatmentesség nem adható.
(6) A vételár egy százalékának megfelelő vételárengedményre jogosult, aki a helyiséget legalább tíz éven keresztül bérelte.
(7) A vételárhátralék megfizetésére engedmény nem adható.
(8) A törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett helyiség az önkormányzatra vonatkozó versenyeztetési szabályok szerint, az ott meghatározott eljárás szerint adható el, értékhatártól függetlenül.
17. § [A szociális intézményből elbocsátott személy részére a másik lakás bérbeadásának feltételei]
Ha intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, az önkormányzat másik lakást akkor ad bérbe az érintettnek a rendeletben foglalt feltételekkel, ha erre irányuló írásos kérelmének beérkezésekor van olyan üresen álló, bérbe nem adott lakás, amivel kapcsolatban pályázat kiírásáról nem született döntés.
18. § [Az önkormányzat költségvetési szervének (vállalatának) saját feladataihoz biztosított önkormányzati helyiség és lakás bérbeadására történő felhatalmazás, illetőleg a bérbeadás feltételei]
Az önkormányzat vállalata és költségvetési szerve a bérbeadás feltételeit önállóan nem határozhatja meg.
19. §1
20. §2
21. §3
22. §4
23. § [Hatálybalépés]
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 19. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 20. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 21. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 22. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.