Balatonudvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 27

Balatonudvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.10.27.

Balatonudvari Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az Önkormányzat és a Tihanyi közös Önkormányzati Hivatal elnevezése és székhelye

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonudvari Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8242 Balatonudvari, Ady Endre u. 16.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Balatonudvari Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Balatonudvari község közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.balatonudvari.hu

2. § Az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatala látja el a Balatonudvari Kirendeltség közreműködésével. A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 8237 Tihany, Kossuth Lajos utca 12., A Balatonudvari Kirendeltség székhelye: 8242 Balatonudvari, Ady Endre u. 16.

2. A címer, és a hivatalos pecsét

3. § A Képviselő-testület, a polgármester, a közös önkormányzati hivatal kirendeltségének hivatalos kör alakú pecsétjén Magyarország címere van, a köríven

a) Képviselő-testület pecsétjén a „Balatonudvari Község Önkormányzata” felirat található.

b) a polgármester pecsétjén a „Balatonudvari Község Polgármestere” felirat található.

c) a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal pecsétjén a „Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal” felirat olvasható.

4. § (1) Balatonudvari Község Önkormányzata jelképeit külön rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat időszaki kiadványa: az „Udvari Krónikás”

3. Testvér települési kapcsolatok

5. § Balatonudvari testvér települési kapcsolatot tart fenn Virt (Szlovákia) településsel.

6. § További testvér települési kapcsolat létesítése a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

4. Alapfeladatok

7. § (1) Az Önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatait a lakossági igények és anyagi lehetőségeinek függvényében biztosítja.

(2) Az Önkormányzat feladatai ellátása során együttműködésre törekszik a környezetében működő települési önkormányzatokkal, a térségi önkormányzati társulásokkal.

(3) Az Önkormányzat által ellátott alapfeladatok szakágazati besorolását, figyelemmel az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakra, az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.

5. Önként vállalt feladatok

8. § (1) Az Önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) A feladat önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges és a várható fenntarthatóságot biztosító költségvetési források bemutatása.

(3) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben biztosítja

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

6. A feladatok ellátása

9. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátására a Képviselő-testület és szervei útján, az önkormányzat által foglalkoztatottak feladatellátása útján, valamint társulási megállapodás alapján és gazdálkodó szervezetekkel és vállalkozókkal kötött feladat ellátási szerződés alapján kerül sor.

(2) A Képviselő-testület szervei a polgármester, a bizottság, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal és a társulás.

(3) A Képviselő-testület 2013. január 1. napjától közös önkormányzati hivatalt hozott létre Tihany, Aszófő, Örvényes és Balatonakali községek Önkormányzataival, Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

10. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a Képviselő-testületet illetik meg.

11. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

a) polgármesterre,

b) jegyzőre,

c) bizottságra,

d) társulásra - törvényben meghatározottak szerint.

(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését felülvizsgálhatja, a gyakorló szervet beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.

(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója, intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes ülésen beszámol.

(6) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet határozza meg.

(7) A társulásokra átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

7. A képviselő-testület létszáma, határozatképessége

12. § (1) A Képviselő-testület választáskori létszáma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább - a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(3) Ha 3 képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

13. § (1) A képviselő az akadályoztatását az ülés előtt köteles bejelenteni az ülést levezető személynek. A nem bejelentett távollét igazolatlan hiányzásnak minősül, mely a tárgyhavi tiszteletdíj 50 %-ának megvonásával jár a képviselő – testület határozata alapján.

(2) A döntéshez a képviselő – testület minősített többségű határozata szükséges.

14. § (1) A határozathozatalhoz illetve a javaslat elfogadásához egyszerű többség esetén a jelenlevő képviselők több mint felének az „igen” szavazata szükséges. Amennyiben a javaslat a jelenlevő képviselő-testületi tagok több mint felének igen szavazatát nem kapja meg, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(2) A Képviselő-testület minősített többségű döntéséhez a megválasztott képviselők több mint a felének, azaz 3 főnek azonos szavazata szükséges.

8. A Képviselő-testület ciklusprogramja, munkaterve

15. § (1) A Képviselő-testület a megválasztását követő legkésőbb 6 hónapon belül elkészíti és jóváhagyja a tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó, megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogramot.

(2) A ciklusprogram tervezetének elkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

16. § (1) A képviselő-testület minden év december hónapjában előre elfogadott éves munkaterv szerint, munkaterv szerinti rendes testületi ülést tart. Augusztus hónapban munkaterv szerinti ülést nem tart a képviselő- testület.

(2) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések várható időpontját, a tervezett napirendeket, azok előadóit, a közmeghallgatás időpontját és tervezett napirendi pontjait.

(3) A munkaterv évközben a feladatok változásának megfelelően módosítható.

(4) A polgármester a képviselő-testületi ülést a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja.

9. A képviselő-testület ülésezése

17. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülést a polgármester a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az ülés megnyílása után a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek.

(4) Az alakuló ülésen a képviselők a polgármester javaslatára alpolgármestert választanak és rögzítik a polgármester illetményét, döntenek az alpolgármester tiszteletdíjáról és állást foglalnak az SZMSZ felülvizsgálatáról, valamint megválasztják a vagyonnyilatkozat kezelő bizottság tagjait.

10. A képviselő-testületi ülés összehívásának rendje

18. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testület ülését.

(3) A Képviselő-testület ülését fő szabályként az Önkormányzat hivatali kirendeltségének helyiségében kell összehívni. A közmeghallgatást, vagy ha a tárgyalandó napirend azt indokolja, az ülést a Kultúrházba kell összehívni.

19. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik, amely tartalmazza az ülés helyét, kezdő időpontját, a tervezett napirendeket és azok előadóit, valamint az ülés összehívójának megnevezését.

(2) A meghívót és az előterjesztéseket a rendes képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal előbb ki kell küldeni az érintetteknek.

(3) A rendes testületi ülésen a polgármester beszámol:

a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

b) A 62. § (2) bekezdés szerinti kötelezettség vállalásokról, és egyéb intézkedésekről.

20. § (1) A munkatervben foglaltakon túl, halasztást nem tűrő esetben, a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. Rendkívüli ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, elektronikus levél, szóbeli meghívás), azonban a sürgősség indokát közölni kell. A rendkívüli ülés meghívóját lehetőség szerint legkésőbb 24 órával az ülés kezdete előtt ki kell kiküldeni.

(2) Katasztrófa esetén az ülés azonnal összehívható.

(3) Rendkívüli ülés összehívása esetén is lehetőség szerint írásbeli előterjesztést kell készíteni, amely legkésőbb az ülés kezdetekor is kiosztható a megjelenteknek, de szükség esetén szóbeli előterjesztés alapján is tárgyalható napirendi pont.

21. § (1) A Képviselő-testület tagjai számára a meghívó és az előterjesztések továbbítása elektronikus úton is történhet.

(2) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) állandó meghívottaknak:

aa) a települési képviselők,

ab) a jegyző, aljegyző,

b) egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan nem állandó meghívottaknak:

ba) az előterjesztőnek,

bb) a napirend szerint érintett települési székhelyű civil szervezet elnökének,

bc) akit az ülés összehívója meghatározott napirend kapcsán megjelöl,

c) akik meghívását törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint meghívottak részére valamennyi előterjesztés anyagát meg kell küldeni, a (2) bekezdés b) pontban szereplő meghívottak részére csak azokat az előterjesztéseket kell megküldeni, amelyekhez meghívásuk kapcsolódik.

22. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt, az aljegyzőt,

b) az illetékes országgyűlési képviselőt.

(3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül azt, akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.

23. § A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak:

a) az Önkormányzati Kirendeltség hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) és a www.balatonudvari.hu honlapon történő megjelenítésével kell értesíteni.

11. A Képviselő-testület ülésének vezetése

24. § A Képviselő-testület ülését vezető személy feladatai:

a) az ülés megnyitása, levezetése, félbeszakítása, bezárása,

b) a Képviselő-testület határozatképességnek megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése, az igazoltan és igazolatlanul távol lévők számbavétele,

c) napirend elfogadtatása, javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

d) tárgyalási szünet elrendelése vagy napirendi pontok összevonat tárgyalására javaslat tétel,

e) zárt ülés bejelentése,

f) napirend tárgyalása előtt tájékoztatást ad napirendenként a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről, valamint a zárt ülésen hozott döntésekről a személyiségi jogok figyelembe vételével,

g) napirendenként:

h) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, megtagadása, megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

ha) a vita összefoglalása,

hb) az indítványok szavazásra való feltevése,

hc) határozati javaslatok szavaztatása,

hd) a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen,

he) a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése.

i) a rend fenntartása,

j) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

k) az aktuális ügyeket követően feltett képviselői kérdésekre tájékoztatást adása,

l) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról.

25. § (1) A Képviselő-testület ülésén megjelent személyeknek a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról. A döntésben meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Az eltérő döntés esetén a hozzászólás maximális időtartama 2 perc.

(2) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a Képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.

(3) A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet, vagy rendbontó magatartást tanúsít.

26. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülésen rendbontó vagy a képviselői munkához méltatlan magatartást tanúsító képviselőt rendre utasíthatja és ismételt felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(2) Ugyanazon az ülésen több alkalommal rendbontó magatartást tanúsító képviselő tárgyhavi tiszteletdíja 50%-kal csökkenthető a képviselő-testület határozati döntése alapján.

(3) A döntéshez a képviselő – testület minősített többségű határozata szükséges.

27. § Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető személy az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülést levezető személy rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad, és új összehívásra folytatódik.

28. § Az ülést vezető személynek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben meghatározott - intézkedései ellen felszólalni nem lehet.

12. A képviselő-testület zárt ülése

29. § (1) A testületi ülést vezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(2) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai és a jegyző, vagy megbízásából az aljegyző és a kirendeltség vezető, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(3) A Képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(4) A zárt ülésen hozott döntésekről, a személyiségi jogok figyelembe vételével, nyilvános ülésen tájékoztatást kell adni.

13. A döntéshozatali eljárás

30. § A Képviselő-testület ülésének napirendjére az ülést vezető személy tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg. A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozathozatal nélkül dönt.

31. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, bármely képviselő módosító, kiegészítő indítványt tehet.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) Az ülést vezető személy a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

32. § A szavazás előtt a jegyző, vagy megbízásából az aljegyző törvényességi észrevételt tehet.

33. § (1) A döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő, a szavazás megkezdéséig, köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(3) Amennyiben a képviselő bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a tiszteletdíja 50%-kal csökkentésre kerül a képviselő – testület határozata alapján.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott döntéshez a képviselő – testület minősített többségű igen szavazata szükséges.

34. § (1) Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadásához az „igen” szavazatok előírt többségének a megléte szükséges. Ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(2) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

14. Minősített többség

35. § (1) Minősített többség esetén, a megválasztott képviselők több, mint felének, azaz legalább 3 fő képviselőnek egybehangzó szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározott esetekben,

(3) Minősített többség szükséges a (2) bekezdésen túl a jelen rendeletben minősített többségi döntést előíró esetekben.

36. § (1) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazatok összeszámlálásáról és kihirdetéséről az ülést levezető személy gondoskodik. A Képviselő-testület általában a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A szavazással kapcsolatos utólagos vita kizárása érdekében, nem egyhangú szavazás esetén, a kisebbségi véleményt nyilvánító képviselő kérésére, nevét fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben a szavazás eredményének megállapításakor. Ez a feltüntetés nem minősül név szerinti szavazásnak.

37. § (1) A Képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. Az indítványról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivételi esetében.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző, vagy megbízásából az aljegyző, felolvassa a képviselők névsorát, minden képviselőt személy szerint szólít, melyre a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, és a nyilatkozaton az aláírásukkal hitelesítenek. A jegyző, vagy megbízásából az aljegyző a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti, a szavazatokat összeszámolja és a névsorral együtt átadja az ülést levezető személynek. A szavazás eredményét az ülést levezető személy hirdeti ki. A nyilatkozaton szerepel az ülés napja, helyszíne, időpontja, valamint az, hogy a szavazás melyik napirendi ponti javaslatra vonatkozik.

38. § (1) Titkos szavazásra az Mötv-ben foglalt esetekben kerülhet sor, ha azt bármelyik képviselő indítványozza. Az indítványról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként egyszerű szótöbbségű, alakszerű határozattal, a képviselőkből megválasztott 3 tagú bizottság gondoskodik.

(3) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazás eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá. A bizottság elnöke a jegyzőkönyvet átadja a képviselő-testületi ülést levezető személynek, ezzel a bizottság megszűnik.

15. Az előterjesztés

39. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozat-tervezet és indoklása.

(2) A Képviselő-testület ülésére főszabályként írásbeli előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt kell megküldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel annak tárgyalását elfogadta.

(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

40. § Az előterjesztés két részből áll:

a) vizsgálati és elemző részből, mely szükség szerint tartalmazza:

aa) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározását,

ab) a témával kapcsolatos előzményeket, a korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, azok végrehajtásával kapcsolatos információkat,

ac) a téma ismertetését,

ad) a jogszabályi háttér bemutatását,

ae) érveket és ellenérveket az adott témával kapcsolatban,

af) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatását, azok következményeinek ismertetését,

ag) anyagi kihatású döntésnél az Önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatásának bemutatását,

ah) egyéb körülmények, összefüggések, adatok bemutatását, amelyek segítik a döntéshozatalt,

b) a határozati javaslatot.

41. § (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege, a rendelkező rész,

b) végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

42. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek, vagy megbízásából az aljegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző vagy megbízásából az aljegyző a Közös Hivatal útján gondoskodik valamennyi testületi anyag postázásáról, elektronikus úton történő továbbításáról.

16. A Képviselő-testület döntései

43. § (1) A Képviselő-testület határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.

(2) E döntések előkészítésére, alaki és formai követelményeire, kihirdetésükre a jogalkotásról szóló törvény és végrehajtására kiadott miniszteri rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A Képviselő-testület, a (4) bekezdésben írt kivételekkel, alakszerű határozattal hoz döntést.

(4) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott alakszerű határozat nélkül dönt:

a) a napirendi pontok jóváhagyásáról, napirendi pontok felcseréléséről, napirendi pont elnapolásáról,

b) szóbeli előterjesztés jóváhagyásáról,

c) az ügyrendi kérdésekről,

d) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések, tájékoztatók elfogadásáról,

e) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról,

f) szavazati és tanácskozási joggal nem rendelkező személy részére felszólalás jóváhagyásáról,

g) módosító indítvány elfogadása kérdésében, rendeletalkotás általános és részletes vitájának kérdésében,

h) a döntési javaslaton belüli alternatívák elfogadásakor,

i) a név szerinti szavazás és a titkos szavazás indítványának elfogadása kérdésében.

44. § (1) A Képviselő-testület alakszerű önkormányzati határozatait a naptári év elejétől, folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.

(2) A határozatok jelölése a következő formában történik: Balatonudvari község Önkormányzatának sorszám / év, (zárójelben: hó, nap) számú képviselő-testületi határozata.

(3) A határozat szövegének végén, külön sorban kell megjelölni a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt.

45. § A Képviselő-testület határozatáról szóló kivonatot az érintettek részére meg kell küldeni.

46. § A jegyző megbízásából a kirendeltség vezető gondoskodik a képviselő-testületi határozatok évenkénti folyamatos nyilvántartásáról.

47. § (1) Rendelet alkotását a képviselők, a jegyző és a jegyző megbízásából az aljegyző kezdeményezheti a polgármesternél. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző, vagy megbízásából az aljegyző gondoskodik.

(2) Rendeletalkotás esetén a Képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.

(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni.

(5) Helyben szokásos módnak minősül a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Balatonudvari Kirendeltségének (a továbbiakban: a Balatonudvari Kirendeltség) épületében található hirdetőtáblán történő kihelyezés, a rendeleteket emellett közzé kell tenni az Önkormányzat hivatalos honlapján is. A rendeletek kivonatos közlését a helyi időszaki újság is tartalmazhatja. A nagyobb terjedelmű rendeletek esetében a rendeletről készült kivonat kerül kifüggesztésre azzal a tájékoztatással, hogy a rendelet teljes szövege a Balatonudvari Kirendeltségén tekinthető meg.

48. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni.

(2) A rendeletek megjelölése a következő formában történik: Balatonudvari község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám / év (zárójelben hó, nap megjelöléssel a kihirdetés ideje) önkormányzati rendelete, a rendelet címének megjelölésével.

(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

49. § (1) A jegyző megbízásából a kirendeltség vezető gondoskodik a Képviselő-testület rendeleteinek évenkénti folyamatos nyilvántartásáról.

(2) A rendelet kihirdetésének tényét és időpontját záradék formájában fel kell tüntetni a rendelet aláírásokat tartalmazó utolsó lapján.

50. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(2) Az önkormányzati rendeletek egy eredeti példányát a Balatonudvari Kirendeltségen kell tárolni, egy eredeti példányát pedig a közös önkormányzati hivatal székhelyén a jegyzőnél is el kell helyezni.

17. A jegyzőkönyv

51. § (1) A Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvre a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon túl:

a) az ülés jellegét,

b) az előre bejelentett távolmaradó képviselők nevét és az igazolatlanul távol lévők nevét,

c) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,

d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét, a hozzászólások lényegét,

e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

f) a határozathozatal módját, az „igen”, a „nem” szavazatok és a tartózkodások számát,

g) szükség esetén az elnök intézkedéseit,

h) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és

i) az ülés bezárásának idejét.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készítendő, melyben rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(4) A képviselő-testület üléséről szó szerinti jegyzőkönyv nem készül, a jegyzőkönyv a tanácskozás lényégét kell tartalmazza, de a képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző, vagy megbízásából az aljegyző, köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. A határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

52. § (1) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét két eredeti példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző megbízásából az aljegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a név szerinti szavazásról készült névsort,

e) illetve a képviselők kérése alapján az írásbeli hozzászólását, indítványát, interpellációját,

f) az elfogadott rendeleteket.

53. § A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét, mely közokiratnak minősül, a polgármester és a jegyző írja alá, továbbá a képviselő-testületi ülésen a jegyző megbízásából részt vevő aljegyző, vagy megbízottja is ellátja az aláírásával, valamint két képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítők.

54. § (1) A nyílt Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét az önkormányzat honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(2) A jegyzőkönyvek eredeti példányát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a Balatonudvari Kirendeltségen tárolja a Hivatal, egy eredeti példánya az illetékes Levéltár részére az erre meghatározott időpontban a Hivatal átadja.

IV. Fejezet

A települési képviselő és a bizottságok

18. A települési képviselő jogállása, díjazása

55. § (1) A képviselőt megilletik az Mötv-ben és az e rendeletben meghatározott jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozattal, összeférhetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos dokumentumokat a vagyonnyilatkozat kezelő bizottság részére kell benyújtani.

56. § A képviselő munkáját társadalmi megbízásként végzi. A képviselői tiszteletdíj havi bruttó 38.650 Ft .

19. A Képviselő-testület bizottságai

57. § (1) A Képviselő-testület 3 fős állandó bizottságot hoz létre, Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság néven (a továbbiakban: Bizottság), a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával, továbbá a képviselői összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárásokkal kapcsolatos feladatok lebonyolítására.

(2) Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottságot az elnök vezeti. Az elnök akadályoztatása vagy távolléte esetén az elnök a bizottság tagjának adhat írásban a helyettesítés keretében ellátandó feladatokra, vagy képviseletre megbízást. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.

58. § (1) A Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság feladatai:

a) A képviselői vagyonnyilatkozatok átadás-átvétele, nyilvántartása, kezelése és ellenőrzése, az ellenőrzési eljárás lefolytatása, a betekintés biztosítása.

b) Bejelentés alapján a vagyonnyilatkozatot megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről a következő ülésen írásbeli előterjesztés benyújtásával tájékoztatja a Képviselő-testületet.

c) Az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló képviselői lemondó nyilatkozat átvétele.

d) A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételről szóló igazolás átvétele.

e) A képviselői összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos kezdeményezést megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről a következő ülésen írásbeli előterjesztés benyújtásával tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(2) A Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság tagjainak felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

59. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére illetve végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre:

a) meghatározott időre vagy

b) meghatározott feladat elvégzésére.

(2) Az ideiglenes bizottság létrehozásáról és összetételéről a Képviselő-testület külön határozattal dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság nyújtja be döntésre a képviselő-testület elé a feladatkörébe tartozó üggyel kapcsolatos írásbeli előterjesztéseket határozati javaslatokkal.

(4) Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

60. § A bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester

61. § (1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.

(2) A polgármester jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére, díjazására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatainak ellátására, irányítási jogkörére az Mötv. rendelkezései és a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(4) A polgármester minden páros héten pénteken 10.00 órától 13.00 óráig fogadóórát tart az Önkormányzat székhelyén.

62. § (1) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladat ai mellett:

a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi munkáját,

b) végrehajtja a képviselő -testület határozatában felelősségébe utalt határozatokat,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, a térségi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel, az önkormányzat testvér-településével,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester jogosult dönteni a két képviselő-testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:

a) az önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódó, vagy az önkormányzat érdekében felmerülő, nettó 500 000 Ft értéket nem meghaladó fizetési kötelezettség vállalása,

b) élet-, vagy vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzet elhárítása.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában megjelölt összeghatártól a mindenkor hatályos költségvetési rendelet eltérő összeget állapíthat meg.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben történt intézkedésekről a polgármester a következő rendes testületi ülésen tájékoztatni köteles a képviselőket.

63. § (1) A polgármester a lemondását, alpolgármesternek, alpolgármester hiányában a korelnöknek adja át.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a korelnöknek adja át.

64. § (1) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ aki tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

(2) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, a polgármester által meghatározott mértékben, valamint tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.

(4) Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte, büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztése.

(5) Az alpolgármester kizárólag a polgármester helyettesítése során tart fogadóórát.

VI. Fejezet

A jegyző és a közös önkormányzati hivatal

20. A jegyző

65. § (1) A jegyző Mötv.-ben felsoroltakon kívüli általános feladata a törvényesség és a jogszabályszerűség biztosítása.

(2) Feladatai körében különösen:

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek, a bizottságnak a hatáskörüket érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,

c) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

d) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

e) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek jogszabályokkal való harmonizálását,

f) ha a képviselő-testületi, bizottsági, polgármesteri döntések, valamint az önkormányzati működés során jogszabálysértést tapasztal azt a döntéshozó felé jelezni köteles,

g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

66. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, de maximum 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Balatonakali Kirendeltségének vezetője látja el.

(3) Az aljegyzőre vonatkozóan az Mötv. és a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.

21. A Közös Önkormányzati Hivatal

67. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján 2013. január 1. napjától közös önkormányzati hivatalt hozott létre Tihany, Aszófő, Örvényes és Balatonakali községek Önkormányzataival.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 8237 Tihany, Kossuth L. u. 12.

(3) A Közös Hivatal Balatonudvariban állandó jelleggel Kirendeltséget tart fenn, melyet a jegyző megbízásából a kirendeltség vezető irányít.

(4) A Közös Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a Közös Hivatalt irányító Tihany község Önkormányzatának polgármestere is meghatározhat. A Közös Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(5) A Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a létrehozó önkormányzatok Képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.

(6) A Közös Hivatal fenntartásának költségeit a létrehozó önkormányzatok megállapodásban rögzítettek alapján biztosítják.

(7) A Közös Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap. Az ezzel összefüggésben keletkező többletköltségek fedezetét az önkormányzat saját bevétele biztosítja.

VII. Fejezet

A közmeghallgatás, társulások.

22. A közmeghallgatás

68. § (1) A lakosság és a helyi civil szervezetek önkormányzati működést bemutató tájékoztatása céljából a képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson az állampolgárok, és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, vagy a jegyző megbízásából jelenlévő aljegyzőhöz vagy más megbízottjához kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő napirendről a lakosságot az Önkormányzat hirdetőtábláin, a helyi időszaki újság útján, és az Önkormányzat honlapján megjelentetett meghívó közlésével tájékoztatni kell a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal.

(3) A közmeghallgatásra a testületi ülés, illetve a jegyzőkönyv vezetésének szabályai értelemszerűen vonatkoznak.

23. Társulások

69. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület elsősorban a kistérség önkormányzataival, más települések Képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezettekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

(2) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló, szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

(3) A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során a Mötv-ben foglaltak szerint jár el.

VIII. Fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás, az önkormányzat vagyona

70. § Az Önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

24. Az Önkormányzat költségvetése

71. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését és zárszámadását önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.

(2) A költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző, vagy megbízásából az aljegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A költségvetési rendeletet a Képviselő-testület két fordulóban tárgyalja meg.

25. Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése, belső kontrollrendszere

72. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) Az Önkormányzat belső ellenőrzését a Balatonfüredi Többcélú Társulás keretén belül foglalkoztatott belső ellenőr látja el, a jóváhagyott éves belső ellenőrzési tervekben foglaltak alapján.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

73. §1

74. § Ez a rendelet 2024. október 26-án lép hatályba.

1

A 73. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.