Béb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 13/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 12. 19- 2024. 12. 19Béb Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 13/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Béb Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal állami főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a 9/2017. (VII.17.) ök. rendelet, a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek:
a) történeti beépítésű településrész
b) egyéb belterület
c) védett természeti területek”
2. § A településkép védelméről szóló 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet V. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
A településkép-érvényesítés eszközei”
3. § A településkép védelméről szóló 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„11. Szakmai konzultáció
12/A. § (1) A polgármester, és – foglalkoztatása esetén - a főépítész településképi szakmai konzultációt biztosít – a vonatkozó kormányrendelet keretei között, minden hatósági engedélyhez kötött, vagy ahhoz nem kötött építési tevékenységekre vonatkozóan.
(2) Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekre vonatkozóan a szakmai konzultáció kötelező. Mindaddig amíg a kérelmező a pozitív elbírálását igazolni nem tudja, az építési munka nem kezdhető meg.
(3) A szakmai konzultáció elsősorban a hatályos helyi építési szabályzat követelményeire és e rendeletben foglalt településképi követelményekre terjed ki.
(4) A szakmai konzultáció az építési tevékenység megvalósulásában résztvevő megbízott, jogosult szakemberek (tervező, kivitelező), a tulajdonos és az építtető is kérheti.
(5) A konzultációról a 3. melléklet tartalma szerinti emlékeztető készül, amelyben röviden rögzíteni kell a felvetett javaslatokat, tervek esetén azokat az emlékeztető mellé csatolva, valamint a főépítésznek lényeges nyilatkozatait az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.”
4. § A településkép védelméről szóló 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„12. Településképi véleményezési eljárás
12/B. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytathat le – a vonatkozó kormányrendelet keretei között, e rendeletben meghatározott módon, minden hatósági építési engedélyhez kötött építési tevékenységre vonatkozóan.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása csak főépítész foglalkoztatása esetén lehetséges. A polgármester a településképi véleményének kialakításához kikéri a főépítész szakmai állásfoglalását, amely a vélemény szakmai megalapozását jelenti.
(3) A településképi véleményezési eljárást az építtető vagy az általa megbízott személy (továbbiakban együtt: kérelmező) kezdeményezhet a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemmel. A településképi vélemény kérelem tartalmát és benyújtandó mellékleteit e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) A kérelemmel egyidejűleg benyújtandó a véleményezendő tervdokumentáció
a) papíralapon, vagy
b) a polgármester címén elektronikus hozzáférést biztosítva, a hivatali elektronikus címen.
(5) A településképi véleményezési eljárásban a polgármester az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, - a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban – véleményt ad az építésügyi hatósági engedély kérelemhez.
12/C. § (1) A főépítész szakmai álláspontjának kialakítása során vizsgálnia kell, hogy a tervezett épület és telepítés:
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban foglalt előírásoknak;
b) figyelembe veszi-e a (település) építészeti illeszkedésre vonatkozóan beépítési előírásokat;
c) az utcaképben a szomszédos épületekkel egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlan benapozását, építmények kilátását, illetve rálátását;
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) az alaprajz és a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően, nem korlátozza-e, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát;
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszközök szerint átalakuló épített környezethez;
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására;
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épületgépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata:
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát;
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát;
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleges szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra;
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
12/D. § (1) A polgármester a főépítész szakmai álláspontját nem bírálhatja felül, de mérlegelheti egy eseti helyi építészeti-műszaki szakértői csoport összehívását, a szakmai álláspont felülvizsgálata miatt.
(2) Amennyiben a településképi véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációban foglaltak a helyi építési szabályzat valamely előírásának nem felel meg, akkor a településképi követelmények vizsgálata nem válik relevánssá, a kérelmet nemleges javaslattal el kell utasítani.
(3) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja,
c) nem javasolja.
(4) Ha a polgármester határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(5) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek.
(6) Az eljárást az építésügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódóan, azt megelőzően kell lefolytatni. A döntés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.”
5. § A településkép védelméről szóló 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„13. Településképi bejelentési eljárás
12/E. § A főépítész településképi bejelentési eljárást folytat le – a vonatkozó kormányrendelet keretei között, e rendeletben meghatározott esetekben és módon – hatósági engedélyhez nem kötött vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, hirdetés elhelyezések és épületek rendeltetés- módosításaira vonatkozóan.
12/F. § Településképi bejelentési eljárással végezhető építési munkák esetei: minden, amit a hatósági építési engedély nélkül építeni lehet.
12/G. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az
a) lakófunkciót érint, annak változtatásával jár,
b) az érintett ingatlan lakóterületen van.
12/H. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni – a vonatkozó kormányrendelet szerinti – hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám és reklámhordozó, üzleti-információs célú berendezés, valamint információs célú berendezés elhelyezése előtt minden esetben.
(2) Reklám és reklámhordozó üzleti-információs célú berendezés, valamint információs célú berendezés településképi bejelentési eljárás tudomásulvételi döntése alapján helyezhető el.
(3) A reklámhordozó kihelyezését tudomásul venni akkor lehet, ha
a) a vonatkozó közúti közlekedési jogszabályokban előírt szabályok a reklám elhelyezése után is betarthatók;
b) főutak mentén való elhelyezésénél, a közlekedési hatóság hozzájáruló nyilatkozata igazolt.
12/I. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A bejelentéshez a megértéshez kellő mértékben kidolgozott egyszerűsített műszaki tervdokumentáció szükséges. A kérelem tartalmát és benyújtandó mellékleteit e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) A polgármester településképi bejelentésre vonatkozó önkormányzati hatósági döntést ad ki. Döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni, 3.000 Ft illeték lerovása mellett, a kézhezvételtől számított 15 napon belül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.
(4) A településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén településképi kötelezés, és önkormányzati településképi bírság jogkövetkezményei alkalmazhatók.
(5) Hatósági engedélyhez kötött, de jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést nézve hatósági engedélyhez nem kötött – építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján, településképi polgármesteri döntéssel végezhetők.
(6) Amennyiben a hirdetés és hirdetéshordozó elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati engedély kiadásának a feltétele csak a településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás megléte, és az abban meghatározott kikötések betartása lehet.
12/J. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a vonatkozó kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények és a reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
(2) A reklám és reklámhordozó elhelyezésére vonatkozóan a polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadványozástól számított egy év.
(3) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
12/K. § (1) A polgármestertől jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében a reklám közzétevője, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttes naptári évente tizenkét hét időtartamra településképi bejelentési eljárásban eltérést kérhet.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.”
6. § A településkép védelméről szóló 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„14. A településképi kötelezési eljárás
12/L. § (1) Településképi kötelezési eljárást lehet kezdeményezni hivatalból vagy kérelemre.
(2) A településképi kötelezésben az önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntéssel, a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, határidő megadásával.
12/M. § A településképi követelmények megszegése településképi kötelezési eljárást von maga után a következő okok miatt:
a) a településképet zavaró, bejelentés nélkül vagy bejelentéstől eltérően megvalósított hirdetés vagy hirdetéshordozó elbontása és az eredeti állapot visszaállítása érdekében, ha az nem felel meg a településképi követelményeknek vagy
aa) műszaki állapota nem megfelelő, jó karbantartása elmaradt,
ab) tartalma idejétmúlt, aktualitását vesztett, a hirdetett tevékenység megszűnt,
ac) épülethomlokzat megjelenését, harmóniáját rontja, díszítést takar el,
ad) nem illeszkedik az ajánlott közterületi hirdetéshozókhoz, vagy
ae) erős és szokatlan, környezetétől eltérő színeivel, fényeivel a környezetéhez nem illeszkedik.
b) a településképi védett értékek, valamint településképet befolyásoló rendeltetés- és területhasználat védelme érdekében, ha egy építmény műszaki, esztétikai állapota nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen, ha
ba) átépítése vagy színezése az egységes és harmonikus településképet rontja,
bb) leromlott és fenntartást nélkülöző műszaki állapotából eredően a homlokzati vakolat vagy ornamentika hiányos, a homlokzat színezése lekopott,
bc) a homlokzat színezése nem egységes (homlokzatonként többféle),
bd) a rendeltetésváltás esetén a rendeltetés a területhasználattal ellentétes, vagy ha az ingatlan beépítetlen részét nem a településképi követelményeknek megfelelően használják,
be) az építmény bejelentési eljárás nélkül, vagy attól eltérően került átépítésre vagy változott a funkciója és sérti a településképet.
c) a telek zöldfelületének használati módja, karbantartása és fenntartása nem felel meg a településképi követelményeknek,
d) az ingatlan tulajdonosa a jókarbantartási kötelezettségét elmulasztja és a telek, illetve az épület ingatlan megjelenése sérti a településképet – kivéve, ha az az építéshatósági, vagy építésfelügyeleti eljárás hatálya alá tartozik.”
7. § A településkép védelméről szóló 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„15. A településképi bírság
12/N. § (1) A településképi rendelet településképi követelményeinek megszegése vagy végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben az önkormányzat képviselő-testülete településképi önkormányzati bírságot szabhat ki, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a településképi kötelező konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása, vagy a településképi kötelezés jogkövetkezményének eredménytelensége esetén.
(2) A bírság kiszabásának összege:
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50.000-100.000 forint,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000-200.000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 300.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint.
(3) A bírság kiszabása során az önkormányzat képviselő-testülete mérlegelési jogkörében figyelembe veszi a jogsértés súlyát, számát, a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, a jogsértéssel elért előny vagy hátrány mértékét.
(4) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(5) A településképi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.
(6) A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
(7) A jogsértő állapot előírt határidőn belül megszüntetésének elmulasztása miatt a bírság ismételten kiszabható.
(8) Az önkormányzat a jogsértő állapot megszüntetéséről, az eredeti állapot visszaállításáról, saját hatáskörben is intézkedhet.
(9) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
8. § A településkép védelméről szóló 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet „15. Hatálybalépés” címe helyébe a következő rendelkezés lép:
9. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet
a) „11. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció” alcíme,
b) „12. A településképi véleményezési eljárás” alcíme,
c) „13. Településképi bejelentési eljárás” alcíme,
d) „14. Településképi kötelezési eljárás” alcíme.
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.