1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Damak Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 3780 Damak, Szabadság út 35.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Damak Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) Az önkormányzat működési és illetékességi területe: Damak község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat hivatalának a neve: Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére és annak szerveire.

(2) A képviselő-testület szervei:

3. § A bélyegzők leírását, valamint azok használatának rendjét jegyzői utasítás szabályozza.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: https://damak.hu/

(2) Az önkormányzat hivatalos közösségi oldalának (facebook.com) neve: Damak Község Önkormányzata.

5. § (1) Az önkormányzat által alapított jelképek:

(2) Az önkormányzat által alapított jelképekkel kapcsolatos szabályokról az önkormányzat önálló rendeletet alkot.

6. § Az önkormányzat helyi kitüntető címeket és díjakat alapít, és adományoz, melyek alapításáról és adományozásának szabályairól önálló önkormányzati rendeletet alkot.

7. § (1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján önként vállalt feladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.

(3) Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkció számát és megnevezését a 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

8. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő-testületnek az általa hozott döntésekről.

(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. tartalmazza.

9. § A képviselő-testület tagjai: a polgármester és a települési önkormányzati képviselők. A Képviselő-testület tagjainak a száma 5 fő.

10. § A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.

11. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

(3) Az alakuló ülésen az (2) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester által indítványozott előterjesztések vehetőek napirendre.

12. § (1) A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.

(2) A képviselő-testület üléseinek helye Damak Község Önkormányzat székhelye: 3780 Damak, Szabadság út 35.

(3) A polgármester a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját jogszabályváltozás, vagy célszerűségi okból módosíthatja, melyről legalább 5 nappal korábban a Képviselő-testület tagjait értesíteni kell. Rendkívül indokolt esetben az értesítést legalább az ülés kezdő időpontját megelőző 24 órával közölni kell a Képviselő-testület tagjaival.

13. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a rendes üléstől eltérő időpontban hív össze.

(2) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének helyét a polgármester jelöli ki.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a írásban a kezdeményező(k) aláírásával ellátva (e-mailben, vagy papír alapon) a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal - az ülés napirendjének, helyének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül – amennyiben lehetőség van rá, a kezdeményező által megjelölt időpontra - köteles az ülést összehívni.

14. § (1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv készítéséhez:

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) A munkatervet meg kell küldeni:

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését

16. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen is kiosztásra kerülhet.

(3) Az alakuló és rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább öt nappal, míg a rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés kezdő időpontját megelőző legalább huszonnégy órával ki kell kézbesíteni.

(4) A kézbesítés elektronikus formában - a meghívó e-mailben, az előterjesztések internetes elérhetőségről történő letöltés útján - történik. Sikertelen kézbesítés esetén pendrive, vagy kompatibilis adathordozó útján történik a kézbesítés. Ahol a rendelet írásbeliséget, illetve kézbesítést ír elő a képviselők részére, azon az elektronikus úton vagy adathordozón történő kézbesítést is érteni kell. Amennyiben a közös önkormányzati hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus formában nem lehetséges, papíralapon történik a kézbesítés.

(5) A képviselők, az alpolgármester és a bizottsági tagok kötelesek gondoskodni a (4) bekezdés szerinti elektronikus kézbesítés technikai feltételeinek megteremtéséről.

(6) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a közös önkormányzati hivatal jegyzői titkárságán a képviselő-testület alakuló ülését illetve az eskütételt követő 30 napon belül.

17. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

18. § (1) A meghívóval együtt a képviselők részére az előterjesztéseket is kézbesíteni kell. Amennyiben adott előterjesztés a meghívó kiküldéséig nem készül el, annak kézbesítésére a rendkívüli ülés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:

(3) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak valamennyi előterjesztést kell küldeni.

(4) A testületi ülések meghívóját, nyilvános üléseinek előterjesztéseit, a képviselőknek történő megküldéssel, míg a nyilvános ülésen hozott döntéseit és a nyilvános ülések jegyzőkönyveit a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztést követően az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A zárt ülésen hozott döntést anonimizálást követően nyilvánosságra kell hozni, azt bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(5) A képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a település lakosságát a 16. § (3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően tájékoztatni kell a meghívó az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.

19. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart az érintett kérésére, melyhez az érintettet legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(2) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, melyhez az üzleti érdek sérelmét az érdekeltnek kell valószínűsíteni. Legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester javaslatára – a jegyző véleményének a figyelembevételével – a képviselő-testület elrendelheti, hogy az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.

(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.

(4) Zárt ülés megtartását:

(5) Zárt ülésen - a Mötv-ben meghatározott személyeken túlmenően - a jegyzőkönyv vezetője, a technikai és segítő személyzet jelen lehet.

(6) A zárt ülésen hozott közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó határozatot a polgármester nyilvános ülésen kihirdeti. A tájékoztatás nem sérthet jogszabályi rendelkezést és a zárt ülés alapjául szolgáló érdeket.

20. § A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

21. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetésére a polgármester jogosult.

(2) A polgármesternek – mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai és jogköre:

22. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:

(2) A hozzászóló az adott napirend tárgyalása során legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama napirendenként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik és további hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(3) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.

(4) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc. A vita lezárását, és az előterjesztő viszontválaszát követően, de a módosító javaslatokról történő szavazás megkezdését megelőzően további módosító javaslat megtételére a polgármester jogosult.

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni. A hozzászólás joga ebben az esetben a jegyzőtől nem tagadható meg.

(6) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az államigazgatási szervek, és a közszolgáltatók képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal képviselője.

23. § A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el. Ezt bármelyik képviselő is kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.

24. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy az időkeretet túllépte, a polgármester felszólíthatja a tárgyszerűségre, tárgyra-térésre, valamint a hozzászólása befejezésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.

25. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

26. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.

(4) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a bizottságok elnökei – bizottsági állásfoglalás alapján – vagy legalább három képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő.

(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző napon 10.00 óráig a polgármesternél nyújtható be írásban. A módosító javaslatnak meg kell felelnie a hatályos jogszabályok, valamint e rendelet előírásainak. Amennyiben a módosító javaslat nem felel meg a jogalkotásról szóló törvénynek, vagy a jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendeletnek, nem bocsátható szavazásra.

(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.

(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben – a sürgősség tényének rövid indoklására.

(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.

(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.

27. § A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett előterjesztés.

28. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét. Amennyiben az előterjesztést annak benyújtója a napirendi pontokról történő szavazást megelőzően visszavonja, a visszavont előterjesztés nem vehető napirendre.

29. § (1) A képviselő-testület e rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti beszámoló napirend előtt történő ismertetéséről nem kell szavaznia a képviselő-testületnek.

30. § (1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:

(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.

31. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

(3) Rendelet-tervezetet tisztségviselők, bizottság elnöke, települési képviselők, a jegyző, és az aljegyző terjeszthetnek elő.

(4) A képviselő-testülethez előterjesztést csak írásban lehet benyújtani.

(5) Az előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények:

(6) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.

(7) Írásos előterjesztés a jegyző törvényességi ellenjegyzésével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé.

(8) Az önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotásra, szociális, egészségügyi, köznevelési, közművelődési intézményhálózat működési rendjének, tevékenységi körének meghatározására, átszervezésére vonatkozó előterjesztések a bizottság előzetes véleménynyilvánítása után terjeszthetők a testület elé.

(9) Amennyiben az előterjesztést nem tárgyalta meg – a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezet kivételével, valamint ha azt jogszabály kötelezővé teszi - a képviselő-testület az előterjesztést napirendre veheti, és döntést hozhat.

32. § (1) A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 10 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.

(2) Az önálló indítvánnyal szemben támasztott követelményekre az előterjesztésekre vonatkozó követelmények az irányadóak.

(3) Önálló indítvány alapján napirendi pontként a 31. § előírásainak megfelelő rendelet-tervezet vagy javaslat vehető fel.

33. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:

(2) Módosító javaslatot bármely képviselő és a jegyző is benyújthat. A képviselő-testület ülésén tárgyalt napirendi pontokhoz a képviselők írásban tehetnek módosító javaslatot. A javaslattevő módosító javaslatát és indoklását felolvassa a képviselő-testületi ülésen. A módosító javaslatokat rendes és rendkívüli ülés esetén is a testületi ülést megelőző nap 10.00 óráig kell leadni a polgármesternek. A képviselő szóban is tehet módosító javaslatot, amennyiben az előterjesztés kézbesítése és az ülés időpontja között 48 óra nem telt el.

(3) A napirend előterjesztője módosító javaslatát a vita lezárásáig szóban is megteheti.

34. § (1) A felszólalások lehetnek:

(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

35. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások, kérdések sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.

(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester szót ad.

36. § (1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Napirend utáni – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő – a tárgy megjelölésével – kérhet lehetőséget. Az erre vonatkozó kérést írásban kell a polgármesterhez benyújtani az ülést megelőző nap 12.00 óráig. Amennyiben a kérés a megjelölt határidőt követően érkezik, a polgármester dönt a napirend utáni felszólalás biztosításáról.

37. § (1) A szóbeli kérdés a képviselő-testület rendes ülésén gyakorolható képviselői jogosítvány.

(2) A szóbeli kérdés, bejelentés előadására a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében kell lehetőséget biztosítani egy alkalommal 2 perces időkeretben.

38. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.

(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

39. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.

(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálja.

(4) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a képviselő-testület külön bizottságot alakíthat. Amennyiben külön bizottságot nem hoz létre a képviselő-testület a felülvizsgálatot az Ügyrendi Bizottság végzi el.

(5) A képviselő-testület rendeletének megjelölése: Damak Község Önkormányzata Képviselő-testületének…./… év (…hó… nap) önkormányzati rendelete……………(ról/ről) (a rendelet címe).

(6) Az önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.

(7) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.

(8) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(9) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

40. § A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.

41. § (1)¹ A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a közös önkormányzati hivatal damaki kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

(3) A kihirdetett rendeleteket az önkormányzat hivatalos honlapján és a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.

42. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozatainak megjelölése: Damak Község Önkormányzata Képviselő-testületének …./… év (… hó…nap) határozata………….. (ról/ről) (tárgya).

(3) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos arab sorszámozással és évszámmal kell ellátni.

(4) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(5) A határozat kivonatát a jegyzőkönyv vezetője, vagy a jegyző hitelesíti.

43. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester félévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.

44. § (1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(2) A szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik. A képviselők „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.

(4) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű többséggel dönt a titkos szavazásról.

45. § (1) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyzőnek kell biztosítani.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben, szavazóurna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata. E feladat ellátása során:

46. § (1) A név szerinti szavazás kézfelemeléssel történik. A jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.

(3) Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.

47. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A testületi ülésről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyvet a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltak szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:

(4) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel nem selejtezhető. A hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet.

(5) A képviselők a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma, hozzászólása megítélésük szerint nem egyezik meg a testületi ülésen készült hangfelvétellel. Ezt a kérelmet legkésőbb a képviselő-testület ülését követő 30 napon belül nyújthatják be.

(6) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a közös önkormányzati hivatal jegyzői titkárságán bárki megtekintheti, valamint a hangfelvételt meghallgathatja.

(7) A jegyzőkönyvről, annak részeiről - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - az állampolgárok térítési díj ellenében másolatot kérhetnek, melyet az adatkezelési szabályzatban foglalt illetékes ad ki. Nem szükséges az engedély, amennyiben a kérelmező a képviselő-testület tagja, vagy a közös önkormányzati hivatalnak hivatalos felhasználásra szükséges a kivonat, illetve a másolat. A kivonat, illetve a másolat a képviselő-testület tagjának költségtérítés mentesen adható.

(8) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén a helyettese, valamint a jegyzőkönyvvezető jogosult.

(9) A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi, és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki.

(10) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, a jegyző, aljegyző, valamint a zárt ülésen részt vett szakértők tekinthetnek be.

(11) Zárt ülésen tilos egyéni hangfelvétel készítése.

(12) Az ülésről az eredeti példányban készült jegyzőkönyv az Edelényi Közös Önkormányzati Hivatalban elhelyezésre kerül.

48. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság (3 fő).

(3) A bizottságok feladatkörét az 3. melléklet tartalmazza, míg a bizottságok személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(4) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

49. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.

(2) A bizottság elnökét - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság elnökének feladatai:

(4) A bizottságok a képviselő-testület munkaterve alapján készített munkaterv szerint végzik tevékenységüket, melyet a tárgyévi első rendes képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(5) A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.

50. § (1) A bizottság elnöke az ülésekről készült jegyzőkönyvet, az írásba foglalt állásfoglalás egy példányát a szükséges intézkedések megtétele végett a polgármesternek megküldi.

(2) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy az elnök által kijelölt bizottsági tag írja alá. Amennyiben a bizottsági ülésen az elnök nincs jelen, abban az esetben a bizottság jelen lévő legidősebb tagja és az általa kijelölt bizottsági tag írja alá a jegyzőkönyvet.

51. § A bizottság tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.

52. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.

(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

53. § (1) A képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

(2) A képviselő jogait és kötelezettségeit a Mötv. 32. §-a tartalmazza.

(3) A képviselők nevét, elérhetőségét tartalmazó nyilvántartás vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző gondoskodik, azt a település honlapján közzéteszi.

(4) A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel a Mötv. rendelkezései szerint.

(5) Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(6) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(7) A polgármester a képviselő- testületi ülésen való részvételét kérésre írásban igazolja.

(8) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző a közös önkormányzati hivatal dolgozói, az önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.

(9) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 20%-kal 3 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentést újra megállapítja.

(10) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület bármely képviselő indítványára a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti, és éven belüli ismételt mulasztás esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját 20%-kal 1 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentést újra meg kell állapítani.

54. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő részére havonta bruttó 22 000 forint összegű tiszteletdíjat (a továbbiakban: alapdíj) állapít meg.

(2) Az ügyrendi bizottság elnökét és elnökhelyettesét az (1) bekezdésben foglalt tiszteletdíj mellett további havi bruttó 3 000 forint tiszteletdíj illeti meg.

(3) A képviselő tiszteletdíjra nem jogosult 12 havi időtartamra, ha önhibájából három egymás követő képviselő-testületi ülésen nem vesz részt.

(4) Az ügyrendi bizottsági elnöke és elnökhelyettese a bizottsági tagság után járó tiszteletdíj 100 %-ára nem jogosult 12 havi időtartamra, ha önhibájából három egymás követő bizottsági ülésen nem vesz részt.

55. § (1) A polgármester megbízatását főállásban tölti be.

(2) A polgármester feladatai a rendeletben és a Mötv.-ről szóló törvényben foglaltakon túl – különösen, hogy:

(3) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.

(4) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hónap első hetének pénteki napján 9.00 órától 12.00 óráig.

(5)² A polgármester – az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

56. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára alpolgármestert választ titkos szavazással a képviselő-testület tagjai közül, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.

(3) Az alpolgármester ügyfélfogadást tart minden hónap második hetének szerdai napján 9.00 órától 12.00 óráig.

57. § (1) A képviselő-testület hivatalának szervezetét a jegyző vezeti. Az önkormányzati és államigazgatási feladatait a hivatal bevonásával látja el.

(2) A jegyző a jogszabályban meghatározott feladatai mellett:

(3) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét szerdai napján 9.00 órától 12.00 óráig.

58. § (1) A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, megfelelő képesítéssel rendelkező osztályvezető látja el – legfeljebb az ok felmerülésétől számított hat hónap időtartamban.

59. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, a polgármester- vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával összefüggő feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2)³ A közös önkormányzati hivatal tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-ában meghatározott jogok és kötelezettségek Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületét illetik meg, illetve terhelik a Közös Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint.

60. § A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testülete, mint a költségvetési szerv irányító szerve – figyelemmel a Mötv. 67. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra - normatív határozattal állapítja meg.

61. § (1) Az Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.

(2) A munkaszüneti nappal összefüggésben keletkező többletköltségek fedezetét az önkormányzatok saját bevétele biztosítja.

62. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt. A polgármester valamint a képviselő településrészenként évente egyszer fórum keretében ad tájékoztatást a lakosság részére a legfontosabb helyi közigazgatás-politikai kérdésekről, melynek helyét és időpontját előzetesen közzéteszi.

63. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 30 nappal korábban közzé kell tenni.

(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, valamennyi önkormányzati intézmény vezetője, és a polgármester által kijelölt gazdasági társaságok vezetői.

(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.

(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt (személy) bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.

(8) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, a közösségekkel együttműködik. Az együttműködés formái a képviselői fogadóóra, és a képviselő-testületi ülésen való részvétel biztosítása.

(9) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi médiában való megjelentetése.

64. § A helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.

65. § Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

66. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.

(2) Az éves költségvetésben meghatározott reprezentációs költség a polgármester rendelkezése alapján használható fel.

(3) A polgármester a költségvetési évet követően a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást) terjeszt a képviselő-testület elé.

67. § (1) A képviselő-testület a Mötv.-ről szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.

(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról – az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével – a polgármester minden év április 30. napjáig tájékoztatja a képviselő-testületet.

68. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár ellenőrzi.

(2) A jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni a Mötv. 119. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését a jogszabályi feltételeknek megfelelő képesítésű belső ellenőr végzi.

70. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.