Gönc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
Gönc Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 08. 30Gönc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
Gönc Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Gönc Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörébe, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gönc Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 3895 Gönc, Kossuth Lajos utca 71.
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Gönc Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: „Gönci Közös Önkormányzati Hivatal” (a továbbiakban: hivatal). Székhelye: 3895 Gönc, Kossuth Lajos utca 71.
(4) A képviselő-testület bizottságainak elnevezése:
a) Gönc Város Önkormányzata Képviselő-testületének Városfejlesztési, Pénzügyi és Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Városfejlesztési, Pénzügyi és Szociális Bizottság);
b) Gönc Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kulturális, Oktatási és Sport Bizottsága (a továbbiakban: Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság).
(5) Az önkormányzat működési területe: Gönc város közigazgatási területe.
(6) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben az önkormányzat elnevezését, székhelyét, és sorszámát.
(7) A Gönci Közös Önkormányzati Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét, és sorszámát.
(8) Az önkormányzat azonosító adatai:
a) törzsszám: 725680
b) adószám: 15725682-2-05
c) KSH statisztikai számjel: 15725682-8411-321-05
2. § Az önkormányzat testvértelepülései: Kézdiszentlélek (Románia), Nagytárkány (Szlovákia), Nagyida (Szlovákia).
A Képviselő-testület
1. Az önkormányzat feladatai és hatásköre
3. § (1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységének „kormányzati funkció” szerinti besorolását a rendelet 7. melléklet1e tartalmazza.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése,
b) művelődési és közművelődési feladatok (városi könyvtár, múzeum),
c) idegenforgalmi tevékenység,
d) sportlétesítmény működtetése,
e) önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatása és
f) társulásban való részvétel.
4. § (1) Az önkormányzat egyes átruházott hatásköreit a 2. melléklet és a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő- testületnek az általa hozott döntésekről.
2. A képviselő-testület működése
5. § A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 5. melléklet tartalmazza.
6. § A képviselő-testület
a) alakuló,
b) rendes,
c) rendkívüli
ülést tart.
7. § Az alakuló ülés napirendje:
a) Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,
b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele,
c) polgármesteri ciklus-program ismertetése,
d) polgármester illetményének megállapítása,
e) szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,
f) bizottságok megválasztása, és bizottsági tagok eskütétele,
g) alpolgármesterek választása,
h) alpolgármesterek tiszteletdíjának megállapítása,
i) egyebek.
8. § (1) A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.
(2) A képviselő-testület alakuló és rendes üléseinek helye a munkatervben kerül meghatározásra.
9. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének helyét a polgármester jelöli ki.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a rendkívüli ülést.
10. § (1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv készítéséhez:
a) javaslatot lehet kérni:
aa) a képviselőktől,
ab) a bizottságoktól.
b) javaslatot tehetnek:
ba) a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetői,
bb) a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek,
bc) az önkormányzati intézmények vezetői.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülés napirendjét és előadóit,
c) azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be vagy amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges,
d) az előterjesztések elkészítésének felelőseit,
e) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
f) a közmeghallgatás időpontját,
g) az előterjesztések leadásának határidejét.
(4) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a települési képviselőknek,
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
c) a munkatervben érintett előadóknak.
d) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének
3. Ciklus-program, gazdasági program
11. § A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.
12. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.
(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról – az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével – a polgármester minden év szeptemberében tájékoztatja a képviselő-testületet.
4. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága
13. § A képviselő-testület ülését
a) a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy
b) együttes akadályoztatásuk, és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a Városfejlesztési, Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke, vagy
c) valamennyiük együttes akadályoztatása esetén a korelnök
hívja össze és vezeti.
14. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.
(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően lehetőleg 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőleg huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.
(4) A kézbesítés elektronikus formában - a meghívó és az előterjesztések e-mailben való megküldése útján - történik. Sikertelen kézbesítés esetén pendrive, vagy kompatibilis adathordozó útján történik a kézbesítés. Ahol a rendelet írásbeliséget, illetve kézbesítést ír elő a képviselők részére, azon az elektronikus úton vagy adathordozón történő kézbesítést is érteni kell. Amennyiben a közös önkormányzati hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus formában nem lehetséges, papíralapon történik a kézbesítés.
(5) A képviselők kötelesek gondoskodni a (4) bekezdés szerinti elektronikus kézbesítés technikai feltételeinek megteremtéséről.
(6) A bizottságok nem képviselő tagjai, és a tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő meghívók és előterjesztések – amennyiben internetes hozzáféréssel nem rendelkeznek – papíralapon történik a kézbesítés.
(7) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a közös önkormányzati hivatal jegyzői titkárságán a képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül.
15. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt,
c) a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
d) a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Gönci Járási Hivatal hivatalvezetőt,
e) a helyi települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,
f) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,
g) akinek meghívását a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.
16. § (1) A meghívóval együtt a képviselők és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak részére az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:
a) jegyző,
b) aljegyző,
c) a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői részére.
(3) A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Gönci Járási Hivatal hivatalvezetőjének a nyílt ülés anyagát meg kell küldeni.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendi pontok előterjesztéseit kapják meg írásban.
(5) Az illetékes bizottság tagjainak a tárgykörébe tartozó előterjesztést kell megküldeni.
(6) A képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a város lakosságát tájékoztatni kell a meghívó Gönci Közös Önkormányzati Hivatal (3895. Gönc, Kossuth Lajos utca 71.) hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, mely egyidejűleg a képviselő-testület tagjainak való megküldésével történik.
17. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott esetekben.
(2) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.
(3) Zárt ülés megtartását:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző, és
d) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.
(4) A Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, és a Mötv. 46. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az ott meghatározottak vesznek részt a zárt ülésen.
18. § (1) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
(2) A képviselő-testület ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni, és az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
A képviselő-testület elnöke, az elnök jogköre
5. Az ülés, és a vita vezetése
19. § A polgármesternek – mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:
a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,
c) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a bizottsági vélemények elhangzása után a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,
d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,
e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
g) berekeszti az ülést,
h) a szó megadása, vagy annak megtagadása,
i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslatot tehet,
j) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslatot tehet.
20. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,
b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
c) a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,
d) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.
(2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik hozzászólást a polgármester engedélyezhet.
(3) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.
(4) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc.
(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megjelöli a napirend tárgyalásának legközelebbi időpontját.
(7) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az országos hatáskörű szervek képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal képviselője.
6. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása
21. § A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.
22. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, tárgyra téresre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.
23. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,
b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott – döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.
A képviselő-testület ülése
7. A napirend megállapítása, elnapolása és a napirendek fajtái
24. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.
(4) Sürgősségi indítványt írásban vagy szóban is előterjeszthető.
(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett terjeszthető be, melyet testületi ülésen ismertetni kell.
(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.
(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben – a sürgősség tényének rövid indoklására.
(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.
(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.
25. § A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.
26. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.
27. § A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi
a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül: két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.
b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:
ba) a rendelet-tervezeteket,
bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,
bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentések.
c) az önálló indítványokat.
8. Az előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok
28. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a beszámoló,
c) a határozati javaslat,
d) a tájékoztató,
e) az indítvány.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) bizottságok elnökei,
d) képviselők,
e) jegyző,
f) aljegyző,
g) valamint az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott előterjesztés kivételével
ga) Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,
gb) akiket a képviselő-testület felkér.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni.
(4) A szóbeli előterjesztést közvetlenül a képviselő-testület előtt kell megtenni, az írásbeli előterjesztést pedig legkésőbb az ülés napját megelőző 7. napig a polgármesterhez kell benyújtani.
29. § (1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) polgármesteri beszámoló,
b) rendelet-tervezet,
c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
e) tájékoztató,
f) napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).
(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.
30. § A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 7 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.
31. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat,
c) bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslatot bármely képviselő és a jegyző is előterjeszthet. A módosító javaslatokat az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A módosító javaslatokat indokolni kell.
32. § Az illetékes bizottság a rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz – a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyilváníthat. A véleménynek az esetleges kisebbségi álláspontot is tartalmaznia kell.
9. Tanácskozási jog, felszólalás
33. § (1) A felszólalások lehetnek:
a) napirend utáni felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás.
(2) A meghívottak – a szavazati joggal rendelkezőkön kívül - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
34. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.
(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.
35. § (1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Napirend utáni – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő – a tárgy megjelölésével – kérhet lehetőséget.
(3) A megkérdezettnek az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
10. A képviselő-testület döntései
36. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.
(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
11. Rendeletalkotás
37. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselők,
c) a képviselő-testület bizottságai,
d) a jegyző,
e) aljegyző,
f) a települési nemzetiségi önkormányzat.
(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.
(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület ciklusonként felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a képviselő-testület külön bizottságot alakíthat. Amennyiben külön bizottságot nem hoz létre a képviselő-testület, a felülvizsgálatot a rendelet tárgya szerinti illetékes bizottság végzi el.
(4) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
38. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.
(2) Rendelet-tervezet akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha azt előzetesen az illetékes Bizottság megtárgyalta.
39. § (1) A rendeletek kihirdetésének helyében szokásos módja a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.
12. Határozathozatal
40. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.
(2) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
41. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester félévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.
13. Szavazás
42. § (1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(2) A szavazás általában nyíltan kézfelemeléssel történik.
(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.
(4) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.
(5) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú ad hoc bizottságot hoz létre.
(6) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólappal, lezárt urnába történő helyezéssel, külön helyiségben bonyolítják le.
43. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt, annak rövid indokolásával. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem lehet a napirend elfogadása tárgyában szavazást indítványozni.
(3) Nyílt szavazás névszerinti is lehet, azt bármely képviselő indítványozhatja. A képviselő- testület vita nélkül dönt. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.
44. § A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.
14. Jegyzőkönyv
45. § (1) A testületi ülésről, szerkesztett jegyzőkönyvet 14 nap alatt kell elkészíteni.
(2) A jegyzőkönyv a Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmazza:
a) az ülésről távolmaradt képviselő nevét,
b) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, és hozzászólások lényegét,
c) a polgármester intézkedéseit,
d) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
e) az elhangzott bejelentéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések,
c) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,
d) a nem önálló indítványok,
e) a jelenléti ív,
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
g) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal jegyzői titkárságán bárki megtekintheti.
(5) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén az aljegyző, vagy együttes akadályoztatásuk esetén a Gönci Közös Önkormányzati Hivatalban a feladat ellátáshoz szükséges iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő jogosult.
Bizottságok
46. § (1) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
a) Városfejlesztési, Pénzügyi és Szociális Bizottság (5 fő)
b) Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság (5 fő).
(2) A bizottságok feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza, míg a bizottságok személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg. (6. melléklet)
(3) A bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Egy képviselő több állandó bizottságnak lehet tagja és több állandó bizottságnak lehet az elnöke.
(5) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
47. § (1) A bizottságok nem képviselő jogállású tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek kétévente kötelesek eleget tenni, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján.
(2) A vagyonnyilatkozatukat az SzMSz-ben kijelölt bizottság kezeli és tartja nyilván, melyek nem nyilvánosak.
48. § (1) A bizottság rendkívüli ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.
(2) A bizottság elnökét - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.
(3) A bizottság elnökének feladatai:
a) a bizottság munkájának szervezése, összehangolása,
b) a bizottsági döntések végrehajtásának szervezése,
c) a bizottság képviselete.
(4) A bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek a polgármester, alpolgármesterek, jegyző, aljegyző, osztályvezetők, szakelőadók, nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve a képviselők.
(5) A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.
49. § (1) A bizottság üléseiről, és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről jegyzőkönyv készül.
(2) A képviselő-testület bizottságainak működésével kapcsolatosan felmerülő és e fejezetben nem szabályozott kérdésekben értelemszerűen a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
50. § A bizottságok tevékenységükről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.
51. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.
(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.
A képviselők jogai és kötelességei
52. § (1) A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
(2) Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
(4) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(5) A polgármester a képviselő-testületi ülésen való részvételét kérésére írásban igazolja.
(6) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.
53. § (1) Ha a képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a következő jogkövetkezmények alkalmazhatók:
a) az első kötelezettség mulasztást követően a polgármester felhívja a figyelmét, hogy a jövő- ben tegyen eleget a bejelentési kötelezettségének
b) ismételt kötelezettségszegés esetén a polgármester 5.000.- forint rendbírsággal sújtja, melyet a polgármester erről szóló közlésétől számított nyolc napon belül az Önkormányzat költségvetési számlájára köteles befizetni.
c) A közlés időpontjának
ca) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása a Képviselő-testület ülésén jut tudomására, az ülésen való szóbeli közlést, vagy
cb) amennyiben a bejelentési kötelezettség elmulasztása az ülést követően jut a Képviselő-testület tudomására, úgy a polgármester erről szóló értesítésének érintett általi kézhezvételét
kell tekinteni.
(2) Ismételt kötelezettségszegés esetén a rendbírság újra kiszabható.
A képviselő-testület tisztségviselői
15. A polgármester
54. § (1) A polgármester megbízatását főállásban tölti be.
(2) A polgármester illetmény emelésére, jutalmazására a Városfejlesztési, Pénzügyi és Szociális Bizottság tesz írásban javaslatot.
(3) A polgármester feladatai a rendeletben és az Mötv-ben foglaltakon túl – különösen, hogy:
a) segíti a képviselők, bizottságok munkáját,
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
c) együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(4) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.
(5) A polgármester szabadságát igény szerint veszi ki azzal, hogy a szabadság kivételét megelőzően a polgármesteri feladatok folyamatos ellátása - a távollét ideje alatti helyettesítés biztosítása - érdekében a szabadság időtartamát az alpolgármesterrel egyezteti.
(6) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(7) A polgármester ügyfélfogadást tart minden héten szerdán 9.00 órától 12.00 óráig.
16. Az alpolgármester
55. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, továbbá egy külső alpolgármestert választhat.
(2) Az alpolgármesterek tevékenységét a polgármester irányítja.
(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester ügyfélfogadást tart minden hónap első hétfőjén 10.00 órától 11.00 óráig.
A jegyző és az aljegyző
17. A jegyző
56. § (1) A jegyző feladata az Mötv.-ben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:
a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,
b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,
d) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.
(2) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét hétfői napján 9.00 órától 12.00 óráig.
18. Az aljegyző
57. § (1) A képviselő-testület a jegyző helyettesítésére a képesítési követelményeknek megfelelő aljegyzőt nevezhet ki pályázat útján.
(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.
58. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásának módja, hogy a polgármester a jegyzői feladatok ellátásáról a Hivatalban a jegyzői képesítésre vonatkozó előírásoknak megfelelő személy megbízásáról gondoskodik.
A képviselő-testület hivatala
59. § (1) A képviselő-testület a saját, a képviselő-testület bizottságai, és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére - külön alapító okirattal – egységes hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: „Gönci Közös Önkormányzati Hivatal”
(2) Az egységes Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódása:
a) Titkárság
b) Igazgatási és Szociális Osztály- Építéshatósági Csoport
c) Pénzügyi Osztály- Adó Csoport
(3) A Gönci Közös Önkormányzati Hivatal munkarendje:
a) hétfő, kedd, szerda, csütörtök: 7.30 - 16.00 óráig
b) péntek: 7.30 - 13.30 óráig
(4) A Gönci Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézőinek ügyfélfogadási ideje:
a) hétfő: 8.00 - 12.00 óráig
b) szerda: 8.00 - 16.00 óráig
c) péntek: 8.00 – 12.00 óráig
Közmeghallgatás
60. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 5 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni az önkormányzat hirdetőtábláján (3895. Gönc, Kossuth Lajos utca 71.) történő kifüggesztésével.
(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a jegyző, a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői és a polgármester által kijelölt gazdasági társaságok vezetői.
(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.
(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő- testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.
(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.
(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt (személy) bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.
Települési nemzetiségi önkormányzat
61. § (1) Az önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiségi életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében közvetlen választással létrehozott roma nemzetiségi önkormányzattal.
(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.) vonatkozó rendelkezése alapján, az ott felsorolt témakörökben meghozandó helyi önkormányzati határozat kapcsán a nemzetiségi önkormányzatokat véleményezési, egyetértési jog illeti meg.
(3) Az előző bekezdésben szabályozottakkal kapcsolatban azok beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(4) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezés, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a Nek.tv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja. A települési nemzetiségi önkormányzatok véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel. A települési nemzetiségi önkormányzatnak a polgármesterhez eljuttatott kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a képviselő-testület ülésén a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.
(5) Az önkormányzat biztosítja a helyi roma nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit a következő módon:
a) az önkormányzat biztosítja a nemzetségi önkormányzat üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását (gépelés, sokszorosítás, postázás stb.)
b) az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat üléseinek megtartásához a közös önkormányzati hivatalban helyiséget biztosít, továbbá külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez (pl. közmeghallgatás) igény esetén segítséget nyújt,
c) a közös önkormányzati hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve ellátja a gazdálkodási feladatokat.
(6) A (5) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükséges szerint, de az általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követően felül kell vizsgálni. (8. melléklet)
62. § (1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet csak a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.
(2) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.
(3) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület soron következő ülésén szereplő napirendi pontok közül azokat, amelyek a települési nemzetiségi önkormányzatok működését is érintik, a települési nemzetiségi önkormányzatok részére is meg kell küldeni, lehetővé téve azáltal a települési nemzetiségi önkormányzat számára az adott napirend előzetes megtárgyalását, és az azzal kapcsolatban kialakult vélemények közvetítését.
Az önkormányzat költségvetése és vagyona
63. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.
(2) Az éves költségvetésben meghatározott reprezentációs költség a polgármester rendelkezése alapján használható fel.
A Képviselő-testület társulásai
64. § (1) A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:
a) Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulást (AHTKT)
b) Gönci Területfejlesztési Önkormányzati Társulás
c) Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás
d) Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
(2) A Társulási Tanácsokba Gönc Város Önkormányzatát a polgármester képviseli.
(3) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy együttes akadályoztatásuk, esetén a képviselő-testület határozatban jelöli meg a helyettesítésére jogosult személyt.
(4) A társulásokra átruházott feladatokat és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
65. § Hatályát veszti Gönc Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2018.(II.19.) önkormányzati rendelete.
66. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
Módosította a 8/2025.(VIII.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a.