Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 08Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32 cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Alapadatok
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Dunavecse Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
a) székhelye: Dunavecse, Fő út 43.
b) telephelyei:
ba)1 Dunavecse, Báthory u. 6., Önkormányzati Településellátó Intézmény
bb)2 Dunavecse, Zrínyi u. 6., Sportcsarnok
bc)3 Dunavecse, Vasút u. 1., felnőtt háziorvosi rendelő
bd)4 Dunavecse, Vasút u. 8., gyermek háziorvosi rendelő
(2) Az önkormányzat jelképei: címer, lobogó, zászló és pecsét. Használatuk rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(3) A képviselő-testület működése során az „Önkormányzat Képviselő-testülete Dunavecse” feliratú, középen a Magyarország hivatalos címerével ellátott kerek alakú bélyegzőt használ.
(4) A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni:
a) az ülésekről készült jegyzőkönyvek hitelesítésére;
b) a képviselő-testület által hozott rendeleteken;
c) a képviselő-testület által adományozott okleveleken;
d) az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(5) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú bélyegzőt használ, középen a Magyarország hivatalos címerével. Feliratuk:
a) „Dunavecse Város Polgármestere Bács-Kiskun Vármegye”
b) „Dunavecse Város Jegyzője Bács-Kiskun Vármegye”
(6) A polgármester gondoskodik arról, hogy a város lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A város ünnepei:
a) Március Idusa;
b) Családi Nap;
c) Hídi Fesztivál és Vásár;
d) Szent István nap - Várossá nyilvánítás évfordulója;
e) Október 23. Nemzeti ünnep.
(7) Az önkormányzat intézményei:
a) Százszorszép Óvoda;
b) Vikár Béla Könyvtár;
c) Dunavecse Város Önkormányzat Dr. Kolozs Gergely Kistérségi Egészségügyi Centrum;
d) Dr. Kolozs Gergely „Tipegő” Bölcsőde;
e) Vikár Béla Művelődési Ház.
(8) Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai során az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart:
a)5 Hetes község Önkormányzatával, Somogy Vármegye
b)6 Homoródszentmárton Község Önkormányzatával, Románia, Hargita megye.
(9) A képviselő-testület díszpolgári címet, emléklapot és emlékérmet adományoz külön rendeletben meghatározott szabályok szerint.
(10) A képviselő-testület által létrehozott alapítványok: Gyermekeinkért Iskolai Alapítvány
(11) A képviselő-testület az alábbi civil szervezetekkel és egyházakkal működik együtt, illetve támogatja azok tevékenységét:
a) Dunavecsei Sportegyesület
b) b. Dunavecsei Vízi Sport Egyesület;
c) d. Helyi Vöröskereszt;
d) Helyi Petőfi Baráti Kör;
e) Helyi Gazdakör;
f) Önkéntes Tűzoltó Egyesület;
g) Dunavecsei Városfejlesztők Közösségi Egyesülete;
h) Dunavecséért Új- Polgárőrség és Bűnmegelőzési Egyesület;
i) Vikár Béla Női kar;
j) Kék-Duna Népdalkör;
k) Gyöngyvirág Néptánccsoport;
l) Református Egyházközség és Alapítványa;
m) Római Katolikus Egyház és Alapítványa;
n) Baptista Gyülekezet;
o) Krisztusban Hivő Nazarénus Gyülekezet;
p)7
q) Gyermekeinkért Iskola Alapítvány;
r) Micimackó Alapítvány;
s) Levendula Néptánccsoport;
t) Vecsei Színjátszók.
2. Önkormányzati jogok
2. § (1)8 Az önkormányzat közvetlenül vesz részt vállalkozásokban, vagy helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl.: helyi adópolitikával, telek-, és ingatlan értékesítéssel) vállalkozásserkentő és piacgazdaság-barát környezetet teremt.
(2) Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szakértői, illetve költség-haszon elemzést kell készíteni. Ennek hiányában, vállalkozásban nem vehet részt.
(3) Az önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása érdekében együttműködik a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás tag önkormányzataival. Az együttműködés konkrét területeit és a végrehajtásért felelősök megnevezését a társulási megállapodások rögzítik.
(4) A képviselő-testület a hitelfelvételt értékhatártól függetlenül saját hatáskörben tartja a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény figyelembevételével.
3. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
3. § (1) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) és az ágazati jogszabályokban meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.
(3)9 Az önkormányzat az alábbi feladatok ellátásáról gondoskodik kormányzati funkciók szerint:
a) 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége;
b) 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés;
c) 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok;
d) 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás;
e) 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása;
f) 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése;
g) 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése;
h) 064010 Közvilágítás;
i) 066010 Zöldterület-kezelés;
j) 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások;
k) 072111 Háziorvosi alapellátás
l) 072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása;
m) 074031 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás;
n) 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése;
o) 091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok;
p) 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok;
q) 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés;
r) 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben;
s) 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés;
t) 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése;
u) 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások;
v) 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok.
(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) Dr. Kolozs Gergely Kistérségi Egészségügyi Centrum járóbeteg szakrendelőjének fenntartása és működtetése;
b) civil szervezetek támogatása;
c) turizmus fejlesztése (beleértve a vallási turizmust).
(5) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a feladat jellege szerint érintett bizottság véleményét ki kell kérni.
(6) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrás megjelölésével terjeszthető a képviselő-testület elé.
(7) Hatáskör átruházás esetén a hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás jogalapját.
(8)10 Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a polgármester, a jegyző, a bizottság, bizottsági elnökök, valamint az önkormányzati társulások évente tájékoztatást adnak a képviselő-testületnek
(9)11 A képviselő-testület szervei
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a polgármesteri hivatal,
d) a jegyző,
e) és a társulás.
4. § (1) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatáskörei:
a) települési támogatás megállapítása;
b) a közterület-használati engedélyezéssel kapcsolatos hatáskörök;
c) lakbértámogatás megállapítása;
d) önkormányzati lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlása a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 7/2016. (IV.27.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint.
(2)12
(3)13 A telpülési önkormányzat az alább felsorolt kötelező faladatit adja át a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulásnak társulási megállapodás alapján:
a) családsegítés;
b) gyermekjóléti szolgáltatás;
c) szociális étkeztetés;
d) házi segítségnyújtás.
(4)14 A települési önkormányzat az alábbi kötelező feladatát adja át a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak társulási megállapodás alapján: Szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása a társulási megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
(5)15 A Képviselő-testület jegyzőre átruházott hatásköre: eljár a helyi közterületek használatáról, és a közterület használati díjról szóló 23/2011 (XII.01.) önkormányzati rendeletben, valamint a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 7/2025. (V.28.) önkormányzati rendeletben meghatározott szabályszegések ügyében és közigazgatási bírságot szabhat ki.
A Képviselő-testület működése
4. A Képviselő-testület ülései
5. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
5. Alakuló ülés
6. § Az alakuló ülés napirendje lehet különösen:
a) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről;
b) a képviselő-testület tagjai és a polgármester eskütétele;
c) az alpolgármester megválasztása, eskütétele;
d) a polgármester illetményének megállapítása;
e) az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása;
f) SzMSz módosítása, vagy megbízás adása az SzMSz felülvizsgálatára.;
g) a képviselő-testület munkatervének felülvizsgálata.
6. Rendes ülés
7. § (1)16 A képviselő-testület évente legalább 8 (nyolc) alkalommal tart ülést munkaterve alapján. A képviselő-testület július és augusztus hónapban – rendkívüli ok kivételével - szünetet tart.
(2)17 A képviselő-testület üléseit a városháza üléstermében tarja.
(3) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
7. Rendkívüli ülés
8. § (1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben.
(2) A rendkívüli ülést az indítvány benyújtását követő 15 napon belül kell összehívni, kivéve, ha a testület ezen időn belül rendes ülést tart és az indítvány a napirendbe felvehető. A meghívót az ülés tervezet időpontja előtt 4 nappal kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés összehívásának indokát.
(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülés sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával telefonon vagy személyesen is összehívható, a sürgősség okát azonban feltétlenül közölni kell.
8. Gazdasági program és munkaterv
9. § (1) A gazdasági programot a Mötv. 116. § (3) bekezdésében meghatározott adattartalommal a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) Az elfogadott programról, valamint annak végrehajtásáról a lakosságot közmeghallgatás keretében tájékoztatni kell.
10. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv készítéséhez javaslat kérhető:
a) a települési képviselőktől;
b) a képviselő-testület bizottságaitól;
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől>
d)18 a városban működő 1. § (10) bekezdés szerinti civil szervezetektől, önszerveződő közösségektől;
e) a jegyzőtől;
f) társulásoktól, amelyekben az önkormányzat tag;
g) nemzetiségi önkormányzattól.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját és helyét;
b) a napirendek címét, előterjesztőjét;
c) a bizottság megjelölését, ha előzetesen bizottságnak véleményezni kell, valamint a bizottságon belül a témafelelős megjelölését;
d) az előkészítésért felelős nevét az adott évben a lakosságot érintő rendezvények, közmeghallgatás tervezett időpontját.
(5) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év utolsó ülésén egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról.
9. Az ülés összehívása
11. § (1) A képviselő-testület ülései rendszerint a hónap utolsó keddi napján 15.00 órakor kezdődnek, azonban ettől indokolt esetben, a képviselőkkel való egyeztetés alapján el lehet térni.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést az Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság elnöke hívja össze.
(3) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket legkésőbb a testületi ülés időpontját megelőző 4. napon meg kell küldeni a képviselő-testületi tagoknak valamint a meghívottaknak az általuk megadott e-mail címre, illetve a képviselőknek létrehozott dvkt6087@gmail.com közös e-mail címre. Az elektronikus elérhetőséggel nem rendelkező képviselők és meghívottak részére az anyag kézbesítéssel, papír formátumban kerül megküldésre. A meghívót és az előterjesztéseket egyidejűleg az önkormányzat www.dunavecse.hu című honlapján is meg kell jeleníteni.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját;
b) a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét;
c) a bizottság megjelölését, ha előzetesen bizottságnak véleményezni kell;
d) a bizottságon belül a témafelelős nevét;
e) az előkészítésért felelős nevét.
(5) A meghívóhoz mellékelni kell:
a) az előterjesztéseket;
b) a határozat (rendelet) tervezetet.
(6) A meghívót a polgármester írja alá. Akadályoztatása esetén az (2) bekezdésben meghatározott helyettesítési szabályokat kell alkalmazni.
(7) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívónak a Polgármesteri Hivatal, a Dr. Kolozs Gergely Kistérségi és Egészségügyi Centrum és a Művelődési Ház hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel tájékoztatni kell.
(8) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kell meghívni:
a) a jegyzőt;
b) a polgármesteri hivatal csoportvezetőit;
c) a polgármesteri hivatal kijelölt ügyintézőit a munkakörét érintő napirendhez;
d) az önkormányzati intézmények vezetőit;
e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét;
f) a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit;
g) az országgyűlési képviselőt;
h) a Kunszentmiklósi Járási Hivatal vezetőjét;
i) mindazokat, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester szükségesnek tartja.
(9)19 A képviselő-testület ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a városban működő az 1. § (11) bekezdésben szereplő önszerveződő közösségek képviselőit.
(10) A meghívóval együtt a teljes anyagot meg kell küldeni a (8) bekezdés a), b),és d) pontjában megjelölt meghívottaknak.
(11) A meghívóval együtt az adott napirendhez kapcsolódó előterjesztést meg kell küldeni a (8) bekezdés szereplő többi meghívottnak.
10. Az ülések nyilvánossága
12. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) Zárt ülés elrendelésének esetei:
a) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
b) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart
(3) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
11.20 Személyes érintettség, határozatképesség
13. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
a) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozik. A bizottság a vizsgálat során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
b) A bizottság eljárásának lefolytatását követően a soron következő testületi ülésen előterjeszti a vizsgálat eredményét. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyes érintett képviselő részvételével hozott döntésének érvényben tartásáról.
(2) A polgármester az ülés megnyitása előtt – a jegyző közreműködésével- megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét és kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását.
(3) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri.
(4)21 Ha a képviselő-testület a polgármester határozatképesség megteremtésére irányuló kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.
(5) A határozatképtelenség miatt elmaradt, illetve félbeszakadt testületi ülést az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására 8 napon belül össze kell hívni.
12. A tanácskozás rendje
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Helyettesítésére a rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester a határozatképesség – számszerű- megállapítása után tájékoztatást ad a két testületi ülés között történt eseményekről, döntésekről, a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról, az interpellációkra adott válaszokról. Az erről készült írásos anyagot, ha indokolt kiegészíti. A tájékoztatóról vita nem nyitható.
(3) Ezt követően a polgármester:
a) javaslatot tesz az ülés napirendjére és azok tárgyalási sorrendjére, ha szükséges bejelenti a zárt ülés tartását;
b) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;
c) a vita lezárása után napirendi pontonként szavazásra bocsátja a módosító, kiegészítő indítványokat, majd a határozati javaslatokat és kihirdeti a döntést;
d) biztosítja a képviselők kérdezési és interpellációs jogát;
e) berekeszti az ülést és bejelenti a következő ülés várható időpontját és tervezett napirendjét.
(4) A napirend feletti vita vezetésének szabályai:
a) a vitát megelőzően először az előterjesztőnek kell szót adni, aki az írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tesz maximum 5 percben;
b) ezt követően az előterjesztés tárgya szerint illetékes bizottság elnöke, vagy a témafelelőse ismerteti az előterjesztéssel kapcsolatban kialakított bizottsági véleményt;
c) a napirend előterjesztőjéhez a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyre az előterjesztő – azok sorrendjében - válaszolni köteles;
d) a napirend előterjesztője – ha szükséges válaszol a hozzászólásokra;
e) a kérdéseket, hozzászólásokat, válaszokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre;
f) a vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz;
g) a napirend előterjesztője a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről való levételét, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz;
h) a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
13. Napirend előtti felszólalás
15. § (1) Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen napirend előtt a képviselők maximum 2 perc időtartamban felszólalhatnak. Napirend előtt felszólalni kizárólag az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyeket kérdésként, interpellációként vagy indítványként terjeszthetők elő.
(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirendi előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy
a) a napirend előtt felszólalási szándékát az ülést megelőzően a polgármesternek – a tárgy megjelölésével – előre jelezte, és
b) a felszólalás az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel.
(3) A napirend előtti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Polgármester, valamint az aki személyében érintett napirendi előtti felszólalásonként 3 perces, egyszeri hozzászólásra jogosult.
(4) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.
14. Szavazás
16. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra, úgy hogy előbb a vita során elhangzó módosító, kiegészítő indítványokról (az elhangzás sorrendjében), majd az előterjesztésben szereplő indítványokkal módosított és kiegészített határozati javaslatról dönt a képviselő-testület.
(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselő-testület tagjai „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhatnak.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(4) A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével- alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatókról;
b) feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;
c) ügyrendi kérdésben;
d)22 tájékoztató tudomásul vételéről
e)23
f)24
(5) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl:
a) fegyelmi ügyekben hozott döntéshez;
b) gazdasági program elfogadásához;
c) a polgármester tisztségének megszüntetését kérő kereset benyújtásához;
d) a költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitel felvételéhez;
e) helyi kitüntető díjak adományozásához;
f) testületi hatáskörök átruházásához;
g) helyi népszavazás kiírásához;
h) alapítvány létrehozásához;
i) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntésekhez;
j) sürgősségi indítvány elfogadásához.
(6) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének (4 fő) szavazata szükséges.
(7) A szavazatok össze számlásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazatok eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt bármelyik képviselő kéri, a szavazást a polgármester köteles megismételtetni.
17. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2) A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az ezzel kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét;
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét;
c) a szavazás során felmerült egyéb körülményeket;
d) a szavazás eredményét.
(5)25 A titkos szavazást a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság bonyolítja le.
18. § (1) A név szerinti szavazásnál a jegyző a jelenléti ív szerinti sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.
(2) Név szerinti szavazással kell dönteni:
a) a helyi népszavazás kiírásáról;
b) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához.
(3) Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást elrendelni.
15. A Képviselő-testület döntései
19. § A képviselő testület döntései:
a) rendelet;
b) normatív határozat;
c) egyéb határozat.
16. Határozat
20. § (1) A képviselő-testület határozata a rendelkezéseket tartalmazó rész mellett tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.
(2)26 A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől kezdődően külön-külön folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A képviselő-testületi határozatok jelölése tartalmazza:
a) Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testülete
b) a határozat sorszámát arab számmal;
c) a „/”jelet;
d) a határozat közzétételének évét arab számmal;
e) zárójelben a határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal;
f) a „határozata” kifejezést,
g) a határozat címét.
(3) Alakszerű határozatra vonatkozó szabályok mellőzésével kell jegyzőkönyvben rögzíteni:
a) az ügyrendi kérdésről;
b) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésről;
c) a hozzászólási jog biztosításáról;
d)27
e)28
(4) A normatív határozatok közzététele a Polgármesteri Hivatal (Dunavecse, Fő út 43. szám) földszinti hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(5) A jegyző a képviselő-testület normatív határozatát az elfogadásától számított 8 napon belül legalább 30 napra kifüggeszti, és a határozatra rávezeti a kifüggesztés és a levétel időpontját.
(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő rendes ülésen kell beszámolni.
(7) Az önkormányzat határozatainak nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
17. Rendeletalkotás
21. § (1)29 A képviselő-testület a jogszabályokban meghatározott keretek között rendeletet alkot, amellyel a helyi társadalmi viszonyokat szabályozza, illetve törvényi felhatalmazást hajt végre.
(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a települési képviselő;
b) a képviselő-testület bizottsága;
c) a polgármester;
d) a jegyző;
e) önkormányzati intézmények vezetői;
f) a településen működő társadalmi, érdekképviseleti és civil szervezetek képviselői;
g) nemzetiségi önkormányzat.
(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.
(4) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata. Ennek során minden olyan előkészítő munka elvégzése és elvégeztetése, amely lehetővé teszi, hogy a testület elé elfogadásra alkalmas előterjesztés kerüljön.
(5) A rendelet tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület bizottságain és hivatalán kívül – szükség esetén – külső szakértőt is igénybe lehet venni.
(6) A rendelet tervezetet indokolással együtt a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(7) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Kihirdetésének módja: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés. A kifüggesztés időtartama legalább 30 nap.
(8) A lakosság széles körét érintő rendeleteket lakossági tájékoztató formájában a Dunamellék című időszaki lapban is ismertetni kell.
(9) A kihirdetés időpontjának a kifüggesztés napját kell tekinteni.
(10)30
(11) A rendeletet meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(12) Jogszabályváltozás esetén a jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek a rendeletek módosításának szükségességét.
(13)31 A Bizottság a feladatkörükbe tartozó témában választási ciklusonként felülvizsgálja az önkormányzati rendeleteket, és javaslatot tesz a szükség szerinti módosításra, hatályon kívül helyezésre, új rendelet alkotására.
18. Az ülés rendjének fenntartása
22. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
(2) Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ. Ha a felszólítás eredménytelen, a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót;
b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;
c) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha az ismételt figyelmeztetés nem járt eredménnyel- felfüggesztheti az ülést;
d) a tanácskozás rendjét megzavaró állampolgárt a polgármester rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
19. A képviselő testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei, benyújtásukra vonatkozó szabályok
23. § A Képviselő-testület elé kerülhető anyagok:
a) előterjesztés (rendelet és határozat tervezet, beszámoló);
b) képviselői önálló indítvány;
c) sürgősségi indítvány;
d) kérdés;
e) interpelláció.
20. Előterjesztés
24. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet és határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató.
(2)32 A testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani, de indokolt esetben, különösen halaszthatatlan, sürgős, vagy egyszerű elintézést igénylő ügyben szóban is benyújtható. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Az előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a jegyző;
d) a képviselő-testület bizottságai;
e) a képviselő;
f) a polgármester által felkért személy, vagy szerv képviselője.
(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyát, melynek egyeznie kell a képviselő-testületi ülésre kibocsátott meghívóban szereplő napirend címével;
b) mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, amelyek az ügyben a magalapozott érdemi döntés meghozatalához elengedhetetlenül szükségesek;
c) amennyiben az adott témakörben több megoldás lehetséges, azokat lehetőség szerint ismertetni kell (alternatív javaslatot tartalmazó előterjesztés);
d) utalni kell a tárgyban született korábbi testületi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira;
e) határozati javaslatot;
f) a végrehajtásért felelős megnevezését;
g) a végrehajtás határidejét;
h) ahol arra lehetőség van és az tényadatokkal kellően alátámasztható döntésre vonatkozó költség-haszon elemzést.
(6) Kötelező előterjesztést készíteni:
a) rendeletalkotásnál;
b) intézmény alapításánál, átszervezésénél, megszüntetésénél;
c) helyi népszavazás kiírásánál;
d) ciklusprogram, településrendezési és fejlesztési tervek készítésénél;
e) önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekben;
f) társulások létrehozásánál, ahhoz való csatlakozásnál, illetve az abból való kilépésnél;
g) minden olyan ügyben, melyet a képviselő-testület munkatervében meghatároz.
(7) Az előterjesztések eredeti példányát a testületi ülés előtt 8 nappal korábban kell a jegyzőnél benyújtani, aki a törvényesség biztosítása érdekében azokat ellenőrzi és aláírásával látja el. Egyidejűleg feltünteti, hogy a határozathozatal az Mötv., valamint e rendelet előírásai alapján egyszerű vagy minősített többséget igényel.
(8) A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat a napirendeket, amelyeket csak előzetes bizottsági véleményezéssel tárgyal (kivéve a sürgősségi indítványt).
(9) A zárt ülésre tervezett előterjesztéseket elkülönítve – az adatok védelméhez való jog épségének megóvása szempontjait betartva – kell kezelni.
(10) A munkaterv szerint előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja előkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt, melyről a képviselő-testületet tájékoztatja.
21. Képviselői önálló indítvány
25. § (1) A munkatervben nem szereplő, illetve a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell az ülést megelőző 8 nappal írásban benyújtani.
(2) A polgármester az önálló indítványt a képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolja. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról köteles a képviselő-testületet tájékoztatni és döntését megindokolni.
(3) A tájékoztató alapján – amennyiben az indítványozó képviselő kéri – a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül dönt.
(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt, az előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, az előterjesztő saját kezű aláírását.
22. Sürgősségi indítvány
26. § (1) Sürgősségi indítvány minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában és a képviselő-testület munkatervében nem szerepel.
(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a képviselők vagy a jegyző terjeszthet elő.
(3) Az indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával és az indítvány megküldésével – írásban az ülés előtt legalább 24 órával a polgármesterhez kell benyújtani.
(4) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel határoz. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt első napirendi pontként tárgyalja meg.
(5) Ha a testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek megállapításakor kell állást foglalni arról, hogy azt hányadik napirendként tárgyalja meg a testület.
23. Kérdés
27. § (1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2)33 Kérdést a képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz intézhetnek.
(3) Kérdést az ülés előtt írásban, vagy az ülésen szóban a kérdezetthez lehet előterjeszteni a napirendi pontok tárgyalását követően.
(4)34 A kérdezett – lehetőség szerint – az ülésen, vagy a soron következő ülésen, de legkésőbb 30 napon belül írásban köteles választ adni. A válasz felett vita nem nyitható.
24.35
28. §
25. A Képviselő-testület jegyzőkönyve
29. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:
a) a határozatképesség számszerű megállapítását;
b) az ülésen végig, illetve annak egyes napirendi pontjainál tanácskozási joggal jelenlévők nevét;
c) napirendi pontonként az előadók nevét;
d) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát;
e) az elhangzott bejelentéseket és interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat;
f) a képviselő kérésére írásos külön véleményét;
g) a jegyzőkönyv hitelesítő kettő képviselő aláírását, akiket a polgármester névsor szerint jelöl ki.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) megalkotott önkormányzati rendeletek szó szerinti szövege;
b) jelenléti ív;
c) meghívó;
d) napirendi pontok előterjesztései, a határozat tervezetek egy-egy példánya;
e) hozott határozatok;
f) azok a képviselői indítványok, hozzászólások, interpellációk, amelyeknek csatolását a testületi tagok kérték.
(4) A képviselő-testület nyílt üléséről kettő, zárt ülésről egy példányban készül jegyzőkönyv:
a) az eredeti példányokat a jegyző kezeli;
b) a nyílt ülés jegyzőkönyvének második példányát – mellékletek nélkül - a városi könyvtárban kell elhelyezni.
(5)36 A jegyzőkönyveknek – mellékletekkel együtt – a kormányhivatal felé elektronikus formában történő megküldéséről a jegyző gondoskodikaz ülést követő 15 napon belül.
(6) Az állampolgárok a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe a Könyvtárban és a Polgármesteri Hivatalban tekinthetnek be.
(7) A zárt ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát a titkos ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthet a jegyző, valamint jelenlétében a képviselő és az érintettek.
26. Közmeghallgatás és lakossági fórum
30. § (1)37 A képviselő-testület évente egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatás keretében lehetővé teszi, hogy a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közvetlenül terjeszthessenek be javaslatokat, kérdéseket a helyi közügyeket illetően.
(2)38 A közmeghallgatás időpontjáról legalább 4 nappal a közmeghallgatás előtt meghívó útján a 11. § (7) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve tájékoztatni kell a lakosságot. A közmeghallgatás helye a Vikár Béla Művelődési Ház.
(3) A közmeghallgatás testületi ülés keretében történik, azon a testület tagjainak határozatképes számban meg kell jelenniük és arról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést, valamint javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztviselőnek kell kiadni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül írásban köteles válaszolni a kérdezőnek az elintézés módjáról és eredményéről, melyről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.
31. § (1) A polgármester, az alpolgármester és bizottság javaslatára a lakosságot közvetlenül érintő ügy megtárgyalására lakossági fórumot lehet szervezni.
(2) A lakossági fórum feladatai:
a) az önkormányzat és a lakosság érdekösszhangjának elősegítése;
b) a lakosság és egyesületeinek közvetlen tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról, városfejlesztési programokról, közérdekű kérdésekről;
c) a lakosság és egyesületei észrevételeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása a Képviselő-testület vagy annak illetékes szerve, intézménye felé;
d) a városban működő civil és gazdálkodó szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel való kapcsolattartás és folyamatos együttműködés;
e) a település lakossága körében a városszépítő munka szervezésének segítése,állásfoglalás kialakítása a várost érintő fejlesztési, rendezési tervek megállapítás előtt.
(3)39 A lakossági fórumok célja a lakosság, illetve az 1. § (11) bekezdésében szereplő önszerveződő közösségek tájékoztatása és a döntések előkészítésében való közreműködésük. Az ott elhangzott állásfoglalásokról, valamint véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(4)40 A lakossági fórum összehívására a közmeghallgatás összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A Képviselő-testület szervezete
27. A települési képviselő
32. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt – 7 fő.
(2) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.
(3)41 A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. §-a tartalmazza.
(4)42
(5) Amennyiben a képviselő 3 egymást követő testületi, vagy bizottsági ülésen önhibájából nem vesz részt, és távolmaradásának okát a következő testületi ülésig nem igazolja, a képviselői tiszteletdíj tőle teljes mértékben megvonható.
(6) A képviselői tiszteletdíj megvonásáról a soron következő ülésen a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hoz döntést.
(7) Igazolt távollétnek minősül, ha a képviselő több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.
(8)43 A képviselő, a bizottság tagja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott gazdasági, üzleti és magántitkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek, valamint a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
(9) A titokvédelem biztosítása a képviselő-testület ülését vezető polgármesterre, alpolgármesterre; bizottsági ülések során pedig a bizottság elnökére hárul.
28. A Képviselő-testület bizottságai
33. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a hozott döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2)44 A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság (létszáma 6 fő)
(3) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. Az adott feladat ellátását követően arról a bizottság beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.
(4)45 A bizottság feladatkörükben ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetve a végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
(5) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület rendeletével, határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a soron következő ülésén határoz.
29.46 A bizottság működése
34. § (1)47 A bizottság működésének szabályait az e rendeletben szabályozottakon túl maga állapítja meg.
(2)48 A bizottság ülését a bizottság elnöke – az ülést megelőző három nappal - hívja össze és vezeti a 11. § (7) bekezdésben foglalatak figyelembevételével.
(3) A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket és az egyéb szükséges iratokat.
(4) Az elnök köteles összehívni a bizottságot;
a) a képviselő testület határozata alapján;
b) a polgármester indítványára;
c)49 a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.
(5) A rendkívüli bizottsági ülés halasztást nem tűrő, indokolt esetben – az ülés kezdését megelőzően legalább 24 órával – telefonon, vagy személyesen is összehívható.
(6)50 A bizottság működése során az Mötv. 60. §-a szerinti kérdésekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7)51 A bizottság ülése nyilvános. A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi.
(8) A nyilvános bizottsági ülés időpontjáról és helyéről a város lakosságát a 11. §. (7) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve meghívó útján tájékoztatni kell legalább az ülés előtti 3. napon. Erről a jegyző gondoskodik.
(9) A bizottsági üléseken tanácskozási joggal állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a bizottságban tagsággal nem rendelkező képviselők.
(10) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.
(11)52 A jegyzőkönyv kormányhivatalhoz történő felterjesztéséről – az ülést követő 15 napon belül - a jegyző gondoskodik.
(12) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során, valamint a döntési jogkörébe utalt ügyekben határozatot hoz.
(13)53 A bizottság tevékenységéről évente egyszer köteles a képviselő-testületnek beszámolni.
(14)54 A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket – a jegyző irányításával - a Polgármesteri Hivatal látja el.
34/A. §55 (1) Meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására vagy valamely ügy kivizsgálására a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezésére a polgármester előterjesztése alapján – a rendelet módosításával - a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg, és megválasztja elnökét, elnökhelyettest és tagjait.
(3) Az ideiglenes bizottság tevékenységéről beszámolót készít, amelynek
a) a bizottság feladatát,
b) a bizottság által alkalmazott eljárást,
c) a bizottság megállapításait,
d) a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását és
e) szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését
tartalmaznia kell.
35. § (1) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrző feladatokat ellátó – a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati ügyben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.
(2) Általános hatáskörök:
a) előkészítik a képviselő-testület döntéseit, véleményezik a fontosabb előterjesztéseket;
b) szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását, a rendeletek hatályosulását;
c) előkészítik a képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket;
d) döntenek a képviselő-testület által meghatározott ügyekben, átruházott hatáskörben gyakorolják a hatósági hatásköröket, a döntésről beszámolnak a testületnek
e) állást foglalnak a rendelet tervezetek, fejlesztési koncepciók, programok, a költségvetés és zárszámadás elfogadására irányuló kérdésekben;
f) feladatkörükben ellenőrzik a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját
g) polgármesteri intézkedést kezdeményezhetnek, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik;
h) indítványozhatják a képviselő-testület ülésének összehívását;
i) javaslatot tehetnek a képviselő-testület ülésének napirendjére;
j) gyakorolja a rendeletben átruházott hatásköröket
k) megállapítja saját működési rendjét.
(3) Pénzügyi és ügyrendi szakfeladatok:
a) véleményezi az önkormányzati rendelet tervezeteket, költségvetési koncepciót és együttműködési megállapodásokat;
b) lebonyolítja a képviselő testület ülésein a titkos szavazást;
c) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására;
d) vizsgálja a fegyelmi és összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyeket;
e) vizsgálja a képviselők személyes érintettségét;
f) elvégzi a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos teendőket;
g) figyelemmel kíséri a bizottság, a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények jogszerű működését;
h) véleményezi és felülvizsgálja a képviselő testület által átruházott hatáskörök gyakorlását;
i) vizsgálja a képviselők jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését;
j) közreműködik a gazdasági program előkészítésében;
k) véleményezi a költségvetési koncepciót, az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves és éves beszámolók tervezetét;
l) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre;
m) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát;
n) javaslatot tesz a képviselő testület munkatervére;
o) ellenőrizheti a pénzkezelési és egyéb szabályzatok megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesülését;
p) állásfoglalást nyilvánít a képviselő testület elé kerülő összes gazdálkodási és vagyongazdálkodási tárgyú előterjesztéshez;
q) figyelemmel kíséri a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
r) önkéntes feladatvállalás esetén azt megelőzően előkészítő eljárás lefolytatása, költség-haszon elemzés készítése;
s) testületi jóváhagyás előtt, előzetesen véleményezi, jóváhagyja az önkormányzat által elrendelt közbeszerzési eljárások részét képező ajánlattételi felhívásokat, illetve ajánlattételi dokumentációkat, valamint az 2 millió forint értékhatárt meghaladó szerződéseket.
(4) Egészségügyi, Kulturális, Oktatási és Szociális szakfeladatok
a) véleményezi a szociális és egészségügyi témájú beszámolókat, előterjesztéseket;
b) figyelemmel kíséri a szociális és egészségügyi feladatok ellátását, valamint az intézmények munkáját;
c) javaslatot tesz a képviselő testületnek a szociális és egészségügyi intézmények éves költségvetésének meghatározására;
d) véleményezi az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját;
e) véleményezi a fiatal házasok első lakáshoz jutása támogatása iránti kérelmeket, javaslatot tesz a támogatás összegére;
f) figyelemmel kíséri az önkormányzat oktatási, kulturális és ifjúsági intézmények munkáját és működését;
g) véleményezi a költségvetési koncepciót, javaslatot tesz a feladatköréhez tartozó intézmények éves költségvetési előirányzatainak meghatározásához;
h) tevékenyen rész vesz a nemzeti és városi ünnepségek előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában;
i) véleményezi az oktatási kulturális és ifjúsági témájú beszámolókat, az intézmények szervezeti és működési szabályzatát;
j) javaslatot tesz a közneveléssel kapcsolatos ügyekben;
k) véleményezi a nemzetiségekkel kapcsolatosan ügyeket;
l) kidolgozza az önkormányzat ifjúságpolitikai koncepcióját;
m) javaslatot tesz az ösztöndíj pályázatok elbírálására;
n) a szociális és gazdasági felzárkóztatással kapcsolatos gazdasági fejlesztések véleményezése;
o) egyházakkal való kapcsolattartás, közös rendezvények egyeztetése;
p) véleményezi a bűnmegelőzéssel, esélyegyenlőséggel kapcsolatos előterjesztéseket.
(5) Városgazdálkodási szakfeladatok:
a) megtárgyalja és véleményezi a település arculatát jelentősen befolyásoló, az önkormányzat által meghatározott beruházásokat;
b) a település közlekedését, környezetvédelmét érintő valamennyi beruházás tervéről a testületi döntés előtt véleményt alkot;
c) a településnek és környékének, valamint levegőjének tisztasága érdekében teendő intézkedésekre javaslatot tesz, azok megvalósulását ellenőrzi;
d) részt vesz a településrendezési koncepció kidolgozásában, véleményezi a településrendezési tervet;
e) minden olyan önkormányzati rendeletről véleményt alkot, amely a településen élő emberek életminőségét befolyásolja.
30. A polgármester, alpolgármester
36. §56 (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el, felette a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala és működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(4) A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével összefüggésben:
a) segíti a képviselők munkáját;
b) képviseli az önkormányzatot;
c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;
d) biztosítja a demokratikus helyi hatalom gyakorlás és a közakarat érvényesülését;
e) gondoskodik a képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről;
f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit;
g) kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, valamint más települések önkormányzataival, kiemelten a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Kistérségi Társulás tag önkormányzataival, továbbá a társadalmi szervezetek, egyesületek és civil szerveződések vezetőivel;
h) segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését;
(5) Amennyiben képviselő-testület két egymást követő alkalommal határozatképtelen, vagy ugyanabban az ügyben nem hoz döntést, úgy a polgármester döntést hozhat
a) pályázati ügyekben,
b) vagyonhasznosítási, bérleti vagy elidegenítési ügyekben,
c) katasztrófa vagy vis major helyzet elkerülése érdekében
d) közszolgáltatási zavar elhárítása érdekében
e) határidős közbeszerzési ügyekben,
f) személyzeti ügyekben
(6) A polgármester a képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan (6) bekezdésben felsorolt önkormányzati ügyekben dönthet, melyről a következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.
(7) A polgármester összehangolja a bizottság és a testület működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottság elnökét és elnökhelyetteseit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.
(8) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladat és hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el.
(9) A polgármester jogosult bruttó kettőmillió forint alatti szerződések megkötésére – előzetes jóváhagyás nélkül – a szerződéskötésről a soron következő testületi ülésen köteles tájékoztatást adni a testületnek.
(10) A polgármester jogosult közüzemi szerződés (villamosenergia, gázenergia, víz- és csatornaszolgáltatás) megkötésére a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CWKIII. törvény előírásainak megfelelően. A szerződéskötésről a soron következő testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.
37. § (1)57 A képviselő-testület – tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízatásának időtartamára, - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3)58 Az alpolgármester – a polgármester akadályoztatása esetén - a polgármesternek történő utólagos beszámolással látja el feladatait.
(4)59 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
31. Az összeférhetetlenségi, méltatlansági és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
38. § (1) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a külön rendeletben megállapított juttatásokat nem veheti igénybe.
(2) Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság feladata.
(2a)60 Az Mötv. 37. § (1) bekezdés szerinti önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottságnak történő átadását az öszeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.
(3) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban a Pénzügyi Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság elnöke veszi át átvételi elismervény ellenében és az átvett nyilatkozatokról -az átvétel időpontját is tartalmazó- nyilvántartást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát külön zárt borítékban kell leadni, melyet az átvételkor a bizottság elnöke záró pecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni. A képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános, azt a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság hozza nyilvánosságra.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 8 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos bizottság javaslatot tesz a képviselő-testületnek, hogy a kezdeményezést eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el. Megfelelő kezdeményezés esetén a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság a vagyonnyilatkozat ellenőrzését elvégzi, s annak eredményéről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
(6) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos technikai feladatokat – nyomtatványok beszerzése, kitöltés utáni biztonságos őrzés – a jegyző látja el a Polgármesteri Hivatal adatvédelmi szabályzatának rendelkezései alapján.
32. A jegyző
39. § (1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Polgármesteri Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.
(2)61 Előkészíti a Képviselő-testületi előterjesztéseket, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységén keresztül a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.
(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet.
(4) Gondosodik a Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás, - valamint más társulások, melyekben az önkormányzat részt vesz - működéséhez szükséges adminisztrációs és egyéb ügyviteli feladatok elvégzéséről.
(5) Amennyiben a jegyző a képviselő-testület és szervei, valamin a polgármester jogszabálysértő döntését vagy működését tapasztalja, úgy kötelezettsége közé tartozik figyelmeztetéssel élni feléjük.
(6) A jegyzői állás betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a Polgármester Hivatal gazdálkodási csoportvezetője helyettesíti.
33. A Polgármesteri Hivatal
40. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Dunavecsei Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A polgármesteri hivatal költségvetési szerv. Az önkormányzat költségvetése határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
(3) A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadási rendjét a jegyző javaslata és a polgármester előterjesztése alapján az alábbiak szerint állapítja meg:
a) a Polgármesteri Hivatal álladó létszámkeretét a költségvetési rendelet állapítja meg;
b) a Polgármesteri Hivatal belső tagozódását és működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(4) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályban előírt feladatait megbízás alapján külső erőforrás igénybevételével látja el.
(5) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és bizottságainak.
(6) A hivatal munkájáról a jegyző évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek. A jegyző munkáját (teljesítményét) a polgármester értékeli.
(7)62 A hivatal dolgozóját a Kttv. 258. § (1) és (2) bekezdése szerinti titoktartási kötelezettség terheli, melyről nyilatkozatot tesz. Munkája során köteles figyelemmel lenni az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fenn áll.
A társulásokra, nemzetiségi önkormányzatra és az együttműködésre vonatkozó szabályok
41. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat hatékonyabb feladat ellátása, valamint gazdaságos és ésszerű munkavégzési megoldások alkalmazása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület megállapodás megkötésével rész vesz a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulásban szociális és gyermekjóléti feladatok térségi szintű ellátásában, Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásban, valamint Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulásban.
42. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködését, melyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.
(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;
b) lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményezése;
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosítási munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek, közös konzultációkon való megvitatása,
d) a kulturális javak megóvása és fejlesztése.
43. § (1) Az önkormányzat biztosítja a helyi nemzetiségi közösségek autonómiájának megerősítését, támogatja a nemzetiségi önkormányzat tevékenységét.
(2) A képviselő-testület székhelyén biztosítja a Dunavecsei Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára helyiséghasználatot a szükséges infrastruktúrával.
(3) A képviselő-testület a polgármesteri hivatal közreműködésével biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
44. § A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 15%-a kezdeményezte.
Záró rendelkezések
45. §63
46. § Ez a rendelet 2024. október 8-án 16 órakor lép hatályba.
Az 1. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontját a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontját a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. § (8) bekezdés a) pontja a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (8) bekezdés b) pontja a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (11) bekezdés p) pontját a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (8) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (9) bekezdését a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (2) bekezdését a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 29. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (3) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (4) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdés d) pontja a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (9) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 11. alcím címe a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdés d) pontja a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdés e) pontját a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 29. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (4) bekezdés f) pontját a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 29. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (5) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdés d) pontját a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 29. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (3) bekezdés e) pontját a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 29. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (1) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (10) bekezdését a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 29. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (13) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. alcímet (28. §-t) a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 29. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (5) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (3) bekezdését a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 18. §-a iktatta be.
A 31. § (4) bekezdését a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 18. §-a iktatta be.
A 32. § (3) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (4) bekezdését a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 29. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (8) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (4) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. alcím címe a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (1) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (4) bekezdés c) pontja a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (6) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (7) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (11) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (13) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 22. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (14) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 22. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34/A. §-t a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 23. §-a iktatta be.
A 36. § a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (4) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (2a) bekezdését a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 26. §-a iktatta be.
A 39. § (2) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 27. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (7) bekezdése a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 28. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.