1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bugyi Nagyközség Önkormányzata

(2) Az önkormányzat hivatalos nyelve: magyar

(3) Az önkormányzat székhelye:2347 Bugyi, Beleznay tér 1.

(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Bugyi Nagyközség közigazgatási területe

(5) Az Önkormányzat Képviselő-testülete: Bugyi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

(6) Az Önkormányzat Képviselő-testületének szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal, a jegyző, továbbá a Kertváros Önkormányzati Társulás.

(7) Az önkormányzat hivatala:Bugyi Nagyközségi Polgármesteri Hivatal

(8) A Hivatal helye és címe:2347 Bugyi, Beleznay tér 1.

(9) Az Önkormányzat hivatalos lapjának megnevezése: „BUGYI KÖRKÉP”

(10) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.bugyi.hu

(11) A település részletes történetét az Önkormányzat által megjelentetett „Bugyi Nagyközség története” kötete tartalmazza.

2. § (1) A Bugyi Nagyközség Önkormányzatának bélyegzője: Bugyi Nagyközség Önkormányzata (körbélyegző, középen a Magyarország címerével).

(2) A Polgármester bélyegzője: Bugyi Nagyközség Polgármestere (körbélyegző, középen a Magyarország címerével).

(3) A Jegyző bélyegzője: Bugyi Nagyközség Jegyzője (körbélyegző, középen a Magyarország címerével).

(4) A Polgármesteri Hivatal bélyegzője:

(5) A Szociális és Jóléti Bizottság bélyegzője: Bugyi Nagyközség Önkormányzatának Szociális és Jóléti Bizottsága (körbélyegző, középen a Magyarország címerével).

(6) A Gazdasági-, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság bélyegzője: Bugyi Nagyközség Önkormányzatának Gazdasági-, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottsága (körbélyegző, középen a Magyarország címerével)

(7) Az Alpolgármester bélyegzője: Bugyi Nagyközség Alpolgármestere (körbélyegző, középen a Magyarország címerével).

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképe a község címere és zászlója, melynek leírását. használatának szabályait a Bugyi Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2001. (XII. 13.) Bugyi Nagyközség Önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat által adományozható címek: A Díszpolgári cím, valamint egyes kitüntető díjak alapításáról, és adományozásáról a 18/2005. ( VI. 13.) számú önkormányzati rendelete tartalmazza.

4. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület nem jogi személy, nincs perbeli jogképessége. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat

(4) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(5) A polgármester és a bizottságok önkormányzati jogkörben hozott határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(6) A Képviselő-testület (4) és (5) bekezdés alapján hozott határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az Önkormányzat ellen kell indítani.

(7) Az önkormányzat jelzőszámait, valamint szakfeladat besorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(2) A Képviselő-testület feladatait saját maga, szervei (bizottságok), továbbá vezető tisztségviselői (polgármester, alpolgármester, jegyző), valamint hivatala és költségvetési szervei közreműködésével látja el.

(3) A helyi önkormányzat -saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően, külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban. A helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitika, telek- és ingatlanértékesítés) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

6. § (1) Az önkormányzat helyi közszolgáltatások körében végezhetı feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. §. (1) bekezdése tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület az önként vállalt feladatok tárgyában, az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezetbiztosítással egyidejűleg - foglal állást.

(3) Új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást folytat, melyben tisztázza a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit, az ezekhez szükséges pénzügyi források pontos megjelölését. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak.

(4) A Képviselő-testület önként vállalt feladatait az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza.

7. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon túlmenően:

8. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit - az Mötv. 42. §-ában meghatározott kivételekkel - az 4. §. (3) bekezdés aa)-ad pontjaiban meghatározott szervekre átruházhatja.

(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a gyakorló szervet vagy személyt beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(4) A Bugyi Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatásköröket az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.

9. § Bugyi Nagyközség Képviselő-testülete 9 választott képviselőből áll. A képviselőtestület névsorát az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza

10. § A polgármester - beiktatásától számított 6 hónapon belül - a bizottságok elnökeivel közösen készíti el és nyújtja be a Képviselő-testületnek a megbízása időtartamára szóló program-tervezetet (továbbiakban: gazdasági program), amely tartalmazza az önkormányzat településfejlesztésekkel, helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos célkitűzéseit is.

11. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját

(2) A munkaterv tervezetét - a Képviselő-testületi tagok valamint a bizottságok elnökeinek javaslatát figyelembe véve - minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő.

(3) A munkaterv tartalmazza:

(4) A Képviselő-testület az éves munkaterv megvitatása után határoz annak elfogadásáról.

(5) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akik az előkészítésben részt vettek, valamint akikre vonatkozóan rendelkezéseket tartalmaz.

12. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

13. § Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak. Alakuló ülét a rendes testületi ülés szabályai szerint kell összehívni.

14. § (1) A Képviselő-testület az éves munkaterv alapján ülésezik, évente legalább 10 rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit általában minden hónap második csütörtökjén tartja. A polgármester ettől eltérő időpontra is összehívhatja az ülést.

(3) A Képviselő-testület az üléseit általában a Polgármesteri Hivatal üléstermében tartja, de kihelyezett ülést is tarthat.

(4) Az Képviselő-testület ülése a napirendre felvett napirendi pontok megtárgyalásának idejéig, de legfeljebb 5 óra időtartamig tarthat.

(5) A tárgyalásra nem került napirendi pontok 5 óra időtartamon túli tárgyalásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Az ülésnapon napirendre felvett, és nem tárgyalt napirendi pontok tárgyalására szükség szerint rendkívüli ülés hívható össze, ennek hiányában ezek a következő rendes ülésen kerülnek napirendre.

15. § (1) Rendkívüli esetekben a polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontokban is összehívhatja.

(2) A Rendkívüli ülést össze kell hívni:

(3) A rendkívüli ülés napirendjére olyan tárgysorozat vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolta. Más napirend nem vehető fel. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli testületi ülés összehívásának indokát. Az ülés összehívásáról szóló indítvánnyal egyidejűleg a javasolt napirendi pontokat meg kell megküldeni.

(4) Az indítványt a polgármesternek kell benyújtani, aki gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül.

(5) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület meghívó nélkül, rövid úton telefonon vagy e-mail útján is összehívható. A meghívót elektronikus úton kell kézbesíteni. Az így összehívott ülés indokoltságáról a Képviselő-testület a napirend elfogadásával egyidejűleg egyszerű szótöbbséggel dönt.

16. § (1) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) A Képviselő-testület nyílt ülése szünetében a hang és képanyag rögzítésére szolgáló eszközt, berendezést – annak működtetője – köteles leállítani, hanganyag illetve képi anyag nem készíthető.

(3) A lakosság tájékoztatása a helyben szokásos módon a település honlapján keresztül történik.

(4) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen helyet foglalhat. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot rendre utasíthatja, további rendzavarás esetén felszólíthatja az ülésterem elhagyására.

(5) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjaiban meghatározott ügyekben zárt ülést tart.

(6) A Képviselő-testület – a polgármesternek, bármely képviselőnek, a Képviselő-testület bizottságának, a jegyzőnek javaslatára - Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt ügyekben az érintett kérésére zárt ülést rendel el.

(7) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjaiban meghatározott ügyekben zárt ülést rendelhet el.

(8) Az SZMSZ 16. § (5)-(6) bekezdéseiben foglalt ügyekben a zárt ülés elrendeléséről nem kell szavazni és nem kell határozatot hozni.

(9) A zárt ülés elrendeléséről az SZMSZ 16. § (7) bekezdésben foglalt ügyekben a Képviselő-testület minősített többsége határoz.

(10) A zárt ülést megelőzően a polgármester felhívja a figyelmet a napirend tárgyalásával kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(11) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjain kívül meghívása esetén az érintett, a bizottságok nem képviselő tagjai, a jegyző és a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó, mint szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető vehetnek részt.

(12) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak az tekinthet be,

17. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén a SZMSZ 27. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt személy jogosult a Képviselő-testület ülésének összehívására.

(2) Az ülés összehívása a meghívónak elektronikus úton történő megküldésével történik. Az ülést – számítástechnikai üzemzavar esetén – nyomtatott meghívó kézbesítésével kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a mellékleteivel együtt legalább 5 nappal az ülést megelőzően elektronikus úton kell kiküldeni a meghívottaknak. A rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőség szerint 48 órával előbb kell elektronikus úton kézbesíteni. A meghívóval együtt kell kikézbesíteni az írásos előterjesztéseket is elektronikus úton.

(4) A testületi ülés időpontjáról és helyéről a lakosságot az Önkormányzat hivatalos internetes honlapján kell értesíteni.

(5) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

(6) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog:

(7) A Képviselő-testület zárt ülésén állandó tanácskozási jog illeti meg, minden napirendi pont tárgyalásakor a jegyzőt.

(8) A Képviselő-testület zárt ülésén eseti tanácskozási jog illeti meg, az adott napirendi pont tárgyalásakor:

(9) Mellékletet el kell küldeni:

(10) A Polgármesteri Hivatal illetékes köztisztviselőjének részvételéről a Képviselő-testületi ülésen, a jegyző gondoskodik.

18. § A képviselőtestület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

19. § (1) Előterjesztés a képviselőtestület elé általában írásban tehető. A képviselő-testületi előterjesztéseket elektronikus formában kell benyújtani a polgármesterhez.

(2) Szóbeli előterjesztést kivételesen, indokolt esetben egyszerű szótöbbséggel hozott döntés alapján fogadhat el a Képviselő-testület napirendi pontként.

(3) Előterjesztést tehet:

(4) Az ülésen kiosztott előterjesztés a képviselőtestület elé csak kivételes esetekben kerülhet, az előzetes írásos anyag hiányát az előterjesztőnek indokolnia kell. Napirendre tűzéséről ebben az esetben is egyszerű többséggel dönt a Képviselő-testület.

20. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve ha az előterjesztés nem csak rendeletalkotásra vonatkozik.

21. § (1) Bármely képviselő jogosult önálló képviselői indítvány előterjesztésére.

(2) A képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőzően legalább 15 nappal, elektronikus úton.

(3) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjesztő nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, indokolását, valamint az önálló indítványt előterjesztő saját kezű aláírását.

(4) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehetőek 19. §-ában bekezdésében foglaltaknak megfelelő- bizottság által véleményezett - indítványok.

22. § (1) A képviselők az ülésen a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez a feladatkörükbe tartozó ügyben interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) Az interpelláció, olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(3) A Képviselő-testületi tag interpellációját az ülést megelőző 8 nappal, elektronikus úton a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz nyújthatja be, illetve közvetlenül az ülés előtt szóban vagy írásban teheti meg.

(4) Az ülésen arra az interpellációra kell érdemi választ adni, amit a képviselő legalább két nappal az ülés előtt a polgármesterhez/jegyzőhöz benyújtott. Az írásos választ elektronikus úton kell a képviselő részére eljuttatni.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló külön nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el annak elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ha a Képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának kivizsgálását. A polgármester javaslata alapján dönt a Képviselő-testület, hogy a vizsgálattal melyik bizottságot bízza meg, melyben az interpelláló képviselő részt vehet. A bizottság a következő rendes ülésre a vizsgálattal kapcsolatos megállapításait, javaslatait a testület elé terjeszti.

(6) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció része a napirendnek.

23. § (1) A kérdés, az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A képviselő-testületi ülésen napirendhez kapcsolódóan a napirend tárgyalásakor, napirendtől eltérően az egyebek napirend tárgyalásakor a jelenlévők kérdéseket tehetnek fel. Erről a kérdezett az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni a kérdezőnek. Az írásos választ elektronikus úton kell a képviselő részére eljuttatni.

24. § (1) A polgármester, alpolgármester, a bizottságok, a települési képviselő, a jegyző javasolhatják a Képviselő-testületnek, valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi indítványt indokolással kell ellátni. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél lehet elektronikus úton benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány kérésében a Képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

(4) Ha a Képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg. Ha nem ismeri el a sürgősséget, úgy az előterjesztést egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, a napirendek meghatározásakor állást kell foglalni arról, hogy hányadikként tűzik napirendre.

25. § A rendeletalkotási és a határozati javaslathoz a 24. § (1) bekezdésében megjelöltek módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indokolással kell ellátni.

26. § A bizottság a rendeletalkotási és a határozati javaslathoz - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - javaslatot tartalmazó határozatot nyújthat be a Képviselő-testületnek.

27. § (1) A Képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti.

(2) A képviselőtestület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az általános jogkörrel rendelkező alpolgármester hívja össze.

(3) E tisztségek betöltetlensége ill. az érintettek tartós akadályoztatása esetén a korelnök gondoskodik a képviselőtestület összehívásáról és az ülés levezetéséről.

(4) Tartós akadályoztatásnak minősül:

28. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését

(2) Az polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) A polgármester vitavezetési feladatai:

(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

29. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

30. § Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja a határozott időtartam megjelölésével.

31. § A napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal a polgármester saját hatáskörben, vagy bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb 15 perc lehet.

32. § Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja.

33. § A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

34. § (1) Ha valamely képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kijelentést használ, illetőleg, ha egyébként a Szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi a polgármester rendre utasítja.

(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – a Szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani velük vitába szállni nem lehet.

(4) Mobiltelefont az ülés ideje alatt, annak rendjét zavaró módon használni tilos.

35. § (1) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 5 képviselő jelen van.

(2) Ha a képviselő-testületi ülés meghívóban feltüntetett időpontját követően 15 perc elmúltával 5 képviselőnél kevesebb jelenik meg, a polgármester az ülést határozatképtelennek nyilvánítja és elnapolja. Határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint – ugyanazon napirendi pontokkal - köteles az ülést 8 napon belüli időpontra összehívni. Az így megtartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

36. § (1) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkeznek: jegyző,

(2) Az adott napirendi pontok tárgyalása során:

(3) A nyílt ülést a polgármester az elfogadott napirendek tárgyalását követően, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóval, valamint a két ülés között tett fontosabb intézkedések ismertetésével folytatja.

(4) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát.

(5) Az előterjesztés előadójának lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szóban kiegészítést tegyen.

37. § (1) Az előadóhoz a képviselő-testületi tagok és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, melyekre a vita során választ kell adni.

(2) Az ülésen megjelent és szólásra jelentkezett személy részére a polgármester felvetésére a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján legfeljebb 2 perces hozzászólásra engedélyt adhat. A hallgatóság soraiba tartozó személy azonban csak véleményét, javaslatát mondhatja el, a napirend vitájában nem vehet részt, viszontválasz joga nem illeti meg.

(3) A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét – a polgármester határozza meg.

(4) A hozzászólások időtartamát a képviselő-testület szükség szerint korlátozhatja. E kérdésben a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára vita nélkül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A hozzászólásokat követően az elnök összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Intézkedik az egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

(6) Az előterjesztő vagy a kijelölt bizottság elnöke a határozathozatal előtt maximum 2 percben felszólalhat.

(7) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja. Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárást. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(8) Ha a napirendhez kapcsolódóan módosító vagy kiegészítő indítvány nem érkezik, a polgármester a vitát lezárja.

(9) A vita lezárása után a polgármester, vagy napirend előadója a válaszolhat a hozzászólásokra.

38. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. Ennek elmulasztása esetén a polgármester a települési képviselő hozzászólási jogát korlátozhatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.

(4) A kizárásról, figyelemmel az Mötv. 49. §-ában foglalt előírásokra az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(5) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

39. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazást megelőzően a jegyző, amennyiben szükséges – törvényességi kérdésben – észrevételt tesz.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, rendeletmódosítási javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület. Amennyiben módosító és / vagy kiegészítő indítványt fogadott el a Képviselő-testület, akkor a módosítással és / vagy kiegészítéssel megváltozott – előterjesztésben szereplő – határozati javaslatról, rendelettervezetről, egyébként az eredeti határozati javaslatról és rendelettervezetről dönt a Képviselő-testület.

(4) A szavazás nyílt vagy titkos.

(5) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(6) A képviselő-testület nyílt szavazással hozza meg döntését, szavazógéppel, vagy ennek üzemzavara esetén kézfeltartással. Szavazni csak személyesen, igen, nem vagy tartózkodó szavazat leadásával lehet.

(7) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik települési képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

40. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A javaslat elfogadásához egyszerű szótöbbséget igénylő javaslat esetén a jelen levő képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(3) Minősített többség szükséges:

41. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást tart az Mötv. 55. § (1) bekezdésében meghatározott ügyön és az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott indítványon túl bármely, az Mhötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivételi körbe nem tartozó ügyben, ha azt a képviselői indítvány alapján hozott döntése alapján, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

(2) Név szerinti szavazásnál a polgármester utoljára szavaz.

(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást kérni nem lehet.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a települési képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki és azt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

42. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben. Erről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A Képviselő-testület fegyelmi ügyekben titkos szavazást tart. A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon urna igénybevételével történik. A titkos szavazásnál a 3 tagú Szavazatszámláló Bizottság jár el.

(4) Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

43. § (1) A Képviselő-testület Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet elfogadása minősített többséggel történik.

44. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet, az önkormányzat honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010 évi CXXXI. tv 5. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakon túl

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzé tett tervezetről, a honlapon megadott elektronikus levélcímen vagy hivatali címre küldött levélben bárki véleményt nyilváníthat.

(4) A rendelet-tervezetet, úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, legalább 8 nap álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(5) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított hat hónapig nem lehet a honlapról eltávolítani. A beérkezett vélemények, a véleményezők neve, e-mail címe legfeljebb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig kezelhetők.

(6) A névtelen véleményeket törölni kell.

45. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért, az önkormányzati rendelet előkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól összefoglalót készít, melyet az önkormányzati rendelet tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni, ezzel egy időben közzétenni. Egyedi válaszadási kötelezettsége nincs a javaslatokat illetően.

(3) Nem vehető figyelembe az a véleménye, amely

(4) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteti.

46. § (1) A jegyző köteles rendelet alkotását kezdeményezni, ha azt jogszabály előírja.

(2) Rendeletalkotási javaslatot tehetnek a képviselők, a képviselőtestület bizottságának elnökei, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(3) A javaslatot a polgármesterhez kell írásban benyújtani, melyet a következő Képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni.

(4) A Képviselő-testület állást foglal a rendelet szükségességéről, a tervezet előkészítéséről, az előkészítés menetéről, főbb elveiről.

(5) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett, illetékes bizottságok elé kell terjeszteni.

(6) A Gazdasági-, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság a rendeleti javaslatot köteles megtárgyalni

47. § (1) A hivatal, a jegyző szakmai irányításával előkészíti a rendelet-tervezetet. A jegyző kezdeményezheti a polgármesternél szakmai bizottság összehívását.

(2) A következő ülésen a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a rendelet-tervezetet a szakbizottságok állásfoglalásával valamint a Gazdasági-, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság véleményével együtt.

(3) Az elfogadott rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A rendelet hatálybalépésének időpontját - ha nem egyezik a kihirdetés követő nappal napjával - úgy kell meghatározni, hogy az a következő hónap 1. (esetleg 15.) napjával kezdődjön. A Képviselő-testület indokolt esetben dönthet úgy, hogy a rendelet kihirdetésének napján lépjen hatályba.

(5) Az önkormányzati rendelet a Nemzeti Jogszabálytárba való feltöltéssel- a település honlapon történő egyidejű megjelenéssel- kerül kihirdetésre. A rendeletet a jegyző záradékkal látja el, amely a kifüggesztés időpontját igazolja.

(6) Önkormányzati rendeletet csak önkormányzati rendelettel lehet módosítani.

48. § (1) A polgármester akár határozatban megjelölt felelősként, akár közvetetten, felelős a képviselőtestület döntéseinek végrehajtásáért, és beszámol a képviselő-testületnek a végrehajtásról. E felelősség keretében gondoskodik az összetett feladatok koordinálásáról, tervszerű ütemezéséről, megszervezi a bizottságok közreműködését, a végrehajtás ellenőrzését.

(2) Amennyiben a döntés végrehajtásáért felelős személy a végrehajtást akadályozó, általa el nem hárítható körülményt észlel, köteles arról a polgármestert haladéktalanul tájékoztatni. Amennyiben a polgármester a felelős, akkor a képviselő-testületet tájékoztatni köteles.

(3) Akadályozó körülmény elhárítása érdekében intézkedni kell: a polgármesternek - indokolt esetben a képviselő-testületnek, vagy a létrehozott eseti bizottságnak.

(4) Abban az esetben, ha a képviselőtestület döntését a végrehajtásért felelős személy mulasztása miatt nem hajtották végre, az erről szóló beszámoló keretében a képviselő-testületet a mulasztó felelőségre vonásáról is tájékoztatni kell.

49. § (1) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően, zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal, napját arab számmal kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az Önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezését, az önkormányzati rendelet címét is.

(2) A rendeleteket meg kell jelentetni az önkormányzat hivatalos internetes honlapján és tájékoztatásként az önkormányzati lapban.

(3) A jegyző a hatályos rendeleteket folyamatosan, egységes szerkezetbe foglalja.

(4) A hatályos rendeletek naprakész nyilvántartásáért a jegyző felelős.

50. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A Képviselő-testület döntéséről készített jegyzőkönyvi kivonat hitelesítésére a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője jogosult.

(5) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(6) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

51. § (1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül abból a célból, hogy a Mötv. 52. §-ban foglaltak alapján a jegyzőkönyvet meghatározott tartalommal el lehessen készíteni.A hangfelvételről másolat nem készíthető.

(2) A jegyzőkönyvet minden év végén név- és tárgymutatóval ellátva be kell köttetni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékleteit képezik:

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendeletszöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(6) A nyilvános ülés jegyzőkönyve 1 példányban készül.

(7) A jegyzőkönyvek kezeléséről és a Pest Vármegyei Kormányhivatal, mint törvényességfelügyeletet gyakorló szerv felé a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztüli felterjesztésről az ülést követő 15 napon belül a jegyző gondoskodik.

(8) Az írásban készült jegyzőkönyvet - zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - a lakosság számára a Polgármesteri Hivatalban, az Önkormányzat hivatalos internetes honlapján történő megjelentetéssel hozzáférhetővé kell tenni.

(9) A képviselő-testület oldalszámozással ellátott jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(10) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

52. § A képviselőtestület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

53. § (1) A közmeghallgatás időpontját a képviselőtestület határozza meg.

(2) A közmeghallgatást a képviselőtestület döntése alapján a polgármester hívja össze.

(3) A közmeghallgatás, helyben szokásos módon az időpontot megelőzően legalább 15 nappal korábban hirdetni kell.

(4) A Közmeghallgatásra a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

54. § (1) Lakossági fórum tartható:

(2) A lakossági fórumról megtartására a 53. §.-ában foglaltak az irányadók

55. § (1) Helyi népszavazást a település választópolgárai húsz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet

(2) A helyi népszavazás kitűzésére és lebonyolítására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

56. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.

(2) A képviselőt megilletik – különös tekintettel az Mötv. 32. §-ában foglalt - jogok, és terhelik kötelezettségek A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A képviselők a képviselői tevékenységük során hivatalos személyként járnak el.

57. § (1) A települési képviselő:

(2) A települési képviselő köteles

(3) A Képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

(4) A települési képviselők számára – képviselő-testületi tagságuk idejére – az önkormányzat egy darab, azonos műszaki paraméterekkel rendelkező laptop ingyenes használatát biztosítja. A laptopot a képviselő megválasztását követő egy hónapon belül veheti át a következő feltételekkel:

(5) A települési képviselők járandóságait a Képviselő-testület az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben szabályozta.

(6) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(7) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

58. § (1) A képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

(2) Képviselő-testületi tag igazolt hiányzását legkésőbb a testületi ülés kezdetéig előzetesen köteles bejelenteni a polgármesternek.

(3) Bizottsági tag igazolt hiányzását legkésőbb az ülés kezdetéig előzetesen köteles bejelenteni a bizottság elnökének.

59. § (1) A Képviselő-testület a képviselő, illetve a bizottság nem képviselő tagjának megállapított tiszteletdíját, amennyiben a képviselő az Mötv-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit

(2) Amennyiben a képviselő, illetve a bizottság nem képviselő tagja a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről igazolatlanul marad távol a Képviselő-testület

(3) A bizottsági ülések közül csak azokat kell figyelembe venni, mely bizottságnak az érintett képviselő a tagja.

(4) Nem minősül igazolatlan távollétnek:

(5) Az (2) bekezdés rendelkezéseit a bizottság képviselő vagy nem képviselő tagja esetében bizottságonként külön-külön kell alkalmazni.

60. § (1) Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és egy-egy feladat megoldására ideiglenes bizottságokat (eseti bizottság) hoz létre.

(2) A képviselőtestület állandó bizottságainak általános feladatai:

(3) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(4) A képviselőtestület állandó bizottságainak feladatait az SZMSZ 5. melléklet tartalmazza.

(5) A képviselő-testület bizottságainak tagjait a SZMSZ 2.számú melléklete tartalmazza.

(6) Több bizottság feladatkörét érintő ügy esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak az adott téma együttes megtárgyalásáról.

61. § (1) A bizottság nem képviselő tagja esküt tesz a képviselőtestület előtt.

(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

62. § (1) Bizottsági ülés határozatképességére is a képviselő-testületi ülés határozatképességére vonatkozó előírás az irányadó.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze, a jegyző által előkészített időpontra és napirenddel.

(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(4) Ha a bizottsági tag a bizottsági ülések felén nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján, a képviselőtestület dönt a bizottsági tagságának a visszavonásáról.

(5) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet,

(6) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság határozattal dönt.

63. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(2) A bizottságok működésére a Képviselő-testület ülésire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

64. § (1) A bizottság az átruházott feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben döntést hoz.

(2) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során döntését határozatként jeleníti meg.

(3) A bizottság a képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

(4) A bizottság – átruházott hatáskörben hozott - hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

65. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

(2) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik.

65/A. §¹ (1) A Képviselő-testület egyéb javaslattevő,vagy tanácsadói tevékenységet végző munkacsoportot hozhat létre. A szakértői munkacsoport személyek körét, feladatát a testületet létrehozó normatív testületi határozat jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt testület a működését önállóan alakítja ki.

66. § (1) Az Bugyi nagyközség polgármestere megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt. Megbízatását főállásban látja el, a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait és hatásköreit a Képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(4) A polgármester a jegyző útján irányítja a képviselőtestület hivatalát,

(5) A polgármester a költségvetésben meghatározott célokra maximum nettó 5 millió Ft-ig vállalhat kötelezettséget, e felett a Képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges. Erről a kötelezettségvállalásról köteles beszámolni a Képviselő-testületnek.

(6) A testület a polgármester részére rendelkezési alapot hoz létre, mellyel szabadon gazdálkodhat. Keretösszeget a mindenkori költségvetési rendeletben határozzák meg.

(7) A polgármester a működés biztonsága érdekében - az éves tervben nem szereplő feladatok végrehajtása során nettó 2 millió Ft összegig köztelezettséget vállalhat, szerződést írhat alá, melyről köteles beszámolni a Képviselő-testületnek.

(8) Az egyes önkormányzati ügyek végrehajtása esetén az eljárás mikéntjére vonatkozóan a képviselőtestület konkrét utasításokkal látja el a polgármestert.

67. § (1) A képviselőtestület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselőtestület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatát főállásban látja el.

(3) A megválasztott alpolgármester tevékenységi területét, munkafeladatát a polgármester határozza meg.

(4) Segíti a polgármestert a képviselők munkájának szervezésében, távollétében teljes jogkörrel – a polgármester által utasításban meghatározott helyettesítési rend szerint - helyettesíti. Intézkedéseiről köteles tájékoztatni a polgármestert.

(5) Az alpolgármester önkormányzati hatáskörök címzettje nem lehet, ilyet sem a Képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat át.

68. § (1) A polgármester – pályázat alapján, határozatlan időre –képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző az Mötv. 81. §. (3) bekezdésében és az egyes jogszabályokban foglalt feladat-, hatáskörein túl:

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, a képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselő látja el.

69. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Bugyi Nagyközségi Polgármesteri Hivatal.

(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

70. § (1) Az önkormányzat társulásainak létrehozására, szervezetére és működésére az Mötv. 87-95. §-ai irányadók.

(2) A Képviselő-testület társulásai:

(3) A társulások feladat- és hatáskörét a társult önkormányzatok által határozattal elfogadott társulási megállapodások tartalmazzák.

71. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat évi költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé úgy, hogy az legkésőbb február 15. napjáig hatályba léphessen. Az előterjesztést a Gazdasági-, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság megtárgyalja és véleményezi, s az intézményekkel való érdekegyeztetést a jegyző lefolytatja.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé úgy, hogy az legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.

(4) A következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester minden év november 30. napjáig nyújthatja be a Képviselőt-estületnek.

72. § (1) Az önkormányzati vagyonra és az önkormányzat gazdálkodására az Alaptörvényben, az államháztartásról szóló törvényben, a nemzeti vagyonról szóló törvényben, az Mötv. 106-116. §-aiban és más jogszabályokban, valamint külön önkormányzati rendeletben meghatározottak irányadók.

(2) Azokat a gazdálkodó szervezeteket, melyekben az önkormányzat tagsági jogot gyakorol a 8 számú melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat által alapított közalapítványok, alapítványok, jegyzékét 9. számú melléklet tartalmazza.

73. § (1) Az Mötv. 120. §-ában meghatározott feladatokat az 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bizottság végzi.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának külső ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi

(3) Az önkormányzat és az általa felügyelt költségvetési szervek belső pénzügyi ellenőrzését – a jegyző irányításával működő belső ellenőr útján – megbízási szerződés útján látja el.

(4) Az Önkormányzat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. § (2) bekezdés alapján folyamatos könyvvizsgálói feladatok ellátásáról megbízás szerződés alapján könyvvizsgáló útján gondoskodik.

74. § (1) A Képviselő-testület kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására - alapító okirattal - oktatási, nevelési, kulturális, közművelődési, egészségügyi, szociális és gazdasági önkormányzati intézményeket alapít, illetve tart fenn.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek felsorolását a SZMSZ 7. számú melléklete tartalmazza.

(3) Ezen költségvetési szervek irányítására - a fenntartói és a felügyeleti jog fenntartása mellett - intézményvezetőket nevez ki.

(4) Az intézményvezetők felett a munkáltatói jogokat a kinevezés, kinevezéskori illetmény megállapítása, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása tekintetében a Képviselő-testület, az egyéb munkáltatói jogokat a Polgármester gyakorolja.

75. § (1) A költségvetési szervek vezetői az intézményüket a jogszabályi rendelkezések, valamint az intézmény jellegének megfelelő, a Képviselő-testület által jóváhagyott saját belső szervezeti és működési szabályzatuk, valamint az egyéb belső szabályzataik előírásai szerint irányítják.

(2) A költségvetési szervek gyakorolják a munkáltatói jogokat az intézményekben dolgozók felett oly módon, hogy a jogszabályi előírásokon kívül a munkáltatói jogból eredő tartós kötelezettségvállalásokat csak a fenntartó hozzájárulásával tehetnek.

76. § (1) Az önkormányzati képviselő a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásához kapcsolódóan juttatásokban nem részesülhet.

(4) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

77. § A Képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatait a Gazdasági, -Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság látja el. A bizottság feladat-, és hatáskörét az SZMSZ 5. számú melléklete határozza meg.

78. § (1) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(2) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Gazdasági-, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

79. § (1) A Bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüket Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Tv. 3. §-a e) pontja alapján megválasztását követő 30 napon belül, majd azt követően kétévente az esedékesség évében január 31-éig kell teljesíteni.

(2) A Bizottságok nem képviselő tagjainak és hozzátartózóinak vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

(3) A Bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítéssel kapcsolatosan e rendeletben foglalt a képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat kell alkalmazni.

(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről a teljesítés határidejét követő Képviselő-testületi ülésen Gazdasági-, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság Elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

80. § (1) A képviselő-testület a vagyon-nyilatkozatokat nem teszi közzé, a nyilvánosságot a betekintési jog biztosítása útján garantálja.

(2) A Bizottság vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről külön jegyzéket vezet.

(3) A vagyonnyilatkozatokba történő betekintést írásban kell igényelni a nyilatkozatokat kezelő bizottság elnökétől.

(4) A betekintés joga kizárólag a nyilatkozatok őrzési helyén – Polgármesteri Hivatal - a Bizottság elnöke, vagy az általa kijelölt bizottsági tag és az érintett képviselő jelenlétében gyakorolható.

(5) A betekintés jogát a kérelem érkezésétől számított 15 napon belül köteles biztosítani a Bizottság. A betekintési jog gyakorlására vonatkozó kérelemről a Bizottság értesíti az érintett képviselőt, illetve a polgármestert.

81. § (1) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Gazdasági-, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottságnál bárki írásban kezdeményezhet. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Az eljárásra irányuló kezdeményezésben meg kell jelölni a betekintés időpontját, mely a kérelem benyújtásától számított 15 napnál korábbi nem lehet.

(2) Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Gazdasági-, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság Elnöke a Képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

(4) A Képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(7) Jelen szakaszban nem szabályozott kérdésekben az 5.számú mellékletben foglaltak irányadóak.

82. § (1) Az Önkormányzat tájékoztató lapjának (Bugyi Körkép) megjelentetésével a Képviselő-testület eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének.

(2) A lap alapítója Bugyi Nagyközség Önkormányzata

(3) A lap kiadója: Pressmann Nyomdaipari és Kereskedelmi Bt

(4) Az önkormányzat a Bugyi Körképben teszi közzé rendeleteit (SZMSZ kivételével) és a Képviselő-testület fontosabb döntéseit.

(5) A lap a kiadások költségeinek csökkentése érdekében fizetett hirdetéseket is közölhet, a hirdetési tevékenység szervezése a szerkesztőség feladata.

83. § (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel a Képviselőtestület döntése alapján, együttműködési megállapodást köthet.

(2) Hazai vagy külföldi önkormányzattal, vagy más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja. A megállapodás megkötésére a Képviselő-testület döntésének megfelelően kerülhet sor.

(3) Az Önkormányzat felhatalmazza a polgármestert, hogy az együttműködés során konkrét kérdésekben a Képviselő-testület döntése alapján megállapodást kezdeményezzen, egyeztetéseket végezzen, és erről a soron következő képviselő-testületi ülésen adjon tájékoztatást.

(4) Az Önkormányzat az alábbi településekkel létesített nemzetközi kapcsolatot: Körösfő (Ro)

84. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei a következők:

(3) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteivel együtt megküldendő:

86. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.