1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajószentpéter Városi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4.

(3) Az önkormányzat működési területe: Sajószentpéter város közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(5) Az önkormányzat hivatalának neve: Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal). Székhelye: 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4.

(6) A bélyegzők leírását, valamint azok használatának rendjét jegyzői utasítás szabályozza.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.sajoszentpeter.hu

(8) Az önkormányzat helyi újságja: Szentpéteri Krónika

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére és annak szerveire.

(2) A képviselő-testület szervei:

3. § Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek és az önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezetek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat testvérvárosai:

(2) Az önkormányzat partnervárosa: Šternberk (Csehország).

5. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: Sajószentpéter város címere, zászlaja, díszpecsétje és logója, melyek leírását, valamint azok használatának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A városi kitüntető díjak és elismerések alapítását, valamint adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat ellátja a jogszabályokban meghatározott kötelező és a (2) bekezdés szerinti önként vállalt feladatait. A képviselő-testület saját hatáskörben dönt a feladatellátás módjáról.

(2) A képviselő-testület az önként vállalt feladatok ellátásáról, azok megvalósíthatósága érdekében a tárgyévi költségvetési rendeletben forrásbiztosítással dönt. Az önként vállalt feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat alaptevékenysége államháztartási szakágazati és kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) tartalmazza.

(2) A képviselő-testület

8. § A képviselő-testület tagjai: a polgármester és a települési önkormányzati képviselők. A képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.

9. § A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti (rendes) ülést tart, rendkívüli és ünnepi ülést tarhat.

10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

(3) A képviselő-testület az alakuló ülésen az alpolgármester választásának titkos szavazással történő lebonyolításához a tagjai sorából a polgármester javaslatára 3 fős Szavazatszámláló Bizottságot választ.

11. § (1)¹ A képviselő-testület havonta – július hónap kivételével – legalább egy rendes ülést tart a munkatervben meghatározott napon. Az ülések helye: Polgármesteri Hivatal Tanácskozó Terme.

(2) A polgármester a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját jogszabályváltozás vagy célszerűségi okból módosíthatja, melyről legalább 5 nappal korábban a képviselő-testület tagjait értesíteni kell.

(3) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseit az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend indokolja vagy a megjelölt helyszínen az ülés tartásának feltételei nem biztosítottak, a képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén kívül más helyszínre is össze lehet hívni. Ebben az esetben kizárólag Sajószentpéter város közigazgatási területén található helyszínt lehet kijelölni, melyet az ülésre szóló meghívóval a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(5) Amennyiben a képviselők a képviselő-testületi ülés meghirdetett időpontjától számított 20 perc alatt nem jelennek meg olyan számban, hogy a határozatképes ülést meg lehessen kezdeni, akkor a polgármester az ülés határozatképtelenségét állapítja meg. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok szerint kell összehívni és kell megtartani, az elmaradt üléstől számított 15 napon belül.

(6) A határidőhöz kötött vagy fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására rendkívüli képviselő-testületi ülés hívható össze, melyet – az Mötv. 44. §-ában meghatározottakon túl – indítványozhat:

(7) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(8) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel és döntési javaslattal együtt a polgármesterhez kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. A polgármester jogosult arra, hogy indokolt esetben a rendkívüli ülésen sürgősségi indítványt terjesszen elő.

(9) A képviselő-testület a Város Napja alkalmából ünnepi ülést tarthat.

(10) A képviselő-testület ünnepi ülését a Sajószentpéteri Művelődési és Sportközpontban, Sajószentpéter, Sport utca 32. szám alatt tartja.

(11) A képviselő-testület ünnepi ülésére meg kell hívni Sajószentpéter város díszpolgárait.

(12) A képviselő-testület alakuló, rendes és ünnepi üléseiről - azok helyétől függetlenül - a nyilvánosság biztosítása érdekében a Sajó Televízió kép-és hangfelvételt készít.

12. § (1) A képviselő-testület munkatervét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(2) A képviselő-testület rendes üléseit éves időszakra készített, a képviselő-testület által jóváhagyott munkaterv szerint tartja. A munkatervben foglaltaktól a polgármester indokolt esetben eltérhet, az eltérés indokát a soron következő képviselő-testületi ülésen a napirendi pontokra vonatkozó javaslat megtételét megelőzően szóban ismerteti.

(3) A munkaterv összeállítása előtt

(4) A munkatervre vonatkozó javaslatokat és észrevételeket a polgármesterhez kell benyújtani a tárgyévet megelőző év utolsó képviselő-testületi ülését megelőző 10. munkanapig.

(5) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testület ülésének:

(6) A munkatervet a polgármesternek a képviselő-testület tárgyévet megelőző naptári év utolsó rendes ülésén kell előterjeszteni.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az ülés összehívására és vezetésére az alpolgármester jogosult.

(3) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása vagy a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az ülés összehívására és vezetésére az állandó bizottságok elnökei az alábbi sorrendben jogosultak:

14. § (1) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját a meghívóban szereplő napirendek előterjesztéseivel együtt olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők, a bizottságok nem képviselő tagjai és a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - az ülés kezdő időpontját megelőző legalább huszonnégy órával kell kézbesíteni.

(3) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót, valamint a tanácskozási joggal történő meghívás alapjául szolgáló előterjesztés(eke)t az (1)–(2) bekezdésében meghatározott határidőben kell kézbesíteni.

(4) A kézbesítés elektronikus formában - a meghívó e-mailben, az előterjesztések a város honlapján elérhető Elektronikus Testületi Rendszerből (a továbbiakban: ETR Portál) történő letöltés útján - történik. A képviselő a zárt ülésen tárgyalandó napirendek előterjesztéseihez az ETR Portál használatához biztosított egyedi felhasználó név és jelszó együttes használatával fér hozzá.

(5) Ahol a rendelet írásbeliséget, illetve kézbesítést ír elő a képviselők részére, azon az elektronikus úton vagy adathordozón történő kézbesítést is érteni kell. Amennyiben a kézbesítés a polgármesteri hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus formában nem lehetséges, papíralapon történik a kézbesítés, az érintetteknek történő személyes átadás útján.

(6) Önkormányzati érdekből halasztást nem tűrő, indokolt esetben a polgármester a képviselő-testület ülését bármikor, akár telefonon vagy elektronikus levél útján is összehívhatja bármely időpontra, azzal, hogy az összehívásra okot adó esetet, érdeket a meghívóban, szóbeli összehívás esetén szóban meg kell jelölni. Ebben az esetben az előterjesztés kézbesítésének és előkészítésének általános szabályaitól el lehet térni.

(7) A képviselő-testület ülése folytatólagos ülésként is tartható, ha

(8) A folytatólagos ülést az ülést követően három napon belül kell megtartani. Az ülésen csak az eredeti ülésen elfogadott napirendi pontok folytatólagos tárgyalása történhet meg.

15. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell:

(2) Kötelezően a meghívó mellékletét képezik:

(3) Az ünnepi testületi ülés meghívójának az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia.

(4) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívottak körét esetenként a polgármester határozza meg.

(6) A képviselő-testület és bizottságai ülésén tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a Sajószentpéter városban illetékességgel rendelkező önszerveződő közösségeket. A képviselő-testület ülésére meghívást kap és tanácskozási joggal részt vehet a közbiztonságot érintő napirendek tárgyalásán a Sajószentpéteri Polgárőr Egyesület képviselője, valamint az esélyegyenlőséget érintő napirendek tárgyalásán a Mozgáskorlátozottak Sajószentpéteri Egyesületének képviselője.

(7) Az önszerveződő közösség képviselője tanácskozási joggal történő részvételére vonatkozó szándékát a képviselő-testület, illetve a bizottság ülését megelőző munkanapon 16 óráig írásban jelentheti be a polgármesternél, illetve a bizottság elnökénél.

(8) A tanácskozási joggal meghívottak – a döntéshozatalban való részvétel kivételével – a képviselőket megillető jogosultságokkal rendelkeznek az ülésen.

(9) A képviselő-testületi ülés időpontját, helyét, napirendjét az önkormányzat honlapján (www.sajoszentpeter.hu) és a Sajó Televízió képújságában - a meghívó 14. § (1)–(2) bekezdése szerinti megküldésével egyidejűleg - közzé kell tenni.

16. § (1) Előterjesztésnek minősül

(2) Az előterjesztés anyagát legkésőbb az ülést megelőző 8 nappal korábban kell leadni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.

(3) Az előterjesztések döntési javaslatainak törvényességét a jegyző előzetesen véleményezi.

(4) Írásbeli képviselő-testületi előterjesztést nyújthat be:

(5) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza:

(6) Az írásbeli előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó döntési javaslattal szembeni elvárások:

(7) Az előterjesztésnek mindenkor lényegre törőnek, konkrétnak és tömörnek kell lennie.

(8) A munkatervben nem szereplő indítványt a képviselőnek a rendes ülés napját megelőzően legalább 10 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.

(9) Az indítvánnyal szemben támasztott követelményekre az előterjesztésekre vonatkozó követelmények az irányadóak. Önálló indítvány alapján a 15. alcím előírásainak megfelelő rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.

(10) Az előterjesztéseket - a 17. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével - az illetékes bizottságoknak előzetes megvitatásra ki kell adni.

17. § (1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak a meghívó mellékleteként, vagy ettől függetlenül legalább az ülést megelőző 3 nappal nem küldtek meg.

(2) A napirendi javaslatra felvett ügyekkel össze nem függő – halaszthatatlan döntést igénylő – előterjesztés sürgősségi tárgyalását kezdeményezheti a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a bizottságok elnökei, a nemzetiségi önkormányzatok elnökei, a képviselők legalább egynegyede. A sürgősségi indítványt a napirend elfogadása előtt a polgármester köteles ismertetni.

(3) A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanap 11.00 óráig a polgármesterhez írásban kell benyújtani. A sürgősségi indítványnak tárgyalásra és döntéshozatalra alkalmasnak kell lennie. Tartalmaznia kell annak tárgyát és indokát, a döntési javaslatot, valamint a javaslattevő aláírását.

(4) A polgármester jogosult arra, hogy sürgősségi indítványt határidőn túl, indokolási kötelezettség nélkül is előterjesszen.

(5) A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés formai és tartalmi követelményeire a 16. § (5)–(6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A képviselő-testület a napirend megállapítása során - vita nélkül egyszerű többséggel - határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a sürgősségi indítványt.

(7) A sürgősségi előterjesztés és a rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(8) Amennyiben a sürgősség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és az elfogadott munkatervre is figyelemmel meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.

18. § (1) Az önkormányzat működése szempontjából halaszthatatlan vagy határidős ügyben a képviselő-testület szóbeli előterjesztés alapján is dönthet. A szóbeli előterjesztés napirendre vételéről a képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt.

(2) Szóbeli előterjesztést tehet:

(3) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban a képviselők részére ki kell osztani.

19. § (1) A beszámoló

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

20. § (1) A tájékoztató olyan írásos információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató benyújtására a polgármester, bizottság, a jegyző, a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett, továbbá a polgármester által felkért személy vagy szervezet vezetője jogosult.

(3) A tájékoztató jellegű napirendi pont esetében nem kötelező vitát nyitni.

21. § (1) Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A polgármester esetenként hozzászólási jogot biztosíthat az ülésen megjelent állampolgároknak, amelynek időtartama maximum 3 perc lehet.

(2) Választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart törvényi rendelkezés, az érintett kérése és a képviselő-testület döntése alapján az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint.

(4) A személyi ügyek tárgyalásakor a képviselő-testület ülése előtt a jegyző köteles beszerezni az érintett nyilatkozatát az ülés jellegét érintően.

(5) Zárt ülésen - az Mötv-ben meghatározott személyeken túlmenően - a jegyzőkönyv vezetője, a technikai és segítő személyzet jelen lehet.

(6) A zárt ülésen hozott közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó határozatot a polgármester nyilvános ülésen kihirdeti. A tájékoztatás nem sérthet jogszabályi rendelkezést és a zárt ülés alapjául szolgáló érdeket.

22. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetésére a 13. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Az ülés vezetőjének munkáját a jegyző segíti.

(2) A polgármester képviselő-testületi üléssel kapcsolatos feladatai, jogköre:

(3) A polgármester a képviselő-testület ülésének megnyitásakor a jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 7 települési képviselő jelen van. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 20 perc várakozási időt rendelhet el.

(4) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt - legfeljebb 10 perc - ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.

(5) A határozatképtelenség vagy bármely egyéb ok miatt félbeszakított ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni, melynek napirendjén új napirendi pontok is szerepelhetnek.

23. § (1) Az ülés megnyitása után a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amely a tárgyalási sorrendet is tartalmazza.

(2) A sürgősségi előterjesztések és az önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről a képviselő-testület a napirend megállapítása előtt egyszerű többségű szavazással dönt.

(3) Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt az előterjesztő ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül – egyszerű többségű szavazással dönt. Ha az előterjesztő a soron következő munkaterv szerinti ülésen nem kéri a napirendi pont tárgyalását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni.

(4)² A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

(5) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje jogszabályi rendelkezés vagy a polgármester döntése alapján megváltoztatható.

(6) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, amelytől a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással eltérhet. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására.

24. § (1) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása során minden előterjesztés felett külön nyit vitát.

(2) A képviselő-testületi döntésből kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő - a vita megkezdése előtt - köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

(3) A kizárásról - az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára - a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. A döntésből kizárt képviselő - a jognyilatkozatának megfelelően - a tanácskozásban részt vehet.

(4) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni, azzal, hogy a döntéshozatalban nem vehet részt.

(5) Tájékoztató jellegű napirend esetében vitát kell nyitni a polgármester, vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének javaslatára.

(6) A vitát megelőzően a napirend előterjesztője vagy az általa felkért személy az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet, ezt követően a bizottságok véleményét kell meghallgatni. Amennyiben az előterjesztés tárgya szerint érintett bizottság határozatképtelensége miatt az előterjesztést a bizottság nem tárgyalta meg - a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezet kivételével, valamint, ha azt jogszabály kötelezővé teszi - a képviselő-testület az előterjesztést napirendre veheti, és döntést hozhat.

(7) A napirend előterjesztője a vita megkezdése előtt módosíthatja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.

(8) Módosító javaslattal tisztségviselő, bizottság, bármely települési képviselő, jegyző élhet. A módosító javaslatokat indokolni kell. A módosító javaslatot az arról döntő szavazásig a benyújtója bármikor visszavonhatja.

(9) Módosító javaslatok bizottsági vélemény nélkül is előterjeszthetők.

(10) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. Az előterjesztő a felvilágosítás megadásához igénybe veheti a jegyző, a polgármesteri hivatal munkatársainak, a szakértőnek a segítségét.

(11) A hozzászólás joga a jelentkezés sorrendjében a képviselő-testületi tagokat, majd a tanácskozási joggal rendelkezőket illeti meg.

(12) Vita közben a tisztségviselő, települési képviselő, tanácskozási joggal rendelkező soron kívül szót kérhet, amennyiben a személyét érintő negatív értéktartalmú kifejezés hangzik el neve említésével, vagy nevének említése nélkül, de beazonosítható módon. A felszólalás engedélyezéséről a polgármester dönt. Viszontválasznak, vitának helye nincs.

(13) Azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak ezen napirendi pont vitájában vehetnek részt.

(14) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az államigazgatási szervek, a közszolgáltatók képviselői, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal képviselője, az országgyűlési képviselő.

(15) A napirend előterjesztője a szavazás megkezdése előtt javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(16) Indokolt esetben a polgármester, bármely képviselő, a jegyző a döntéshozatal előtt egyeztetést javasolhat. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz, elfogadása esetén a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.

(17) A vita lezárására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(18) A vita lezárását követően az előterjesztő és a polgármester hozzászólhat a napirendhez. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha törvényességi észrevételt kíván tenni.

25. § (1) A tárgyalt napirendi pontot érintően bármikor szót kérhetnek és ügyrendi észrevételt, javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai és a jegyző.

(2) Az ügyrendi javaslat, észrevétel a testületi ülés vezetésével, rendjével, a szavazás módjával, a vita lezárásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozhat.

(3) Az ügyrendi javaslat, észrevétel előterjesztőjének a polgármester elsőbbséggel adja meg a szót. Az ügyrendi javaslatról, észrevételről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem azonnali döntést igénylő ügyrendi javaslat, észrevétel, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

26. § (1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A szóbeli kérdés a képviselő-testület rendes ülésén gyakorolható képviselői jogosítvány.

(3)³ A képviselő-testület ülésén a képviselők szóbeli kérdésére, bejelentésére a nyílt ülés első napirendjeként képviselői kérdések, indítványok napirendi pont keretében kerül sor.

(4) A bejelentéshez írásbeli kiegészítés készíthető.

(5)⁴ A szóbeli kérdés, bejelentés előadására a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében kell lehetőséget biztosítani 10 perces időkorláttal.

(6) Amennyiben az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott személyi ügyekkel kapcsolatos a szóbeli kérdés, az érintett kérésére az zárt ülésen tárgyalandó. Az érintett erre irányuló nyilatkozatát a kérdés előterjesztője szerzi be és csatolja a kérdés bejelentéséhez.

(7) A képviselő szóbeli kérdésére a képviselő-testület ülésén azonnal szóban vagy 30 napon belül írásban kell a megkérdezettnek választ adnia. Szóbeli válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerül sor, a képviselő-testület az adott válasz elfogadásáról nem határoz.

(8) A képviselő önkormányzati ügyekben írásban is felvilágosítást kérhet az (1) bekezdésben meghatározott személyektől, amelyre a megkérdezettnek 30 napon belül írásban érdemi választ kell adnia.

27. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) Rendzavarás esetén a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja.

(3) Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki, az ülést nem zavarhatják. Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható. Szünetet kell elrendelni abban az esetben is, ha azt bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű többséggel elfogadja.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben meghatározott - intézkedései ellen felszólalni nem lehet.

28. § (1) A képviselő-testület a határozatait általában egyszerű többséggel hozza meg. Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(2) Minősített többség - legalább 7 fő települési képviselő „igen” szavazata - szükséges az Mötv-ben felsorolt döntéseken túl az alábbi ügyekben:

(3) Először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő döntési javaslatokat kell az elhangzás sorrendjében egyenként szavazásra bocsátani. Átfogalmazott és írásba nem foglalt határozati javaslat esetén az ülés vezetője a szavazás megkezdése előtt szó szerint köteles – akár az előterjesztőt megismételve is – ismertetni az új határozati javaslatot, majd ezt követően az előterjesztésben szereplő eredeti – esetleg már a módosult, vagy kiegészült – döntési javaslatot.

(4) A módosító, kiegészítő indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetben is – ugyanolyan szavazati arány (egyszerű többség vagy minősített többség) szükséges, mint a döntés egészéhez.

(5) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges többséget, úgy a többi javaslatot nem kell szavazásra bocsátani.

(6) Ha a vita során nagy számú alternatív határozati javaslat születik és e miatt egyik sem kapja meg a szükséges szavazatszámot, a két legtöbb szavazatot kapott javaslatot a polgármester újra szavazásra bocsátja.

(7) Ha a szavazás tárgya vagy eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

29. § (1) A szavazás történhet:

(2) Név szerinti szavazást bármely képviselő kezdeményezhet, mely indítványt a polgármester szavazásra bocsátja. Név szerinti szavazást kell tartani, ha a képviselők egynegyede támogatja a kezdeményezést.

(3) Név szerinti szavazáskor a képviselők a polgármester felkérésére személyesen, élő szóval közlik szavazatukat, amelyet a szavazatszámláló rendszer kezelője a képviselő neve mellett rögzít. A szavazás „igennel”, „nemmel” vagy „tartózkodással” történhet.

(4) A bizottság létszámáról és tagjairól, ügyrendi kérdésről név szerinti szavazás nem indítványozható.

(5) A képviselők által leadott szavazatokat és a szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

30. § (1) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyzőnek kell biztosítani.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben, szavazóurna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása az alakuló ülésen létrehozott Szavazatszámláló Bizottság, megválasztását követően pedig a Jogi és Ügyrendi Bizottság feladata. E feladat ellátása során:

(4) A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

31. § (1) Rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti

(2) A kezdeményezést az (1) bekezdés b)–g) pontjában felsorolt jogosultak a polgármesternek nyújthatják be. A kezdeményezés tartalmazza a szabályozás

(3) A polgármester a kezdeményezést - annak beérkezését követő 5 munkanapon belül - megküldi a jegyzőnek. Rendelet-tervezet kezdeményezésére irányuló előterjesztés a jegyző írásbeli szakmai, jogi állásfoglalásával együtt nyújtható be a képviselő-testülethez.

(4) A képviselő-testület a kezdeményezésről a polgármester előterjesztése alapján, a jegyző szakmai, jogi állásfoglalásának figyelembevételével határozatban dönt, amelyben meghatározza a rendelet-tervezet előkészítésében közreműködő személyt vagy szervet, valamint az előterjesztés képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.

(5) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik, a tervezet tárgya szerint érintett bizottság és a Jogi és Ügyrendi Bizottság közreműködésével.

(6) A képviselő-testület a rendelet-tervezet előkészítésére szükség esetén külső szakértőt kérhet fel, ideiglenes bizottságot vagy előkészítő munkacsoportot hozhat létre. A szakértő bevonására, az előkészítő munkacsoport tagjaira a jegyző tesz javaslatot.

(7) Minden rendelet-tervezetről ki kell kérni a Jogi és Ügyrendi Bizottság, valamint a jegyző törvényességi véleményét.

32. § (1) Az elkészített rendelet-tervezetet benyújtása előtt a polgármester társadalmi egyeztetésre bocsátja.

(2) A társadalmi egyeztetés keretében a lakosság, valamint a településen működő, a rendelet tárgya szerint érintett társadalmi szervezetek vehetnek részt (a továbbiakban: véleményezésre jogosultak). A rendelet-tervezettel kapcsolatosan a titkarsag@sajoszentpeter.hu elektronikus levélcímen véleményt nyilváníthatnak.

(3) A rendelet-tervezetet legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni. A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző nap 10 óráig van lehetőség.

(4) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a képviselő-testület lakossági fórumot tarthat.

(5) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(6) Kiemelkedő közérdek:

(7) A rendelet előkészítéséért felelős személy mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn egyedi válaszadási kötelezettség.

(8) A (7) bekezdés alapján elkészítendő összefoglalót a rendelet-tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(9) Nem lehet figyelembe venni azt a véleményt, amely

(10) Az önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet érdekében kezelheti. Az adatkezelés magába foglalja az érintett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, a felhasználását és törlését. E tényre a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, a véleményező adatait a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül törölni kell.

(11) Rendelet megalkotása vagy a már hatályban lévő rendelet módosítása során a rendelet előkészítőjének hatásvizsgálatot kell végeznie. A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a szabályozás várható következményeire, a költségvetési és adminisztratív terhekre, valamint a szabályozás elmaradásának várható következményeire.

(12) A rendelet-tervezet módosítására a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt 48 órával írásbeli indítvány tehető. A rendelet-tervezethez írásban benyújtott módosító indítványokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.

(13) A rendelet-tervezetről való szavazás során először egyenként a módosító indítványokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt a képviselő-testület.

(14) A módosító indítványokról történő szavazás során az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik a módosító indítvány befogadásáról. Ha a rendelet-tervezet ugyanazon részéhez több módosító indítvány érkezett, azokat a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében, az egymással összefüggő módosító indítványokat logikai sorrendben kell szavazásra bocsátani. Több azonos szövegű módosító indítványt csak egyszer kell szavazásra bocsátani.

33. § (1) A képviselő-testület rendeletének megjelölése: Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének…./… év (…hó… nap) önkormányzati rendelete…………………(ról/ről) (a rendelet címe).

(2) Az önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.

(3) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.

(4) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület a szakirányú bizottsága hatáskörébe utalhatja.

(5) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről – annak a polgármesteri hivatal (Kálvin tér 4.) hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztésével – a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetésének tényét a rendeletre záradékként rá kell vezetni.

(7) Az önkormányzati rendeletet a kihirdetést követő 15 napon belül egységes szerkezetben az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

34. § (1) A képviselő-testület határozatainak megjelölése: Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …./… év (… hó…nap) határozata………….. (ról/ről) (tárgya).

(2) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos arab sorszámozással és évszámmal kell ellátni.

(3) A képviselő-testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet és felelős a határozatok írásba foglalásáért és kiadásáért. A határozatot a jegyzőkönyv vezetője hitelesíti.

35. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel útján - ha ennek valamilyen akadálya van, gyorsírással - rögzített és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó, szerkesztett, írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv - az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl - tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A képviselők és más felszólalók a jegyzőkönyv elkészítését és aláírását követően a jegyzőnél bármikor írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. A jegyző indokolt esetben köteles a javításról 8 munkanapon belül gondoskodni.

(5) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a jegyzőkönyv az aláírását, vagy – kiigazítás esetén – a kiigazítását követő 8 napon belül a város honlapjáról letölthető legyen.

(6) Az ülésről az eredeti példányban készült jegyzőkönyv a polgármesteri hivatal jegyzői titkárságán elhelyezésre kerül.

(7) A nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének másolati példányát a választópolgárok a Lévay József Városi Könyvtárban megtekinthetik.

(8) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt az ülést követő 6 hónapig meg kell őrizni.

36. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

37. § (1) A zárt ülésen elhangzottakról külön jegyzőkönyv készül. A zárt minősítés kiterjed az ülés jegyzőkönyvének egészére, valamint a jegyzőkönyv alapjául szolgáló hanganyagra. A képviselő, és aki e rendelet 21. § (5) bekezdése szerint a zárt ülésen részt vehet, a zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthet, arról másolatot kérhet. A zárt ülésről készült hanganyag meghallgatását a zárt ülésen részt vevők részére a polgármester engedélyezi indokolással ellátott, írásbeli kérelem alapján.

(2) Zárt ülésen tilos egyéni hangfelvétel készítése.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyveiről és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki.

38. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 54. §-ának megfelelően évente egy alkalommal - tárgy megjelölés nélkül - előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás nagy nyilvánosságot biztosító testületi ülés, melyen a választópolgárok tanácskozási joggal rendelkeznek.

(2) A közmeghallgatáson résztvevő helyi lakosok, helyben érdekelt szervezetek képviselői felszólalásának tárgya közérdekű kérdés vagy javaslat lehet. Egyedi, valamint hatósági ügyben az ülés elnöke nem adhat szót. Felszólalásra személyenként kétszer van lehetőség, de azok együttes időtartama a 10 percet nem haladhatja meg.

(3) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. Amennyiben az azonnali válaszadásra nincs lehetőség, a képviselő-testület kijelöli azt a bizottságot vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a választ 15 napon belül megadja vagy a szükséges intézkedést megteszi.

(4) A polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület tagjai a város vagy a választókerület lakosságának széles körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthatnak. A lakossági fórumok szervezéséről a képviselő-testület esetenként dönt.

(5) A lakosságot a lakossági fórum és a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról annak megtartása előtt legalább 8 nappal korábban értesíteni kell. A meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni, a város honlapján és a Sajó Televízió Képújságában meg kell jelentetni.

(6) A fórumot a polgármester, az alpolgármester vagy az önkormányzati képviselő vezeti. A fórumról az elhangzott vélemények, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a fórum vezetője gondoskodik.

39. § A helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.

40. § (1) A képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

(2) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. §-a tartalmazza.

(3) A képviselők nevét, elérhetőségét tartalmazó nyilvántartás vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző gondoskodik, azt a város honlapján közzéteszi.

(4) A képviselő jogosult képviselői munkájához igénybe venni az önkormányzat által térítésmentesen biztosított táblagépet.

(5) A képviselő

(6)⁵ A képviselő a polgármestertől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet. A polgármester a képviselő által előadott közérdekű ügyekben érdemi választ köteles adni. Intézkedést igénylő ügyekben a polgármesternek 30 napon belül kell érdemi választ adni.

(7) A képviselő főbb kötelezettségei:

(8) A képviselő-testület üléséről, a bizottsági ülésről igazolatlanul hiányzó bizottsági elnök, képviselő tiszteletdíját mérsékelni kell. A képviselői, illetve bizottsági alapdíj csökkentés mértéke képviselő-testületi és bizottsági ülésről való hiányzás esetén havonta kerül kiszabásra, igazolatlan hiányzás esetén havi 25% mérsékléssel, melyről a polgármester dönt.

(9) Igazolt távollétnek kell tekinteni különösen:

(10) A Jogi és Ügyrendi Bizottság dönt abban az esetben, ha a távollét minősítése tekintetében vita alakul ki.

(11) Ha a bizottság tagja a bizottsági ülésekről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E rendelkezés alkalmazandó a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(12) Ha a települési képviselő és a bizottság nem képviselő tagja a (7) bekezdés b) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a polgármester dönt a képviselő egy havi tiszteletdíjának 10 %-os csökkentéséről. Ha a polgármester és az alpolgármester a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a polgármestert és az alpolgármestert a képviselői tiszteletdíj 10 %-ával azonos összegű rendbírsággal sújtja.

(13) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület bármely képviselő indítványára a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti, és éven belüli ismételt mulasztás esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját 20%-kal 1 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentést újra meg kell állapítani.

(14) A képviselő kötelezettségszegésének megállapítására vonatkozó kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) írásban a polgármesterhez nyújthatja be bármely képviselő, a jegyző, a kormányhivatal. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kötelezettségszegés pontos megjelölését és jogi alapját. A kezdeményezést a polgármester továbbítja a Jogi és Ügyrendi Bizottsághoz kivizsgálásra.

(15) A Jogi és Ügyrendi Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, az eset körülményeit, ennek során felhívja a képviselőt nyilatkozattételre, bizonyítékai előterjesztésére és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a döntésre. A bizottság ülésére az érintett képviselőt meg kell hívni.

(16) A Jogi és Ügyrendi Bizottság a vizsgálatot a kezdeményezés átvételét követő harminc napon belül folytatja le, a képviselő-testület a határidőt meghosszabbíthatja.

(17) A képviselői kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíját – az eset összes körülményének figyelembevételével – a képviselő-testület legfeljebb 12 hónap időtartamra csökkentheti, megvonhatja.

(18) A képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés esetén a a Jogi és Ügyrendi Bizottság eljárására a (15)–(16) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

41. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A bizottságok nem képviselő tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben meghatározott időszakonként és tartalommal nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

(3) A bizottság a bizottság elnökének javaslatára, a polgármester előzetes engedélyével külső szakértőt vehet igénybe.

42. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai és létszáma:

(2) A bizottságok személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3) A bizottságok feladatköreit a 8. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható. A bizottsági tag visszahívását a polgármester vagy képviselő kezdeményezheti, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

43. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnökének feladatai:

(3) A bizottság elnökét - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti. Megbízás hiányában a bizottság dönt az elnök helyettesítéséről.

(4) A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a polgármester vagy a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.

44. § (1) A bizottsági ülésre szóló meghívó és a napirend kézbesítése a képviselő-testületi meghívó megküldésével egyidejűleg történik.

(2) Önkormányzati érdekből halasztást nem tűrő, indokolt esetben az elnök a bizottság ülését bármikor, akár telefonon vagy elektronikus levél útján is összehívhatja bármely időpontra, azzal, hogy az összehívásra okot adó esetet, érdeket a meghívóban, szóbeli összehívás esetén szóban meg kell jelölni.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, időpontjának, tervezett napirend tárgyának a megjelölését.

(4) A bizottságok üléseiket a többi bizottsági ülés időpontjára is figyelemmel a képviselő-testület ülésének hetén tartják, az elnök által a tagokkal egyeztetett napon és időpontban.

(5) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester és a jegyző.

(6) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A polgármesteri hivatal osztályvezetői a bizottságok munkájának eredményességét rendszeres tájékoztatással, személyi és tárgyi feltételek biztosításával segítik elő.

(7) A bizottságok munkájához a technikai segítő feladatokat a polgármesteri hivatal alábbi osztályai és azok vezetői kötelesek ellátni:

(8) A bizottságok a polgármesteri hivatal részére feladatot a jegyző útján állapíthatnak meg.

45. § (1) A bizottság ülése határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele az ülésen jelen van.

(2) A bizottság az Mötv-ben foglalt rendelkezések figyelembevételével tart ülést. A bizottság zárt ülésen tárgyalja azokat az előterjesztéseket, amelyek a képviselő-testület zárt ülési napirendjén szerepelnek. A bizottság minden tagja köteles a zárt ülésen tudomására jutott titkot megőrizni.

(3) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érintett köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. Amennyiben az érintett személy személyes érintettségét nem jelenti be, a bizottság elnöke figyelmeztetésben részesíti az érintett bizottsági tagot.

(4) Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok együttes ülést is tarthatnak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásáról. Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.

46. § A bizottság határozatainak megjelölése: …………………………………….. Bizottság …./ …..év (…hó … nap) határozata …………………………….. (ról/ről) tárgya.

47. § A bizottság zárt és nyílt üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre az Mötv. 60. §-ában foglaltak az irányadók. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a megjelentek által aláírt jelenléti ívet, vagy annak másolatát. A bizottság munkáját a jegyző által kijelölt jegyzőkönyvvezető segíti.

48. § (1) A képviselő-testületi munka segítésére, egy-egy konkrét feladat ellátására a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület esetenként állapítja meg az ideiglenes bizottság feladatát, a feladat teljesítési határidejét és választja meg tagjait.

(3) A feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásakor, vagy a képviselő-testület által meghatározott időpontban az ideiglenes bizottság megszűnik.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

49. § (1) A polgármester az önkormányzat választott vezetője. Megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester

(3) A polgármester – az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét – új polgármester, alpolgármester hiányában – a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.

50. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással a polgármester helyettesítésére és munkájának segítése érdekében saját tagjai közül egy főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester munkarendjét, az általános és egyedi ügyekre kiterjedő konkrét feladatait a polgármester határozza meg.

51. § (1) A képviselő-testület hivatalának szervezetét a jegyző vezeti. Az önkormányzati és államigazgatási feladatait a polgármesteri hivatal bevonásával látja el.

(2) A jegyző a jogszabályban meghatározott feladatai mellett:

(3) A jegyző a képviselő-testület ülésén jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

(4) Minden hétfői napon 8.00 órától 12.00 óráig fogadóórát tart.

(5) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző ellátja az Intézményirányító és Szervezési Osztály vezetési feladatai mellett a jegyző által meghatározott további feladatokat.

(6) A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az Igazgatási Osztályvezető látja el.

52. § (1) A polgármesteri hivatal a jegyző által kiadott és a polgármester által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely meghatározza a polgármesteri hivatal feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét.

(2) A polgármesteri hivatal szervezeti egységei az osztályok, melyeket főosztályvezető-helyettesi szintű vezetői megbízatású köztisztviselők vezetnek.

(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei, és a jegyző közvetlen vezetése és ellenőrzése alá tartozó munkatársak:

53. § Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

54. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy program készüljön a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a gazdálkodás és a településfejlesztés irányelveiről, célkitűzéseiről, a helyi közszolgáltatások szervezésének, a település üzemeltetésének feladatairól.

(3) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(4) A polgármester a költségvetési évet követően a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást) terjeszt a képviselő-testület elé.

(5) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(6) Az önkormányzat gazdasági társaságba történő belépése, hitelfelvétel vagy kötvénykibocsátás esetén kötelező egy könyvvizsgáló előzetes szakvéleményének a beszerzése, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

55. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár ellenőrzi.

(2) A jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni az Mötv. 119. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését a jogszabályi feltételeknek megfelelő képesítésű belső ellenőr végzi.

56. § (1) Sajószentpéter városban az alábbi közvetlenül megválasztott települési nemzetiségi önkormányzatok működnek:

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(3) Az önkormányzat valamennyi települési nemzetiségi önkormányzat részére – a települési nemzetiségi önkormányzatokkal kötött külön közigazgatási szerződésben foglaltak szerint – biztosítja a működésükhöz szükséges személyi és tárgyi feltételeket, szakmai segítséget nyújt, és gondoskodik a működésükkel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek keretében

(4) Az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik a (3) bekezdés szerinti feladatok ellátásáról.

(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület eljárását, tájékoztatást kérhetnek és javaslatot tehetnek.

(6) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtak szerint a polgármester köteles intézkedni a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt.

(7) Azokban az esetekben, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(8) A (7) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére.

(9) A települési nemzetiségi önkormányzatnak az Njtv.-ben biztosított egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntését, a kialakított és írásba foglalt véleményét a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.

57. § Ez a rendelet 2024. október 10-én 15 órakor lép hatályba.