Sajóvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Hatályos: 2024. 08. 28Sajóvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Sajóvámos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i, és j, pontjában kapott felhatalmazás és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §, valamint 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében és az Alaptörvény 32. cikkében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy meghatározza Sajóvámos Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) Sajóvámos Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő ingókra, ingatlanokra,
b) az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultságra, amelyet jogszabály vagyoni jogként nevesít,
c) az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre,
d) az Önkormányzatot megillető tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, forgatási célú értékpapírokra, pénzeszközökre és
e) az Önkormányzatot megillető követelésekre.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére és bérleti díjára. A lakások bérletbe adásának feltételeire, valamint a bérleti díjak megállapítására a mindenkor hatályos, e tárgykört szabályozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
(3) E rendelet 12. §-ának hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő közterületekre. Ezek használatának engedélyezésére és közterületek használatba adására a tárgyat szabályozó külön önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) elidegenítés: ingó, vagy ingatlan vagontárgy tulajdonjogának átruházása más személy részére ellenérték fejében, vagy ingyenesen,
b) hasznosítás: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott fogalom.
c) vagyonkezelő: az önkormányzat vagyonát használó önkormányzati szerv.
d) Vagyonkezelési szerződés: az Önkormányzat és a vagyonkezelő – kivéve az Önkormányzat költségvetési szervei – közötti írásbeli szerződésforma.
e) Követelésről való lemondás: pénzben kifejezhető igényről való kifejezett lemondás, mely a fő, vagy mellékkövetelés részben vagy egészben történő elengedésében, mérséklésében valósulhat meg.
f) Behajthatatlan követelés: az a követelés, amelyet az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontja behajthatatlan követelésnek minősít.
g) Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet,
h) Értékpapír fajták: a váltó, a kötvény, a részvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a vagyonjegy, a közraktárjegy, a kárpótlási jegy, a befektetési jegy, a szövetkezeti üzletrész, csekk, állampapír.
i) Tagsági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog: korlátolt felelősségű társasági üzletrész, szövetkezeti részjegy.
j) Versenyeztetési eljárás: a nyilvános pályázat, zártkörű pályázat, árverés
Az önkormányzat vagyona
4. A vagyon meghatározása, elemei
4. § (1) Az önkormányzati vagyon áll:
a) a törzsvagyonból, ami
aa) forgalomképtelen, vagy
ab) korlátozottan forgalomképes lehet, és
b) üzleti vagyonból, mely forgalomképes.
(2) Az önkormányzat törzsvagyona a nemzeti vagyon része.
(3) Az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében megjelölt forgalomképtelen vagyontárgyakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő forgalomképtelen vagyonelemet az önkormányzat nem tart nyilván.
(5) A forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyonba tartozó vagyontárgyakra vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlása során az Nvtv. 6. §-ában foglalt szabályok szerint kell eljárni.
(6) Korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozik:
a) az Nvtv. 5. § (5) bekezdése szerinti vagyon és
b) mindazon vagyontárgy, amelyet a Képviselő-testület e rendeletben korlátozottan forgalomképesnek minősít.
(7) Az önkormányzat e rendelettel korlátozottan forgalomképessé minősített vagyontárgyai minden vagyontárgy, amelyet e rendelet 2. melléklete tartalmaz.
(8) A (6) bekezdés szerinti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítése addig áll fenn, amíg azok közvetlen önkormányzati kötelező feladat és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását szolgálják.
(9) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. E vagyonelemek listáját a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
5. A vagyontárgy minősítése
5. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület – ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról, átminősítéséről. A döntést az átsorolandó vagyontárgy – átminősítést megelőző állapot szerinti – forgalomképessége alapján annak értékétől függetlenül hozza meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átminősítésre azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, illetve közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, illetve közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon estén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal.
(3) Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 2. §-ban foglaltak szerinti besorolásáról e rendelet megfelelő módosításával egyidejűleg.
6. A vagyon nyilvántartása
6. § (1) Az önkormányzat vagyonát a Sajóvámosi Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván valamennyi, a tárgyban hatályos jogszabályi előírás, így különösen a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és végrehajtási rendeletei előírásainak figyelembe vételével.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlanvagyon kataszterben kerül nyilvántartásra, feltüntetve annak elsődleges rendeltetése szerinti megjelölését is.
(3) Az önkormányzati vagyonkimutatást az éves zárszámadási rendelet mellékleteként a Képviselő-testületnek be kell mutatni.
A vagyon feletti jogok gyakorlásának szabályai
7. A vagyonnal való rendelkezés közös szabályaI
7. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint
a) Képviselő-testület,
b) polgármester gyakorolja.
(3) A polgármester az átruházott hatáskörben tárgyévben hozott döntéseiről a zárszámadási rendelet tárgyalásakor köteles utólag tájékoztatni a Képviselő-testületet.
8. § (1) A Képviselő-testület kizárólagosan jogosult
1. vagyonkezelési szerződés jóváhagyására,
2. az 1.000.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére,
3. az 1.000.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelést érintő egyezség megkötésére,
4. az egy évet meghaladó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére,
5. az Önkormányzat javára – ingyenesen – felajánlott vagyon elfogadására,
6. az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási peres, vagy nemperes eljárás megindítására,
7. az 1.000.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyására (az ingatlanok kivételével),
8. az 1.000.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyására,
9. az ingatlanok bontásának jóváhagyására, használati jellegének (művelési ágának) megváltoztatására (nyilvántartási értéktől függetlenül),
10. értékhatártól függetlenül ingatlanok vásárlására, cseréjére, értékesítésre történő kijelölésére, apportálására,
11. kezesség vállalására,
12. értékpapír vásárlására, értékesítésére,
13. hitel felvételére, kötvény kibocsátására,
14. biztosítékként vagyoni fedezet nyújtására,
15. gazdasági társaság alapítására, társaság-részesedés vásárlására és elidegenítésére.
(2) A Képviselő-testület az alábbi tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
1. Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására,
2. a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a Képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírására,
3. az 1.000.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyására (az ingatlanok kivételével),
4. az 1.000.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyására,
5. az 1.000.000 forint összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére,
6. az 1.000.000 forint összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelést érintő egyezség megkötésére,
9. § (1) Az önkormányzati vagyontárgyak hasznosítására az Nvtv. 11. § (10)-(13) bekezdésében, a (16)-(18) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában körülírt szervezetetekkel állapodhat meg (a továbbiakban: vagyonhasználók).
(2) Az e rendelet szerint a vagyonhasználatra jogosultak a vagyonhasználatot megalapozó okirat vagy megállapodás alapján, az abban meghatározott mértékben és feltételekkel gyakorolják a tulajdonost megillető jogokat és teljesítik a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.
(3) A vagyonhasználók közül:
a) az önálló jogi személyiségű önkormányzatot,
b) az Önkormányzat költségvetési szerveit.
c) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságait és
d) az önkormányzati társulást
az önkormányzati közfeladat ellátása céljából – az ehhez szükséges mértékig- a rájuk bízott vagyonra vonatkozóan megilleti az ingyenes használat joga.
10. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyon elidegenítésére kizárólag annak forgalomképessé történő átminősítését követően kerülhet sor.
11. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyon e rendeletben foglaltak szerint elidegeníthető, hasznosítható, vállalkozásba vihető.
(2) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben való részvétele közfeladatai ellátását nem veszélyezteti.
(3) A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárás a során a közbeszerzési eljárás vonatkozó szabályait, vagy a beszerzést végző vagyonhasznosító szerv beszerzésre vonatkozó beszerzési szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A forgalomképes üzleti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházásakor az Nvtv. 13. § (1)–(2) bekezdése, valamint e rendelet versenyeztetésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
8. Önkormányzati vagyon ingyenes elidegenítése, használata
12. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon ingyenesen csak közfeladat ellátása céljából adható használatba, vagy vagyonkezelésbe, az Nvtv. 11. §-ában foglalt rendelkezések figyelembe vételével a hasznosítás jogának természetes személy és az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetek részére történő átengedésével.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén az Nvtv. 13. § (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell eljárni azzal, hogy a tulajdonjogot átruházni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetek részére lehet.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott vagyoni juttatások nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha az új tulajdonos vagy használó a vagyoni juttatással kapcsolatban felmerülő, az Önkormányzatot terhelő ÁFA összegét tatozás-átvállalás jogcímen megfizeti.
9. Felajánlott vagyon elfogadása
13. § (1) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a felajánlott vagyontárgy értékét.
(2) A vagyon értékét szükség esetén ingatlanforgalmi, vagy tárgyszakértő szakvéleménye alapján kell meghatározni. Az érték megállapításánál a 15. §-ban foglaltak az irányadóak.
10. Önkormányzati költségvetési szervek vagyonnal kapcsolatos jogai és kötelezettségei
14. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani, a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatokat ellátni.
(2) Az költségvetési szerv az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeit, valamint a használatában lévő működésükhöz rendelt vagyontárgy esetében a beruházást, felújítást az önkormányzat által jóváhagyott éves költségvetésének keretei között látja el.
(3) A költségvetési szerv vezetője az alaptevékenység sérelme nélkül – jogosult a feleslegessé vált ingó vagyontárgyakból:
a) a nettó 1.000.000 Ft értéket meg nem haladó, számviteli előírások alapján készletnek vagy tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyakat,
b) a 1.000.000 Ft értéket meg nem haladó vagyoni értékű jogokat értékesíteni.
11. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
15. § (1) Vagyontárgy szerzésére – kivéve ingó vagyontárgy kereskedelmi forgalomból történő beszerzése - továbbá az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és megterhelésére, valamint szükség esetén a hasznosításra irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlan esetén 6 hónapnál nem régebbi – erre jogosult szakértő által készített – forgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyontárgy esetén – amennyiben az érték más módon nem állapítható meg - három hónapnál nem régebbi felkért szaktanácsadó által készített értékbecslés alapján,
c) értékpapír esetén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jogot érintő döntés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,
e) egyéb esetekben névértéken, illetve egyéb jogszabályban meghatározott értékelési szempontok szerint.
(2) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő átadásakor a vagyon értékének megállapításakor az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Ha az értékesítés, hasznosítás, megterhelés több vagyontárgyra terjed ki, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
12. Versenyeztetés
16. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak versenyeztetési eljárás alkalmazásával lehetséges.
(2) A versenyeztetés szükségességéről, típusáról, a versenyeztetés feltételeiről és a versenyeztetési eljárás eredményéről a képviselő-testület dönt.
(3) Nem kötelező versenyeztetési eljárást lefolytatni:
1. az Nvtv. 11. § (3), (17) és (18) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)108/A. §, 108/B. §, 108/C. §-ában meghatározott esetekben,
2. az ingatlan értékesítésére, hasznosítására amennyiben a forgalmi érték nem éri el a mindenkori központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott értékhatárt,
3. ingóvagyon átruházása, vagy hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 1.000.000 forintot,
4. vagyoni értékű jog átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 1.000.000 forintot.
(4) A versenyeztetési eljárás, valamint a licittárgyalási eljárás szabályait e rendelet 4. melléklete és 5. melléklete határozza meg.
13. Önkormányzati követelésekről való lemondás, követelések elengedése
17. § (1) Az Önkormányzat a polgári jogi, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kérelem alapján kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg;
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;
e) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel;
f) a jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja;
(2) Az önkormányzati behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha
a) a nem kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna, és
b) a követelés érvényesítés a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné, vagy
c) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy végelszámolását eredményezné és ez valamely közérdekű cél megvalósulását veszélyeztetné, vagy az Önkormányzat érdekeit sértené, és
d) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat így különösen, ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menésért segítené elő.
(3) A követelés elengedését a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.
(4) A követelés lemondásról:
a) az 1.000.000 forintot meg nem haladó értékű követelés esetén a Polgármester,
b) az 1.000.000 forintot meghaladó követelés esetén a Képviselő- testület dönt.
(5) A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a (4) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerinti, az ott meghatározott döntési jogkört gyakorló, a kötelezettnek legfeljebb 1 évig terjedő halasztott fizetést, vagy legfeljebb 3 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.
(6) A követelésről való lemondás-, a halasztott fizetés-, a részletfizetés feltételeit, a jogosult döntését követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.
14. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban
18. § (1) Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére, elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba vitelére – az Nvtv. 8. § (1), (3), (6), és (9) bekezdésében foglalt követelmények betartásával - kizárólag a Képviselő-testület jogosult.
(2) Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő vagy a kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ennek körében az eredmény felhasználására vonatkozó döntés meghozatala, üzleti terv elfogadása,
b) a pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, törzstőke felemelése, leszállítása,
c) az elővásárlási jog gyakorlása a gazdasági társaság által,
d) az ügyvezető megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
e) felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
f) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
g) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a gazdasági társaság az Önkormányzattal, ügyvezetőjével, vagy annak közeli hozzátartozójával illetve élettársával köt,
h) az ügyvezető(k), a felügyelő bizottsági tagok, ill. a könnyvizsgálóval szemben követelések érvényesítése,
i) a gazdasági társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése,
j) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása,
k) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,
l) az alapító okirat módosítása,
m) olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a gazdasági társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről,
n) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amikor a szerződési érték a nettó 10 millió forintot eléri vagy meghaladja.
o) a hitelfelvétel - kivéve az éven belüli likviditási hitelt - valamint a hitelszerződés módosítása,
p) a garancia- és a kezességvállalás,
q) a tartozás-átvállalás és a követelés-elengedés,
r) az értékpapír vásárlás, kivéve az éven belüli likvid célú ügyleteket,
s) a pénzügyi lízingszerződés megkötése,
t) az ingyenes vagyonjuttatás, ellenérték nélküli engedményezés,
u) a gazdasági társaság alapítása, tulajdonszerzés más gazdasági társaságban,
v) az 500.000,-Ft feletti vagyonértékesítés,
w) a követelésvásárlás,
x) a közhasznúsági jelentés elfogadása,
y) javadalmazási, közbeszerzési és beszerzési szabályzat elfogadása,
z) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy az alapító okirat az alapító Önkormányzat kizárólagos hatáskörébe utal.
(3) A többszemélyes gazdasági társaságban a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben a meghozandó döntést megelőzően a Képviselő-testület dönt:
a) a gazdasági társaság átalakulásának, megszüntetésének elhatározásáról,
b) az üzletrész, részvény elidegenítésről,
c) az üzletrész elővásárlási jogával kapcsolatos jognyilatkozatról,
d) az alaptőke felemeléséről és leszállításáról és
e) azon gazdasági társaságok esetében, ahol az önkormányzat tulajdoni részesedése az 10 %-ot eléri vagy meghaladja a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról, ennek körében az eredmény felhasználására vonatkozó döntés meghozataláról.
(4) A gazdasági társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (2) és (3) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben a Polgármester dönt.
(5) A gazdasági társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a Polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja.
15. Vagyonkezelői jog alapítása
19. § (1) A Képviselőtestület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő - korlátozottan forgalomképes és az üzleti - vagyonára az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A Képviselő-testület az Nvtv. 13. § (1) bekezdése alapján a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházhatja át az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont aa)-ag), és az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b), és c), alpontja szerinti személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
16. A vagyonkezelői jog ellenértéke
20. § (1) Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyonon a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel – kivételesen törvényben történő kijelöléssel – ellenérték fejében, vagy ingyenesen, határozott, vagy határozatlan időre jön létre.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre, az ingatlan vagyontárgyakra létesített vagyonkezelői jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja alapján –az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.
(3) Szerződéssel létesített vagyonkezelői jog versenyeztetés nélkül létesíthető.
(4) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezhetik meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában, a 19. pont b)–c) alpontjában, továbbá az 5. § (6) bekezdésében meghatározott körbe tartozó és önkormányzati közfeladatot átvállaló szervezetek.
(5) A felek a vagyonkezelői jog ellenértékét pénzösszegben és bizonyos részben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakon az értékcsökkenést meghaladóan végzett értéket növelő, a szakma szabályai szerinti szokásos üzemeltetési költségek keretébe nem tartozó, állagvédelemre irányuló és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységben is megállapíthatják.
(6) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelői jog ellenértékeként a vagyonkezelő által végzett tevékenység következtében felmerülő általános forgalmi adó kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.
17. A vagyonkezelő jog gyakorlásának ellenőrzése
21. § (1) A vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelésébe adott önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tevékenyégére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait (tulajdonosi ellenőrzés) zavartalanul gyakorolhassa.
(2) Az Önkormányzatnak az (1) bekezdésben biztosított ellenőrzési jogát a Polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével gyakorolja.
(3) A Polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlanának területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat - és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni és
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni és
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
Záró rendelkezések
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
23. § E rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2013. (VI. 12.) önkormányzati rendelet.
A 3. melléklet a Sajóvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.