1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kengyel Községi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye: 5083 Kengyel, Szabadság út 10.

2. § (1) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Kengyeli Polgármesteri Hivatal.

(2) A polgármesteri hivatal székhelye: 5083 Kengyel, Szabadság út 10.

3. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátását a fenntartásában és működtetésében lévő alábbi telephelyein végzi:

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének ellátásához kapcsolódó kormányzati funkciók felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

4. § A képviselő-testület a polgármesterre, a bizottságaira és a jegyzőre átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülésen gyakorolja hatáskörét.

(2) A képviselő-testület üléseit általában a székhelyén tartja, de szükség szerint kihelyezett ülést is tarthat.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart a munkatervben meghatározott időben.

(4) A képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.

6. § (1) A képviselő-testület ülései a zárt ülések kivételével nyilvánosak.

(2) Az ülés nyilvánossága az állampolgárnak az ülésen történő jelenlét lehetőségét biztosítja, de a polgármester dönt arról, hogy az állampolgárnak hozzászólási jogot ad-e.

(3) A zárt ülés tartását a polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti.

(4) Az ülés egy része is zárttá nyilvánítható.

(5) A napirend megállapításakor törekedni kell arra, hogy a zárt ülésen tárgyalásra és eldöntésre kerülő napirendi pontok egymás után következzenek, valamint lehetőleg az ülés végén vagy elején kerüljenek sorra.

(6) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

7. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja, amelyet maga állapít meg.

(2) A munkaterv egy naptári évre (tárgyév) tartalmazza, hogy mely hónapokban kell rendes ülést összehívni, valamint közmeghallgatás mikor tartandó, az üléseken milyen napirendi pontokat tervez tárgyalni a képviselő-testület, a napirendi pontoknak kik az előterjesztői.

(3) A munkatervben legalább hat ülést kell tervezni.

8. § (1) A munkaterv tervezetéhez javaslatot kell kérni:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a javaslataikat legkésőbb harminc nappal korábban nyújthatják be, mint ahogy a munkaterv tárgyalását az előző évi munkaterv szerint tervezi a képviselő-testület.

(3) A munkaterv tervezetét lehetőleg a tárgyévet megelőző év utolsó rendes ülésére, de legkésőbb a tárgyév első ülésén kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

9. § (1) A meghívóban javasolt napirendi pontokhoz

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti előterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.

(3) Az előterjesztés első része tartalmazza a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatását, az előkészítésben részt vevők megnevezését, az előkészítés során felmerült ellenérveket, a különböző döntések várható hatásait, ahhoz milyen anyagi eszközök szükségesek, azok hogyan teremthetők elő.

(4) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazását tartalmazza és a végrehajtásért felelős megnevezését és a határidőt állapítja meg.

(5) Az előterjesztéseket törvényességi ellenőrzés céljából a testületi ülést megelőző tíz nappal korábban kell leadni a jegyzőhöz.

(6) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztések szakmai megalapozása, valamint a lehető legoptimálisabb döntéshozatal érdekében.

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívására és vezetéséren a polgármester jogosult írásos meghívó kiküldésével.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult az ülés összehívására és vezetésére. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a bizottságok elnökei életkoruk szerinti sorrendben jogosultak az ülést összehívni és vezetni. A sorban először a legidősebb elnök következik.

11. § (1) A meghívó és az ülés anyagának elkészíttetése és megküldése a jegyző feladata.

(2) A meghívó tartalmazza:

(3) A meghívót

(4) Az ülés helyéről és idejéről, a javasolt napirend tartalmáról a választópolgárokat

(5) Rendkívüli ülés kivételes körülmények fennállása esetén szóban is (telefonon vagy futár útján) összehívható. Ebben az esetben a huszonnégy órás időköz is figyelmen kívül hagyható.

(6) A rendkívüli ülésről a nyilvánosságot a legcélszerűbb és leggyorsabb formában kell tájékoztatni.

12. §³ (1) Az ülésre meg kell hívni

(2) Tanácskozási jog illeti meg a meghívottak közül az ülés valamennyi napirendjéhez kapcsolódóan az (1) bekezdés b), e) és f) pontjában megjelölt személyeket.

(3) Tanácskozási jog illeti meg a meghívottak közül a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalása során az (1) bekezdés c), d) és h) pontjában megjelölt személyeket.

(4) A meghívóval együtt – lehetőség szerint a rendkívüli ülés esetében is – ki kell kézbesíteni az előterjesztéseket. A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus formátumban ezzel egyidejűleg közzé kell tenni a település honlapján.

(5) A zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható napirendi pontok előterjesztéseit csak a (10) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt személyek kaphatják meg.

13. § (1) Aképviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét a jelenlévő képviselő-testületi tagok számának ismertetésével.

(2) Ha az ülésen nincs jelen legalább négy képviselő-testületi tag, a polgármester megállapítja, hogy az ülés határozatképtelenség miatt nem tartható meg és azt ismételten össze kell hívni. A polgármester az ismételt ülés időpontját szóban közölheti a jelenlévőkkel, akik írásbeli meghívása mellőzhető, ha az ismételt ülésre negyvennyolc órán belül sor kerül.

(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt vagy megszakadt ülést változatlan napirenddel – megszakadás esetén azokkal a napirendi pontokkal, amelyekben döntés nem született, vagy ha az nem szükséges, a képviselő-testület nem tárgyalta – a képviselő-testület ülését nyolc napon belül össze kell hívni úgy, hogy az ismételt ülés időpontját az összehívástól számítva legfeljebb a nyolcadik napra kell kitűzni.

(4) Az ülés határozatképességét minden döntéshozatal előtt vizsgálni kell. Ha az ülés berekesztése előtt – a szünetet kivéve – az ülés határozatképtelenné válik, a polgármester

(5) Ha az ülés határozatképes, a polgármester tájékoztatja a jelenlévőket, hogy – ha van – a távolmaradt képviselők közül ki jelentette be távollétét, illetőleg ki az, aki az ülésen való részvételben akadályozott.

14. § (1) A polgármester rendes ülésen, a napirend előterjesztése előtt, tájékoztatja az ülés résztvevőit a képviselő-testület előző ülése óta történt fontosabb eseményekről, majd az abban foglaltakkal kapcsolatos kérdésnek, bejelentésnek helyt adhat, képviselőnként legfeljebb kettő perc időtartamban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztató fölött vitát nyitni nem kell, de kérdést, bejelentést a képviselők tehetnek, amelyekre – a polgármester döntése alapján – nyomban, vagy az ülés végén, illetve írásban lehet válaszolni.

15. § (1) A napirendi javaslatot a polgármester terjeszti elő. Ha a meghívóban közölt javaslathoz képest nincs változtatás, elég a meghívóban közöltekre való utalás.

(2) Napirendi pontra javaslatot bármely képviselő és bizottság tehet. Az önálló napirendi pontra tett javaslatot és a hozzá kapcsolódó határozati javaslatot írásban kell előterjeszteni legkésőbb az ülés megnyitásáig, ellenkező esetben a javaslat csak a következő ülésen vehető napirendre.

(3) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Azon napirendi pontokra tett javaslatokat, amelyek a meghívóban nem szerepelnek, indokolni kell.

(4) A napirendre tett javaslat szavazásakor a polgármester először a kiegészítő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, majd az elfogadott kiegészítésekkel korrigált eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) A napirend megállapítását követően meg kell kezdeni a napirendi pontok megtárgyalását.

16. § (1) A képviselő-testület a napirendi pontokat egyenként, a napirendben szereplő sorrendben tárgyalja meg.

(2) A napirendi pont tárgyalása kezdetén az előterjesztő, szakelőadó a napirendi ponthoz a vita előtt szóbeli kiegészítést, pontosítást, módosítást tehet, a szóbeli előterjesztést pedig részletesen ismerteti.

(3) Amennyiben a napirendi pontot bizottság előzőleg már tárgyalta, az előterjesztést véleményező bizottság elnöke vagy tagja ismerteti a bizottság véleményét.

(4) A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztőhöz, a szakelőadóhoz, a jegyzőhöz, a meghívottakhoz és a képviselő-testület tagjaihoz az előterjesztéssel kapcsolatos kérdéseket intézhetnek, amelyekre a megkérdezett válaszol.

(5) A polgármester a jelenlévő, a napirendi pont által érintett, de hozzászólási joggal nem rendelkező személyeknek, eseti jelleggel a hozzászólás lehetőségét megadhatja. A hozzászólásban vélemény nyilvánítható az előterjesztésben foglaltakról és a napirendi pont tárgyáról, ha azok a döntéshozatal szempontjából jelentőséggel bírnak.

(6) A hozzászólásban a javasolt döntésre vonatkozó módosító indítvány tehető, de azt általában az ülés kezdetéig írásban be kell nyújtani. Kivételesen szóban is előterjeszthető a módosító indítvány. Az előterjesztésben szereplő javaslattal párhuzamosan önálló alternatív javaslat is benyújtható.

(7) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás ideje legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirendi pont esetében az ismételt hozzászólás időtartama a két percet nem haladhatja meg. Időtúllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót a hozzászólótól.

(8) Ha a hozzászóló a napirendi pont tárgyától eltér, a polgármester figyelmezteti, hogy térjen vissza a tárgyra. Ha a felszólaló a figyelmeztetést követően ismételten eltér a tárgytól, a polgármester tőle az adott napirendi pontnál a hozzászólás és kérdezés jogát megvonja.

17. § (1) A hozzászóláson túl csak ügyrendi indítványok tehetők, melyek az alábbiak:

(2) Az ügyrendi indítvány megtételére soron kívül kell megadni a szólás lehetőségét. Az ülésvezetésre, a napirendi pont tárgyalásával kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó ügyrendi indítványra a jegyző is jogosult, ha törvényességi jelzési kötelezettségét kívánja teljesíteni.

18. § (1) Ha a napirendi pont tárgyalása során kiderül, hogy a döntés megalapozásához az előterjesztésben nem szereplő tények, körülmények feltárása szükséges, a képviselő-testület a tárgyalást, döntéshozatalt elnapolhatja.

(2) Az elnapolt napirendi pontot általában a következő rendes ülésen, de ha a döntés előkészítése a következő rendkívüli ülésre megtörténik, akkor azon az ülésen kell újból előterjeszteni.

(3) Az elnapolásról történő szavazást bármely képviselő-testületi tag javasolhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

19. § (1) Ha napirendi pont tárgyalása alatt kiderül, hogy a döntéshozatalhoz a képviselő-testület külön döntése, vagy más szerv, személy előzetes döntése, illetve valamilyen feltétel teljesülése szükséges, a napirendi pontot a képviselő-testület leveszi a napirendről.

(2) Le kell venni a napirendről azt a napirendi pontot is, amelynek tárgyalása során tisztázódik, hogy a képviselő-testületnek a napirendi pontról már nem szükséges dönteni – kivéve a tájékoztatót – vagy nem jogosult döntéshozatalra.

(3) Az (1) bekezdés szerint levett napirendet az előzetes döntés megszületését, feltétel teljesülését követően újból napirendre kell tűzni. A (2) bekezdés szerinti levétel végleges.

20. § A napirendi pont elnapolásáról, levételéről az erre vonatkozó javaslat előterjesztését követően a képviselő-testület haladéktalanul szavaz.

21. § (1) A napirendi pont tárgyalását a polgármester lezárja, ha további hozzászólás nincs. A tárgyalás lezárását bármely képviselő-testületi tag indítványozhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalását követően – a szavazás előtt – lehetőséget kell adni, hogy az előterjesztő, előadó a vitában elhangzottakat összefoglalja, és azokra észrevételt tehessen, legfeljebb öt perces időtartamban.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

22. § (1) A napirendi pontok tárgyalása között a polgármester szünetet rendelhet el. A szünet öt percnél rövidebb nem lehet.

(2) Napirendi pont tárgyalása alatt legfeljebb egy alkalommal, a napirendi pont tárgya szerint érintett bizottság elnöke, vagy az alpolgármester indítványára tárgyalási szünetet rendelhet el a polgármester, illetve azt önállóan is elrendelheti.

23. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének a fenntartása.

(2) Ha valaki kérdése, hozzászólása során a képviselő-testületet vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, vagy az ülés rendjére vonatkozó szabályokat szándékosan megszegi, a polgármester rendreutasíthatja, és egyidejűleg felszólítja kijelentése visszavonására. A települési képviselő, alpolgármester ezen intézkedést indítványozhatja.

(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen szólni, azokat visszautasítani, vitatni nem lehet.

24. § (1) A választópolgárok és érdeklődők (hallgatóság) a nyilvános ülésen a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet, de az ülés rendjét véleménynyilvánítással – akár szóban, akár cselekvésben jelentkezik – nem zavarhatják.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja a polgármester a rendzavarót figyelmezteti az (1) bekezdés szerinti kötelezettségére. Ha a figyelmeztetés ellenére a rendzavarás megismétlődik, annak elkövetőjét (elkövetőit) az ülésről kiutasíthatja. A kiutasítás végrehajtására hatósági intézkedés kezdeményezhető a kiutasított ellenszegülése esetén.

(3) Ha az ülésen a hallgatóság rendzavarása az ülés folytatását akadályozza és a rend helyreállítása érdekében a hallgatóság egészével közölt figyelmeztetés eredménytelen, a polgármester a hallgatóságot az ülésről köteles kiutasítani. A kiutasítás fenntartásáról és megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.

(4) A hallgatóság kiutasításának végrehajthatatlansága esetén a polgármester elhagyhatja helyét, amellyel az ülés félbeszakad. A félbeszakadt ülés folytatását a polgármester rendeli el. A napirendi pont tárgyalása elnapolható, amelynek tárgyalása alatt történik meg az ülés félbeszakítása.

(5) Az ülés rendjének helyreállítására hatósági intézkedés kezdeményezhető.

25. § (1) A tárgyalás lezárását követően a polgármester szavazásra bocsátja az előterjesztett javaslatot.

(2) A szavazás során

(3) Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványt befogadja, úgy az az eredeti előterjesztés részének tekintendő és arról külön nem kell szavazni.

(4) A szavazás eredményét - a titkos szavazást kivéve - a polgármester állapítja meg.

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

26. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

27. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 48. § (4) bekezdés szerint titkos szavazást tarthat. A titkos szavazást a képviselő-testület tagjaiból – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert – álló Eseti Bizottság bonyolítja le.

(2) Az Eseti Bizottság 3 főből áll. A képviselő-testület a bizottság megválasztásáról vita nélkül jelöltenként dönt. A választásról szóló határozat a bizottság egészének megválasztását tartalmazza.

(3) A titkos szavazás előkészítésének, a szavazatok leadásának és összeszámlálásának idejére szünetet kell elrendelni.

(4) Szavazni csak az Eseti Bizottságtól átvett, a jegyző bélyegzőjének lenyomatával ellátott szavazólapon lehet. A szavazólapot tollal kell kitölteni.

(5) A szavazólapok elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A szavazólap tartalmazza a szavazás időpontját (év, hó, nap), a szavazásra bocsátott kérdést/kérdéseket, illetve – választás, kinevezés, megbízás esetén – a jelölt/jelöltek neveit, az adható válaszokat „igen” és „nem” formában.

(7) A szavazólap kitöltésére külön helyiséget kell biztosítani, vagy szavazófülkét kell az ülésteremben felállítani.

(8) A szavazó a külön helyiségben vagy a szavazófülkében szavaz, a szavazólapot borítékba teszi és azt az Eseti Bizottság előtt az urnába dobja. Az urnát a szavazás megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy üres-e, erre bármelyik képviselő jogosult.

(9) Minden képviselő csak egy borítékot dobhat az urnába és a borítékban csak egy szavazólap lehet. A boríték urnába dobása előtt a szavazó egyszer kérheti a rontott szavazólap kicserélését.

(10) Az utolsó szavazat leadása után az Eseti Bizottság a képviselő-testület tagjai jelenlétében a fel nem használt szavazólapokat megsemmisíti, felnyitja az urnát és összeszámlálja az érvénytelen, valamint az érvényes szavazatokat – az utóbbiakat adott válaszonként, illetve jelöltenként – külön-külön.

(11) Érvénytelen a szavazat, ha

(12) A szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza

(13) A titkos szavazás eredményét az Eseti Bizottság elnöke hirdeti ki.

28. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást tart az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(2) Nem tartható név szerinti szavazás, ha titkos szavazásnak van helye.

(3) A név szerinti szavazást a képviselő-testület vita nélkül rendeli el.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző a jelenléti ív szerint szólítja a képviselő-testület tagjait, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” választ adhatnak. A polgármester utolsóként adja le szavazatát.

(5) A válaszokat a jegyzőkönyvvezető rögzíti és a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

29. § (1) A szavazás eredményes, ha jelenlévő képviselők (egyszerű többség), illetve a megválasztott képviselők több mint fele (minősített többség) „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz.

(2) Ha a „nem” szavazatok száma meghaladja a jelenlévő képviselők számának felét, illetve, ha minősített többség szükséges és a „nem” szavazatok száma eléri a 4 szavazatot, a polgármester megállapítja, hogy a képviselő-testület a javaslatot elutasította. Az elutasított javaslat újból csak akkor terjeszthető elő, ha a döntés előkészítését megismételték és az előterjesztés új tényeket, körülményeket tár fel.

30. § (1)⁴ A képviselő az adott napirendi pont szavazása előtt köteles bejelenteni az Mötv. 49. § (1) bekezdése által meghatározott személyes érintettségét. A képviselő-testület a személyes érintettségű képviselő döntéshozatalból történő kizárásával kapcsolatban az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el az ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság közreműködésével.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

31. § A képviselő-testület döntése lehet:

32. § (1) A határozat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős szerv, személy megnevezéséből és a határidő megjelöléséből áll.

(2) A határozatot évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a meghozatal dátumával (hónapot római számmal, a napot arab számmal) kell ellátni.

(3) A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát követő rendes ülésen a jegyző beszámol.

33. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

34. § (1) A képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottságot is. A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elő.

(2) A tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő közreműködése igényelhető.

(3) A rendelet-tervezetről a tárgy szerint érintett bizottság véleményét ki kell kérni.

35. § A megalkotott rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével kell kihirdetni. A rendelet kihirdetettnek tekintendő a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napján.

36. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben kérdést tehet fel, illetve interpellálhat.

(2) A kérdést szóban vagy írásban, az interpellációt írásban lehet megtenni.

(3) A polgármester az ülés kezdetén ismerteti a képviselők által benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát. Ezekre a napirend megtárgyalását követően kell választ adni.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület – vita nélkül – akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt erről a képviselő-testület is.

(6) Az interpellációt a képviselő-testület ülése előtt legalább öt munkanappal írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki gondoskodik az interpelláltakhoz való eljuttatásáról.

(7) Az interpellációra az interpellált a képviselő-testületi ülésen ad érdemi választ, amelynek időtartama az öt percet nem haladhatja meg. Ha az interpelláló nincs jelen az ülésen, interpellációját nem lehet előterjeszteni.

(8) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra írásban adjanak választ az ülést követő tizenöt napon belül, melyet minden képviselőnek meg kell küldeni és ennek elfogadása tárgyában a következő ülésen dönt.

(9) A képviselő-testület az interpelláció alapján vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert vagy bizottságot, de eseti bizottságot is létrehozhat. A vizsgálat időpontjáról értesíteni kell az interpelláló képviselőt és biztosítani számára a vizsgálatban való részvétel lehetőségét.

(10) A vizsgálat lefolytatásában – kivéve személyes meghallgatását – nem vehet részt az, akihez interpelláltak, valamint aki az interpellációval érintett döntés előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásában részt vett.

(11) A vizsgálat eredményét a képviselő-testület következő rendes ülése elé kell terjeszteni.

(12) Ha az interpelláció, javaslat tárgyalása tárgyuk szerint zárt ülés tartását indokolják, a zárt ülésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

37. § (1) A napirend tárgyalását és az esetleges kérdéseket, interpellációkat követően a polgármester helyt adhat az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos képviselői bejelentéseknek, javaslatoknak.

(2) Az (1) bekezdésben elhangzottak után a polgármester az ülést berekeszti.

38. § (1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell

39. § (1) A képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről a jegyzőkönyvet külön-külön 2-2 példányban kell elkészíteni.

(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyv:

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabálya szerint kell kezelni.

(4) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe az állampolgárok a könyvtár által kezelt példányba nyitvatartási időben betekinthetnek, abból a vonatkozó jogszabályok szerint másolatot kérhetnek.

40. § (1) A közmeghallgatásra a nyilvános és rendes ülés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelenlévő állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői rendelkeznek a kérdezés és hozzászólás jogával, de együttesen legfeljebb három perc időtartamban.

(2) Az időtartam az ügy sajátosságára tekintettel meghosszabbítható, ha azt a képviselő-testület - vita nélkül - engedélyezi.

(3) Amennyiben a kérdés, javaslat olyan ügyre vonatkozik, ami nem közérdekű, vagy amelyet zárt ülésen kell, vagy lehet tárgyalni, a válaszadást meg kell tagadni, illetve megtagadható.

(4) Ha a kérdésre, javaslatra a válasz terjedelmes, illetve a felkészülés bonyolult és időigényes, a választ tizenöt napon belül írásban kell megadni.

41. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy eseti bizottságokat választ.

(2) A bizottságok feladat- és hatáskörét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

42. § (1) A képviselő-testület bizottságai:

(2) A bizottságok tagjainak száma öt-öt fő, melyből három fő – a bizottság elnökével együtt – a képviselő-testület tagja.

(3) Egy személy csak egy bizottság elnökének választható.

(4) Az esetenként felmerülő feladatok ellátására eseti bizottság alakítható.

43. § (1) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság – képviselő tagjai közül – korelnöke jogosult a bizottság ülését összehívni és vezetni.

(2) A bizottság ülésére meg kell hívni

44. § Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívnia az indítványozót.

45. § A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által az ülésen kijelölt tag írja alá.

46. § A bizottság működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

47. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. §-a tartalmazza.

(2) A képviselőnek az Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenség megszüntetését igazoló lemondó nyilatkozatot a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság részére kell átadnia.

48. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

49. § A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül.

50. § (1) Azokban az esetekben, amikor a jegyző a képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester vagy az alpolgármester döntéseinél, működésénél jogszabálysértést észlel, jelzési kötelezettsége van, melynek során részletesen tájékoztatnia kell az érintettet a jogszabálysértés pontos hátteréről, annak lehetséges következményeiről és iránymutatást kell adnia a helyes jogalkalmazási gyakorlat menetére.

(2) Amennyiben a jegyző az (1) bekezdésben foglalt jelzését az érintett a döntésénél nem veszi figyelembe, a jegyző köteles a döntésről készült jegyzőkönyvben írásban is felvezetni az észrevételét.

51. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező hivatali köztisztviselő látja el.

51/A. § (1) A képviselő-testület a hatékonyabb, célszerűbb, valamint a speciális szakértelmet igénylő feladatok ellátására más önkormányzat képviselő-testületével társulást hozhat létre.

(2) A társulásban való részvétel az önkormányzat jogát, jogos érdekeit nem sértheti.

(3) Kengyel Községi Önkormányzat társulásainak elnevezését és ellátott feladatait a 4. melléklet tartalmazza.

52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.