1. § E rendelet hatálya Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

2. § (1)¹ Ha e rendelet külön nem jelöli meg a bérbeadói jogkör gyakorlóját, a bérbeadói jogkör a Képviselő-testület (a továbbiakban: Kt.) Tulajdonosi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságát (a továbbiakban: Bizottság) illeti meg.

(2) A polgármester dönt:

(3) Az Önkormányzat költségvetési szerve által használt vagy hasznosított helyiség bérbeadásának feltételeit a költségvetési szerv önállóan határozza meg és gyakorolja a bérbeadót megillető jogokat és teljesíti a bérbeadói kötelezettségeket.

3. § (1) A rendeletben meghatározott kivételekkel bérbe adni üres és olyan helyiséget lehet, amelyre a szerződés megkötésekor másnak bérleti joga nem áll fenn.

(2) Üresnek minősül az a helyiség is, amelyre a bérleti szerződés három hónapon belül megszűnik. Az ilyen helyiségre kötött bérleti szerződés a helyiség megüresedésének időpontjában léphet hatályba.

4. § (1) Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak, akinek az Önkormányzattal szemben bármilyen lejárt adó- vagy bérleti díj, illetve egyéb tartozása van, továbbá aki ellen csőd-, felszámolási-, végelszámolási eljárás vagy végrehajtás folyik.

(2) Nem lehet bérbe adni helyiséget annak, aki az Önkormányzat tulajdonában álló helyiséget bármilyen okból önkényesen elfoglalt.

5. § (1) A helyiség bérbeadása elsősorban nyilvános versenyeztetés útján történhet.

(2) A versenyeztetési eljárás hirdetményi eljárás, árverés vagy pályázat lehet.

6. § (1) A hirdetmény útján történő bérbeadásra kínált helyiségeket az Önkormányzat honlapján legalább 15 napon keresztül kell közzétenni.

(2) Amennyiben a bérbeadó által meghatározott hirdetményi határidőben egy ajánlat érkezik a bérbeadó pályázat kiírásáról dönthet, vagy az ajánlattevővel megköti a bérleti szerződést.

(3) Amennyiben a bérbeadó által meghatározott hirdetményi határidőben több ajánlat érkezik a Bizottság javaslatára a polgármester dönt a helyiség bérbeadásáról.

(4) Ha a hirdetményi eljárással történő bérbeadás az adott helyiségre 1 éven belül legalább egy alkalommal eredménytelenül zárult, a helyiséget további hirdetmény vagy versenytárgyalás mellőzésével az első ajánlatot tevő részére bérbe lehet adni.

7. § (1) A pályázaton minden természetes és jogi személy részt vehet. A jogi személynek átlátható szervezetnek kell lennie.

(2) A pályázati eljárás kiírásáról, a kiírás tartalmáról a Bizottság javaslatára a polgármester dönt.

(3) A pályázat meghirdetése a pályázati kiírásnak az Önkormányzat hivatalos lapjában, internetes honlapján történő közzétételével és az Önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján kifüggesztéssel történik. A pályázati felhívás a kiírás tényét és a pályázati kiírás elérhetőségét tartalmazza.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(5) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a helyiséget megtekinthesse.

(6) A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított 30 nap rendelkezésre álljon. A kiírás időpontjának az a nap számít, amikor a pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában először közzétették.

8. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető. Az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek igazolnia, hogy a pályázati biztosítékot visszavonhatatlanul a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

(2) A pályázati biztosíték mértékét a Bizottság javaslatára a polgármester határozza meg a pályázati kiírásban rögzítve, amely összeg eredményes pályáztatás esetén a nyertes pályázó által fizetendő bérleti díjba beszámít vagy a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé, óvadékká alakul át.

(3) A biztosíték visszajár a pályázati felhívás visszavonásától, az ajánlatok érvénytelenségének, eredménytelenségének megállapításától, az ajánlatok elbírálásától számított 15 napon belül.

(4) Nem jár vissza a biztosíték, ha az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartalma alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

9. § (1) Az ajánlatot zártan, a pályázóra utaló jelzés nélküli borítékban legalább 3 példányban kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést.

(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, így különösen:

10. § (1) A beérkezett pályázatokról a Bizottság javaslatára a polgármester dönt a pályázati kiírásban meghatározott elbírálási szempontrendszer szerint.

(2) Ha a kiválasztott bérlő a bérleti szerződést nem köti meg, a pályázati biztosítékot elveszti és köteles megfizetni az Önkormányzatnak - a bérlő kiválasztása és a pályázó elállása vagy a szerződés megkötésére megállapított végső határidő közötti időszakra a helyiségre vonatkozó társasházi közös költségnek megfelelő összeget is.

(3) Több azonos vagy közel azonos ajánlatok esetén a Bizottság javaslatára a polgármester dönthet úgy, hogy a beérkezett érvényes ajánlatok ellenére a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja és egyben a beérkezett azonos vagy közel azonos ajánlatot tevők meghívásával árverés vagy ismételt ajánlattétel útján kívánja a helyiséget bérbeadni.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott ismételt ajánlattétel elbírálásnak feltételrendszerét a Bizottság határozza meg.

(5) Ha a helyiségre a pályázat alapján nem került sor bérleti szerződés megkötésére és a pályázat ajánlattételi határideje óta egy év még nem telt el, a legutolsó pályázati feltételeknek megfelelő ajánlat esetén ugyanolyan szerződés köthető a Bizottság döntése alapján, mintha az ajánlatot a pályázati kiírás alapján tették volna.

11. § (1) A beérkező pályázatot a polgármester által, a pályázati kiírásban meghatározott személy veszi át. A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét. Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni.

(2) A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidő lejártát követően nyilvánosan történhet az érintettek meghívásával.

(3) Ha pályázat alapján a Bizottság választja ki a bérlőt, a döntést olyan időpontban köteles meghozni, hogy a pályázati kiírásban meghatározott elbírálási határidő betartható legyen. A Bizottságnak legalább kettő legkedvezőbb ajánlatot benyújtó pályázót kell kiválasztania.

(4) A pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a pályázók nevét, az érvényes és érvénytelen pályázatokat a Bizottság által javasolt bérlők nevét.

(5) A Bizottság elnökének igénye alapján a pályázatok felbontásával és elbírálásával kapcsolatos eljáráshoz a közjegyző jelenlétét biztosítani kell.

(6) A Bizottság Elnökét a Bizottság azon tagja helyettesítheti, akit erre az Elnök felkér.

12. § (1) A pályázat elbírálásáról a nyertes pályázót értesíteni kell, amelyben közölni kell a bérleti szerződés megkötésének helyét és időpontját.

(2) Ha a nyertes pályázó szerződéskötésre meghatározott időn belül nem köti meg a bérleti szerződést vagy a pályázat eredménytelen, a polgármester dönt a pályázat megismétléséről vagy arról, hogy a második helyre kiválasztott pályázóval köt szerződést.

13. § (1) A helyiség árverés útján történő bérbeadásáról, annak kiírásáról, a kiírás tartalmáról a Bizottság javaslatára a polgármester dönt. Az árverés meghirdetésére a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) Az árverés – ha kiíró másként nem dönt – nyilvános, azon minden természetes és jogi személy részt vehet.

(4) Ha a bérlőkiválasztás a nyilvános licitáláson felajánlott legmagasabb bérleti díj alapján történik, a licitálást közjegyző és a Bizottság elnökének jelenlétében kell lefolytatni.

(5) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

14. § (1) A helyiséget a polgármester döntése alapján versenyeztetés nélkül kell bérbe adni annak:

(2) A Bizottság döntése alapján pályázat nélkül lehet a helyiséget bérbe adni, ha:

15. § (1) A helyiség rendeltetésszerű használatba hozatala, a helyiség komfortfokozatának megfelelő lakberendezésekkel ellátása a bérlő feladata.

(2) A bérbeadó a helyiségnek - a bérlő tevékenysége gyakorlásához szükséges - kialakítását, berendezésekkel, felszerelésekkel való ellátását bérbeadói oldalról nem vállalja. A bérlő tevékenysége gyakorlásához szükséges munkálatok engedélyezésekor a megállapodásban kiköthető, hogy a szerződés megszűnésekor a bérlő köteles saját költségén, megtérítési igény nélkül, az eredeti állapotot részben vagy egészben visszaállítani. A bérleti szerződésben az (1)-(2) bekezdésben szereplő bérlői kötelezettségeket meg kell jeleníteni.

(3) A helyiség kialakításához és a helyiségben végzendő tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése a bérlő feladata. Engedély nélkül végzett építési szerelési munka, illetve tevékenység esetén a szerződést fel kell mondani. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az építési-szerelési munkát vagy a helyiségben végzett tevékenységet a hatósághoz be kell jelenteni, de a bejelentést elmulasztják, vagy a hatósági kötelezéseket nem tartják be.

(4) Ha az épület karbantartása, felújítása, átalakítása esetén a helyiségbérlő bérleti jogviszonya szünetel, a szünetelés időtartamára a cserehelyiség biztosításáról a Bizottság dönt.

(5) A Bérlő köteles a 48/1994.(VIII.1.) Főv. Kgy rendelet 4. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyiség kirakatát, ablakát, kaput, cégtáblát, reklámtáblát tisztán tartani.

(6) A Bizottság dönthet az (1) bekezdésben szereplő bérlői kötelezettségek módosításáról.

(7) A bérbeadó képviseletében a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a helyiségbe történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

16. § A bérlő a bérbeadóval való megállapodása alapján beszámíthatja a helyiség bérleti díjába:

17. § (1) A bérlővel történő megállapodásról a 16. § -ban meghatározott esetekben - a munkálatok megkezdését megelőzően - a Bizottság javaslatára a polgármester dönt a Belváros- Lipótváros Városüzemeltető Kft. műszaki javaslata alapján. A munkálatok elvégzésének határidejét a Bizottság és a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. javaslata alapján a polgármester határozza meg.

(2) A bérbeszámítással a bérlő bérleti díj hátraléka is csökkenthető, ideértve azt az esetet is, ha bérlő vállalja a módosított 402/2004. (V.13.) Kt. határozat szerinti bérleti díj visszamenőleges megfizetését.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén, ha a hátralék a bérbeszámítással megszűnt a még beszámítható összeg a jövőben esedékes bérleti díjból levonható.

(4) Ha a ténylegesen fizetendő új éves bérleti díj nem érné el a bérbeadóra háruló társasházi közös költség és felújítási hányad éves mértékét, a bérbeszámítás mértékét úgy kell megállapítani, hogy a ténylegesen fizetett bérleti díj elérje a bérbeadóra háruló társasházi közös költség és felújítási hányad éves mértékét.

(5) Ha a bérlő bérleti jogviszonya a beszámítható költségének bérbeszámítás útján való megtérülése előtt megszűnik, a helyiség bérleti díjába még be nem számított összegre a volt bérlő vagy jogutódja nem tarthat igényt, kivéve ha a bérleti jogviszonyt rendes felmondással a bérbeadó szünteti meg.

(6) A bérbeszámítás feltétele, hogy:

(7) A bérbeszámításról szóló megállapodásban ki kell kötni, hogy:

(8) A bérbeszámítással érvényesíteni kívánt költségeket számlával kell igazolni. Egyéb hitelt érdemlő igazolások elfogadásának engedélyezéséről a Bizottság javaslatára a polgármester dönt.

18. § (1) A munkálatokra igazoltan fordított és a bérbeszámításnál figyelembe vehető összeg meghatározására (az igazolások elfogadására) és a figyelembe vehető többletköltségekre a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. tesz javaslatot.

(2) A bérbeszámítás útján érvényesíthető tényleges (igazolt) költségek [17. § (7) bekezdés b.) pontja] elfogadásról a Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt. A bérleti díjba beszámítható igazolt költségeket, a bérbeszámítás mértékét és a bérbeszámítás időtartamát a megállapodás kiegészítésben kell rögzíteni.

19. § (1) A helyiséget legfeljebb 15 év határozott időtartamra, határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig lehet bérbe adni.

(2) Feltétel bekövetkezéséig szerződés akkor köthető, ha:

(3) Határozott időre szóló szerződés esetén a bérbeadó legfeljebb tizenöt évig terjedő időtartamra szóló szerződés megkötésében állapodhat meg.

(4) A szerződést határozatlan időre kell kötni:

(5) Bérlőkijelölési jog esetén a szerződést a bérlőkijelölési jog jogosultja által meghatározott időtartamra kell megkötni.

20. § (1) . A bérleti szerződést, annak kiegészítését, módosítását a bérlő költségére végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratba kell foglalni. Ha a szerződésmódosításra azért kerül sor, mert névváltozás vagy társasági formaváltozás történt, továbbá állami, államigazgatási szervek jogutódlása esetén, nem szükséges a bérleti szerződés módosítását közjegyzői okiratba foglalni.

(2) A bérbeadónak és a bérlőnek a fennálló szerződéssel kapcsolatos megállapodását, a bérbeadó engedélyét és a bérbeadói hozzájárulást, valamint annak feltételeit a szerződésben módosítással, illetve kiegészítéssel rögzíteni kell.

(3) A szerződést akkor lehet megkötni, módosítani, kiegészíteni, ha a bérlő a rendeletben, illetve a bérbeadó jogszabályon alapuló döntésében foglalt fizetési kötelezettségét az Önkormányzattal szemben teljesítette és azt hitelt érdemlően igazolta. Ha a bérlő felhívás ellenére sem írja alá a szerződés módosítást, kiegészítést, azt a bérbevételi, illetve a szerződés módosítására vonatkozó jognyilatkozata visszavonásának kell tekinteni.

(4) Ha a bérlő fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt a bérbeadó a szerződést felmondhatja és a felmondás előtti felszólítást már közölte, a felmondást vissza lehet vonni, ha a bérlő vállalja, hogy a bérlő költségére közjegyzői okiratba foglalt szerződést aláírja és a tartozását a bérbeadóval való megállapodása szerint megfizeti.

(5) A bérleti díjat a bérlőnek a bérbeadó részére havonta kell teljesítenie.

21. § (1) Helyiség bérbeadás esetén a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására a bérlőnek a szerződés megkötése előtt és a rendeletben meghatározott esetekben óvadékot kell nyújtania.

(2) Az óvadék mértéke a Bizottság döntése alapján a helyiség háromtól – tizenkettő hónapig terjedő bérleti díjának megfelelő összeg. Pinceszinten elhelyezkedő helyiségek esetében a Bizottság kérelemre az óvadék összegét csökkentheti.

(3) Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból a bérbeadó által felhasználásra kerül –a bérbeadó által az általa meghatározott határidőben- az óvadékot ki kell egészíteni. Ha e kötelezettségét a bérlő nem teljesíti a törvényben meghatározott eljárás keretében fel kell mondani.

(4) Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit- és a bérbeadó felé fennálló kötelezettségek teljesítését fedezi. Az óvadékból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti vagy azt helyette a bérbeadó végzi el.

(5) Az óvadék megfizetése a szerződés megkötésének feltétele.

(6) A szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadását követő 15 napon belül vagy az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg- a fel nem használt óvadékot, kamat nélkül vissza kell fizetni.

22. § (1) A bérleti jogviszonyban a jognyilatkozatokat postai szolgáltató útján kell kézbesíteni.

(2) A kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint történik.

(3) A postai úton megküldött jognyilatkozatokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a feladóhoz „nem kereste”, „elköltözött” vagy „a címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) A címzett a neki szóló iratot - személyazonosságának és az átvétel tényének igazolása mellett - a feladónál személyesen is átveheti.

23. § (1) A bérbeadói hozzájárulás szabályait a rendelet hatálybalépésekor már fennálló és a rendelet alapján kötött szerződésekre egyaránt alkalmazni kell.

(2) A helyiség alapterületének negyven százalékát meghaladó helyiségrész albérletbe adásához csak a Bizottság járulhat hozzá. E rendelkezés alkalmazásánál az albérletbe adással, illetve a befogadással érintett helyiségrészt is figyelembe kell venni.

(3) A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a szerződés megszűnése esetén a befogadott személy, illetve az albérlő a helyiséget csereelhelyezés és pénzbeli térítés igénye nélkül köteles kiüríteni.

(4) Ha a szerződés cserehelyiség biztosítási kötelezettség mellett szűnik meg, a cserehelyiségnél kizárólag a bérlő vehető figyelembe.

(5) A bérbeadó a hozzájárulás feltételeként azt is kiköti, hogy ha a szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, a befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, kivéve, ha olyan személy befogadása történik, aki a Tv. alapján a bérleti jogot folytatja.

24. § (1) Ha a bérlőtársi jogviszony nem a szerződés megkötésekor jön létre, a bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele, hogy a jövőbeni bérlőtárs a helyiség értékének a 10 százalékát az önkormányzatnak megfizesse.

(2) Ha a bérlőtársak kezdeményezése alapján szűnik meg a bérlőtársi jogviszony vagy csökken a bérlőtársak száma, a szerződés akkor módosítható, ha a bérlőtársak a helyiség értékének a 10 százalékát az Önkormányzatnak megfizetik.

(3) A (2) bekezdést nem lehet alkalmazni, ha a bérlő (bérlőtárs) a szerződés megkötésekor az Önkormányzatnak a bérleti jogért ellenértéket fizetett.

(4) A Bizottság javaslatára a polgármester döntése alapján az (1) és (2) bekezdésben szereplő térítési összegtől eltérhet, ha a bérlő vagy a bérlőtársak a 402/2004.(V.13.) Kt. határozat II-IV. fejezete alapján megállapított bérleti díjat fizetik.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség a rendelet alkalmazásában pénzbeli térítésnek minősül.

25. § (1) A helyiség bérleti jogának átruházásához, illetőleg cseréjéhez akkor lehet hozzájárulni, ha:

(2) Ha a helyiségben az átadó bérlő által folytatott tevékenységtől, a bérbeadó által meghatározott, eltérő tevékenység folytatható, akkor a bérbeadói hozzájárulással egy időben - a rendeletben foglalt szabályok szerint - a profilmódosításra vonatkozó engedélyt is meg kell adni. Abban az esetben, ha az átvevő kíván a helyiségben a korábbitól eltérő tevékenységet folytatni, a bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a tevékenység megváltoztatása előzetesen engedélyezésre kerüljön.

(3) Bérleti jog átruházás és bérleti jog csere alapján ugyanolyan időtartamú szerződés köthető, mint amilyen az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségre a korábbi bérlővel fennállt.

(4) A bérleti jog átruházásához, cseréjéhez a felmondási idő alatt nem lehet hozzájárulni.

(5) Ha a tevékenység megváltoztatására a bérbeadó döntése alapján kerül sor, az (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzbeli térítést nem kell megfizetni, ha az átvevő vállalja, hogy a bérbeadó által meghatározott tevékenységet a helyiségben legalább 5 évig folytatja.

(6) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bérbeadói hozzájárulásban azt is ki kell kötni, ha a bérlő 5 éven belül más tevékenységet kíván végezni, bérbeadói hozzájárulás azzal a feltétellel adható, ha a bérlő az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítés teljes összegét utólag megfizeti.

(7) A bérbeadói hozzájárulás kiadásának - az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - további feltétele, hogy az átvevő a helyiségben folytatható tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkezzen.

(8) A bérbeadói hozzájárulás kiadását meg kell tagadni, ha a helyiség átvételét megelőző 24 hónapon belül az átvevővel szemben a tevékenysége végzésével kapcsolatban, ellene büntetést kiszabó jogerős és végrehajtható hatósági határozat hoztak.

(9) A (7)-(8) bekezdésben foglaltakról az átvevőnek a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelemben vagy a bérbeadó felhívására nyilatkozni kell.

26. § (1) A Bizottság javaslata alapján a polgármester a 25. § (1) bekezdés a.) pontja szerinti mértéktől eltérhet.

(2) Az (1) bekezdésen alapuló eltérésnél figyelembe kell venni, különösen:

27. § Nem adható bérbeadói hozzájárulás az átruházáshoz, cseréhez bármelyik következő kizáró feltétel megszűnésének hitelt érdemlő igazolásáig:

28. § (1) A Bizottság javaslata alapján a polgármester megtagadhatja az átruházáshoz (cseréhez) való bérbeadói hozzájárulást, ha az Önkormányzatnak a helyiségre – pl. kerületfejlesztési célra, költségvetési szerv elhelyezésére, másik helyiségből történő kihelyezésre - a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított öt éven belül kiürített és bérleti joggal nem terhelt állapotban lesz szüksége.

(2) Egyéb kizáró feltételek hiányában a Bizottság javaslata alapján a polgármester az (1) bekezdésben meghatározott esetben is kiadhatja a bérbeadói hozzájárulást, ha az új bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződést a polgármester által határozott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig köti meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a helyiségre a bérbeadói hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított öt éven belül az Önkormányzatnak még sincs szüksége, s a határidő lejártáig (megszüntető feltétel bekövetkezéséig) a bérleti szerződés még fennáll, annak időtartamát a Bizottság javaslata alapján a polgármester a (2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával meghosszabbíthatja.

(4) A polgármester kikötheti, hogy az (2)-(3) bekezdés szerinti megállapodást a bérbeadó költségére végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratba kell foglalni.

29. § (1) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről és másik helyiség bérbeadásáról a Bizottság dönt.

(2) A másik helyiség bérbeadása során az e rendelet hatálybalépése után történő bérbeadásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

30. § A Bizottság javaslatára a polgármester a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a helyiségre vonatkozó éves bérleti díj legfeljebb 50 százalékáig terjedő összegnek a bérlő részére történő megfizetéséről dönthet, amennyiben a bérlő vállalja a szerződés megszüntetésével egyidejűleg a helyiség -kiürített és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő- átadását.

31. § (1) A polgármester a bérlő vagy a jogszerű használó elhelyezésére vonatkozó kötelezettség esetén, cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek.

(2) A pénzbeli térítés mértéke a helyiség értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.

(3) Ha a cserehelyiségre jogosult a pénzbeli térítésre nem tart igényt, részére cserehelyiséget kell bérbe adni.

32. § Ha a bérleti szerződés közös megegyezéssel vagy a bérlő felróható magatartása miatti felmondással szűnik meg, az előszerződés, illetőleg a vételi jog gyakorlásáról szóló megállapodás alapján már teljesített bérleti díj a bérlőnek nem jár vissza.

33. § (1) A helyiség jogcím nélküli használója a bérleti díjjal azonos mértékű használati díjat köteles fizetni. Nem emelhető a használati díj, ha a jogcím nélküli használó cserehelyiségre tarthat igényt.

(2) A használati díj a rendelet hatálybalépésétől, illetve ha a helyiségbér mértékét meghaladó használati díj későbbi időponttól állapítható meg, ezen időponttól kezdve évente a háromszorosára emelhető. Húszszorosára kell emelni, illetve a bérleti díj húszszoros összegében kell megállapítani a használati díjat, ha a helyiséget önkényesen foglalták el.

(3) A helyiség használati díja a megszűnt szerződés szerint megállapítható éves bérleti díj tízszereséig terjedhet.

34. § Az Önkormányzat és más személy közös tulajdonában álló helyiséggel kapcsolatos bérbeadói jogköröket a rendeletben szabályozott megkülönböztetés szerint a Bizottság és az Önkormányzat költségvetési szerve gyakorolja, illetve teljesíti a bérbeadóra háruló kötelezettségeket.

35. § (1) A Polgármesteri Hivatal a bérlőre, a helyiségre és a bérbeadói hozzájárulással érintett személyre, szervezetre vonatkozóan a következőket tarthatja nyilván:

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben foglalt adatokról - a jogszabályban megjelölt szerveken kívül - harmadik személynek csak az adattal érintett személy hozzájárulásával adhat tájékoztatást.

36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.